2. Társasági adó

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. december 16.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2008/08. számában (2008. december 16.)

A társasági adóban a 2009. évre csak kisebb mértékű módosítások történtek. Ezek a módosítások érintik a közhasznú társaságok jogállásának megszűnését, a csoportmentességi támogatás szabályait, a filmgyártáshoz kapcsolódó társasági kedvezményeket, valamint ahhoz kapcsolódó feltéteket.

2.1. Közhasznú társaság

2.1.1. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) előírásai

A közhasznú társaság mint cégforma a Gt. szabályai szerint megszűnik 2007. július 1-jétől (ettől az időponttól nem is alapítható ilyen társaság), helyette nonprofit gazdasági társaság alapítható. Ezen túlmenően a közhasznú társaságnak 2009. július 30-áig kötelező a szükséges módosításokat elvégezni annak érdekében, hogy nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működjön tovább, vagy el kell döntenie átalakítását más nonprofit társasággá, vagy jogutód nélküli megszűnését kell elhatároznia. Ennek elmulasztása megszüntetéssel járó cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást von maga után.

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Kszt.) 2007. július 1-jével hatályba lépő módosítása szerint nonprofit gazdasági társaság közhasznú szervezetté minősíthető, de anélkül is működhet.

2.1.2. Közhasznú társaságok jogállása megszűnésének adózási kérdései

Az adótörvényben a közhasznú társaságok adómentességre jogosultak. A módosítás révén a közhasznú minősítéssel rendelkező nonprofit gazdasági társaságok is élhetnek ezzel az adómentességgel. A közhasznú társaság mint cégforma megszűnéséhez kapcsolódóan módosul az adótörvény is, vagyis az arra való hivatkozások kikerülnek a törvényből.

A fentiekre tekintettel, ha a közhasznú társaság közhasznú minősítéssel rendelkező nonprofit gazdasági társaságként, például nonprofit korlátolt felelősségű társaságként folytatja tevékenységét, akkor e jogcíme szerint részesülhet adómentességben az adóév egészére, a kedvezményezett tevékenységének bevételének, valamint az összes bevételéhez viszonyított arányában. A közhasznú szervezetekre vonatkozó előírásokat az adóév utolsó napján érvényes besorolásnak megfelelően kell az adóév egészére alkalmazni.

Ha a közhasznú társaság átalakulás miatt megszűnik, és kft.-nek nem minősülő nonprofit gazdasági társasággá alakul át, akkor a Gt. szerinti átalakulás szabályai alkalmazandók. A kht. jogelődként köteles adóévét lezárni és elszámolni.

Ha a közhasznú társaság közhasznú minősítéssel nem rendelkező nonprofit gazdasági társaságként, például nonprofit korlátolt felelősségű társaságként folytatja tevékenységét, akkor az adómentesség már nem illeti meg.

A nonprofit korlátolt felelősségű társaság a 2009. adóévben választása szerint vagy

– az adóéve egészére a nonprofit társaságra vonatkozó előírások szerint megállapított társasági adót a kht.-ként történő működése alatt a kedvezményezett tevékenységének az adóévi összes bevételéhez viszonyított arányos részével (a bevételi arányt két tizedesjegyre számítva) csökkentheti, vagy

– a kht.-ként történő működése utolsó napjára közbenső mérleget készít (amelyet nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni), és ennek alapján – mintha az adóéve véget ért volna – meghatározza, hogy mennyi adómentesség illette volna meg, és ezt az adót vonhatja le a nonprofit társaság éves adókötelezettségéből.

Mivel a közhasznú társaság nonprofit társaságként működik tovább, nem keletkezik új adóéve, a működési forma változása nem minősül a Gt. értelmében vett átalakulásnak. Év végén nonprofit kft.-ként készít beszámolót.

A kht.-k megszűnésével együtt – akkor is, ha nonprofit kft.-ként és akkor is, ha más nonprofit gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét – rendezésre szorul a kht.-ként adómentesen képzett és nyilvántartott adómentes saját tőke összegének sorsa is.

[Tao-tv. 2. § (1) bekezdés f) pont, 5. § (7) bekezdés, 13. § és a 13/A. §, a 20. § (1) bekezdés b) és e) pont, 20. § (5)–(6) bekezdés és a 6. számú melléklet C és E fejezet]

2.1.3. Átmeneti rendelkezés

A 2009. adóévben a közhasznú társaság tevékenységét folytató, az adóév utolsó napján közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit korlátolt felelősségű társaságnak, továbbá a közhasznú társaság átalakulásakor a jogutódnak, ha az nem közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, meg kell növelnie az adózás előtti eredményét a saját tőkének a Tao-tv. 2009. június 30-án hatályos rendelkezések szerint nyilvántartott adómentes összegével. Ennek oka, hogy a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit gazdasági társaságnak nincs nyilvántartási kötelezettsége a közhasznú társaságként adómentesen képződött saját tőkére vonatkozóan, és nem írja elő a törvény ezen társaságok számára, hogy az adómentesen képződött saját tőke tagnak történő juttatásakor meg kell fizetnie a társasági adót, így adómentesen lenne juttatható az adómentesen felhalmozott vagyon.

