1. A változások irányai

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. január 14.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2011/01. számában (2011. január 14.)

A nyugdíjrendszer 2010-ben elfogadott változásai két lényegi momentum köré csoportosíthatók. Az egyik, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagság nem kötelező, hanem önkéntes, a másik pedig, hogy a nyugdíjrendszerben a hangsúly egyértelműen a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjra (más néven az állami rendszerre) helyeződik. Az állam ez utóbbi formát részesíti előnyben, s igyekszik az állami rendszerbe csatolni a magán-nyugdíjpénztári tagokat.

Ez utóbbi jelenik meg abban a szabályban is, amely szerint az a személy, aki 2011. január 31-ét követően létesít magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt, a jogviszony létesítésének időpontjától, de legkorábban 2011. december 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez, és az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe, azonban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B. §-ában meghatározott feltételek szerint az időskorúak járadékára jogosult.

2011. december 1-jétől kezdődően ugyanez vonatkozik arra is, aki 2011. január 31-éig kezdeményezi a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását.

Az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságot megszüntetni, illetőleg korlátozni azonban nem lehet.

1.1. Kötelező társadalombiztosítási nyugdíj

A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer öregség, megrokkanás, megrokkanással járó baleset esetén a biztosított részére, elhalálozása esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján nyugellátást biztosít.

A társadalombiztosítási nyugellátás alapvető szabályait az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) tartalmazza. A szociális biztonsági tárgyú nemzetközi szerződés, illetve szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az adott nemzetközi szerződés szabályai szerint kell alkalmazni. (A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak nyugellátásával kapcsolatos eltérő szabályokról külön törvény rendelkezik.)

1.1.1. A nyugdíj fedezete

A társadalombiztosítási nyugdíj fedezetére, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) rendelkezései szerint járulékot kell fizetni.

Az állam a társadalombiztosítási nyugellátásokat akkor is kifizeti, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket. Ha már az Alap tervezett kiadásai meghaladják a bevételeket, a központi költségvetés a különbség összegét előirányzatként biztosítja.

1.1.2. A nyugdíj mértéke

A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. Az, aki szolgálati idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett tagdíjat, és ennek alapján szolgáltatásra jogosultságot szerzett, a kizárólag társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultakhoz képest eltérő mértékű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult.

1.1.2.1. Az állami rendszerbe visszalépők nyugdíja

Ha a biztosított élt a Tbj-tv.-ben biztosított azon jogával, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, valamint a magánnyugdíjrendszerben is részt vesz, és ennek megfelelően a magánnyugdíjrendszerben tagdíjat fizetett, illetőleg azt a foglalkoztató a keresetéből, a jövedelméből levonta, majd ennek összegét a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer számára a biztosított döntése alapján átutalták, akkor nyugellátását, baleseti rokkantsági nyugdíját úgy kell megállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére lett volna kötelezett.

Az a személy, akinek 2011. február 1-jét megelőzően öregségi, illetve rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjat állapítottak meg, 2011. január 31-ig kérheti nyugellátása összegének módosítását.

A módosítási kérelmet ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy nyugdíjszolgáltatásban részesült, vagy amelynek tagja. A magánnyugdíjpénztár a kérelmet annak beérkezésétől számított 8 napon belül köteles megvizsgálni. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, a magánnyugdíjpénztár erről értesíti a kérelmezőt. Amennyiben a kérelmező már részesült magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatásban, az igénybe vett szolgáltatás összegét köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 60 napon belül a magánnyugdíjpénztár részére visszafizetni. A magánnyugdíjpénztár a visszafizetési kötelezettség teljesítését követően, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles a magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás megállapításának vagy biztosítóintézettől történt megvásárlásának időpontjában a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalni, és erről a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet – a módosítási kérelem másolatának megküldésével együtt – értesíteni.

1.1.3. Nyugdíjszolgáltatások

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások:

a) az öregségi nyugdíj,

b) a rokkantsági nyugdíj,

c) a baleseti rokkantsági nyugdíj,

d) a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások:

a) az özvegyi nyugdíj,

b) az árvaellátás,

c) a szülői nyugdíj,

d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások,

e) az özvegyi járadék.

