21.1. Alapelvek bővítése
Az Art. egyik korábbi alapelve visszakerült a törvénybe, amely szerint az adóhatóság a jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt nem minősítheti eltérően. Azonban amennyiben a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, megállapítást, akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot a későbbi eljárásban kötelezné. [Art. 1. § (3a) bekezdés]
A nemzetközi szerződésekhez kapcsolódó új alapelv, hogy ha az érintett ügylet, illetve jogviszony az államok közötti eltérő jogi minősítés alapján az adóztatás – szerződő államok által nem szándékolt – kettős elmaradását eredményezné, úgy ezt az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni, vagyis megnyílik Magyarország adóztatási joga. [Art. 2. § (2) bekezdés]
21.2. Adóügyek elektronikus ügyintézése
Adóügyekben az elektronikus ügyintézésre az Art.-ben és a felhatalmazása alapján kiadott, az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (XI. 7.) NGM rendeletben meghatározott ügycsoportokban van lehetőség (illetve számos esetben kötelező az elektronikus út igénybevétele), ezért a törvény kizárja a Ket. ügyintézésre vonatkozó szabályainak alkalmazását adóügyekben.
21.3. Képviselet
A képviselők felsorolásában jelenleg nem szerepelnek a könyvvizsgálók. Jelenleg csak magánszemélyek eseti meghatalmazásával járhatnak el. Ugyanakkor indokolt volt a speciális képzettséggel rendelkező könyvvizsgálók képviseleti jogának rögzítése is, mivel jelenleg e személyi kör – amennyiben egyéb kategóriába nem tartoznak (pl. nem jogi személy nagykorú tagja) – kizárólag a magánszemélyek eseti meghatalmazottjaiként járhat el. [Art. 141. § (5) bekezdés]
21.4. Költségmentesség
2014. július 15-től hatályos szabály szerint az adópolitikáért felelős miniszter előtt zajló felügyeleti intézkedés iránti kérelem folytán indult eljárás keretében előterjesztett költségmentesség iránti kérelem esetén az eljárást felfüggesztik a kérelem – elsőfokú adóhatóság által történő – jogerős elbírálásáig. [Art. 141. § (5) bekezdés]
21.5. Bejelentési kötelezettség
Az irányelvi változásoknak megfelelően megváltozott az uniós illetőségű nem adóalanyok részére nyújtott műsorszolgáltatási, elektronikus és távközlési szolgáltatások (távolról is nyújtható szolgáltatások) teljesítési helye, ugyanis ezen szolgáltatások után az áfát nem a szolgáltatást nyújtó letelepedési, hanem a szolgáltatást igénybe vevő lakóhelye, letelepedési helye szerinti államban kell megfizetni. Ez alapján a távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtónak be kell jelentkeznie az adóhatósághoz, amelyet az uniós kötelezettség alapján az ún. egyablakos rendszeren keresztül megtehet, amely lehetővé teszi, hogy az adóalanyok a letelepedésük szerinti adóhatóságon keresztül teljesítsék az adókötelezettségüket. Vagyis a távolról is nyújtható szolgáltatást nyújtó adóalanyok az egyébként másik tagállamot megillető általános forgalmi adót a valamely (akár magyar) adóhatóságnál történt regisztrálás alapján is teljesíthetik, anélkül hogy a szolgáltatást igénybe vevő helye szerinti adóhatósághoz regisztrálniuk kellene. [Art. 3. § (3) bekezdés, 4. § (4a) bekezdés, 20/B. § (3) bekezdés, 10. számú melléklet]
Kedvező változás, hogy 2015. január 1-jétől azon külföldi adóalanyoknak sem kell bejelentkezniük, akik belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az áfaraktárból Közösségen belüli adómentes értékesítést hajt végre, feltéve hogy helyette – megállapodás alapján – a Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapcsolódó adókötelezettségeket az adóraktár üzemeltetője végzi el. [Art. 20/B. § (1) bekezdés, 22. § (2) bekezdés, 22. § (1) bekezdés j) pont, 1. számú melléklet I/B/3. pont ak) alpont, 8. számú melléklet 1. a) pont c) alpont]
21.6. Ételautomaták bejelentése
Az élelmiszer-értékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automata berendezések fokozottabb ellenőrzés alá vonása érdekében az új szabályozás szerint az üzemeltetőnek még az automata üzembe helyezése, a bejelentés adattartalmának változása, illetve az értékesítési tevékenység beszüntetése előtt ezt a tevékenységet kell bejelentenie az állami adóhatóságnak, amely alapján az adóhatóság regisztrációs számot ad az automatákhoz. A bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles, ennek összege 30 ezer forint.
