19.1. Adóalanyiság
A törvény külön utal arra, hogy illetőségétől függetlenül adóalanynak minősül minden olyan személy vagy szervezet, amely a reklámadótörvény szerinti adóköteles tevékenységet, azaz reklámközzétételt vagy a reklámközzététel megrendelését végzi. Így egyértelművé válik 2015-től, hogy az adóalany illetőségének az adókötelezettség szempontjából nincs jelentősége, a reklámadó szabályozása nem szűkíti le a törvény személyi hatályát. [Reklámadó tv. 3. § (1) és (2) bekezdés]
19.2. Reklámközzététel fogalma
A módosítás pontosítja a reklám közzétételének fogalmát, amely szerint a reklámközzététel tényét nem befolyásolja, ha a felek (megrendelő és közzétevő) közti szerződés alapján a reklámközzététel helye, ideje és módja a közzétevő honlapján vagy műsoridejében előre meghatározott. Ez azt jelenti, hogy ha reklám közzététele során a felek abban is megállapodnak, hogy a reklám az internetes oldal mely részén jelenjék meg (listázás vagy kiemelés), nem változtat azon, hogy reklámközzétételről van szó. (Reklámadó tv. 1. § 8. pont)
19.3. Sportszövetségek, sportszervezetek adómentessége
A közösségi közcélokat szolgáló sporttevékenységi formákkal összefüggésben végzett reklám-közzétételi tevékenység mentesül az adókötelezettség alól, de a sportágazatban, a hivatásos sporttevékenység keretében kifejtett reklámközzététel már olyan gazdasági tevékenység, amely reklámadó-köteles. [Reklámadó tv. 2. § (3) bekezdés]
19.4. Az adó mértéke
A reklámadó mértéke a reklámközzétevő adóalanyok esetében a 20 milliárd forintot meghaladó adóalaprész után 40%-ról 50%-ra emelkedik. [Reklámadó tv. 5. § (1) bekezdés]
Ha az adóalany adóéve bármely okból 12 hónapnál rövidebb, az adóalanynak a tört adóévi adóalapját évesíteni kell. Ezt követően erre az adóalapra kell kiszámítani a mértéktábla alkalmazásával az évesített adóösszeget. A fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része lesz. [Reklámadó tv. 5. § (3) bekezdés]
19.5. A reklámot közzétev ő nyilatkozattételi kötelezettsége
A 2015-től hatályos szabály szerint a reklámközzététel megrendelése esetén az adókötelezettség alól a következő három esetben lehetséges mentesülni:
1. A hatályos szabályozás szerinti eset, azaz a reklámközzététel megrendelése csak akkor nem adóköteles, ha a közzétevő nyilatkozatot állít ki a megrendelőjének arról, hogy adókötelezettségét teljesíti, vagy ha adókötelezettség nem terheli.
2. A másik új eset szerint nem lesz adóköteles a reklámközzététel megrendelése, ha a megrendelő kéri nyilatkozat kiadását a közzétevőtől, de azt a számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapja meg, és
– ha ennek tényét hitelt érdemlő módon (pl. tértivevénnyel vagy – e-mailes kérelem esetén – olvasási jelentéssel) igazolni tudja, és
– a közzétevő személyét és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelenti.
3. Az adókötelezettség alóli mentesülés harmadik esete az, ha a megrendelő olyan személytől/szervezettől rendeli meg a reklám közzétételét, amely szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett, adókötelezettségüket jogszerűen teljesítő, vagy adófizetésre nem kötelezett adóalanyok nyilvántartásában.
Amennyiben az állami adóhatóság nyilvántartásában szerepel a reklámközzétevő adóalany, akkor nem köteles nyilatkozni a reklámadó-fizetési kötelezettségről vagy arról, hogy őt adófizetési kötelezettség nem terheli. [Reklámadó tv. 2. § (2) bekezdés]
A NAV által vezetett és a honlapján közzétett nyilvántartásba akkor vehető fel a reklámot közzétevő adóalany, ha erre irányuló kérelmet terjeszt elő az adóhatóságnál, és megállapítható, hogy az adókötelezettségét jogszerűen teljesítette, vagy nyilatkozik arról, hogy őt az adóévben a reklám-adóban adófizetési kötelezettség nem terheli. Ez utóbbi esetben az állami adóhatóság ellenőrzéssel vizsgálhatja a kérelmet előterjesztő nyilatkozatának a megalapozottságát.
A közzétevő adóalany a NAV által vezetett és közzétett nyilvántartásba vételét bármikor kezdeményezheti, így a NAV az adatbázist havonta, az adatváltozást (bejelentést) követő hónap 1. napjáig köteles frissíteni a hozzá az előző frissítés óta beérkezett adatokkal.
A NAV törli a nyilvántartásból az adózót akkor:
– ha ezt kéri;
– ha a bevallásbenyújtási vagy adófizetési kötelezettségét elmulasztja;
– ha az adóalanyt, annak ellenére, hogy ennek ellenkezőjéről nyilatkozott, az adóévben adókötelezettség terheli, és e kötelezettségének nem tesz jogszerűen eleget; az adóévre nyilatkozó adóalany esetében, ha az adóév véget ér;
– ha az adóalany megszűnik, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljáráshatálya alatt áll; illetve akkor is,
– ha az adóalany adótartozása – bármely adónemben – a 100 000 forintot meghaladja.
A nyilvántartásba való felvétel érdekében ez a rendelkezés 2014. december 1-jén lép hatályba. [Reklámadó tv. 7/A. §, 3. § (4) bekezdés]
19.6. Kapcsolt vállalkozások adóalapjának megállapítása
2015-től, ha a kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap megállapításánál csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással megállapított – adóalap összegét kell figyelembe venni. [Reklámadó tv. 6. § (1) és (4) bekezdés]
19.7. Egyéb változások
A hatályos rendelkezés nem ad szabályt arra, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyok esetében a 2014. évben kezdődő üzleti év 2015. január 1-jétől a 2014. évben kezdődő üzleti éve utolsó napjáig terjedő időszakra miként kell az adókötelezettséget teljesíteni, mit kell ezen időszakban adóalapnak tekinteni. Ezt a hiányt pótolja a módosítás, 12 hónapnál rövidebb (átmeneti) adóév jön létre a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyoknak. Az átmeneti adóév 2015. január 1-jétől a 2014. évben kezdődő üzleti év utolsó napjáig tart.
Ezen időszak adóelőlegének alapja az adóalany 2014. évi adóalapjának időarányos része. Az adóelőleg összegének megállapításakor pedig a fizetendő adó megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Az adóelőleget 2015. január 15-ig kell megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben, 2015. január 15-ig és az átmeneti adóév utolsó napjáig kell megfizetni.
Az átmeneti időszakra jutó adót a tört (12 hónapnál rövidebb) adóévre vonatkozó szabályok alapján kell kiszámítani.
Ugyanakkor nem jön létre átmeneti adóév azon naptári évtől eltérő évet választó vállalkozásnál, amelyik a törvény hatálybalépését követően jött létre, tekintettel arra, hogy ezen vállalkozás nem az átmeneti szabályok alapján teljesíti az adókötelezettségét. [Reklámadó tv. 9. § (5)–(8) bekezdés]