Az, aki egyidejűleg több saját jogú nyugellátásra, vagy több hozzátartozói nyugellátásra is jogosult – ha törvény másként nem rendelkezik –, mind a saját jogú, mind a hozzátartozói nyugellátások közül a számára kedvezőbbet választhatja azzal, hogy a jogosultra kedvezőtlenebb nyugellátás folyósítása szünetel. Ugyanazon üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés alapján baleseti rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék egyidejűleg nem jár. A bányásznyugdíjra, a korengedményes nyugdíjra, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjára, a szolgálati nyugdíjra, az előnyugdíjra, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

1.1.4. Nyugdíjemelés

1.1.4.1. A 2013. január 1. előtt megállapított nyugellátások évenkénti emelése

A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást – ideértve a 6. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat és a baleseti járadékot is – a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett

a) fogyasztóiár-növekedésnek megfelelő mértékben kell emelni, amennyiben a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének tárgyévre tervezett mértéke nem éri el a 3 százalékot,

b) fogyasztóiár-növekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 80 és 20 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni, amennyiben a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének tárgyévre tervezett mértéke legalább 3 százalék, de nem éri el a 4 százalékot,

c) fogyasztóiár-növekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 60 és 40 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni, amennyiben a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének tárgyévre tervezett mértéke legalább 4 százalék, de nem éri el az 5 százalékot,

d) fogyasztóiár-növekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 50-50 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni, amennyiben a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének tárgyévre tervezett mértéke 5 százalék, vagy azt meghaladó mértékű.

A tárgyévi tervezett adatokat a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg.

Ha a fogyasztói árak, az országos nettó átlagkereset vagy a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének tárgyévben várható mértéke a tervezettől olyan mértékben tér el, hogy a nyugdíjak ezen adatok alapján történő emelése legalább 1 százalékponttal meghaladja a januárban végrehajtott emelés mértékét, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.

A nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztóiár-növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tény­adatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztóiár-növekedés várható mértékét.

Egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti járadék összegét – az (1) bekezdés szerinti emelés végrehajtását megelőzően – meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egy tizenketted részével.

1.1.4.2. A 2012. december 31-ét követő időponttól megállapított nyugellátások emelése

A 2012. december 31-ét követően bruttó kereseti adatokból megállapított saját jogú nyugdíj-biztosítási nyugellátást, illetve hozzátartozói nyugellátást a megállapítás naptári évét követő évben, legkorábban 2014. január 1-jétől kezdődően – évente egy alkalommal, január hónapban – az emelést megelőző naptári év I-III. negyedévében és az azt megelőző év negyedik naptári negyedévében mért fogyasztóiár-növekedés és az országos bruttó átlagkereset-növekedés 50-50 százalékos súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni.

1.2. Magánnyugdíjrendszer

A kötelező társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíjrendszerre vonatkozó szabályokat a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) tartalmazza.

Az önkormányzati működés elvének megfelelően a pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak. A szabad pénztárválasztás joga abba a pénztárba való belépéssel, illetőleg átlépéssel gyakorolható, amelynek a szervezeti és működési szabályzata (SzMSz) azt nem korlátozza. Tilos a pénztártagok vallási, faji, etnikai, illetőleg politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti megkülönböztetése.

1.2.1. A nyugdíj fedezete

A kölcsönösség és az öngondoskodás elve alapján a pénztártagok közösen teremtik meg a pénztár működésének és szolgáltatásainak fedezetét, a pénztárak pedig a garanciaalap létrehozásával és fenntartásával az e törvényben meghatározott módon gondoskodnak a pénztárak szolgáltatási kötelezettségének teljesítéséről. A pénztártagok a felhalmozási időszakban befektetői, a járadékos időszakban befektetői és biztosítási kockázatközösséget alkotnak.

A pénztártag követelése – a tulajdonlás elve szerint – a pénztártag tulajdona, amelyre kedvezményezett jelölhető. A pénztártag követeléséért a pénztár és a pénztárak garanciaalapja (Alap) tartozik helytállni.

