1.1. Alapelvi szabályok
A törvénybe került alapelvi szabály arról rendelkezik, hogy ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában –, e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható. Az ilyen tevékenység ellenértékeként adott bevétel tehát nem tartozhat kedvező megítélés alá, azok adókötelezettségét a juttatást megalapozó jogviszonyból származó bevételekre irányadó általános szabályok szerint kell meghatározni. (Szja-tv. 1. § (10) bekezdés)
1.2. Fogalmi meghatározások
1.2.1. Munkáltató
A munkaerő-kölcsönzés esetén alkalmazandó szabályhoz hasonlóan, az iskolaszövetkezeti tagoknak közvetlenül juttatott bevétel (pl. az Szja-tv. 71. §-ában található béren kívüli juttatásnak minősülő cafeteriaelemek) esetében az iskolaszövetkezeti szolgáltatást fogadó vállalatot kell munkáltatónak tekinteni. (Szja-tv. 3. § 14. pont)
1.2.2. Uniós támogatásokkal kapcsolatos fogalmak
2013. december 31-én hatályukat vesztették a támogatásokra vonatkozó közösségi szabályok, az új közösségi rendeletek 2014 során kerültek elfogadásra. Az általános és mezőgazdasági csekély összegű támogatások megújult szabályaival összhangban az Szja-törvény fogalmai is változtak, az egyes kedvezményi szabályokat a meghatározásokban jelölt EU-s rendelet támogatási szabályával összhangban kell alkalmazni.
– Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet. (Szja-tv. 3. § 39. pont)
– Agrár-csoportmentességi (ABER) támogatás: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatás. (Szja-tv. 3. § 40. pont)
– Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás: Jogtechnikai pontosítás keretében a korábban agrár csekély összegű támogatásként szereplő fogalom elnevezése mezőgazdasági csekély összegű támogatásra módosult. Idetartoznak a közösségi szabályok rendelkezéseinek megfelelően a mezőgazdasági ágazatban nyújtott de minimis, csekély összegű támogatások. (Szja-tv. 3. § 41. pont)
– Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott de minimis, csekély összegű támogatás. (Szja-tv. 3. § 50. pont)
1.2.3. Alapk utatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés
2015. január 1-jétől új, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény (Innovációs tv.) lép hatályba, ezzel összefüggésben a hivatkozások is módosultak. (Szja-tv. 3. § 66., 67., 68. pont)
1.2.4. Kiküldetési rendelvény
A hivatali, üzleti utazások igazolására szolgáló bizonylatot, a küldetési rendelvényt lehet elektronikus úton is előállítani, de meg kell felelni a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseinek, így zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylatnak kell lennie. 2015. január 1-jétől a cégek eldönthetik, hogy papíralapon állítják-e ki a kiküldetési rendelvényt, vagy elektronikus bizonylatot állítanak ki és tárolnak. (Szja-tv. 3. § 83. pont)
1.3. Nem önálló tevékenységb ől származó jövedelem
1.3.1. Munkaerő-kölcsönzés
Ha a külföldi munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, akkor a kölcsönbeadó helyett a belföldi bejegyzett kölcsönbevevő teljesítheti a munkáltatót terhelő kötelezettségeket, hasonlóan a Tbj-tv. szabályához. [Szja-tv. 24. § (3) bekezdés]
1.4. Családi kedvezmény
2016-tól fokozatosan – négy év alatt – kétszeresére nő a két eltartottat nevelő családok által érvényesíthető, kedvezményezett eltartottankénti családi kedvezmény mértéke. Kettő eltartott esetén a jelenlegi kedvezményezett eltartottankénti 62 500 forintról 2019-re 125 000 forintra nő az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény mértéke. [Szja-tv. 29/A. § (2) bekezdés]
Bővül azon kifizetők köre, akiknek a családi kedvezménynek, illetve a személyi kedvezménynek az adóelőleg megállapításánál történő figyelembevétele érdekében nyilatkozat adható. Ilyen nyilatkozat az adóelőleget megállapító munkáltató mellett a rendszeresen ismétlődő bevételt (például tartós megbízás alapján teljesített kifizetést) juttató kifizetőnek is adható. [Szja-tv. 48. § (3) bekezdés]
