20.1. Diplomáciai célú illetékmentesség
A hatályos szabályozás az idegen államok és az idegen államok magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, a nemzetközi szervezetek, ezek tisztségviselői, tagjai és a tisztségviselők családtagjai vonatkozásában elismeri a nemzetközi szerződésekben rögzített, ennek hiányában a viszonosságon alapuló személyes illetékmentességet. A módosítás előírja, hogy az kizárólag a szolgálati kötelezettséggel összefüggő illetékügyek tekintetében alkalmazható a természetes személyek (így a tisztségviselők és ezek családtagjai) esetén, vagyis a magáncélú vagyonszerzések, nem diplomáciai, szolgálati témában indított eljárások során ezen személyek a továbbiakban nem élveznek illetékmentességet. [Itv. 6. § (1) bekezdés]
20.2. A bizalmi vagyonkezelési szerz ődés kedvezményezettje illeték- kötelezettségének keletkezése
A bizalmi vagyonkezelési szerződésben – vagyonrendelő által – meghatározott kedvezményezett illetékkötelezettsége keletkezésének napja a (vagyonrendelő és vagyonkezelő között létrejött) szerződés megkötésének napjával esett egybe. Ez a nap ugyanakkor évekkel is megelőzheti a kedvezményezett tényleges vagyonszerzését. A módosítás ezt orvosolva rögzíti, hogy a kedvezményezett illetékkötelezettsége a vagyon tényleges megszerzése napján (tehát a szerződéskötését követően, évekkel később) keletkezik. [Itv. 17/D. § (4) bekezdés]
20.3. Cserét pótló vétel
Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. (Az illetékalap-kedvezmény alkalmazása tekintetében nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.)
Illetékmentes a lakástulajdon vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke az eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb (ún. negatív illetékalap mentessége).
Az illetékkedvezmény alkalmazását a vagyonszerző magánszemély az állami adóhatóságtól kérheti. A kérelem mellett nyilatkoznia kell arról, hogy a kedvező illetékszabály feltételeinek megfelel, ezzel egyidejűleg a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog földhivatali bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatának megküldésével kell igazolnia.
Jelenleg azon magánszemélyek, akik a lakástulajdonuk értékesítését megelőzően vásároltak másik lakástulajdont, a vásárolt lakás forgalmi értéke után visszterhes vagyonátruházási illetéket fizettek, és csak utólag érvényesíthették a cserét pótló vétel kedvezményét.
2015. január 1-jétől az ilyen esetekben a vagyonszerző – legkésőbb – a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő, földhivatali bejelentéséig előterjesztett kérelme alapján, pótlékmentes (legfeljebb 12 havi) illetékfizetési halasztás vehető igénybe, ha a lakásvásárló nyilatkozik a másik lakása 1 éven belüli eladásának szándékáról. A kedvezmény nem automatikus, kizárólag a lakásvásárló nyilatkozata, kérelme esetén alkalmazható, vagyis az opcionálisan vehető igénybe. Az állami adóhatóság a kérelemre a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, és az illetékkiszabási eljárást felfüggeszti. Az egy év letelte után az eljárást folytatja, és az eladott ingatlan forgalmi értékének figyelembevétele mellett megállapítja a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ha a magánszemély 1 éven belül nem értékesíti a másik lakását, vagy nem igazolja a lakás eladását, akkor a vásárolt lakás forgalmi értéke után járó illeték mellett, az illetékkedvezményi szabály igénybevételére vonatkozó nyilatkozat benyújtásától számított, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki az adóhatóság. (A pótilletéket az adózás rendjéről szóló törvény szerinti késedelmi pótlék számításával azonos módon kell számítani.) [Itv. 21. § (6) bekezdés]
20.4. A zárt vég ű pénzügyi lízingbe adás igazolása
Az ún. zárt végű (a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező) pénzügyi lízingügyletek esetén a földhivatal a "lízingbeadás tényét" jegyzi fel az ingatlan-nyilvántartásban. A lízingbeadás tényét azonban nemcsak a zárt végű, hanem valamennyi, ingatlanra vonatkozó lízingszerződés esetében fel kell jegyezni, így önmagában a lízingbeadás tényének feljegyzéséből nem következik az, hogy az ingatlant a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adták. Ezzel összefüggésben a szabályozás az engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozók által igénybe vehető, ún. ingatlanforgalmazási illetékkedvezmény feltételéül szabott pénzügyi lízingbeadás tényének igazolásához az említett tényfeljegyzés mellett a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező lízingszerződést is megköveteli. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező szerződéseket a pénzügyi lízingbeadás tényének feljegyzését követően megküldi az állami adóhatóság részére. [Itv. 23/A. § (6) bekezdés, 92. § (2) bekezdés]
20.5. Kapcsolt vállalkozások közötti ügylet illetékmentessége
Az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény, továbbá a kapcsolt vállalkozások részére biztosított illetékmentességi rendelkezés az ingatlan olyan kapcsolt vállalkozások közötti átruházásával, ahol az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg, nem alkalmazható.
(Ez azzal függ össze, hogy 2015-től bővül a Tao-törvény kapcsolt vállalkozás fogalma azzal az esettel, ha a felek között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.) [Itv. 26. § (1) bekezdés t) pont, 23/A. § (1) bekezdés]
20.6. Bírósági eljárási, közigazgatási eljárási illeték
Amennyiben a bírósági eljárási illeték összege az 500 000 forintot meghaladja, és a polgári perrendtartásról szóló törvény nem határoz meg 31 napnál rövidebb keresetindítási határidőt, az illetéket átutalással is meg lehet fizetni az állami adóhatóság elektronikus bírósági eljárási illetékbeszedési számlája javára. [Itv. 74. § (1) bekezdés, 74. § (1a)–(1d) bekezdés, 81. § (4) bekezdés]
A közigazgatási eljárási illetéket átutalással is meg lehet fizetni, s ez irányadó az adóügyben az adópolitikáért felelős miniszterhez és a NAV elnökéhez benyújtott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékére. [Itv. 73. § (1)–(2) bekezdés, 73/A. §]