A zárt gazdálkodás elve az alábbiak egyidejű érvényesítését jelenti:

a) a pénztár gazdálkodása kizárólag a törvényben meghatározott nyugdíjszolgáltatás szervezésére és teljesítésére irányul,

b) a pénztár bevételeiből és a bevételeiből képzett tartalékokból finanszírozza kiadásait, valamint a tartalékképzési követelmény teljesítését,

c) a fedezeti tartalék az egyéni számlákból és a szolgáltatási tartalékokból áll. A pénztár az egyéni számlát a tagok részére a felhalmozási időszakban vezeti, és a szolgáltatásokat szolgáltatási tartalékokból finanszírozza. A szolgáltatások fedezetét az egyéni számlákon felhalmozott összegekből kell képezni a szolgáltatási szabályzatban meghatározott járadékok, illetve egyösszegű kifizetések szerinti szolgáltatási tartalék számlákon,

d) a pénztár nyugdíjszolgáltatásait kizárólag a törvényben meghatározott természetes személyek részére nyújthatja,

e) a tagsági viszony megszűnése, illetve a pénztár felszámolása, végelszámolása esetén a pénztártag követelésére e törvény, illetőleg a pénztár SzMSz-ében foglalt eljárási rend szerint tarthat igényt,

f) az egyéni számla és a szolgáltatási tartalékok, valamint a hozzájuk kapcsolódó biztonsági tartalékok kizárólag a pénztártagok követeléseinek kielégítésére használhatók fel, a pénztár, illetve a pénztártagok más kötelezettsége fejében nem foglalhatók le, és nem zárolhatók,

g) a pénztár a nyugdíjszolgáltatás fedezetének megteremtése érdekében a törvény keretei között, az SzMSz felhatalmazása alapján a működési bevételeinek és tartalékának, valamint saját tevékenységi tartalékának, az éves pénzügyi tervben meghatározott mértékéig vállalhat kötelezettséget,

h) a pénztár a működésével kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs feladatainak ellátásával, illetőleg gazdálkodási és szolgáltatási tevékenységének végrehajtásával, továbbá vagyonkezelésének ellátásával megbízhat erre feljogosított szervezetet.

A pénztár gazdálkodásával és különösen befektetési tevékenységével – a biztonságos gazdálkodás elvét érvényesítve – úgy köteles vagyonát gyarapítani, hogy az szolgáltatási kötelezettségének teljesítését ne veszélyeztesse. A jó gazda gondosságának elvét megtartva a pénztár nevében eljáró személyek kötelesek a pénztártagok érdekében különös gondossággal eljárni.

1.2.1.1. A pénztárak garanciaalapja

Az Alap az Mpt. hatálybalépésével jön létre. A pénztári tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező pénztár az Alap tagjává válik, és garanciadíjat fizet. Az Alap jogi személy, székhelye Budapest. Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag az Mpt.-ben meghatározott célokra használhatók fel. Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági, helyi adó, illeték fizetésére nem köteles. Az Alap saját tőkéje nem osztható fel. Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli.

Az Alap működésének törvényességi felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) látja el. Az Alap viseli a kezelésével felmerülő költségeket.

Az Alap feladata

a) a kifizetések teljesítése,

b) szükség szerint, de legalább évente biztosításmatematikai előrejelzés készítése az Alap garanciális kifizetési kötelezettségeinek a tárgyévet követő időszakban várható alakulásáról,

c) a pénztártagtól kapott megbízás esetén a károsult egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárásban való képviselete,

d) különmegállapodás alapján működteti a pénztárak szövetségének erre irányuló kezdeményezése esetén a 85. § (4) bekezdésében meghatározott garanciarendszert.

Az Alap a benyújtott igényről tájékoztatja a Felügyeletet.

Az Alap pénzeszközeit az Alapból történő garanciális kifizetésre akkor kell felhasználni:

a) ha az Alap tagjánál a pénztártag vagy kedvezményezett követelése átlépés, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés vagy járadékszolgáltatás, valamint a tag elhalálozása esetén befagyott,

b) ha a tag magánnyugdíjpénztár által vezetett egyéni számlájának egyenlege a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét,

c) ha a nyugdíj folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalékának szintje a szolgáltatási kötelezettségek teljesítését nem teszi lehetővé.

Befagyott követelésnek minősül, ha a pénztár a tag követelését az SzMSz-ben meghatározott esedékességet követő öt napon belül nem tudja teljes egészében teljesíteni.

Az Alap

a) a tagnak a felhalmozási időszak és a járadékos időszak alatti átlépése, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a pénztár által teljesített kifizetést a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve a választott pénztár részére kiegészíti a tag követelésének mértékéig,

b) a tag magánnyugdíjpénztár által vezetett egyéni számlájának egyenlegét – amennyiben az a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét – a hozamgarantált tőke mértékéig kiegészíti,

c) kiegészíti a szolgáltatási tartalékot, ha az aktuáriusi értékelés szerint a járadék folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalék szintje a likviditási tartalék demográfiai tartalékának felhasználása után sem éri el a szolgáltatásra jogosult pénztártagok tagonként meghatározott követelésének összegét.