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre bővül a nevelőszülő családi pótlékra egyébként nem jogosult közös háztartásban élő házastársával. Ezzel a nevelőszülő házastársa is lehetőséget kap arra, hogy már év közben is érvényesítsen családi kedvezményt a háztartásában nevelt (nem saját) gyermekekre tekintettel (a hatályos szabályok szerint ezt csak adóbevallásában, munkáltatói adómegállapításban tehette meg). [Szja-tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pont]
2015-től csak az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető a családi kedvezmény. A rendelkezést – átmeneti rendelkezés alapján – a 2015. december 31-ét követően megtett nyilatkozatok, illetve a 2015. évre vonatkozó bevallások, munkáltatói adómegállapítások esetében kell alkalmazni. [Szja-tv. 29/B. § (2) bekezdés, 48. § (3) bekezdés, 84/ZS. § (5) bekezdés]
1.5. Házastársi kedvezmény
A házasságkötési kedv növelése érdekében új adóalap-csökkentő kedvezmény érvényesíthető 2015-től minden olyan pár részére, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti. A házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig, együttesen havi 5000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkenthető az adóalap (adóalapban kifejezve az összevont adóalapba tartozó jövedelem havi 31 250 forinttal csökkenthető).
A kedvezmény igénybevételének nem akadálya, ha a házasság megkötésekor a házastársak bármelyike már jogosult családi kedvezményre. A kedvezmény azonban nem érvényesíthető a családi kedvezményre való új jogosultság (magzatra tekintettel vagy gyermek örökbefogadása esetén) megnyílta, továbbá a házasság 24 hónapos időtartamon belüli felbontása esetén.
Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, de az említett időtartamon belül utoljára az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá.
A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető.
A házastársak a kedvezményt közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között. [Szja-tv. 29/C. §, 48. § (2) bekezdés b) pont, (3a) bekezdés]
1.6. A béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások
Nem változott a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások köre. Nem változott továbbá a közteher mértéke.
A kedvezményesen, 35,7%-os közteherrel adózó béren kívüli juttatások éves keretösszege 450 ezer forint lesz a jelenlegi 500 ezer forint éves keretösszeg helyett.
200 ezer forint éves keretösszegig jövőre is az idei mértékkel azonos, 35,7%-os közteher megfizetése mellett adható bármilyen hagyományos béren kívüli juttatás (pl. Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, Széchenyi Pihenőkártyára utalt támogatás).
200 ezer forint és 450 ezer forint között a SZÉP kártya három zsebébe is biztosítható támogatás 35,7%-os terheléssel. (A munkáltatót változatlanul a juttatás értékének 1,19-szerese után terheli 16 százalékos mértékű személyijövedelemadó- és 14 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás- fizetési kötelezettség.)
A nagyobbik – évi 450 ezer forintos – keretösszeg elnevezése éves rekreációs keretösszeg. A 450 ezer forint keretösszeg tehát két részösszegből állhat:
– a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás összegéből és
– minden más béren kívüli juttatás összegéből.
Ez utóbbiak – a minden más béren kívüli juttatás – éves keretösszege 200 ezer forint, de megmaradtak az egyedi juttatási határok is. Tehát a SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatás körébe tartozó juttatás 200 ezer forint keretösszegen belül adható.
Ez ugyanakkor azt is jelentheti, hogy ha a munkáltató csak SZÉP kártyát ad, azt évi 450 ezer forint értékben adhatja, 35,7%-os közteher mellett.
Az előbbi szabály alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül, s így 51,17%-os közterhet visel (a juttatás értékének 1,19-szerese után 16% szja-t és 27% ehót),
– ha a béren kívüli juttatást a rá vonatkozó egyedi értékhatárt meghaladóan veszi igénybe a munkavállaló, vagy
– ha a béren kívüli juttatások 200 ezer forintos keretén felül a további béren kívüli juttatást nem SZÉP kártyára utalt támogatásként veszik igénybe, illetve
– ha a SZÉP kártyára utalt támogatás és a béren kívüli juttatás 200 ezer forintos keretében tartozóan választott juttatások együttes értéke az évi 450 ezer forintot (az ún. rekreációs keretösszeget) meghaladja.