A részletszabályokat törvényi felhatalmazás alapján rendelet fogja tartalmazni.
Azon adózók, akik 2015. január 1-jén legalább egy élelmiszer-értékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automatát üzemeltetnek, 2015. március 31-ig eleget kell, hogy tegyenek az állami adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettségüknek. [Art. 22/D. §, 24. § (17) bekezdés, 175. § (4a) bekezdés, 204. §]
21.7. Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellen őrző Rendszer
2015. január 1-jétől bevezetésre kerül az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER). Ez azt jelenti, hogy az útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt (például saját termék mozgatása, bérmunka), Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt (például saját termék mozgatása, bérmunka), belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést csak EKAER-számmal rendelkező adózó folytathat.
Az adózónak a törvényben meghatározott adatokat be kell jelentenie az EKAER elnevezésű elektronikus rendszeren keresztül, amelyet az adóhatóság nyilvántartásba vesz, és ez alapján kapja meg az adózó az EKAER-számot. A bejelentésre kötelezett (törvényes képviselő, állandó meghatalmazott) ügyfélkapun keresztül bejelenti, hogy mely személyek férhetnek hozzá az e célra kialakítandó webes felülethez, akik EKAER elektronikus felületen igényelt felhasználónév és jelszó megadásával teljesíthetik a bejelentéseket. Az elektronikus bejelentések megtételére jogosult személy nem kizárólag az Art. szerinti, adóügyekben eljárni jogosult képviselő lehet, hanem bármely természetes személy, aki kizárólag a bejelentőfelülethez fér hozzá, és azon bejelentést teljesít.
A bejelentést valamennyi, közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatban teljesíteni kell, az EKAER minden egyes ilyen tevékenységhez azonosító számot (EKAER-számot) rendel, és az EKAER-szám a megállapítástól számított 15 napig él.
21.7.1. Mentesség
Mentesül a bejelentés alól:
– a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és az Országgyűlési Őrség gépjárművei,
– a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárművei,
– egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárművei,
– katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjárművek,
– a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengeni Megállapodás) és viszonosság körébe tartozó járművek és
– a nem kereskedelmi jellegű humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjárművek,
– kizárólag a Jöt. szerinti alkoholterméket, sört, bort, pezsgőt, köztes alkoholterméket, dohánygyártmányt, szárított dohányt, ellenőrzött ásványolajterméket, bioetanolt, biodízelt, E85-öt vagy ezek közül többet szállító gépjármű.
21.7.2. Kockázatos élelmiszer fuvarozása
Ha a kockázatos élelmiszernek minősülő terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot, vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja, a közúti fuvarozással járó tevékenység szintén csak és kizárólag érvényes EKAER-szám birtokában végezhető.
A kockázatos termékek körét, valamint a rendszer működésével kapcsolatos részletszabályokat miniszteri rendelet fogja meghatározni.
21.7.2.1. Kockázati biztosíték
További kötelezettség a kockázatos termékek közúti fuvarozásával kapcsolatban az ún. kockázati biztosíték nyújtása.
Kockázati biztosíték nyújtására köteles:
– aki az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy
– egyéb célú kivitelt – a bérmunkára történő behozatalt kivéve – kockázatos termékkel végzi, illetve
– aki első belföldi adóköteles – nem végfelhasználó részére történő – termékértékesítést végez.
A biztosítékadási kötelezettség alól mentesül az az adózó, aki
– az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel,
– vagy legalább két éve működik, és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, és
– a bejelentés időpontjában nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt.
A mentesség feltételeinek fennállását az adóhatóság folyamatosan vizsgálja.
A biztosíték célja, hogy fedezetet nyújtson az esetlegesen meg nem fizetett adókötelezettségre. A biztosíték összegének folyamatosan el kell érnie a bejelentést megelőző 60 napon belül rögzített és átvételi címre érkezéssel, vagy felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER-számokban foglalt ellenértékek 15%-ának és a rendszerben rögzített – még nem érvénytelenített – EKAER-számokban foglalt ellenértékek 15%-ának együttes összegét.
