9.1. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség
A helyi adó feltételhez kötött adómentességet biztosít valamennyi helyi adó alól a jellemzően nonprofit szervezetek számára. A feltétel lényege, hogy a szervezetet az adóévet megelőző évben jövedelme (nyeresége) után ne terhelje sem belföldön, sem külföldön társaságiadó-fizetési kötelezettség. A Htv. nem tartalmazza konkrétan a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényre (Tao-tv.) hivatkozást, ezért a feltétel akkor teljesül, ha az érintett szervezetnek (mely lehet külföldi bejegyzésű szervezet is) sem belföldön, sem külföldön nem merül fel jövedelme (nyeresége) után adófizetési kötelezettsége. Ezzel összefüggésben a mentességre az a szervezet jogosult, akinek/amelynek egyetlen államban sem merül fel jövedelme (nyeresége) után adófizetési kötelezettsége.
A helyi iparűzési adó alól feltételesen mentességet kapnak a nonprofit gazdasági társaságok közül azok, amelyek közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülnek.
[Htv. 3. § (2) bekezdés]
9.2. Vagyoni típusú adók
9.2.1. Építményadó
9.2.1.1. Műemlék épület felújításához kapcsolódó adómentesség
A műemlék épület felújítása esetén az épület, illetve az épületen belül lévő épületrészek (adótárgyak) a felújításra vonatkozó építési engedély jogerőre emelkedését követő évtől 3 évig mentesek az építményadó alól, feltéve hogy az épület felújítása a 3. év végére befejeződik. A szabályozás kiegészült azon esetekkel, amikor az építményadó-mentes épület, épületrész utáni építményadó alanya megváltozik (például az épületet, épületrészt eladják, a tulajdonos elhalálozik, vagy haszonélvezeti jogot alapítanak az adótárgyon).
Ha az egyébként adómentes műemlék épület utáni adó alanya megváltozik, akkor az új adóalanynak kell arról nyilatkozni, hogy igénybe akarja-e venni a mentességet. Ilyen értelmű nyilatkozattétel esetén azonban az új adóalanynak azt is vállalnia kell, hogy a korábbi adóalany terhére előírt adót és annak kamatait is megfizeti, ha a felújítás az előírt határidőig mégsem történik meg.
Ha az új adóalany ilyen nyilatkozatot nem tesz, akkor az adóalany-változás napjáig (amely mindig a tulajdonos vagy a vagyoni értékű jog jogosítottja személyében bekövetkező változást követő év első napja) felmerült adót és annak kamatait a korábbi adóalanynak kell megfizetnie. Az adófizetést az adóhatóság - adóalany-változást követő év február 15-ig kiadott – határozata alapján kell teljesíteni.
Az adóalany változásakor az adóhatóságnak az adót azon jogutód terhére kell előírni, aki/amely az adótárgyat a korábbi adóalanytól megszerezte. Ha több ilyen jogutód van, akkor a jogutódok terhére az adót olyan arányban kell előírni, amilyen hányadban a jogutódok tulajdonosai az épületnek vagy épületrésznek.
[Htv. 13/A. (7) bekezdés]
9.2.1.2. Az adókötelezettség keletkezése
A hatályos Htv. értelmében az építményadó-kötelezettség (az épület, épületrész adótárgyi minőségének) kezdő időpontja az épületre, épületrészre kiadott használatbavételi engedély vagy fennmaradási engedély kiadását követő év első napja. Mindez azt jelenti egyfelől, hogy a hatósági engedélyeknek nem kell jogerősnek lenniük a joghatás kiváltásához, másfelől pedig, hogy az adókötelezettség a hatósági döntés (határozat) keltéhez kötődik.
Ha a használatbavételi engedély, fennmaradási engedély kiadására az év utolsó napjaiban kerül sor, akkor előfordul, hogy az adózó már csak a bevallásbenyújtásra nyitva álló határidőt (január 15.) követően értesül a hatóság döntéséről, így önhibáján kívül késedelembe esik. Az adóhatóság természetesen ez esetben nem szab ki mulasztási bírságot, hiszen ez különös méltánylást érdemlő körülmény, azonban a jogbiztonság érdekében indokolt, hogy elvi lehetőség se legyen a mulasztási bírság kiszabására.
Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napjától kezdődik.