Ha a foglalkoztatás nem áll fenn egész évben, az éves keretösszeget és az éves rekreációs keretösszeget a foglalkoztatás napjaival arányos (csökkentett) összegben kell megállapítani. [Szja-tv. 70. § (4), (4a), (4b) bekezdés]
A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások esetében a közterheket főszabály szerint a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megfizetni.
Amennyiben a béren kívüli juttatás az egyedi értékhatárt, illetve a béren kívüli juttatások együttes értéke az éves keretösszeget, a rekreációs keretösszeget meghaladja, a közterheket e meghaladó érték után a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megfizetni.
Amennyiben a magánszemély juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy az igénybe vett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves keretösszeg, a rekreációs keretösszeg időarányos részét meghaladja, a közterheket e meghaladó érték után a jogviszony megszűnése hónapja kötelezettségeként kell megfizetni. [Szja-tv. 69. § (5) bekezdés]
1.7. Osztalékból származó jövedelem
1.7.1. A kisadózó vállalkozások osztalékjövedelme
2015-től osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó betéti társaságok kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg. E szabály az érintettek számára a hatályosnál kedvezőbb, jelenleg ezek a kifizetések egyéb jövedelemként az osztaléknál magasabb közterhet viselnek. [Szja-tv. 66. § (1) bekezdés a) pont af) alpont]
1.8. Munkavállalói értékpapír-juttatási program
2014-től megszűnt a munkavállalói értékpapír-juttatási programok Nemzeti Adó- és Vámhivatal által történő előzetes nyilvántartásba vétele.
Az értékpapír-juttatási programot szervező gazdasági társaság a program meghirdetéséről a munkavállalók és a vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató másolati példányát a kötelező tartási időszak kezdőnapját követő hónap 20. napjáig köteles megküldeni az adóhatóságnak. [Szja-tv. 77/C. § (19) bekezdés]
Ha a programszervező és kapcsolt vállalkozása között a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnik, a programszervező (a megszűnt kapcsolt vállalkozási viszony miatt) a kapcsolt vállalkozás viszonylatában a törvény szerinti adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget nem tudja teljesíteni (megszűnik az információáramlás a két társaság között), akkor azt a programban érintett más vállalkozásnak kell teljesítenie (a saját munkavállalói, vezető tisztségviselői vonatkozásában) a programszervezőre irányadó rendelkezések szerint. Az adókötelezettségek együttműködés hiányából eredő megsértéséért a felek egyetemlegesen felelnek. [Szja-tv. 77/C. § (20) bekezdés]
2015. január 1-jétől egyértelművé válik, hogy opciós programok esetében is évi 1 millió forint értékű értékpapír juttatható kedvezményesen. [Szja-tv. 77/C. § (18) bekezdés felvezető szövege]
Elismert program keretében értékpapírt szerző magánszemélynek kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki a program nyilvántartásba vételét kezdeményező eljárás megkezdésének időpontjáig a programban részvételi szándékát nem jelezte, azonban az értékpapírt a nyilvántartásba vett programmal azonos feltételek szerint szerezte. [Szja-tv. 84/Y. §-a (4) bekezdés]
1.9. Kamatjövedelem utáni adó
Nem kell kamatjövedelemből származó jövedelmet megállapítani, ha a munkáltató a törvényben rögzített feltételek mellett lakáscélra ad hitelt munkavállalójának, e körben lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítés is.
1.10. Nyugdíjbiztosítások
A 2014. évben szerzett tapasztalatok alapján 2015-től változik (pontosításra kerül) a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos szabályozás.
A nyugdíjbiztosításnak alapesetben (kivéve ha az egészségkárosodás már meghaladja a törvényben rögzített 40%-os mértéket) négy kockázatot (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) kötelezően tartalmaznia kell, és ezenkívül a biztosítás más kockázatra nem terjedhet ki.
