3.1. Nyugdíjjogosultság
Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki
a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható (rokkant),
b) a szükséges szolgálati időt megszerezte, és
c) rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél.
Az öregségi – ideértve az előrehozott öregségi nyugdíjat is – és a baleseti rokkantsági nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg annak, aki saját rokkantságát szándékosan okozta, továbbá annak sem, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, kivéve ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényel.
Az a rokkant, aki
a) a negyvenötödik életévét, illetőleg 1993. július 1. előtt az ötvenötödik életévét már betöltötte, és legalább tízévi,
b) 1993. június 30-át követően az ötvenötödik életévét betölti, és legalább tizenöt évi
szolgálati idővel rendelkezik, rokkantsági résznyugdíjra jogosult.
A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő
– 22 éves életkor betöltése előtt 2 év,
– 22-24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év,
– 25-29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év,
– 30-34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év,
– 35-44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év,
– 45-54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év,
– 55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év.
Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett, és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.
A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni.
Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.
Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévként kell számításba venni.
Az, aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseténél.
3.1.1. 2008. január 1-jétől megállapított rokkantsági nyugdíj
Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki
a) esetében az egészségkárosodás [Rjtv. 1. §-ának a) pontja]
aa) 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
ab) 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitációja nem javasolt [az aa)-ab) pontok szerinti ismérvek valamelyikének megfelelő személy: rokkant], és
b) az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és
c) az egészségkárosodás következtében
ca) az Rjtv. szerinti keresőtevékenységet nem folytat, vagy
cb) az Rjtv. szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
d) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.
3.2. A nyugdíjjogosultság megnyílása
A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság a rehabilitációs szakértői szerv véleménye szerint fennáll. Ha a rehabilitációs szakértői szerv a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni. Ha az igénylőnek a most említett napig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg.
Ha az igénylő a fentiekben meghatározott napon munkaviszonyban áll, rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől
a) munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy
b) munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy
c) lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik.
3.3. A nyugdíj összege
A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától és a rokkantság fokától függ. A rokkantság fokának megfelelően
a) a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen,
b) a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,
c) az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.
A rokkantsági nyugdíj összege nem lehet kevesebb a rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset 37,5, 42,5, illetőleg 47,5 százalékánál. A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.
A rokkantsági nyugdíj mértéke huszonöt évet meghaladó szolgálati idő után a III. rokkantsági csoportban az öregségi nyugdíj mértékével azonos. A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset öt, az I. rokkantsági csoportban pedig tíz százalékával több, mint a III. rokkantsági csoportban.
3.3.1. Átlagkereset
A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapításánál az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő rövidebb az ott meghatározott átlagszámítási időszaknál, a rokkantsági nyugdíjat e rövidebb idő alatt elért kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani. Legalább 30 napi kereset hiányában pedig azt a – külön jogszabályban általánosan meghatározott - minimálbért kell havi átlagkeresetnek tekinteni, amely azt a napot megelőző naptári hónapban érvényes, amely naptól a nyugdíjat megállapítják.
Ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tag, a rokkantsági nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a szolgálati időtől, az átlagkeresete összegétől és a rokkantság fokától függően kiszámított összeget meg kell szorozni a Tny. 1. mellékletében meghatározott szorzószámmal.
3.4. A rokkantság felülvizsgálata
A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.
A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül a rokkantsági nyugdíj megállapítására a feléledés időpontjában alkalmazandó szabályok alapján ismét fennállnak. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik.
Az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort – ide nem értve a korkedvezményre jogosultat – még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását.
Ha a rokkantsági nyugdíjas állapotváltozás miatt más rokkantsági csoportba kerül, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet.
A rokkantsági nyugdíjat az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után csak a III. rokkantsági csoportnak megfelelő összegben lehet újból megállapítani.
A rokkantsági nyugdíjat és a baleseti rokkantsági nyugdíjat állapotváltozás esetén rokkantsági csoportonként annak a rokkantsági nyugdíjnak az öt százalékával kell emelni, illetőleg csökkenteni, amely a rokkantat az állapotváltozás időpontjában megilleti.