A biztosítékot első alkalommal a módosítás hatálybalépését követő 30. napon kell nyújtani, az eddig az időpontig az EKAER-be rögzített adatok alapján.
Az EKAER-bejelentési kötelezettséget első alkalommal a 2015. január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni. Fuvarozás megkezdése alatt a fuvarozáshoz használt gépjárműre történő felrakodás megkezdését kell érteni.
A biztosíték nemcsak elkülönített letéti számlára történő befizetéssel teljesíthető, de pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt garancia útján is teljesíthető.
Minden hónap végét megelőző 5 napon belül az adóhatóság felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózónak van-e adótartozása, és amennyiben az adózónak van fizetési határidőn túli adótartozása, az adóhatóság a biztosítékot a tartozásra meghatározott sorrendben felhasználja. A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. A felhasznált biztosíték összegéről az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap.
Amennyiben
– a cégnyilvántartásban szereplő adózó cégnyilvántartásból való törlése esetén a cég volt tulajdonosai,
– az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége megszüntetése esetén a magánszemély,
– a kockázatos termék vonatkozásában tevékenység megszüntetése esetén az adózó, vagy
– az az adózó, aki a biztosíték nyújtását követően megfelel a mentességi feltételek valamelyikének,
kérelmezi – az igény jogosságának vizsgálatát követően –, az állami adóhatóság intézkedik a biztosíték összegének visszautalása iránt, illetve a garanciavállalás felmondásához hozzájárulását a pénzintézet részére továbbítja.
21.7.3. Mulasztási bírság
EKAER-szám hiányában, illetve a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adózó, és a termék a bírság összegének mértékéig lefoglalható. A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető, és elszállíttatható. Ezen szankciókat az adóhatóság 2015. február 1. napjától alkalmazza.
A 2015. január 1-jén folyamatban lévő közúti fuvarozással járó tevékenység folytatásához már érvényes EKAER-számmal kell rendelkezni. [Art. 22/E. §, 172. § (19a) bekezdés, 173. § (1) bekezdés, 175. § 32-33. pontok, 178. § 42-50. pontok, 205. § (7)–(9) bekezdések, 11. számú melléklet]
21.8. Adóbevallás
Az automatikus információcserére vonatkozó szabályok átültetése nyomán január 1-jétől a tárgyhavi adó- és járulékbevallásban (08'-as bevallás) külön kell szerepeltetni a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének e minőségben megszerzett tiszteletdíját, e személyek ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelmét, valamint e személyek részére – életbiztosítási szerződés alapján – kifizetett jövedelmet. [Art. 31. § (2) bekezdés 25a-25c. pontok, 52. § (12) bekezdés, 175. § (1a) bekezdés]
21.9. Adózási módra vonatkozó utólagos módosítás
Az adózási módra vonatkozó szabályozás egyértelművé tétele érdekében az új szabály szerint az adózó az áfanyilatkozat szerinti adózási mód utólagos korrekcióját, a bevallások utólagos ellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül kijavítási kérelem útján – bizonyos kivételektől eltekintve – kezdeményezheti, feltéve hogy a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érinti. [Art. 22. § (17) bekezdés, 34/A. §]
21.10. Fokozott adóhatósági felügyelet
Változik az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó szabályozás. Megszűnik az a szabály, amely szerint az adóhatóság a fokozott adóhatósági felügyelet elrendeléséről szóló határozatban az adózót a fokozott adóhatósági felügyelet időtartamára az adóbevallásának, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatának adótanácsadóval, adószakértővel vagy okleveles adószakértővel történő ellenjegyeztetésére kötelezheti. [Art. 24/F. § (5) bekezdés c) pont]
21.11. Adóhatósági igazolás
A jelenlegi szabályozás alapján az állami adóhatóság a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon csak illetőségigazolást állít ki a kérelmező részére, feltéve hogy a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását (kivéve ha a nyomtatvány angol nyelvű). Tekintettel arra, hogy az adózók már nemcsak az illetőségüket, hanem egyéb adataikat is kötelesek igazolni a külföldi hatóságok felé, így indokolt a jelenlegi rendelkezések bővítése azzal, hogy a jövőben az állami adóhatóság adóhatósági igazolást (adó-, együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolás) állít ki a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon, feltéve ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a kérelmező csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra abban az esetben, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz. [Art. 85/A. § (11) bekezdés]
21.12. Adóhatóság, adózó joga, kö telezettsége az ellenőrzésben
Az áfacsalások elleni küzdelem keretében az adóhatóság tájékoztató levelet küldhet az adózóknak. Amennyiben az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok, illetve az eljárása során feltárt tények, körülmények alapján több adózót – egymással összefüggő módon – érintő olyan szerződéses vagy egyéb kapcsolatot észlel, amellyel összefüggésben adókijátszásra, az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésére irányuló magatartást állapít meg, vagy ilyet valószínűsít, az érintett adózót a rendeltetésszerű és körültekintő joggyakorlás előmozdítása érdekében tájékoztathatja más adózók vonatkozásában észlelt tényekről, körülményekről. Az adóhatóság e tájékoztató levél megküldését bármely általa lefolytatott ellenőrzéstípus vonatkozásában alkalmazhatja majd. [Art. 97. § (3a) bekezdés]
21.13. Feltételes adómegállapítás
Az adó feltételes megállapítására vonatkozó szabályozás több ponton lényegesen változik.
