22.1. Ellenőrzés
A különböző szerződések, megállapodások utólagos, a beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő módosítások számviteli elszámolására is az ellenőrzés módszertanát, annak számviteli törvényben rögzített szabályait kell alkalmazni, oly módon, hogy azt a lezárt üzleti évet érintő hibának és hibahatásnak kell tekinteni. [Számviteli tv. 3. § (3) bekezdés 2.]
22.2. Módosítások az innovációs törvénnyel összhangban
Az új, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény lép hatályba. A módosítással a számviteli törvény a jövőben az új törvényre, annak megfelelő fogalmaira hivatkozik. [Számviteli tv. 3. § (4) bekezdés 2.]
22.3. Pénzügyi lízing
A módosítás szerint a számviteli elszámolások során pénzügyi lízing alatt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügyletet kell tekinteni, azzal, hogy számviteli szempontból pénzügyi lízingnek kell tekinteni az anyavállalat és a leányvállalata között létrejött ilyen ügyletet is. [Számviteli tv. 3. § (8) bekezdés 13.]
22.4. Értékhatárok átszámítása devizás könyvvezetés esetén
A számviteli törvény a beszámoló egyes típusai közötti választásnál, a konszolidáció, a könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesítésnél stb., forintban rögzíti a figyelembe veendő értékhatárokat. Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolóját a létesítő okiratban rögzített devizában (például euróban, dollárban stb.) készíti el, a számviteli törvényben, forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos (euró, dollár stb.) devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe vennie. [Számviteli tv. 20. § (5a) bekezdés]
22.5. Beszámoló figyelembevétele
A vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapítására, illetve alátámasztására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az előző üzleti évi beszámoló, illetve a közbenső mérleg szolgál. A módosítás szerint a beszámolót, a közbenső mérleget hat hónapig lehet figyelembe venni. [Számviteli tv. 21. § (7) bekezdés]
22.6. Eszköz besorolása
Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni. Az átsorolásokat nem kell év közben folyamatosan elvégezni, hanem csak egyszer, a mérleg fordulónapjára vonatkozóan, az adott üzleti évi beszámoló elkészítésekor. [Számviteli tv. 23. § (5) bekezdés]
22.7. Tőketartalék juttatása
Megerősíti a módosítás, hogy a tőketartalékba alapításkor, tőkeemeléskor csak az alapítással, a tőkeemeléssel egyidejűleg, annak részeként lehet – a jegyzett tőke emelése mellett – eszközöket, pénzeszközt juttatni. A tőketartalékba történő tőkejuttatás tehát önálló gazdasági eseményként nem értelmezhető, csak a jegyzett tőke egyidejű emelése mellett, a tőketartalékba kerülő eszközök "ázsióként" történő figyelembevételével. [Számviteli tv. 36. § (1) bekezdés b) pont]
22.8. Pótbefizetés
A pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközben történő teljesítése esetén az értékesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A korábban teljesített pótbefizetés visszafizetése esetén is az értékesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközben történő teljesítése, illetve visszafizetése esetén – párhuzamosan a Ptk. által biztosított lehetőséggel, miszerint pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelően – nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. [Számviteli tv. 37. § (1) bekezdés d) pont, (2) bekezdés e) pont, 37. § (7) bekezdés, 38. § (4) és (10) bekezdés, 50. § (10) bekezdés]
22.9. Bizalmi vagyon hozamkifizetése
A bizalmi vagyon beszámolójában a mérleg szerinti eredmény a hozamfizetési célból igénybe vett tartalékkal növelt, a jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredménnyel egyezik meg. [Számviteli tv. 40/A. § (4) bekezdés c) pont, (6a) bekezdés]
22.10. Késedelmi kamat elszámolása
A késedelmikamat-fizetési kötelezettség az új Ptk. szabályai alapján a késedelembe esés napján, a törvény erejénél fogva beáll. Ennek megfelelően a késedelmi kamatot a számviteli szabályok alapján nem lehet passzív időbeli elhatárolásként, csak kötelezettségként kimutatni.