A nyugdíjbiztosítás fogalma kimondja, hogy a biztosítás kedvezményezettje – a biztosított halálát kivéve – a szerződés egész tartama alatt csak a biztosított lehet, továbbá hogy amennyiben a szerződő és a biztosított személye elválik egymástól, és a szerződést a szerződő megszüntetné, a felhalmozott összeg ebben az esetben is – a szerződő Ptk. szerinti visszavásárlási jogának korlátozása nélkül – a biztosítottat illeti meg.
A törvény rögzíti, hogy a nyugellátásra való jogosultság alatt a saját jogú nyugellátást kell érteni, ami a tényleges nyugdíjas állapotot jelenti.
Az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltétele – a biztosítási esemény bekövetkezése mellett – a 10 éves felhalmozási/türelmi idő teljesülése (ide nem értve a kivételes eseteket). A 10 év számítása szempontjából jelentősége van a szerződéskötés időpontjának. 2015-től a szerződés létrejöttének időpontja az ajánlat ügyfél általi aláírásának a napja, szerződésmódosítással létrejövő nyugdíjbiztosítás esetében a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának a napja.
A biztosított egészségi állapotának legalább 40%-os mértékű károsodása attól függetlenül kiváltja a biztosító teljesítését (és ezzel párhuzamosan mentesít a 10 éves felhalmozási/türelmi idő alól), hogy a magánszemély rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosultságot szerez-e vagy sem. Az említett mértékű egészségkárosodás mentesít a 10 éves kötelező felhalmozási idő alól is, vagyis a biztosító által – a biztosítási esemény bekövetkezésére nyújtott szolgáltatás – adómentes.
Járadékszolgáltatás esetén a nem csökkenő összegű járadékfizetés kezdőnapját nem az első biztosítói teljesítéstől (járadékfizetéstől), hanem a szerződés létrejöttének napjától kell számolni, és a járadékszolgáltatást (a szerződés létrejöttétől számítva) legalább a 10. év végéig (vagy a biztosított haláláig) kell nyújtani.
Ha a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt egy összegben is teljesíthető, és ez a biztosítói teljesítés is adómentes. (Szja-tv. 3. § 93. pont)
A 2014-ben hatályos rendelkezés értelmében az adó feletti rendelkezési jogosultság illeti meg a magánszemélyt az általa nyugdíjbiztosítás szerződőjeként befizetett összeg után. A kedvezmény mértéke 20 százalék, de legfeljebb adóévi 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíj-biztosítási nyilatkozat nem tehető.
2015. január 1-jétől csak a nyugdíjcélú megtakarításokkal összefüggésben lehet rendelkezni az adó felett, így az ezzel összefüggő rendelkezések újrafogalmazásra kerültek a törvényben.
Lényeges változás, hogy amennyiben a nyugdíjbiztosítás (mint alapbiztosítás) kockázati biztosítási díjrésze (ilyennek minősül a nyugdíjbiztosítás kötelező elemét jelentő haláleseti és egészségkárosodási kockázat) meghaladja az alapbiztosítás (tehát a kiegészítő biztosítások nélküli) teljes díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíj-biztosítási nyilatkozat nem tehető. (Szja-tv. 44/C. §)
1.11. Teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások
1.11.1. Az adókötelezettség változása 2017 után
A kockázati biztosításnak nem minősülő személybiztosítások kifizető által fizetett díja egyes meghatározott juttatásként adóköteles. [Szja-tv. 70. § (1) bekezdés c) pont]
A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítás alapján nyújtott biztosítói teljesítés (kivéve az adómentes szolgáltatásokat, pl. haláleseti szolgáltatást vagy nyugdíjszolgáltatást) kamatjövedelemként adózik.
