7.1. Dohánygyártmányok adója, adóminimuma 2009-ben
A változások a cigaretta tételes adómértékét, továbbá a cigaretta és a fogyasztási dohányok adóminimumait érintik.
2009. január 1-jétől a cigaretták kételemű (tételes és százalékos) adójából az ezer darabonkénti tételes adómérték nő, 8050 forintról 8265 forintra (a kiskereskedelmi ár után fizetendő százalékos adómérték változatlanul 28,3 százalék). A tételes adómérték megemelésével Magyarország 2009. január 1-jétől teljesíti az Unió által előírt minimumkövetelményeket (vagyis azt a két feltételt, hogy a legkelendőbb árkategóriájú cigarettákra, az ún. MPPC-re számítva az összes adótartalom – a tételes + százalékos adó összege – el kell, hogy érje ezer darabra számolva a 64 eurót, a kiskereskedelmi árra vetítve pedig az ár 57 százalékát). Az új adómértékkel az MPPC árkategóriában az adótartalom mintegy 2 százalékkal emelkedik.
2009-ben két alkalommal is emelkednek a legkisebb kivethető adóösszegek, az adóminimumok. 2009. január 1-jétől a cigaretták új adóminimuma – az adóemeléssel azonos mértékben – 2 százalékkal nő, 14 875 Ft/ezer darabról 15 175 Ft/ezer darabra emelkedik. A finomra vágott fogyasztási dohányok (cigarettadohányok) és az egyéb fogyasztási dohányok (pipadohányok) egységes adóminimuma pedig kilogrammonként 5545 Ft helyett 6070 Ft lesz.
2009. július 1-jétől ismét változnak az adóminimumok. A cigarettákra kivetendő legkisebb adó új összege 15 475 Ft/ezer darab, a finomra vágott fogyasztási dohányok (cigarettadohányok) és az egyéb fogyasztási dohányok (pipadohányok) adóminimuma pedig – további közelítést megvalósítva a cigaretták és a fogyasztási dohányok adóterhelésében – a cigarettáénál nagyobb mértékben emelkedik ettől az időponttól is, kilogrammonként 6070 forint helyett 6500 forint lesz.
Megjegyzendő, hogy az adómértékek nem változnak a finomra vágott fogyasztási dohányokra, az egyéb fogyasztási dohányokra és a szivarra, szivarkára sem (a kiskereskedelmi árra vetített adómértékük változatlanul 52 százalék, 32,5 százalék, illetve 28,5 százalék).
[Jöt. 97. § (2) bekezdés, 2008. évi LXVIII. törvény 12. §]
7.2. Üzemanyagok adómértéke
2009. január 1-jétől arra a motorbenzinre és gázolajra, amelynek kéntartalma 10 ppm (0,001 százalék) és 50 ppm közé esik, megszűnik a literenkénti 8 Ft pluszadó. Ehelyett viszont a szabványon kívüliekre előírt 40 Ft pluszadót kell ilyen esetben is fizetni, mivel 2009. január 1-jétől – az uniós előírásoknak megfelelően – változik az üzemanyagszabvány szerinti megengedett legmagasabb kéntartalom, ami az addigi 50 ppm helyett 10 ppm lesz. Így a 10 ppm-nél nagyobb kéntartalmú üzemanyagok is a szabványon kívüli kategóriába esnek.
Változik az adókonzekvenciákkal járó biotartalomra vonatkozó előírás is. A jelenlegi 4,4 százalék helyett legalább 4,8 százalék bioetanol-, illetve biodízel-tartalom lesz szükséges ahhoz, hogy a benzinre, illetve a gázolajra az alacsonyabb (változatlanul 103,50 forint, illetve 85 forint) adót lehessen alkalmazni. Az adó 4,8 százalék alatti biotartalom esetén nő, literenként a benzinnél 108,30 forintról 108,70 forintra, a gázolajnál 88,90 forintról 89,30 forintra nő, vagyis 0,40 forinttal lesz magasabb. A változás hatálybalépésének tényleges időpontja az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalától függ (a módosítást az uniós szabályok szerint állami támogatási szempontból előzetesen vizsgálni kell), az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő második hónap első napjától lesz érvényes. (Ez 2009 első negyedévére valószínűsíthető, a pontos időpontot a Magyar Közlöny teszi közzé).