Az Alap a b) pontban foglalt kifizetést nem teljesíti, amennyiben a tag

a) a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, vagy

b) a felhalmozási időszakban kezdeményezett pénztárak közötti átlépések között nem telt el legalább öt év, vagy

c) a felhalmozási időszakban az általa kezdeményezett egyedi portfólióváltások között nem telt el legalább öt év.

Az Alap a befagyott követelés kifizetését a követelés befagyását követő 30 napon belül kezdi meg. Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, az Alapot terhelő kifizetést a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzétételét követő 15 napon belül kell megkezdeni.

Az Alap köteles egy országos napilapban és a Magyar Közlönyben közzétenni az igényérvényesítés legelső napját, helyét és módját, továbbá a kifizetés teljesítésével megbízott szervezet nevét. A felszámolás alatt álló pénztár járadékos tagja számára az Alap a járadék teljes összegének folyósítását garantálja. Minden más esetben az Alap garanciája a felszámolás kezdő időpontjában, vagy a tag kérésére, a felszámolás kezdő időpontját megelőző üzleti évről készített éves beszámoló mérlegfordulónapján, a tag követelésének összegéig áll fenn.

Az Alap a magánnyugdíjpénztár adatszolgáltatása alapján átadja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozó garanciális kifizetésekre fordítható eszközöket a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap számára.

Az a pénztár, amelynek fizetési kötelezettsége miatt az Alap kifizetést teljesített, az Alap igazgatósága által meghatározott módon ennek összegét és az ezzel összefüggésben felmerült költségeket az Alap részére megtéríti, és az Alap a Felügyeletnél hivatalból kezdeményezi a személyes felelősség megállapítását.

Az Alap által teljesített kifizetés mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át. Az Alap szükség szerint a felszámolási eljárás során érvényesíti az igényét.

Az Alap tagja garanciadíjat fizet az Alapnak. A minden pénztárra nézve azonos elvek szerinti befizetés mértékét az Alap igazgatósága határozza meg. A garanciadíj alapja a pénztár éves beszámolója szerinti tagdíjbevétel. A garanciadíj mértéke a tagdíjbevétel 0,4 százalékát nem haladhatja meg. A garanciadíj mértékét és a befizetés rendjét az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg azzal, hogy a garanciadíjat a pénztáraknak negyedévente kell az Alap számlájára átutalni.

Az Alap eszközeinek évi átlagos értéke nem lehet kevesebb a pénztárak összesített eszközei értékének 0,1 százalékánál, és nem haladhatja meg az 1,5 százalékot. Amennyiben az Alap eszközeinek éves átlagos értéke az előírt határ alá csökkenne, az Alap köteles a feltöltésre vonatkozó javaslatot kidolgozni. A javaslatot a Felügyelet hagyja jóvá.

Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap eszközei az Alap e törvényben előírt fizetési kötelezettségének teljesítését nem fedezik. A pénztárnak a rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesítenie. Ha az Alap eszközeinek mértéke a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket meghaladja, az Alap igazgatósága a garanciadíj befizetését szünetelteti.

1.2.2. Adatvédelem

A nyilvánosság és az adatvédelem elvének megfelelően a pénztár működésére vonatkozó adatok nyilvánosak, kezelésükről, megőrzésükről - a szolgáltatások teljesítését követően – tíz évig az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni. Az egyes pénztártagok részére nyújtott szolgáltatásról, valamint követelésük összegéről – az e törvényben meghatározott kivétellel – csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatok hozhatók nyilvánosságra.

1.2.3. Összehasonlítható teljesítmény

Az összehasonlítható teljesítmény elve alapján a pénztáraknak tevékenységükről – e törvény szabályainak megfelelően – olyan nyilvántartásokat kell vezetniük, és ezeket nyilvánosságra hozniuk, amelyek alkalmasak arra, hogy a pénztárak teljesítménye azonos adatokból és számításokból kiindulva összehasonlítható és megismerhető legyen, elősegítve ezzel a szabad pénztárválasztás elvének érvényesülését is.