1.11.1.1. WL életbiztosítás
Kivétel e szabály alól a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás, angol nevén whole life, röviden: WL). A WL nem tekinthető kockázati biztosításnak (hiszen visszavásárolható), ezen biztosítás kifizető által fizetett rendszeres díjához – összeghatártól függetlenül – adómentesség kapcsolódik. (Szja-tv. 3. § 91. pont, Szja-tv. 1. számú melléklet 6.9. alpont)
A WL rendszeres díjnak nem minősülő díja (pl. az eseti díjak) egyes meghatározott juttatásként adóköteles.
A WL díja abban az esetben is adómentes, ha a díjat fizető személy (gazdálkodó) a szerződésnek nem szerződője, feltéve hogy ezt a biztosítónak előre bejelenti. A kifizető az ilyen biztosításról (a biztosítási díj összegéről, a biztosító nevéről és székhelyéről) magánszemélyenként adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. (Szja-tv. 1. számú melléklet 9.6. alpont)
A WL alapján nyújtott haláleseti kifizetés adómentes. Egyebekben az ilyen, kifizető által kötött biztosításból a biztosított magánszemély úgy szerezhet jövedelmet, ha az eredeti szerződő kifizető helyébe lépve (amely egyébként jogszerű cselekmény, és amely cselekmény alapesetben nem adóztatási pont) visszavásárolja a biztosítást (a visszavásárlás viszont már adókötelezettséget keletkeztet). A visszavásárlási érték saját befizetéssel és adóköteles biztosítási díjjal csökkentett összege egyéb jövedelemként adóköteles. [Szja-tv. 28. § (2) bekezdés]
A 2017. december 31-ét követően kifizető által magánszemély javára kötött WL díja (mind a rendszeres díj, mind az eseti díj) egyes meghatározott juttatásként visel közterheket. A 2017 után kötött WL-ből kamatjövedelem keletkezik (amelyre alkalmazhatóak a kamatjövedelem kedvezményi szabályai is).
1.12. Felelősségbiztosítások
Változik az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban a felelősségbiztosítások díjának adófizetés alóli mentesítő szabálya. A díjat fizető tevékenységével, illetve a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemélyeknek a díjat fizető tevékenységével összefüggő feladatuk ellátásával kapcsolatos felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díját (ideértve a sérelemdíjat is) nem kell bevételként figyelembe venni.
Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy az előbbi szabályt a hatálybalépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazni lehet, tehát a 2014. évre és azt megelőző adóévekre is. [Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés b) pont]
1.13. Egyéni vállalkozók
Új uniós rendeletek figyelembevétele: a kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozói adókedvezmény és egyösszegű értékcsökkenési leírás érvényesítése során 2014-ben hatályba léptek azok az uniós rendeletek, amelyek biztosítják, hogy az egyes tagállamok a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánított állami támogatásnak minősülő támogatásokat, kedvezményeket nyújthassanak az egyéni vállalkozók számára is.
A vonatkozó európai uniós jogszabályok:
– az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet;
– az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-i 702/2014/EU rendelet;
– az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelet;
– az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet.
2015-től a mezőgazdasági termék feldolgozását és forgalmazását végző egyéni vállalkozó a vonatkozó uniós rendeletek figyelembevételével érvényesítheti a kisvállalkozói kedvezményt, amely – választása szerint – agrár-csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.
Az uniós jogszabályban meghatározott halászati és akvakultúra-termékek előállítását, feldolgozását és forgalmazását végző egyéni vállalkozó is a vonatkozó uniós rendelet figyelembevételével érvényesíthet kisvállalkozói kedvezményt, ami esetükben halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. [Szja-tv. 49/B. § (6) bekezdés d) pont, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) alpontja, 13. számú melléklet 12. pont]
2015-től a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, ha a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összeg 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka 2015-től az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint agrár-csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak, vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül attól függően, hogy a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést, halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet, mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását, illetve más célokat szolgál. [Szja-tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) alpont]
A tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához igénybe vett hitel kamata után kisvállalkozói adókedvezmény címén igénybe vett összeg továbbra sem haladhatja meg adóévenként a 6 millió forintot. Az adóévben érvényesített adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint agrár-csoportmentességi (ABER) támogatásnak, mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak, vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül attól függően, hogy a beruházás milyen célt szolgál. (Szja-tv. 13. számú melléklet 12. pont)
1.13.1. A jövedelem- (nyereség-) minimum megállapítása
A hatályos rendelkezések alapján a vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó jövedelem- (nyereség-) minimuma az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2 százaléka.
