7.1. A tagsági viszony keletkezése
A biztosított által választott pénztárral történő tagsági jogviszony létesítését a biztosított írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi. A tagsági jogviszony kezdő időpontja az önkéntes belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolás) napját követő hónap első napja.
A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak (záradékoltnak) kell tekinteni. A pénztár a záradékolt belépési nyilatkozat egy példányának vagy a tagsági okiratnak – a záradékolást követő 8 napon belül történő – megküldésével értesíti a tagot és a munkáltatót a pénztártagság létrejöttéről.
A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy a pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles a foglalkoztatójának bejelenteni az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét és pénzforgalmi számlájának számát.
Ha a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, az elutasító döntéstől számított öt napon belül az elutasítás tényéről egyidejűleg értesítést küld a munkáltatónak, a biztosítottnak és a pénztárak központi nyilvántartásának.
7.2. A tagsági viszony megszűnése
A pénztártag tagsági jogviszonya
a) más pénztárba való átlépéssel, az átlépés napját megelőző nappal;
b) elhalálozással, az elhalálozás napjával;
c) zárt pénztárban a tagsági viszony SzMSz szerinti feltételének megszűnésével; vagy
d) a Tny. szerint megállapított rokkantsági nyugdíjra jogosulttá válásával, a rokkantsági nyugdíj megállapításának napját megelőző nappal, a tag döntése szerint; illetőleg
e) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel, a visszalépés napjával (lásd az 1.3. pontot!);
f) a magánnyugdíjpénztárba belépett személy – amennyiben a Tbj-tv.-ben foglaltak alapján harmadik állam állampolgárának vagy hontalannak minősül – döntése szerint, a nyugdíj-biztosítási jogviszonya megszűnésének napjával;
g) az egyösszegű szolgáltatás igénybevételével
szűnik meg.
A tagdíjfizetés elmulasztása nem szünteti meg a tagsági viszonyt.
7.2.1. Átlépés másik magánnyugdíjpénztárba
A tagsági viszony átlépéssel való megszüntetésére legkorábban a pénztárbeli tagsági viszony kezdő időpontjától számított hat hónap eltelte után kerülhet sor, kivéve a fenti felsorolás c) pontjában írt esetet.
A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a törvényi feltételek fennállása, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott, az átlépéssel kapcsolatos ismeretekre vonatkozó módszertani útmutató átvételének aláírással történő igazolása esetén kerül sor.
Az írásbeli bejelentésben a tag meghatározhatja azt a hónapot, amelynek utolsó napján az átlépésre sor kerül, feltéve hogy a tag erre irányuló bejelentése az abban meghatározott hónap utolsó napját legalább 10 munkanappal megelőzően beérkezik a pénztárhoz. Amennyiben az átlépésre vonatkozó bejelentés az átlépés hónapját nem határozza meg, és a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz, az átlépés időpontja a bejelentés hónapjának utolsó napja. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező, az előzőekben nem említett írásbeli bejelentés alapján – a bejelentés tartalmától függetlenül – a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának utolsó napjával, vagy az azt követő hónap utolsó napjával szüntetheti meg. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani.
A fenti szabályokat nem kell alkalmazni, ha az átlépésre a pénztárak egyesülésével, szétválásával vagy a pénztár megszűnésével összefüggésben kerül sor.
Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget a tag által választott pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át. A pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követeléséből annak egy ezrelékét vonhatja le.
7.2.1.1. Átlépési díj
Amennyiben az átlépés költségei meghaladják a tag követelésének egy ezrelékét, és a tag az átadó pénztárba történt belépést követő két éven belül lép át másik pénztárba, az átadó pénztár az átlépés tényleges költségeinek fedezetére a tag követelésének egy ezreléket meghaladó részét, de legfeljebb ötezer forintot átlépési díjként érvényesít. Az átlépési díj nem engedhető el, a tag számára a befogadó pénztár által nem téríthető meg, a tagot illető tagdíjbefizetésből vagy a tag egyéni számlájának egyenlegéből nem vonható le.
7.2.2. Megszűnés rokkantsági nyugdíj miatt
Láttuk, hogy rokkantsági nyugdíj megállapításának napját megelőző nappal, a tag döntése szerint megszűnik a tagsági viszony a tagnak a Tny. szerint megállapított rokkantsági nyugdíjra jogosulttá válásával. Ilyen esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a pénztártag a társadalombiztosítási nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére. A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a benyújtást követően írásban értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat a pénztártag visszalépési szándékának bejelentéséről és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjáról, valamint a megállapítást követően a társadalombiztosítási nyugellátás összegének a Tny. alapján számított összegéről.