1.2.4. Az elnevezés védelme

A "magánnyugdíjpénztár" elnevezést vagy annak idegen nyelvű megfelelőjét kizárólag az e törvénynek megfelelően alapított és működtetett szervezet, továbbá a pénztárak érdek-képviseleti szerve és az általa alapított szervezet használhatja a nevében.

1.2.5. A nyugdíjpénztár-választás szabadsága

A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert felváltó új szisztéma alapja a 2010. évi C. törvény, amely módosította a Tbj-tv.-t, valamint az Mpt.-t. A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy a pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles a foglalkoztatójának bejelenteni az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét és pénzforgalmi számlájának számát.

Az a természetes személy, aki az Mpt. 1998. január 1-je és 2010. november 2-a között hatályos rendelkezései szerint pályakezdőnek minősült, de pénztártagsága 2010. november 2-áig nem jött létre, már csak önkéntesen létesíthet pénztártagságot.

1.3. Vissza az állami rendszerbe

A magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról 2011. január 31-éig kell nyilatkoznia. A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, az Mpt. alapján magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. március 1. napjával megszűnik.

A helyszíni nyilatkozattételre jogosult személy, illetve a tartósan külföldön tartózkodó pénztártag, ha nyilatkozatát 2011. január 31-éig rajta kívül álló okból nem tudta megtenni, akkor az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül, de legkésőbb 2011. február 28-áig a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv annak előterjesztését követő 15 napon belül, a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint eljárva dönt. Az igazolási kérelem jogerős elbírálásáig a kérelmező pénztártag követelésének értéke nem adható át. Ha az igazolási kérelemnek helyt adnak, a magán-nyugdíjpénztári tagság nem szűnik meg, illetve 2011. március 1-jére visszamenőlegesen helyreáll.

A magán-nyugdíjpénztári tagnak – személyazonosságának ellenőrzése céljából - személyesen, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról.

Az igazolási kérelmet az a nyugdíj-biztosítási igazgatóság bírálja el hatósági eljárásban, amelynél azt előterjesztették. A Magyar Köztársaság külképviseletén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál vagy az ONYF-nél előterjesztett igazolási kérelmet a fővárosi nyugdíj-biztosítási igazgatóság bírálja el. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és – a Külügyminisztériumon keresztül – a Magyar Köztársaság külképviseletei az igazolási kérelmet a nyilatkozattal együtt az előterjesztéstől számított 8 napon belül megküldik az ONYF-nek. Az ONYF a részére megküldött és a nála benyújtott kérelmeket haladéktalanul továbbítja a fővárosi nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak. Ha a nyugdíj-biztosítási igazgatóság a kérelemnek helyt ad, a döntést a nyilatkozatra feljegyzi, és annak egy példányát megküldi az ONYF-nek. Az ONYF a nyilatkozatot a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül megküldi az érintett magánnyugdíjpénztárnak, továbbá másolatban a Felügyeletnek, valamint az ÁKK-nak.

A magánnyugdíjpénztár tagja a visszalépésre vonatkozó nyilatkozatát Magyarországon bármely nyugdíj-biztosítási igazgatóságnál, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál (ONYF) is megteheti. A helyszíni nyilatkozattételre jogosultakat a nyugdíj-biztosítási igazgatóság keresi fel. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a tag nevét, lakóhelyét és társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint annak a magánnyugdíjpénztárnak a nevét, ahol a tagsági jogviszonya fennáll. A tag a nyilatkozat másolatát a nyilatkozattételt követő 5 napon belül köteles megküldeni a foglalkoztatójának.

A nyugdíj-biztosítási igazgatóságok, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és – a Külügyminisztériumon keresztül – a Magyar Köztársaság külképviseletei a határidőben tett nyilatkozatokat a személyes nyilatkozattételt követő 8 napon belül megküldik az ONYF-nek. Az ONYF a nyilatkozatokat legkésőbb 2011. március 1-jéig kísérőjegyzékkel – amely tartalmazza a tag nevét és a társadalombiztosítási azonosító jelét – ellátva küldi meg az érintett magánnyugdíjpénztáraknak. Az ONYF a kísérőjegyzékek egy példányát egyidejűleg megküldi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (Felügyelet).

1.3.1. Visszaléptetés

A magánnyugdíjpénztár a beérkezett nyilatkozatokat feldolgozza, majd ezt követően – a nyilatkozat hozzá történő beérkezését követő legkésőbb 45 napon belül

a) megállapítja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagjainak számát, és

b) a visszaléptetés végrehajtására ütemtervet készít.