3.4.1. 2008. január 1-je után megállapított rokkantsági nyugdíj
A 2008. január 1-je után megállapított rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha
a) a nyugdíjas már nem rokkant, vagy
b) az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és az Rjtv. szerinti keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
ba) a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és
bb) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
Amennyiben a rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el, amelynek keretében el kell végezni az érintett személy komplex minősítését. A felülvizsgálat, illetve a komplex minősítés időtartamára a rokkantsági nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától kezdődően folyósítani kell. A jogosultsági feltételek hiányában a rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni.
A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül a rokkantsági nyugdíj megállapítására a feléledés időpontjában alkalmazandó szabályok alapján ismét fennállnak. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik. Aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort – ide nem értve a korkedvezményre jogosult személyre irányadó életkort – a jogosultság egyéb feltételeinek ismételt bekövetkezésekor még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának új igényként történő elbírálását.
Ha a rokkantsági nyugdíjas egészségkárosodásának mértéke változik, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét az egészségkárosodás változása miatt módosítani nem lehet.
3.5. Baleseti rokkantsági nyugdíj
3.5.1. Nyugdíjjogosultság
Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét hatvanhét százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, aki munkaképességét ötven százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik, vagy szilikózisveszély-mentes munkakörben, illetőleg munkahelyen
a) nem rendszeresen dolgozik, vagy
b) keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.
(Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalmát, az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek bejelentésére és nyilvántartására, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény – Eb. – határozza meg.)
Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sérülése alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.
3.5.1.1. 2008. január 1-je után megállapított baleseti rokkantsági nyugdíj
Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki
a) túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant, és
b) az egészségkárosodás következtében
ba) az Rjtv. szerinti keresőtevékenységet nem folytat, vagy
bb) az Rjtv. szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
c) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.
Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, akinek az egészségkárosodása szilikózis vagy aszbesztózis miatt következett be, és az egészségkárosodás mértéke eléri a 40 százalékot, továbbá az egyéb jogosultsági feltételeknek megfelel.
Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni. Ilyenkor a baleseti rokkantsági nyugdíjat a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell megállapítani.
3.5.2. A nyugdíj összege
A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint, vagy ha az kedvezőbb, az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egyévi, nyugdíjjárulék alapját képező kereset alapján kell meghatározni.
A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati idő tartamától függ. A rokkantság fokának megfelelően
a) a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességének a hatvanhét – szilikózis miatt az ötven – százalékát elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen,
b) a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,
c) az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.
A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset hatvan, hatvanöt, illetőleg hetven százaléka. Az összeg a szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet.
3.5.3. A nyugdíjjogosultság megszűnése
A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugellátásban részesülő személy túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés következtében kialakult munkaképesség-csökkenése a hatvanhét - szilikózis miatt az ötven – százalékot már nem éri el.
Állapotjavulás nélkül is megszűnik a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság akkor, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. A baleseti sérült részére ebben az esetben – a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett – az Eb.-ben szabályozott 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani.
A baleseti rokkantsági nyugdíj állapotváltozás miatti módosítására és a feléledésére a 3.4. pontban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a baleseti rokkantsági nyugdíjat egészségromlás miatt módosítani kell.
3.5.3.1. 2008. január 1-je után megállapított baleseti rokkantsági nyugdíj
A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha
a) a nyugdíjas túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási betegség vagy szilikózis (azbesztózis) következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minősül rokkantnak, vagy
b) az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő, és az Rjtv. szerinti keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
ba) a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és
bb) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
Amennyiben a baleseti rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el, amelynek keretében el kell végezni az érintett személy komplex minősítését. A felülvizsgálat, illetve a komplex minősítés időtartamára a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a baleseti rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától kezdődően folyósítani kell. A jogosultsági feltételek hiányában a baleseti rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni.
A baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét egészségromlás miatt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően is módosítani kell.