[Jöt. 52. § (1) és (4) bekezdés, 2007. évi CXXVI. törvény 435. § (2) bekezdés, 2009. évi adócsomag 201. § (5), (6) bekezdés]
7.3. Pontosítás a biodízel fogalomban
A Jöt. szerinti biodízelen nemcsak a növényi olajból, hanem az állati eredetű olajból előállított terméket is érteni kell, összhangban a vonatkozó uniós, illetve hazai szakmai jogszabályok rendelkezéseivel. Ahhoz, hogy az ilyen biodízel bekeverése a 4,4 százalék, illetve – az EU Bizottság jóváhagyását követően – a 4,8 százalék biotartalomba beszámítható legyen, az állati olajnak is az Unióból származónak kell lennie.
(Jöt. 7. § 37/A.)
7.4. Tiszta növényi olaj
Tiszta növényi olajon a 1507-1518 vámtarifaszámok alá tartozó növényi olajok közül azokat kell érteni, amelyeket eleve üzemanyagként való felhasználásra vagy üzemanyagba történő bekeverésre állítanak elő, illetve azokat, amelyeket tüzelési, fűtési célra gyártanak. [Ez a meghatározás tágabb fogalmat definiál a jövedéki termékként tekintett tiszta növényi olajra, mint a bioüzemanyagokról szóló külön jogszabályban – 42/2005. (III. 10.) Korm. rendelet – definiált tiszta növényi olaj fogalom, mivel beletartozik a tüzelésre, fűtésre előállított növényi olaj is, valamint műszaki paramétertől függetlenül tartozik bele minden üzemanyag célra gyártott olaj.]
Az előbbiek szerint értelmezett tiszta növényi olajat adóraktári körülmények között, az adóraktárakra vonatkozó szabályok szerint lehet csak előállítani, s amelyhez az ún. bioüzemanyag-adóraktári engedélyt kell kiváltani (így pl. a nyújtandó jövedéki biztosíték minimuma 25 millió, maximuma 200 millió Ft).
[Jöt. 7. § 37/A.) és 37/C.) pont, 34. § (3) bekezdés, 58. § (1) bekezdés g) pont]
7.5. Földgázon kívül más sűrítettgáz-üzemanyag előállítása
A földgázból gyártott üzemanyag mellett egyéb gázokból, így például biogázból is gyártható üzemanyag, amelyeknek az előállítása a Jöt.-ben eddig nem volt szabályozva. A módosítás rendezi ezt a joghézagot. Az ún. sűrítettgáz-töltő adóraktárban végezhető tevékenységek kiegészülnek a sűrített gáz üzemanyagnak a földgázon kívül más gáz halmazállapotú gáz alapanyagból végzett előállításával.
[Jöt. 58. § (1) bekezdés d) pont]
7.6. Bankgaranciában nyújtott jövedéki biztosíték
A hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelvvel való összhang megteremtése, valamint a pénzügyi szolgáltatások szabadsága alapelvének való megfelelés érdekében módosult a jövedéki biztosítékként elfogadható bankgarancia meghatározása. Eszerint nemcsak a belföldi székhelyű hitelintézet által nyújtott bankgaranciát vagy a külföldi székhelyű hitelintézet belföldi hitelintézet által felül garantált bankgaranciáját kell elfogadni, hanem bármely uniós tagállam vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam hitelintézete által nyújtott bankgaranciát is.
[Jöt. 7. § 43. pont, 42. § (8) bekezdés]
7.7. Eljárás jogutódlás esetén
Amennyiben a jövedéki engedélyesek személyében jogutódlás miatt következik be változás, nem kell új engedélykérelmet beadni, hanem elégséges a változást engedélymódosításként bejelenteni, és az engedély módosítását kérni. Ez egyszerűbb eljárást jelent, mivel csak az engedélyhez szükséges előfeltételeket érintően és a működéshez előírt feltételekben bekövetkező változásokkal kapcsolatos dokumentumokat kell benyújtani (például, ha változik a személye – az új vezető erkölcsi bizonyítványa, aláírási címpéldányok, jövedéki biztosíték igazolása stb.). Ilyen esetben a vámhatóság az eredeti engedélyt módosítja, és a korábbi tevékenység addig is folyamatosan végezhető marad. Az engedélymódosítás szabálya korábban csak az adóraktáraknál, illetve az adóraktár-engedélyeseknél volt alkalmazható, ott is csak a cégforma változása esetére, a módosítással viszont a törvényben szabályozott valamennyi engedélytípus (keretengedély, bejegyzett kereskedői engedély, felhasználói engedély, jövedéki engedély stb.) esetében is lehetségessé vált.