2.2. Európai uniós támogatásokra irányadó rendelet változása

A társaságiadó-törvény több helyen tartalmaz utalást arra, hogy az adott támogatás az adózó döntése szerint az EU előírásainak megfelelően milyen támogatásnak minősül.

A társaságiadó-törvény szerint nyújtott kedvezmény vagy de minimis támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

Ez utóbbi támogatásfajta korábban a rendeletre való pontos hivatkozással szerepelt a törvényben, konkrétan a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 21-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben (70/2001/EK rendelet) foglaltak szerinti támogatásként nevezte meg a törvény.

A 70/2001/EK rendeletet a jogalkotó 2008. június 30-ával hatályon kívül helyezte. Mivel az új csoportmentességi rendelet ebben az időben még nem lépett hatályba, ezért a törvény erre csak általánosságban a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó bizottsági rendeletként hivatkozott, ami alatt a 2008. augusztus 29-én hatályba lépett bizottsági rendeletet kell érteni. Ez a bizottsági rendelet a Bizottság a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.).

A közösségi állami támogatásra vonatkozó előírásoknak való megfelelés érdekében a támogatásról rendelkező hazai jogszabálynak, kifejezett utalást kell tartalmazni a közösségi rendeletre, feltüntetve a rendelet címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait. Ezért a Tao-tv. értelmező rendelkezéseket tartalmazó 4. §-a kiegészül a "kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás" fogalmával, amely megmagyarázza, hogy ez alatt az új általános csoportmentességi rendelet szerint nyújtott támogatás értendő. Eszerint kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) 1-13. cikkei alapján megillető támogatás minősül.

2.2.1. A 70/2001/EK rendelet fontosabb szabályai

A 70/2001/EK rendelet feltételei szerint a kis- és középvállalkozások vehetnek igénybe támogatást. Nem érvényesíthető azonban e rendelet szerint támogatás a halászati és akvakultúra területén, a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításához (gazdálkodás) kapcsolódó tevékenységekre, a tejet és tejterméket utánzó vagy helyettesítő termékek előállításához és forgalmazásához, az exporttal kapcsolatos tevékenységhez, különösen az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat létesítéséhez és működtetéséhez, vagy ha az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik, importáruk helyett hazai áruk felhasználásának ösztönzéséhez.

A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknál 15 százalék, középvállalkozásoknál 7,5 százalék.

Ha a beruházás regionális támogatásra jogosító területen történik (Magyarország egész területe ilyennek minősül), akkor a támogatás – kivéve, ha a beruházás az EK Szerződés I. mellékletében meghatározott mezőgazdasági termékek feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja – a jóváhagyott támogatási térképen meghatározott felső határ a Közép-Magyarország régióban 30 százalék, 15 százalékponttal növelt értéke a többi régióban, az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozását vagy forgalmazást szolgáló beruházáshoz adható támogatás a Közép-Magyarország régióban legfeljebb 40 százalék, a többi régióban 50 százalék lehet.

A regionális támogatási térkép szerinti magasabb mérték alkalmazásának további feltétele, hogy az adózó a beruházást öt évig üzemelteti, és a beruházást 25 százalékban saját forrásból valósítja meg. Az elszámolható költségek közé tartoznak az ingatlanok (telek, épület), a gépek, berendezések, felszerelések, a szállítási ágazatban a vasúti járművek.

2.2.2. A 800/2008/EK rendelet fontosabb szabályai

A Tao-tv. hivatkozott előírásai beruházásokhoz kapcsolódó támogatások közösségi jognak történő megfelelésére vonatkoznak. Ebből következően az új csoportmentességi rendelet 1-13. cikkeiben foglaltaknak kell megfelelni a támogatásnak minősülő kedvezmények érvényesítéséhez.

2.2.2.1. A rendelet beruházásra vonatkozó feltételei

A beruházás tárgyi eszközökbe és/vagy immateriális javakba történő befektetés, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény új termékekkel történő diverzifikációjához, vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik; vagy egy létesítmény eszközeinek megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel, és az eszközöket egy független beruházó veszi meg; ha a kisvállalkozás az eredeti tulajdonos(ok) családja vagy korábbi munkavállalók általi jogutódlással szűnik meg, az eszközök független beruházó általi megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie. A tárgyi eszközök kizárólag a támogatásban részesülő vállalkozásban, regionális beruházási támogatás esetében kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel. A tárgyi eszközöknek olyanoknak kell lenniük, amelyekre értékcsökkenési leírás számolható el, és azokat piaci feltételek mellett, harmadik féltől kell megvásárolni.