[Htv. 14. § (1) bekezdés]
9.3. Helyi iparűzési adó
9.3.1. Adóalap
Ha a vállalkozónak külföldön van telephelye, és a telephely szerinti önkormányzat működtet valamely vállalkozási tevékenységet terhelő, helyi önkormányzatot megillető adót, akkor a külföldi telephelyen elért teljes adóalaprész levonható a vállalkozó iparűzésiadó-alapjából (jelenleg a külföldi telephelyen elért adóalaprész 90 százaléka vonható le a számított adóalapból).
Ugyanakkor a közszolgáltató szervezetnek minősülő adóalany esetében nem teszi a mentesség feltételévé azt, hogy a külföldi telephelyen keletkezett adóalaprész után az adóalanynak külföldön önkormányzati adófizetési kötelezettsége álljon fenn.
[39. § (1) bekezdés]
9.3.2. Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása
Az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítására lehetőségük van – az egyszerűsített vállalkozói adó alanya és a személyi jövedelemadóban átalányadózó vállalkozó magánszemély mellett – az adóévet megelőző évben 8 millió forint árbevételt meg nem haladó vállalkozásoknak is (2008-ban ez 4 millió forint árbevételig volt lehetséges). Ezzel csökkennek a mikrovállalkozások adminisztrációs terhei is, mert így nincs szükség a nettó árbevétel-csökkentő tételek külön gyűjtésére, az adó alapja a nettó árbevételből kiindulva (annak 80 százalékában) egyszerűen számítható.
[Htv. 39/A. § (1) és (4) bekezdések]
9.4. Adóhatóságok együttműködése
A Htv. az adóhatóságok együttműködési kötelezettségével egészül ki. Az iparűzésiadó-ellenőrzést folytató önkormányzati adóhatóságnak a megállapításai főbb adatainak átadásával értesíteni kell egyfelől az állami adóhatóságot, másfelől a többi – az adózót iparűzési adóval adóztató - önkormányzati adóhatóságot. Az információcsere az ellenőrzési kapacitások jobb kihasználásával jár együtt, hiszen az adóhatóság az ellenőrzés során tett megállapításokat megosztja az esetlegesen ellenőrzést még meg nem kezdő adóhatósággal. Mindez azonban értelemszerűen nem váltja ki a másik adóhatóság ellenőrzési eljárását.
(Htv. 42/A. §)
9.5. Átmeneti rendelkezések
2009. január 1-jétől az állami adóhatóság nem fogadhat el készpénzben befizetést.
[Htv. 45. § (5) bekezdés]
Felhatalmazást kap ugyanakkor az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendelettel szabályozza az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó közterhek nyilvántartását segítő programrendszerek engedélyezésének szabályait, valamint az engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjat.
(Htv. 44. §, 46. §)
9.6. Értelmező rendelkezések
9.6.1. Tulajdonos
Az építményadó-kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó új szabályozással összefüggésben módosul a tulajdonos fogalma. Ennek értelmében az újonnan létrehozott épület esetén – ha az épület, épületrész átruházása az épületre vonatkozó használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően történt – a szerző felet csak a jogerőre emelkedést követően kell tulajdonosnak tekinteni.
9.6.2. Közszolgáltató szervezet
A feltételesen helyiadó-mentes közszolgáltató szervezetre vonatkozó meghatározás szerint a vasúti pályát fenntartó szerv csak akkor minősül közszolgáltató szervezetnek, és így feltételesen mentesnek a helyi adó alól, ha nettó árbevétele legalább 75 százalékban pályavasúti tevékenységből származik. A módosítással a jogosultsági határ 75 százalékról 55 százalékra csökken, így enyhébb feltételt kell teljesítenie a vasúti pályafenntartónak ahhoz, hogy igénybe vegye a feltételes helyiadó-mentességet.
A közszolgáltató szervezetek körébe kerül – a tevékenységére tekintettel – a Tartalékgazdálkodási Kht.-t és annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság is.
(Htv. 52. § 7., 35., 40. pontok)
9.6.3. Telephely
A Htv. gázszolgáltatókra vonatkozó rendelkezései pontosulnak a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény fogalomrendszerével történő összhang megteremtése érdekében.
[Htv. 52. § 31. pont c) alpont, 3. számú melléklet 2.2. pont]