Az ütemtervnek tartalmaznia kell a visszalépő tagi kifizetések, valamint az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.-nek történő eszközátadás ütemezését is. A magánnyugdíjpénztár az ütemtervét – az elkészítését követő 3 napon belül - jóváhagyásra megküldi a Felügyeletnek. A magánnyugdíjpénztár a visszaléptetést a Felügyelet által jóváhagyott ütemterv alapján folytatja le.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő taggal való elszámolás fordulónapja azon hónap utolsó napja, amikor az elszámolás az ütemterv alapján megtörténik.

A magánnyugdíjpénztár az előírt átadást jogszabályban előírtak szerint az elszámolás fordulónapját követő tizenkét napon belül teljesíti. A követelésnek megfelelő eszközfedezetet a visszalépő tag portfólióján belüli eszközaránynak (az egyes értékpapírok arányának) megfelelő arányban kell átadni, az ezt követően esetlegesen fennmaradó összeget pedig pénzben kell átutalni.

A magánnyugdíjpénztár a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra jutó, a függő számláról a visszalépést követően azonosított tagi követelés összegét az elszámolás fordulónapjának hónapját követő negyedik hónap tizenkettedik napjáig utalja át. Az ezt követően azonosított tagi követelés összegét a magánnyugdíjpénztár az átlépésre vonatkozó elszámolási határidők figyelembevételével pénzben utalja át.

A visszaléptetés során a magánnyugdíjpénztár az eszközök átadásával és az átutalásokkal kapcsolatos tényleges banki és postai költségeket a tagi követeléssel szemben érvényesítheti.

A magánnyugdíjpénztár a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő és a vissza nem lépő tagjainak számáról 2011. szeptember 30-áig értesíti a Pénztárak Garanciaalapját. A Pénztárak Garanciaalapja a magánnyugdíjpénztárak értesítése alapján megállapítja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozó garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek összegét, és annak eszközfedezetét az értesítés kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig a portfólión belüli eszközaránynak megfelelő arányban adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak.

Az ÁKK az eszközök átadásához és a pénzbeli átutalásokhoz szükséges számlaszámokat 2011. február 1-jéig küldi meg a magánnyugdíjpénztáraknak és a Pénztárak Garanciaalapjának.

1.3.2. Visszalépő tagi kifizetések

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagnak a magánnyugdíjpénztára felé írásban kell rendelkeznie arról, hogy a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben veszi fel, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárba, vagy – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében – a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását kéri.

Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegét egy összegben kívánja felvenni, meg kell jelölnie azt a bankszámlaszámot vagy címet, amelyre a visszalépő tagi kifizetések összegének átutalását, illetve kiutalását kéri. Ha a tag a visszalépő tagi kifizetések összegének önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírását kéri, meg kell jelölnie az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztár nevét, adószámát és a tag adóazonosító jelét.

Ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés összegéről nem rendelkezik, a magánnyugdíjpénztár 2011. március 1-je és március 31-e között felkéri, hogy rendelkezzék a tagi kifizetés összegéről. A felhívásban a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagot tájékoztatni kell a nyilatkozattétel elmulasztásának következményeiről.

Ha a volt tag a felhívás kézhezvételét követő 30 napon belül nem nyilatkozik, a magánnyugdíjpénztár a visszalépő tagi kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az át nem vett és a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összeget a magánnyugdíjpénztár – a volt tagnak társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében – a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át. Az átutalás összegéről a volt tag nevének és azonosítóinak feltüntetésével a magánnyugdíjpénztár a biztosított lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságot, magyarországi lakóhely hiányában a fővárosi nyugdíj-biztosítási igazgatóságot értesíti. Az ONYF 2011. február 1-jéig megadja a magánnyugdíjpénztárak részére azon számlaszámokat, amelyekre nyilatkozat alapján meghatározott, továbbá az át nem vett és a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összeget a magánnyugdíjpénztár utalhatja.

1.3.3. Helyszíni nyilatkozattétel

Azt a magán-nyugdíjpénztári tagot, aki a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé tétele érdekében – kérésére – a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv felkeresi.

A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét a magán-nyugdíjpénztári tag 2011. január 21-éig írásban kérheti a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervtől. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag nyilatkozatát személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti.