2015-től – a Tao-tv.-nyel összhangban – a jövedelem- (nyereség-) minimum összegének kiszámításakor a vállalkozói bevétel nem csökkenthető az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékével, tehát a jövedelem- (nyereség-) minimum összege a vállalkozói bevétel 2 százalékának felel meg. [Szja-tv. 49/B. § (23) bekezdés]
1.13.2. A bevétel megállapítása átalányadózás esetén
Az átalányadózás adóévenként az adóév egészére választható. Amennyiben az átalányadózás megszűnésére az értékhatár túllépése miatt kerül sor, vagy a vállalkozás megszüntetését követően a magánszemély az adóévben vállalkozói tevékenységét újrakezdi, az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályait alkalmazhatja, tekintettel a négyéves visszatérési szabályra.
2015-től az átalányadózás választásakor az egyéni vállalkozó bevételének az adóévben az Szja-tv. hatálya alatt megszerzett vállalkozói bevétel minősül. [Szja-tv. 50. § (9) bekezdés]
Új szabály rendelkezik arról, hogyan kell megállapítani az adókötelezettségeit annak az egyéni vállalkozónak, aki az év elején átalányadózó, ezt követően pedig nem megszünteti a tevékenységét, hanem kisadózóként a Katv. hatálya alá kerül, majd a Katv. szerinti jogalanyiságának megszüntetését követően még ugyanebben az évben visszatér az Szja-tv. hatálya alá. Az átalányadózásra vonatkozó 15 millió forintos bevételi értékhatár számítása során ilyen esetben nem kell figyelembe venni az adóévben a Katv. szerinti adóalanyiság időszakában megszerzett bevételt.
1.13.3. Az átalányadózásra való jogosultság megsz űnése
A hatályos rendelkezés alapján az átalányadózásra való jogosultság a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásának tényleges napjával szűnik meg.
2015-től az átalányadózásra való jogosultság annak a határozatnak a jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg, melyben az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg. (Szja-tv. 55. §)
1.13.4. A külföldi pénznemben keletkezett bevételek és kiadások átszámítása
2015-től az általánosforgalmiadó-alany egyéni vállalkozók azon az árfolyamon számítják át bevételüket és kiadásukat forintra, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaznak. [Szja-tv. 6. § (2a) bekezdés]
1.13.5. Elhatárolt veszteség
A hatályos szabályok alapján az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóév (de legkésőbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének adóéve) vállalkozói jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben – döntése szerinti megosztásban – elszámolhatja.
2015-től – a Tao-tv.-nyel összhangban – szigorodnak az egyéni vállalkozókra vonatkozó veszteségelhatárolási szabályok, a keletkezett veszteség csak a következő öt évben határolható el. [Szja-tv. 49/B. § (7) bekezdés a) pont]
A 2014-ig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a 2014. december 31-én érvényes feltételek szerint írható le azzal, hogy az így keletkezett elhatárolt veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni. [Szja-tv. 84/ZS. § (6) bekezdés]
1.13.6. Tárgyi eszköz értékcsökkenésének elszámolása
A tárgyi eszköz (ingó, ingatlan) ingyenes szerzése esetén nincs helye értékcsökkenés elszámolásának. [Szja-tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont c) alpont]
1.14. Mezőgazdasági őstermelők
1.14.1. Közös őstermelői tevékenység
A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához tett nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közös háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy közös őstermelői igazolvány kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét. 2015. január 1-jétől külön rendelkezés határozza meg a közös háztartás és a közös háztartásban élő családtag fogalmát. Közös háztartásnak minősül az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége. Közös háztartásban élő családtagnak minősül pedig a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét, vagy örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is). [Szja-tv. 78/A. § (2a) bekezdés]
1.14.2. Őstermelői adókedvezmény
Az Európai Unió által a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánított állami támogatásnak minősülő támogatásokat, kedvezményeket tartalmazó új rendeletek hatálybalépésére tekintettel az őstermelői adókedvezmény szabálya módosul úgy, hogy a kedvezmény mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. [Szja-tv. 39. § (1) bekezdés]
1.14.3. Az elhatárolt veszteség felhasználása
2015-től a Tao-tv. veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályaival összhangban szigorodnak az őstermelők veszteségelhatárolási szabályai: a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő adóköteles jövedelmének megállapításakor a keletkezett veszteség csak a következő öt évben határolható el. [Szja-tv. 22. § (2) bekezdés]
A 2014-ig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a 2014. december 31-én érvényes feltételek szerint írható le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni. [Szja-tv. 84/ZS. § (6) bekezdés]
1.14.4. Ültetvény
Az értékcsökkenési leírás szabályai között található a tárgyi eszköz fogalma is, amelynek része az ültetvény meghatározása. 2015-től módosul az ültetvény fogalma, és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben foglaltaknak megfelelően kerül meghatározásra.