A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek a társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítését követően a magánnyugdíjpénztár haladéktalanul, írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéniszámla-követelés alapján számított életjáradék várható összegéről. Amennyiben a pénztártag a visszalépésről dönt, a pénztárhoz benyújtja visszalépési kérelmét, melyet az haladéktalanul továbbít a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére. A visszalépési kérelem a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat közlését követő legfeljebb 30 napon belül nyújtható be.
A társadalombiztosítási nyugellátás összegének megállapításáról a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A pénztár a tag tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését köteles átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.
7.2.3. A visszalépő tag portfóliója
A pénztár az állami rendszerbe visszalépő tagnak az úgynevezett visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett – az elszámolás fordulónapjára vonatkozó piaci értékelés szerint számított - követelése értékét a tagok portfóliójában lévő eszközökben adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. Az eszközöket – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a visszalépő tag portfólióján belüli befektetési eszköz aránynak megfelelően kell átadni.
7.3. A pénztártagok jogai és kötelességei
A pénztártagokat – az Mpt.-ben foglalt kivételekkel – azonos jogok illetik, és azonos kötelezettségek terhelik. A pénztártag, ha törvény másképp nem rendelkezik, csak egyetlen pénztár tagja lehet.
A pénztártag
a) részt vehet a pénztár szervei megválasztásában,
b) megválasztható a pénztár szerveinek tagjává, illetve tisztségviselővé,
c) jogosult a pénztár működésére és gazdálkodására, valamint saját követelésének mértékére vonatkozó rendszeres tájékoztatásra,
d) az SzMSz szerint jogosult a pénztári nyugdíjszolgáltatások igénybevételére, valamint a pénztár ezzel összefüggő tevékenységének megismerésére.
A pénztártag köteles
a) tagsági viszonyát – a Tbj-tv. szerinti biztosítási jogviszonyának fennállása alatt – valamely általa választott pénztárban folyamatosan fenntartani,
b) adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni,
c) tagdíjat fizetni,
d) foglalkoztatójának a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15. napon belül bejelenteni a pénztártagság tényét, annak a magánnyugdíjpénztárnak a megnevezését, címét és pénzforgalmi számlájának a számát, ahol a tagsági jogviszonya a bejelentésekor fennáll. A pénztártagság tényét a belépési nyilatkozat, vagy tagsági okirat bemutatásával kell igazolni,
e) a jogalap nélkül felvett szolgáltatás összegét, ezek kamatait határidőben, maradéktalanul a pénztárnak visszafizetni,
f) betartani az SzMSz előírásait.
A pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összegre sem a pénztártag, sem a pénztár hitelezői nem tarthatnak igényt.
7.4. Tagdíj
A tagdíj alapja megegyezik a Tbj-tv.-ben meghatározott nyugdíjjárulék-alappal. A tagdíj mértékét a Tbj-tv. határozza meg. A tagdíj bevallásának és megfizetésének módjáról a Tbj-tv. rendelkezik. Ennek értelmében a magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után 8 százalék, 2011. december 1-jétől 10 százalék tagdíjat fizet. A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke ettől eltérően 0 százalék.
A tagdíjfizetési kötelezettségre a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a túlfizetésként jelentkező összeget a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza a tagnak.
A munkáltató egyoldalú, írásban történő kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját vagy a tag saját tagdíját együttesen a tagdíjalap 10 százalékáig kiegészítheti. Írásban történő kötelezettségvállalásnak minősül a tagdíj-kiegészítés Tbj-tv. szerinti bevallása is. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik.
7.4.1. Megállapodás tagdíjfizetésre
Megállapodást köthet a pénztárral a tagdíjfizetésre az a pénztártag, aki nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj-tv.-ben meghatározott járulékalapot képező jövedelemmel. A tagdíjfizetésre kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A megállapodásban rendelkezni kell a tagdíj alapjáról és összegéről, és az esetleges tagdíj-kiegészítés vállalásáról is. A megállapodás megkötését követően a tagdíjat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell az érintett magánnyugdíjpénztárhoz megfizetni. A pénztártag a megállapodás megszűnését a magánnyugdíjpénztár részére írásban köteles bejelenteni. A tagdíj fizetését - támogatási megállapodás alapján – a tag helyett más is átvállalhatja. A támogatás jogosultja a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
7.4.2. Számlatulajdonos
Azt a pénztártagot, aki a tagdíj alapjául szolgáló jövedelemmel nem rendelkezik, és tagdíj fizetésére megállapodást nem kötött, vagy részére támogatási megállapodást nem kötöttek (számlatulajdonos), a pénztártagok jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik azzal, hogy a számlatulajdonos nem választhat, és a pénztár szerveibe nem választható. Ez a szabály irányadó arra a rokkantsági nyugellátásban részesülő pénztártagra, aki a tagsági jogviszonyát fenn kívánja tartani.