1.3.4. Politikai nyilatkozat

Meglehetősen szokatlan módon az Országgyűlés politikai nyilatkozatban kötelezte el magát az eddigi kötelezően magán-nyugdíjpénztári taggá váltak védelmére. Az erről szóló 2/2010. (XII. 22.) OGY politikai nyilatkozat szerint az Országgyűlés a közel 3 millió kötelező magán-nyugdíjpénztári tag eddigi befizetéseinek jövőbeni biztonsága érdekében kinyilvánítja, hogy:

– garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő, korábbi kötelező magán-nyugdíjpénztári tagoknak;

– garantálni kell az állami rendszerbe átlépőknek az egyéni számlára történő befizetések értékállóságát;

– garantálni kell a kötelező magánnyugdíjpénztárból az állami rendszerbe átlépők veszteségeinek jóváírását;

– garantálni kell az állami rendszerbe átlépők esetleges hozamának adómentességét, ha 2011. január 31-ig átléptek, és hozamukat kivették;

– ki kell vizsgálni a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit.

1.3.5. Mentességek

A személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2010. november 3-át követően történt visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépő tagi kifizetéseket.

A magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2010. november 3-át követően történt visszalépése esetén a 2011. év adóbevallásában tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) nyilatkozattal a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint az átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről.

Az adóhatóság az adó-visszatérítés kiutalását annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelyhez az előbb említett összeg átutalása történt.

Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg után.

1.3.6. Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes személyek portfólióját képező eszközöket a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak kell átadni. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap jogi személy, székhelye Budapest. Az Alap vagyonát az említettek szerint átadott eszközök képezik.

Az Alap bevétele a vagyonba tartozó eszközök átruházásából (értékesítéséből), az eszközök hozamából származó összegek. Az Alapot vagyona, bevételei és jövedelme után társaságiadó-, helyiadó-, illetőleg illetékfizetési kötelezettség nem terheli. Az Alap eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag a törvényben (2010. évi CLIV. törvény) meghatározott célokra használhatók fel. Az Alap kezelője az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.

Az Alap eszközeinek felhasználása körében az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása céljából döntenek az eszközök értékesíthetőségéről, az értékesítés időbeli ütemezéséről, rendelkezik az Alap pénzeszközeinek befizetéséről, valamint a fenti cél megvalósulásának veszélyeztetése nélkül az államadósság csökkentésére történő fordításáról.

Az Alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára kell befizetni, vagy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani.

Az Alap pénzforgalmi számláját a kincstár vezeti. Az Alap pénzügyi eszközeinek nyilvántartása céljából az ÁKK-nál értékpapír-letéti és értékpapírszámlát, valamint ügyfélszámlát vezet. Az Alap eszközeinek nyilvántartásával, kezelésével és értékesítésével járó költségek az Alapot terhelik. Az Alap vagyonát képező pénzügyi eszközök értékesítését az ÁKK végzi.

Az Alapnak átadott, a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az átadást követően be kell vonni, azok további forgalom tárgyai nem lehetnek.

Az Alap évente május 31-ig pénzügyi beszámolót készít az Országgyűlés számára az Alap előző évi tevékenységéről, gazdálkodásáról és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A pénzügyi beszámolót nyilvánosságra kell hozni. Az ÁKK honlapján közzé kell tenni

a) az Alap vagyonának összetételét, értékét,

b) a központi költségvetés javára teljesített befizetések összegét,

c) az államadósság csökkentésére fordított összeget.

Az Alap működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

1.4. A nyugdíjrendszer reformjának irányai

A nyugdíjreform végrehajtásának koncepcionális irányairól és a szabad nyugdíjpénztár-választással összefüggő feladatokról rendelkezik a 1281/2010. (XII. 15.) Korm. határozat. Ennek értelmében a kormány egyetért a nyugdíjrendszer olyan átalakításával, amely

a) a rövid, közép- és hosszú távú finanszírozhatóság megteremtése érdekében a hárompilléres rendszerből visszatér az Európai Unió 18 országa által működtetett munkafedezeti (szolidaritási) és önkéntes tőkefedezeti alapú kétpilléres rendszerbe;

b) az állami pillér mellett fenntartja és erősíti az önkéntes befizetésen alapuló önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat;

c) tehermentesíti a Nyugdíjbiztosítási Alapot a nem nyugdíj, hanem szociális alapú kifizetésektől, és azokat a központi költségvetés keretei között kezeli;

d) törvényben rögzített módon biztosítja, hogy nyugdíjat csak a nyugdíj céljára befizetett összegekből lehet finanszírozni, a költségvetés egyéb bevételei terhére nyugdíj nem fizethető, egyúttal a társadalombiztosítási nyugdíjalapba befizetett járulékokat kizárólag nyugdíjkifizetésekre lehet fordítani;

e) a reform költségét az állami és a félállami pillérek egyesítéséből finanszírozza azzal, hogy egyéb költségvetési forrás erre a célra nem használható fel.