(Jöt. 48/C. §)
7.8. Utas-adómentesség
A harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottértékadó- és jövedékiadó-mentességről szóló 2007/74/EK tanácsi irányelv újraszabályozta az utasok személyi poggyászában behozott termékek adómentességét, amely a továbbiakban nem a vámmentességhez kötött, mint eddig (az volt adómentes, ami vámmentes), hanem az új irányelv szerint az adótörvényeknek kell arról rendelkezniük. (A vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 918/83/EGK tanácsi rendelet egyidejűleg módosított 45. cikke szerint pedig az a behozatal lehet vámmentes, ami adómentes, tehát az adómentességhez igazodik a vámmentesség, és nem fordítva, mint korábban.) Az irányelvet 2008. december 1-jei hatálybalépéssel átültető magyar szabályozás: az utasok személyi poggyászában importált termékek általánosforgalmiadó- és jövedékiadó-mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény.
Az adómentességre jogosultság alapfeltételei gyakorlatilag nem változtak. Eszerint csak a nem kereskedelmi jellegű behozatal lehet adómentes, aminek fennállásához az szükséges, hogy a személyi poggyászban behozott termékek kizárólag az utas vagy családtagjai személyes használatát vagy megajándékozását célozhatják, sem az áruk jellege, sem a mennyisége nem utalhat kereskedelmi jellegű importra, továbbá a behozatal kizárólag alkalmi jellegű lehet. Személyi poggyászon azokat a behozott termékeket kell együttesen érteni, amelyeket az utas – mint személyi poggyászát – a vámellenőrzés alkalmával a vámhatóságnak be tud mutatni. A gépjárművek szabványos üzemanyagtartályában behozott üzemanyag és azonfelül legfeljebb még 10 liter üzemanyag is személyi poggyásznak tekintendő.
Az előbbiekben részletezett feltételeken túl a behozott jövedéki termékek adómentessége (ideértve az áfamentességet is) eddig is és a továbbiakban is mennyiségi határhoz kötött. (A nem jövedéki termékek esetében az áfamentességre értékhatár szerinti korlát érvényesül, ami az eddigi személyenként 175 euróról 300 euróra, illetve légi utas esetében 430 euróra nőtt, a 15. életév alatti utasra pedig 150 euró.)
A jövedéki termékekre az adómentességi mennyiséghatárok csak néhány terméknél változtak. Eddig a sörre nem volt korlátozás, 2008. december 1-jétől viszont adómentesen legfeljebb csak 16 liter sör hozható be. Fordítva változott viszont, vagyis nagyobb lett a szőlőborból behozható mennyiség, a korábbi 2 liter helyett 4 literre nőtt az adómentesség határa.
Érdemlegesebb változás, hogy a dohánygyártmányoknál bevezetjük a légi utasok és a nem légi utasok esetében az irányelv szerint lehetséges megkülönböztetést. Eszerint 2009. január 1-jétől csak a légi utasok esetében hozható be továbbra is cigarettából 200, szivarból 50, szivarkából 100 darab és fogyasztási dohányból 250 gramm, míg az egyéb utasok esetében cigarettából csak lényegesen kevesebb, mindössze 40, szivarból 10, szivarkából 20 darab, fogyasztási dohányból pedig 50 gramm.
Nem változott a személyi poggyászként az utas által behozható adómentes mennyiséghatár az üzemanyagoknál (a szabványos gépjárműtankban és plusz 10 liter kannában lévő mennyiség), az alkoholoknál (1 liter 22 szeszfok feletti, 2 liter a legfeljebb 22 szeszfokú), valamint a pezsgőnél, a köztes alkoholterméknél és az egyéb bornál (2 liter). Változatlan az a szabály is, hogy a 17. életévét a belföldre lépés napján be nem töltött utas nem hozhat be adómentesen jövedéki terméket.
[2008. évi LXVIII. törvény 7. § (1)–(4) és (6) bekezdés, 22. §]
7.9. Vízi áru- és személyszállítás adómentessége
A vízi áru- és személyszállítás adómentessége az e tevékenységhez adózottan beszerzett gázolaj esetében utólagos adó-visszaigényléssel biztosított. Változás, hogy 2009. január 1-jétől már csak a kisebb kéntartalmú, a 2710 19 41 vámtarifaszámú gázolaj után jár adó-visszatérítés, ha azt olyan hajóban használják fel, amellyel áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végeznek (kedvtelési célú hajózásra nem lehet), mivel megszűnik a magas kéntartalmú, 2710 19 45 vámtarifaszámú gázolaj utáni adó-visszaigénylési lehetőség. Az előbbiek szerinti célra felhasznált gázolaj jövedéki adója továbbá nemcsak a magyar, hanem a külföldi hajólajstromban nyilvántartott hajóban történt felhasználás esetén is visszaigényelhetővé válik (a külföldi hajólajstromban bejegyzett hajók üzemeltetői a magyar hajólajstromban bejegyzettekével azonos elbírálást kapnak a vonatkozó uniós szabályoknak megfelelően).