2015-től az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik, és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja szőlőültetvény esetén az 1000 négyzetmétert, gyümölcsfaültetvény esetében az 1500 négyzetmétert, bogyósgyümölcs-ültetvény esetében az 500 négyzetmétert. [Szja-tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 1. pont a) alpont ae) alpont]
1.15. Adómentességek
1.15.1. Közigazgatási ösztöndíjprogram keretében folyós ított közigazgatási ösztöndíj
Az 1. számú melléklet 4.23. pontja 2014-ben hatályos szövege a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program keretében nyújtott ösztöndíjak adómentességét nevesíti.
A 2015. január elsejétől hatályos rendelkezés általánosabb megfogalmazást alkalmaz, a mentesség az összes, a kormány által alapított közigazgatási ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjra kiterjed. (Szja-tv. 1. számú melléklet 4.23. alpont)
1.15.2. A Hajdú-Bét Rt., a Novofarm Rt. és a Pápai Hús 1913 Kft. él őállat-beszállítói által igénybe vehető támogatások
Továbbra is adómentes a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet szerinti támogatás, azonban 2015. január 1-jétől az adómentes juttatás után megállapított, de meg nem fizetett személyi jövedelemadó általános csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói közül való termelői csoportok és forgalmazók esetében.
A Hajdú-Bét Rt. és a Novofarm Rt. élőállat-beszállítói esetében az adómentes juttatás után megállapított, de meg nem fizetett személyi jövedelemadó változatlanul agrár csekély összegű (de minimis) támogatás maradt. (Szja-tv. 1. számú melléklet 7.25. alpont)
1.15.3. Foglalkozás-egészségügyi ellátás, sz űrővizsgálatok, fizikoterápiás és mentál-egészségügyi ellátás
A munkáltató 2015. január 1-jétől adómentesen biztosíthat dolgozói számára az egészségügyről szóló törvényben meghatározott szűrővizsgálatokat, valamint a fizikoterápiás és a mentál-egészségügyi ellátásokat is (TESZOR 86.90.13. és 86.90.18.). [Szja-tv. 1. számú melléklet 8.6. alpont d) alpont]
1.15.4. Lakáscélú felhasználás
2015. január 1-jétől az Szja-törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítés is, így tehát ilyen címen is lehet adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást adni a munkavállalónak. (Szja-tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont)
Meghatározott feltételek fennállása esetén nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani abban az esetben, ha a munkáltató lakáscélú felhasználásra ad visszatérítendő kölcsönt (lakáscélú felhasználásként akadálymentesítésre adott kölcsönre is). [Szja-tv. 72. § (4) bekezdés f) pont]
1.15.5. A term őföld átruházásából származó jövedelem adómentessége
A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességét meghatározó feltételeknél szereplő 5, illetve 10 éves hasznosítási időszak kezdőnapja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja. (Szja-tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.5.1. alpont)