22.11. Bizalmi vagyon miatti követelés értékelése
A bizalmi vagyonkezelés során a kezelt vagyonra szóló tartós követelés értékvesztésének, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának elszámolásakor a figyelembe veendő piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyonra jutó teljes saját tőkét kell alapul venni. [Számviteli tv. 54. § (11) bekezdés]
22.12. Devizás id őbeli elhatárolások értékelése
A külföldi pénzértékre szóló követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat, illetve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, azaz azokat is át kell értékelni. [Számviteli tv. 60. § (2) bekezdés]
22.13. Üzletág-átruházás elszámolása
Ha az Áfa-törvény szerinti áfamentes üzletág átruházására kerül sor, akkor az eladónak értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolnia a kapott ellenérték azon részét, ami meghaladja az átadott eszközök átadott kötelezettségek értékével csökkentett piaci értékét. [Számviteli tv. 72. § (4) bekezdés e) pont]
22.14. Közvetett pénz-visszatérítési akció elszámolása
Az Áfa-törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott engedmény (levonható áfát nem tartalmazó) összegét egyéb ráfordításként, az ilyen akció keretében kapott engedmény (fizetendő adót nem tartalmazó) összegét egyéb bevételként kell elszámolni.
22.15. Külföldi útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség
A számviteli törvény a jövőben nem írja elő a külföldi és belföldi útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértékének elkülönített kezelését. [Számviteli tv. 74. § (3) bekezdés]
22.16. Sérelemdíj
Az új Polgári Törvénykönyv bevezette a sérelemdíj intézményét, ezzel összefüggésben a kapott, illetve a fizetett sérelemdíjat – a kártérítésekhez hasonlóan – egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak feltétele az is, hogy az a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezésre is kerüljön. [Számviteli tv. 77. § (2) bekezdés b) pont, 81. § (2) bekezdés b) pont]
22.17. Közvetett pénz-visszatérítési akció
Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2014. január 1-jétől bevezette a közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott engedmény intézményét. Ezzel összefüggésben a számvitelben a közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott-kapott engedmény – levonható, illetve fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett – összegét egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni. [Számviteli tv. 77. § (7) bekezdés, 81. § (5) bekezdés]
22.18. Új, független könyvvizsgálói jelentés nyilvánosságra hozatala
A módosítás kibővíti a közfelügyeleti hatóság által alkalmazható szankciók körét a "nem megfelelt" minősítéssel végződő minőség-ellenőrzések esetén az érintett könyvvizsgálat ismételt elvégzésére vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására vonatkozó kötelezéssel.
A könyvvizsgálat ismételt elvégzésére 90 nap áll rendelkezésre, ennek elmaradása esetén a könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles a korábban kiadott könyvvizsgálói jelentését visszavonni.
Ha az ismételt könyvvizsgálatot a korábbi könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég nem végzi el, a vállalkozó köteles az új könyvvizsgálat elvégzéséről 90 napon belül gondoskodni az általános szabályok szerint. A vállalkozónak az új könyvvizsgálói jelentés tekintetében is az általános közzétételi és letétbe helyezési szabályoknak kell megfelelnie. [Számviteli tv. 154/B. § (3) bekezdés]
22.19. Ismételt könyvvizsgálat
Ha jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni. (Számviteli tv. 155/C. §)
23. Függelék
Az összeállításban szereplő rövidítéseknek megfelelő jogszabályok:
Áfa-tv.: 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Art.: 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
Eatv.: 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
Eho-tv.: 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
Élelmiszer tv.: 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről
Eva-tv.: 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
Gjt.: 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
Htv.: 1990. évi C. törvény a helyi adókról
Itv.: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
Jöt.: 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
Katv.: 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
Ktdt.: 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról
Neta tv.: 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról
Pti.: 2012. évi CXVI. törvény a pénzügyi tranzakciós illetékről
Reklámadó tv.: 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról
Számviteli tv.: 2000. évi C. törvény a számvitelről
Szja-tv.: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
Tao-tv.: 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
Tbj-tv.: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