Bővül azon esetek köre, amikor az adózó kérheti a lehetséges adójogi következmények megállapítását. Így 2015. január 1-jétől az adózó kérheti az általa előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó módszer adójogi következményeinek megállapítását. Azonban a kérelem nem terjeszthető elő jogügyletre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel egy-idejűleg.
Szűkül azonban a feltételes adómegállapítás esetköre azzal, hogy folyamatos teljesítésű jogügyletre csak az áfa adónem tekintetében lehet kérni az adókötelezettség vagy annak hiányának megállapítását.
Szintén ebbe a körbe tartozik az az új szabály, amely kimondja, hogy 2015. január 1-jét követően az adópolitikáért felelős miniszter nemzetközi szerződésekkel összefüggő adókötelezettséget érintő feltételes adómegállapítást hatályba nem lépett, de kihirdetett jogszabályok alapján nem adhat ki. Nemzetközi jogi kötelezettségváltozásnak minősül az OECD Modell Egyezmény és Kommentár változása. E rendelkezést a 2015. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokban, valamint a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell.
Korlátozásra kerül a feltételes adómegállapítási határozat kötőereje. A határozat kötőereje a kiadmányozást követő ötödik adóév utolsó napjáig tart. Fontos, hogy a kötőerő-korlátozás a már kiadott határozatokra is vonatkozik, ezekben az esetekben a kötőerőre nyitva álló határidőt 2015. január 1-jétől kell számítani.
Ugyanakkor az adózó kérheti a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötőerejének – az öt évet követően – további két évvel történő meghosszabbítását. Ilyen kérelemre a határozat kiadását követő ötödik adóév lejártát megelőzően van lehetőség, változatlan jogszabályi környezet és tényállás mellett. A tartós feltételes adómegállapítások esetében ez a lehetőség azonban nem biztosított az adózók részére.
Ha a határozat kötőereje még nem szűnt meg, lehetőség van a határozat alkalmazhatóságának megállapítására. További feltétel, hogy a határozat jogerőre emelkedését követően hatályba lépett jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás megvalósult, vagy a jövőbeni tényállásváltozás a határozat rendelkező részében foglaltakat érdemben nem érinti.
Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében 2015. január 1-jétől az adózónak meg kell jelölnie, hogy a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának időtartamát, amely a kérelem benyújtása és az azt követő két adóév, vagy a kérelem benyújtását követő három adóév lehet.
21.13.1. Ügyintézési határidő
Az alap ügyintézési határidő 75 napról 90 napra emelkedik, amely 60 nappal továbbra is meghosszabbítható.
Sürgősségi eljárásban történő elbírálásra irányuló kérelem esetén az ügyintézési határidő 45 napról 60 napra emelkedik, amely a korábbiakhoz hasonlóan 30 nappal meghosszabbítható lesz.
Hiánypótlás esetén a kérelem elbírálásához az ügyintézési határidőt a hiánypótlás miniszterhez történő beérkezésétől kell számítani, azaz az ügyintézési határidő gyakorlatilag újraindul.