További feltétel, hogy legalább három évig a vállalat eszközei között kell szerepelniük; regionális beruházási támogatás esetében a vállalat eszközei közé kell sorolni őket, és három évig a támogatásban részesülő létesítményben kell maradniuk.

A földterület és az épület kivételével az eszközök bérlete címen költségeket csak akkor lehet figyelembe venni a támogatás alapjaként, ha a bérlet pénzügyi lízing formájában valósul meg, és kötelezettséget tartalmaz az eszköznek a bérletre vonatkozó futamidő lejárata utáni megvásárlására vonatkozóan. Földterület, illetve épületek bérlete esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek három évig folytatódnia kell.

2.2.2.2. A támogatás mértéke

Regionális támogatás statisztikai régiókra meghatározott, amely Magyarországon az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50 százalék, Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban 40 százalék, Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és Pest megyében 30 százalék, Budapesten 25 százalék, 2011-től 10 százalék.

E mértékek 20 százalékponttal növelhetők a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén, ha a beruházás nem minősül nagyberuházásnak és/vagy a kis- és középvállalkozás nem a szállítási ágazatba tartozik.

Az előzőektől eltérően a maximális támogatási intenzitás a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására vonatkozó beruházások esetén amennyiben:

– a kedvezményezett kkv, a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján jogosult régiókban a támogatható költségek legfeljebb 50 százaléka, más régiókban pedig a támogatható költségek legfeljebb 40 százaléka lehet,

– a kedvezményezett által a számított foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 750 fő, és árbevétele kevesebb, mint 200 millió euró, a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján jogosult régiókban a támogatható költségek legfeljebb 25 százaléka, más régiókban pedig a támogatható költségek legfeljebb 20 százaléka lehet.

2.2.2.3. Kis- és középvállalkozások regionális támogatásnak nem minősülő beruházási támogatása

A kis- és középvállalkozások támogathatók a rendelet 15 cikke alapján is. Ez esetben a támogatás mértéke kisvállalkozások esetében a támogatható költségek 20 százaléka; középvállalkozások esetén 10 százaléka.

Ha a beruházás mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására vonatkozik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértéket: a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján jogosult régiókban a támogatható költségek 50 százaléka, az összes többi régióban a támogatható költségek 40 százaléka.

Magyarországon Budapest és Pest megye kivételével minden régió a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja alá van sorolva.

A támogatás mértékét az elszámolható költség jelenértékéhez viszonyított támogatástartalom százalékos mértékében kell meghatározni.

Az új csoportmentességi rendelet hatályba léptető és átmeneti rendelkezései értelmében a rendelet vonatkozik a hatálybalépése előtt nyújtott egyedi támogatásokra, amennyiben a támogatás megfelel a rendeletben megállapított valamennyi feltételnek. A 2008. december 31. előtt nyújtott minden olyan támogatást, amely nem felel meg az új csoportmentességi rendeletben megállapított feltételeknek, de megfelel a 70/2001/EK rendeletben megállapított feltételeknek, ez utóbbi közösségi rendelet alapján kell minősíteni.

2.3. A támogatási rendelet által érintett kedvezmények

A törvény a 800/2008/EK rendeletre jelenleg a következő kedvezmények esetén tartalmaz utalást.

2.3.1. Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

A beruházáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezményre a mikro-, kis- és középvállalkozások jogosultak. A kedvezmény nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, vagyis nem okozhat veszteséget a vállalkozásnál, illetőleg nem haladhatja meg az évenkénti 30 millió forintot.

Az adóév utolsó napján a kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók beruházásaikhoz kapcsolódóan adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe, ha az adóévben valamennyi tagja kizárólag magánszemély volt (kivéve ha az MRP szervezete vagy visszavásárolt saját részvény, üzletrész révén a társaság saját maga is megtalálható a magánszemélyek között).

A kedvezmény az adóévben a korábban még használatba nem vett (vagyis új) ingatlan, műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolható tárgyi eszköz beruházási értékével, illetve az ingatlan (kivéve az üzemkörön kívüli ingatlant) bekerülési értékét növelő felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értékével, valamint a korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értékével csökkentheti az adózás előtti eredményét.

Az adóalap-kedvezmény érvényes társaságiadó-kulccsal számított összege az adózó döntése szerint de minimis, vagy a 800/2008/EK irányelv szerinti támogatásnak minősül.