[Jöt. 55. § (2) bekezdés]
7.10. Adatszolgáltatás vevőnyilvántartásból csak elektronikusan
2009. július 1-jétől minden adóraktár-engedélyesnek és jövedéki engedélyes kereskedőnek a vevőnyilvántartásból a vámhatóság kérésére teljesítendő adatszolgáltatást kötelező kizárólag elektronikus úton, Ügyfélkapun keresztül teljesíteni (korábban ez csak választható mód volt).
[Jöt. 41. § (3) bekezdés, 106. § (7) bekezdés]
7.11. Adatszolgáltatás az alkoholtermékek zárjegyeiről
A vámhatóság a zárjegyek felhasználásáról 2008. július 1-jével bevezetett napi adatszolgáltatás benyújtásának időpontjára nem írhat elő a tárgynapot követő nap helyett annál rövidebb határidőt (például órában meghatározottat).
2009. február 1-jétől a zárjegyek felhasználásáról adandó napi adatszolgáltatást valamennyi zárjegyfelhasználónak (adóraktár-engedélyesnek, importálónak, bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőnek, közösségi kereskedőnek) kötelező elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül benyújtania (ezt megelőzően az elektronikus benyújtás csak választható mód volt).
2009. július 1-jétől a zárjegyfelhasználóknak nemcsak a naponta felhelyezett zárjegyekről, hanem a zárjegykészletükben bekövetkezett minden egyéb változásról is naponta – elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül – adatot kell szolgáltatniuk a vámhatósághoz, a főszabály szerint a készletváltozás (csökkenés, növekedés) bekövetkezésének napját követő napon. A gyártás közben megsérült, a külön jogszabály szerint megsemmisítésre kerülő zárjegyeket a megsemmisítésüket követő napon, a vis maior miatt használhatatlanná vált vagy megsemmisült zárjegyeket – feltéve hogy darabszámuk és sorszámuk megállapítható volt – a vámhatóságijegyzőkönyv-felvételt követő napon kell jelenteni. [Megjegyezzük, hogy a valamennyi készletváltozásról adandó elektronikus adatküldés bevezetésével kiváltható, s ezáltal megszüntethető lesz a zárjegyfelhasználók jelenlegi, a 36/1997. (XI. 26.) PM rendeletben meghatározott folyamatos zárjegynyilvántartás-vezetési kötelezettsége, mivel a vámhatóság a megküldött adatok alapján bármikor ellenőrizni tudja a zárjegyfelhasználóknál a tényleges zárjegykészleteket. Erről a PM rendelet módosítása fog rendelkezni.]
[Jöt. 73. § (12)–(13) bekezdés]
7.12. Zárjegymegrendelés, zárjegyelszámolás változása
2009. július 1-jétől a zárjegyfelhasználó zárjegyet kizárólag elektronikus úton rendelhet meg, a vámhatóság csak az elektronikus úton benyújtott megrendeléseket teljesíti.
2009. július 1-jétől az adóraktári zárjegyfelhasználóknál a zárjegyekkel való elszámolás és a ténylegesen meglévő zárjegykészletek ellenőrzése a korábbi negyedévenkénti gyakoriságról évi egyszerire csökken, időpontja a jövedéki termékkészlet évenkénti készletfelvételének időpontjával esik egybe. A bejegyzett kereskedő továbbra is háromhavonta, az importáló, a nem bejegyzett kereskedő és a közösségi kereskedő pedig ügyletenként, az átvétel napját követő 60 napon belül köteles a vámhatóságnak elszámolni. Az utóbbiak esetében, ha az ügylet 60 napon belül nem bonyolódik le, az elszámolásra a vámhatóság legfeljebb 30 nap haladékot adhat.
2009. július 1-jétől a gyártás közben megsérült zárjegyek a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint számolhatók el igazolt csökkenésként, a vis maior miatt eltűnt, megrongálódott zárjegyek esetében pedig a zárjegy sorszámának az ismerete is szükséges az elszámolhatósághoz.
