9. Helyi adók

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. december 16.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2008/08. számában (2008. december 16.)

9.1. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

A helyi adó feltételhez kötött adómentességet biztosít valamennyi helyi adó alól a jellemzően nonprofit szervezetek számára. A feltétel lényege, hogy a szervezetet az adóévet megelőző évben jövedelme (nyeresége) után ne terhelje sem belföldön, sem külföldön társaságiadó-fizetési kötelezettség. A Htv. nem tartalmazza konkrétan a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényre (Tao-tv.) hivatkozást, ezért a feltétel akkor teljesül, ha az érintett szervezetnek (mely lehet külföldi bejegyzésű szervezet is) sem belföldön, sem külföldön nem merül fel jövedelme (nyeresége) után adófizetési kötelezettsége. Ezzel összefüggésben a mentességre az a szervezet jogosult, akinek/amelynek egyetlen államban sem merül fel jövedelme (nyeresége) után adófizetési kötelezettsége.

A helyi iparűzési adó alól feltételesen mentességet kapnak a nonprofit gazdasági társaságok közül azok, amelyek közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülnek.

[Htv. 3. § (2) bekezdés]

9.2. Vagyoni típusú adók

9.2.1. Építményadó

9.2.1.1. Műemlék épület felújításához kapcsolódó adómentesség

A műemlék épület felújítása esetén az épület, illetve az épületen belül lévő épületrészek (adótárgyak) a felújításra vonatkozó építési engedély jogerőre emelkedését követő évtől 3 évig mentesek az építményadó alól, feltéve hogy az épület felújítása a 3. év végére befejeződik. A szabályozás kiegészült azon esetekkel, amikor az építményadó-mentes épület, épületrész utáni építmény­adó alanya megváltozik (például az épületet, épületrészt eladják, a tulajdonos elhalálozik, vagy haszonélvezeti jogot alapítanak az adótárgyon).

Ha az egyébként adómentes műemlék épület utáni adó alanya megváltozik, akkor az új adóalanynak kell arról nyilatkozni, hogy igénybe akarja-e venni a mentességet. Ilyen értelmű nyilatkozattétel esetén azonban az új adóalanynak azt is vállalnia kell, hogy a korábbi adóalany terhére előírt adót és annak kamatait is megfizeti, ha a felújítás az előírt határidőig mégsem történik meg.

Ha az új adóalany ilyen nyilatkozatot nem tesz, akkor az adóalany-változás napjáig (amely mindig a tulajdonos vagy a vagyoni értékű jog jogosítottja személyében bekövetkező változást követő év első napja) felmerült adót és annak kamatait a korábbi adóalanynak kell megfizetnie. Az adófizetést az adóhatóság - adó­alany-változást követő év február 15-ig kiadott – határozata alapján kell teljesíteni.

Az adóalany változásakor az adóhatóságnak az adót azon jogutód terhére kell előírni, aki/amely az adótárgyat a korábbi adóalanytól megszerezte. Ha több ilyen jogutód van, akkor a jogutódok terhére az adót olyan arányban kell előírni, amilyen hányadban a jogutódok tulajdonosai az épületnek vagy épületrésznek.

[Htv. 13/A. (7) bekezdés]

9.2.1.2. Az adókötelezettség keletkezése

A hatályos Htv. értelmében az építményadó-kötelezettség (az épület, épületrész adótárgyi minőségének) kezdő időpontja az épületre, épületrészre kiadott használatbavételi engedély vagy fennmaradási engedély kiadását követő év első napja. Mindez azt jelenti egyfelől, hogy a hatósági engedélyeknek nem kell jogerősnek lenniük a joghatás kiváltásához, másfelől pedig, hogy az adókötelezettség a hatósági döntés (határozat) keltéhez kötődik.

Ha a használatbavételi engedély, fennmaradási engedély kiadására az év utolsó napjaiban kerül sor, akkor előfordul, hogy az adózó már csak a bevallásbenyújtásra nyitva álló határidőt (január 15.) követően értesül a hatóság döntéséről, így önhibáján kívül késedelembe esik. Az adóhatóság természetesen ez esetben nem szab ki mulasztási bírságot, hiszen ez különös méltánylást érdemlő körülmény, azonban a jogbiztonság érdekében indokolt, hogy elvi lehetőség se legyen a mulasztási bírság kiszabására.

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napjától kezdődik.