21.13.2. Díjváltozás
A személyes konzultáció díja 100 ezer forintról 500 ezer forintra módosul. [Art. 132. § (1), (2b)–(4), (7b), (13) bekezdések, 132/A. § (1), (3), (12) bekezdések, 205. § (2)–(3) bekezdések]
21.14. Áfabevallási és -összesít ő nyilatkozat
A fiktív cégek alapítása kiszűrése érdekében január 1-jétől az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adózó havonként köteles áfabevallást benyújtani a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általánosforgalmiadó-kötelezettségéről, amennyiben az adóévben jogelőd nélkül alakult, amelyre az adózó a megalakulástól számított adóévet követő év utolsó napjáig kötelezett.
Az éves általánosforgalmiadó-bevallásra kötelezett adózó negyedéves áfabevallásra köteles áttérni abban az esetben, ha az adóévet megelőző második évben teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének összege meghaladta az 50 millió forintot. [Art. 1. számú melléklet I/B/3/ab), ac) és an) alpont, 205. § (4)–(5) bekezdés]
Az adóalany bevallási gyakoriságától függetlenül havi összesítő nyilatkozatadási kötelezettsége van azoknak az adóalanyoknak, akik tárgyévi Közösségen belüli termékbeszerzése meghaladja a meghatározott küszöbértéket (50 000 eurónak megfelelő pénzösszeg). (Art. 8. számú melléklet 1/C. pont)
2015. január 1-jétől a részletes adatszolgáltatásra (belföldi összesítő nyilatkozat) kötelezettség értékhatára 2 millió forintról 1 millió forintra csökken. Ugyanakkor lehetővé válik, hogy az adózó önkéntes alapon összeghatártól független teljesítse összesítő jelentéstételi kötelezettségét. [Art. 31/B. § (1)–(5), (10) bekezdés]
21.15. Magánszemélyek bevallását érint ő határidők egységesítése
A 2015. január 1-jén hatályba lépő módosítást követően a magánszemélyek bevallásának határideje és a munkáltatói adómegállapításra irányadó határidő egységesen május 20-a. A módosítást először a 2014. évi adóévre vonatkozó bevallások tekintetében kell alkalmazni. E módosítással várhatóan csökken a "duplán benyújtott bevallás"-ok száma. [Art. 27. § (4) bekezdés]
21.16. Elévülés
A csődbűncselekmény elkövetése esetén az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Az adó megállapításához való jog elévülése az eddigi 6 hónap helyett 12 hónappal hosszabbodik meg, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárást lefolytatását rendeli el. [Art. 164. § (13) bekezdés]
21.17. Mulasztási bírság
Bővül a mulasztási bírságolás rendszere. Az eljárás ismételt akadályozása esetén is lehetősége nyílik az adóhatóságnak mulasztási bírság kiszabására, a magánszeméllyel szemben 500 ezer forint, más adózóval szemben 1 millió forint mulasztási bírság szabható ki. [Art. 172. § (1) bekezdés l) pont, 172. § (1a) bekezdés]
21.18. Fogalmi meghatározások
Kapcsolt vállalkozásra vonatkozó meghatározás a társasági adóban lévő szabályozással egyezően és néhány más új fogalom beiktatása (például: EKAER-szám, kockázatos termék, gépjármű stb.). [Art. 178. § (17) pont f) alpont]
21.19. Egyéb módosítások
Az önkormányzati adóhatóságok is kizárólag állami tulajdonban lévő, jogi személyek útján informatikai fejlesztéseket hajthatnak végre anélkül, hogy ez adótitoksértésnek minősülne.
Az adó megállapításához való jog elévülése, amennyiben az új eljárásra utasítás történik, 6 hónap helyett 12 hónappal hosszabbodik meg.
A hatósági eljárás akadályozása esetén is lehetőség van mulasztási bírság kiszabására az adózóval szemben.
A pénztárgép és taxaméter üzemeltetésével, szervizelésével, forgalmazásával kapcsolatos valamennyi kötelezettséget a vámhatóság is ellenőrizheti.
Az online szolgáltatást nyújtók közötti versenyhelyzet megteremtése és előmozdítása érdekében a – 2015. január 1-jétől hatályos – módosítás kimondja, hogy az üzemeltető részére nyújtott közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás esetén a szolgáltatás a hatósági árat (nagykasszák esetén 2500 Ft+áfa, kiskasszák esetén pedig 1500 Ft+áfa) a legmagasabb árnak kell tekinteni. A maximált ár rendeleti szinten kerül majd rögzítésre. [Art. 176/H. § (1) bekezdés]