[Jöt. 73. § (4), (6)–(7) bekezdés]
7.13. Svédcsepp a jövedéki törvény hatályán kívül
A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményként korábban nyilvántartásba vett, jelenleg még ilyen minősítéssel rendelkező, de egyébként a vámtarifa-besorolás alapján a 2208 vámtarifaszám alá tartozó termékekre – mint például a svédcsepp – továbbra sem kell a jövedéki törvény rendelkezéseit alkalmazni (nem kell őket adóraktárban előállítani, nem kell rájuk a jövedéki adót felszámítani stb.).
Az átmeneti időszak ugyanis – ami alatt el kell dőlnie, hogy ezek a gyógyhatású termékek kaphatnak-e gyógyszerminősítést vagy sem – meghosszabbodik, s – a gyógyszer törvénnyel (2005. évi CXV. törvény) és a vonatkozó uniós rendelkezésekkel összhangban – 2011. március 31-éig kitolódik.
(Jöt. 132. §)
7.14. Szőlőbor-elszámolásra elektronikus benyújtás
2009. július 1-jétől a szőlőbortermelőknek (egyszerűsített adóraktáraknak) az évi kétszeri, augusztus 15-ig, illetve december 15-ig benyújtandó szőlőbor-elszámolásukat elektronikusan, az Ügyfélkapun keresztül kell benyújtaniuk a vámhatósághoz, abban az esetben, ha az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében egyébként elektronikus adóbevallásra kötelezettek. A nem ilyen szőlőbortermelőknek ez nem kötelező, de ők is választhatják az elektronikus benyújtást.
[Jöt. 83. § (5) bekezdés]
7.15. Nyilvántartás-elszámolás benyújtása adóbevalláshoz
2009. október 1-jétől az adóraktár-engedélyeseknek, a bejegyzett kereskedőknek, illetve adóképviselőiknek, valamint a csomagküldő kereskedők adóügyi képviselőinek az adókötelezettség megállapításához szükséges nyilvántartásaikat (a termékmérleg-havizárást, illetve a szállítási nyilvántartás havi zárásának összesítését) a korábbiaktól eltérően nem a vámhatósággal kiépített közvetlen elektronikus adatkapcsolati rendszeren, az ún. KEA rendszeren keresztül és a párhuzamosan papíralapon kell benyújtaniuk, hanem csak kizárólag elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül. [A KEA rendszer ettől az időponttól csak a termékkísérő okmányok (TKO) és az egyszerűsített kísérő okmányok (EKO) adóraktár-engedélyesek általi, a kiállításukkal egyidejű küldésére fog szolgálni, de arra is csak az uniós szintű számítógépes rendszer, az ún. EMCS (Excise Movement and Control System/Jövedéki Árumozgási és Ellenőrző Rendszer) bevezetéséig.]
[Jöt. 48/B. § (2) bekezdés]
7.16. Ásványolaj, alkohol tagállamból történő beszerzésének bejelentése
2009. október 1-jétől az adóraktár-engedélyeseknek és a bejegyzett kereskedőknek az ásványolajtermékek közül az üzemanyagok, tüzelőanyagok és az alkoholtermékek közül a tömény alkohol tagállamból történt beszerzését nem a KEA rendszeren keresztül, hanem az Ügyfélkapun keresztül kell a vámhatósághoz elektronikusan bejelenteni a termékek betárolásának napján.
[Jöt. 22. § (2) bekezdés, 25. § (2) bekezdés]
7.17. Jövedékiengedély-feltételek
2009. október 1-jétől megszűnik a bejegyzett kereskedők, illetve adóképviselőik, valamint a csomagküldő kereskedők adóügyi képviselői engedélyéhez a KEA rendszer való kapcsolódás kiépítésére vonatkozó feltétel (a továbbiakban nem a KEA-nak, hanem az Ügyfélkapunak a használatát írja elő a törvény a rájuk vonatkozó elektronikus adatküldésekre).