[Htv. 14. § (1) bekezdés]

9.3. Helyi iparűzési adó

9.3.1. Adóalap

Ha a vállalkozónak külföldön van telephelye, és a telephely szerinti önkormányzat működtet valamely vállalkozási tevékenységet terhelő, helyi önkormányzatot megillető adót, akkor a külföldi telephelyen elért teljes adóalaprész levonható a vállalkozó iparűzésiadó-alapjából (jelenleg a külföldi telephelyen elért adóalaprész 90 százaléka vonható le a számított adóalapból).

Ugyanakkor a közszolgáltató szervezetnek minősülő adóalany esetében nem teszi a mentesség feltételévé azt, hogy a külföldi telephelyen keletkezett adóalaprész után az adóalanynak külföldön önkormányzati adófizetési kötelezettsége álljon fenn.

[39. § (1) bekezdés]

9.3.2. Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása

Az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítására lehetőségük van – az egyszerűsített vállalkozói adó alanya és a személyi jövedelemadóban átalányadózó vállalkozó magánszemély mellett – az adóévet megelőző évben 8 millió forint árbevételt meg nem haladó vállalkozásoknak is (2008-ban ez 4 millió forint árbevételig volt lehetséges). Ezzel csökkennek a mikrovállalkozások adminisztrációs terhei is, mert így nincs szükség a nettó árbevétel-csökkentő tételek külön gyűjtésére, az adó alapja a nettó árbevételből kiindulva (annak 80 százalékában) egyszerűen számítható.

[Htv. 39/A. § (1) és (4) bekezdések]

9.4. Adóhatóságok együttműködése

A Htv. az adóhatóságok együttműködési kötelezettségével egészül ki. Az iparűzésiadó-ellenőrzést folytató önkormányzati adóhatóságnak a megállapításai főbb adatainak átadásával értesíteni kell egyfelől az állami adóhatóságot, másfelől a többi – az adózót iparűzési adóval adóztató - önkormányzati adóhatóságot. Az információcsere az ellen­őrzési kapacitások jobb kihasználásával jár együtt, hiszen az adóhatóság az ellenőrzés során tett megállapításokat megosztja az esetlegesen ellenőrzést még meg nem kezdő adóhatósággal. Mindez azonban értelemszerűen nem váltja ki a másik adóhatóság ellenőrzési eljárását.

(Htv. 42/A. §)

9.5. Átmeneti rendelkezések

2009. január 1-jétől az állami adóhatóság nem fogadhat el készpénzben befizetést.

[Htv. 45. § (5) bekezdés]

Felhatalmazást kap ugyanakkor az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendelettel szabályozza az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó közterhek nyilvántartását segítő programrendszerek engedélyezésének szabályait, valamint az engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjat.

(Htv. 44. §, 46. §)

9.6. Értelmező rendelkezések

9.6.1. Tulajdonos

Az építményadó-kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó új szabályozással összefüggésben módosul a tulajdonos fogalma. Ennek értelmében az újonnan létrehozott épület esetén – ha az épület, épületrész átruházása az épületre vonatkozó használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően történt – a szerző felet csak a jogerőre emelkedést követően kell tulajdonosnak tekinteni.

9.6.2. Közszolgáltató szervezet

A feltételesen helyiadó-mentes közszolgáltató szervezetre vonatkozó meghatározás szerint a vasúti pályát fenntartó szerv csak akkor minősül közszolgáltató szervezetnek, és így feltételesen mentesnek a helyi adó alól, ha nettó árbevétele legalább 75 százalékban pályavasúti tevékenységből származik. A módosítással a jogosultsági határ 75 százalékról 55 százalékra csökken, így enyhébb feltételt kell teljesítenie a vasúti pályafenntartónak ahhoz, hogy igénybe vegye a feltételes helyiadó-mentességet.

A közszolgáltató szervezetek körébe kerül – a tevékenységére tekintettel – a Tartalékgazdálkodási Kht.-t és annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság is.

(Htv. 52. § 7., 35., 40. pontok)

9.6.3. Telephely

A Htv. gázszolgáltatókra vonatkozó rendelkezései pontosulnak a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény fogalomrendszerével történő összhang megteremtése érdekében.

[Htv. 52. § 31. pont c) alpont, 3. számú melléklet 2.2. pont]

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. december 16.) vegye figyelembe!