A határozat kinyilvánította, hogy

a) a magánnyugdíjpénztár-választás szabadságának végrehajtása érdekében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31. napjáig legyen lehetőségük nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy továbbra is fenntartják-e a magán-nyugdíjpénztári tagságukat;

b) 2011. december 31. napját követően, a magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartását választó személyek által befizetésre kerülő nyugdíjjárulék a pénztártag magán-nyugdíjpénztári számlájára kerüljön átutalásra azzal, hogy ezen időpontot követő időszakra vonatkozóan a pénztártag a Nyugdíjbiztosítási Alapból további társadalombiztosítási ellátási jogosultságot nem szerez, ugyanakkor e személyek részére az állam a szociális biztonsághoz fűződő jog érvényesítése érdekében a szociális intézmények útján – törvényben meghatározott feltételek szerint – ellátást biztosít;

c) a magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartását választó személynek az öngondoskodás elve alapján – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben és a magán-nyugdíjpénztári rendszerben azonos mértékű - munkavállalói nyugdíjjárulékot kell fizetnie, amely 2011. december 31. napját követően a pénztártag magán-nyugdíjpénztári számlájára kerül átutalásra;

d) a kötelező magán-nyugdíjpénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépő tagok által magukkal hozott nyugdíjcélú felhalmozás összege (a pénztárak eszköz portfóliójának megfelelő összetételben) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerüljön befizetésre. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap így létrejött vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára kell befizetni, vagy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani;

e) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számlán nyilvántartott felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítása az átlépést követően egyéni számlán kerüljön nyilvántartásra;

f) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tag halála esetén az átlépést követően az e) pont szerinti egyéni számlán nyilvántartott nyugdíjcélú megtakarítása - jogszabályban meghatározott módon – a házastárs, élettárs nyugállományba vonulását követően a nyugdíj-járadékszámítás során beszámításra kerüljön, biztosítva ezzel a járadékszolgáltatásra vonatkozó jogutódlást;

g) a magánnyugdíjpénztár tagjának a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépése esetén, az újonnan felállításra kerülő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére a tag nominális befizetésének éves inflációval növelt összegét fizesse be, az ezt meghaladó tagi követelést (pozitív reálhozam) a tag rendelkezése szerint

ga) bocsássa – személyi jövedelemadó alapját képező, de egyéb köztehertől mentes jövedelemként – az átlépő magán-nyugdíjpénztári tag rendelkezésére, vagy

gb) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári számláján – adókedvezmény igénybevétele mellett – kerüljön jóváírásra, vagy

gc) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájára kerüljön átvezetésre;

h) ha a g) pont szerinti tagi követelés nem éri el a nominális befizetés éves inflációval növelt összegét (negatív reálhozam), akkor az átlépő magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számláján az éves inflációval megegyező mértékben növelt összeg kerüljön átvezetésre;

i) a magánnyugdíjpénztárba önkéntesen teljesített tagdíj-kiegészítés összege a tag rendelkezése szerint

ia) személyi jövedelemadó alapját képező, de egyéb köztehertől mentes jövedelemként a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagot illesse meg, vagy

ib) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári számláján – adókedvezmény igénybevétele mellett – kerüljön jóváírásra, vagy

ic) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájára kerüljön átvezetésre.

A határozat 2011. május 31-i határidővel felhívta a nemzeti erőforrás minisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy készítse elő a magán-nyugdíjpénztári átalakítás kapcsán a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre vonatkozó nyugellátási összeg számítására, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történő egyéni számlavezetés módjára és feltételeire, valamint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tag halála esetén a házastárs, élettárs javára történő járadékszolgáltatás módjára és feltételeire vonatkozó szabályozást.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. január 14.) vegye figyelembe!