[Jöt. 24. § (1) bekezdés e) pont, 26. § (3) bekezdés e) pont, 31. § (3) bekezdés d) pont]
7.18. Adójegy-megrendelés korlátozása
2009. február 1-jétől szigorodnak az adóemelések előtti időszakban az adójegy-megrendelések korlátozására 2008. január 1-jén bevezetett szabályok. A referencia-időszak – vagyis az az időszak, ami alatt az adójegy-megrendelések korlátozása fennáll – a korábbi nyolc hétről két hónapra nő. Az eddigiek szerinti nyolc héttel számolva ugyanis – a hónap 1. napján hatályba lépő adóemelések esetén – a referencia-időszak kezdete hónapjának első napjaira még nem vonatkozott az átvehető adójegyek korlátja. Így ez alatt a néhány nap alatt legálisan lehetett még a kisebb adótartalmú adójegyekből nagy mennyiségben bekészletezni, anélkül hogy a bespájzolás nagyságát annak finanszírozási terhe visszafoghatta volna (ugyanis az ekkor átvett adójegyek utáni fizetési kötelezettség majd csak két hónap múlva vált esedékessé). A bespájzolásokat a hónap első napjaira időzítve tehát kijátszható volt a szabály, a módosítás a referencia-időszak 2 hónapban való meghatározásával ezt korrigálja.
A korlátozás hatékonyságának növelése céljából változik a referencia-időszakban megrendelhető, illetve kiadható adójegyek mennyisége is, ami a megelőző évre vonatkozó havi átlagos mennyiség 125 százalékáról 115 százalékára csökken.
További változás, hogy nemcsak a cigaretta-adójegyekre, hanem a fogyasztási dohányok (cigarettadohány, pipadohány) adójegyére is kiterjed a korlátozás.
[Jöt. 98. § (12) bekezdés]
7.19. Vendéglátóhelyek napi standolásának bevezetése
2009. február 1-jén lép hatályba az a rendelkezés, mely szerint ugyan csak az alkoholtermékekre korlátozva, de valamennyi vendéglátóhely működtetőjének folyamatos nyilvántartást kell vezetnie készletforgalmáról, vagyis a napi beszerzésről, értékesítésről és készletzárásról, melynek részletszabályait a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet fogja szabályozni. A nyilvántartás vezethető papíralapon vagy számítógépen is. A papíralapon vezetett nyilvántartás nyomtatványát a vámhatósággal előzetesen hitelesíttetni kell, a számítógépes nyilvántartás-vezetést (a programot) pedig a vámhatósággal előzetesen jóvá kell hagyatni.
Az új előírás hatálybelépésével egyidejűleg megszűnik a standolási kötelezettség szankcióként, a jövedéki jogsértést elkövető vendéglátóhelyekkel szemben történő alkalmazása, amely kétéves időtartamra, illetve ismételt elkövetés esetén további kétéves meghosszabbítással volt előírható, és minden jövedéki italra vonatkozott, nemcsak az alkoholtermékekre.
[Jöt. 110. § (10) bekezdés, 117. § (5) bekezdés]
7.20. Jármű-, eszközlefoglalás mellőzése
Az adózás alól elvont termékek felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközök lefoglalása mellőzhető, ha a jogsértés tárgyát képező termékek mennyisége ugyan meghaladja a kereskedelmi mennyiséget (ez kizáró ok lenne a lefoglalás mellőzésére), de a jogsértés elbírálása során a jövedéki bírság kiszabása és beszedése, valamint az adózás alól elvont termékek elkobzása gyorsított (helyszíni) eljárás keretében történik.
[Jöt. 119. § (4) bekezdés]
7.21. Adókivetés elkobzott termék esetében
Az elkobzott termékekre is kivethető a jövedéki adó, amennyiben azt a jövedéki jogsértést elkövető személy maga kéri. A módosítás révén a jövedéki bűncselekmények esetében is alkalmazhatóvá vált a Btk. büntethetőség megszüntetésére vonatkozó rendelkezése (ez esetben az, hogy amennyiben az elkövető megfizeti a kirótt adót, bírságot, mentesülhet a büntetőjogi felelősségre vonás alól).
[Jöt. 120. § (4) bekezdés]
7.22. Diplomata adómentesség-korrekciója
A diplomaták, nemzetközi szervezetek jövedékiadó-mentessége a konzuli képviseletek közül csak a hivatásos konzuli képviseletek esetében jár, a tiszteletbeliek esetében nem. Az adómentesség viszont nemcsak Közösség területére delegált diplomáciai és konzuli képviseletet, illetve a Közösség területén működő nemzetközi szervezetet és mindezek tagjait illeti meg, hanem – viszonosság esetén – bármely tagállaméit is. (Ezzel a két módosítással kerül a jövedékiadó-mentesség teljesen összhangba a vonatkozó áfamentességi szabályokkal.)
[Jöt. 47/A. § (1) és (4) bekezdés]