[Tao-tv. 7. § (12) bekezdés]

2.3.2. Kedvezményes, 10 százalékos adókulcs

A kedvezményes 10 százalékos kulcsot a törvényben foglalt feltételeknek megfelelő adózó választhatja évi 50 millió forintot meg nem haladó adóalapra vonatkozóan. Az 50 millió forintot meghaladó adóalap után továbbra is minden esetben 16 százalék az adó mértéke.

2.3.2.1. Az igénybevétel feltételei

A kedvezményes kulcs igénybevételének feltétele, hogy az adózó nem vesz igénybe társaságiadó-kedvezményt; az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, az adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg. Feltétel továbbá, hogy az adóévben és a megelőző adóévben nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozat az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok általános feltételeinek történő megfelelés hiányát, továbbá a munkaügyi kapcsolatok különös feltételeinek hiánya miatt az adóévben és a megelőző adóévben jogerős és végrehajtható munkaügyi, munkavédelmi vagy az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt meghozott közigazgatási határozat, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozat nem szabott ki bírságot, vagy munkaügyi bíróság nem állapított meg jogsértést, illetve az adózó az adóévben eleget tett a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeként előírt, a Munka Törvénykönyvében megfogalmazott, az érdek-képviseleti szervekkel kapcsolatos kötelezettségének.

További feltétel, hogy az adózó az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

A 10 százalékos adókulcs alkalmazásának szintén feltétele, hogy az adózó az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része – ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalap – 6 százalékának megfelelő összeget az adóév utolsó napján lekötött tartalékként mutassa ki. A lekötött tartalékot az eredménytartalékból történő átvezetéssel kell képezni.

Az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részének, illetve, ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalapnak a 6 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában más adózónál csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy az adózó választása szerint a 800/2008/EK bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

(Tao-tv. 19. §)

2.3.3. Kis- és középvállalkozások adókedvezménye

A kis- és középvállalkozások a beruházási hitel kamata után adókedvezménnyel élhetnek. Az adókedvezmény mértéke a törvényi feltételeknek megfelelő hitel (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján az adóévben megfizetett kamat 40 százaléka. A kedvezményt a tárgyi eszköz előállítását, illetve beszerzését szolgáló hitel alapján lehet igénybe venni. Adókedvezményre jogosító hitelnek számít az a hitel is, amit azért vett igénybe az adózó, hogy azzal kiváltson egy másik, erre a célra felhasznált hitelt. Az adózónak ebben az esetben a bank által kibocsátott igazolással kell rendelkeznie a hitelkiváltás tényéről.

A kedvezmény abban az adóévben vehető igénybe, amelynek utolsó napján a hitelből megvalósított tárgyi eszköz szerepel az adózó nyilvántartásában, illetőleg a kedvezmény utoljára abban az évben vehető igénybe, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kellene fizetni. Az adókedvezmény adóévenkénti felső határa 6 millió forint. Az adózó választhat, hogy az adókedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a 800/2008/EK rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő-e.

(Tao-tv. 22/A. §)

2.3.4. Gyorsított, 100 százalékos értékcsökkenési leírás

Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó 100%-os értékcsökkenési leírást alkalmazhat, vagyis a bekerülési érték a beszerzés évében csökkenti az adózás előtti eredményt a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és - a személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése évében, amennyiben a tárgyi eszközt a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti, a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként így figyelembe vett összeg 1 százaléka, jármű esetén 3 százaléka vagy de minimis, vagy a 800/2008/EK irányelv szerinti támogatásnak minősül.

(Tao-tv. 1. számú melléklet 14. pont)

2.4. Filmhez kapcsolódó kedvezmények

A magyar filmtámogatási rendszer Európai Bizottság által történő ismételt jóváhagyása 2008. július 16-án megtörtént. Az engedély 2013. december 31-éig érvényes. A támogatásokat érintő változásokat a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (Mktv.) módosítása tartalmazza, amelyet az Országgyűlés 2008. június 9-én fogadott el, és 2008. július 31-én lépett hatályba, és a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. Ez alól kivétel, ha a módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, 2007. december 31-ét követően indult támogatási ügyben azért nem lehetett döntést hozni, mert a támogatás tiltott állami támogatásnak minősült volna, mert ez esetben az alkalmazás a 2007. december 31-ét követően indult támogatásokra is vonatkozik. Így kell eljárni az adórendszerben meglévő kedvezményeknél is.

A filmalkotást támogató adózó a támogatás összege után adóalap-, illetve adókedvezményt csak akkor érvényesíthet, ha a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint jogosult közvetett állami támogatásra, amelyhez személyi feltételek kapcsolódnak a film előállítójához, és tartalmi feltételek teljesítését teszi kötelezővé a filmalkotás vonatkozásában.

2.4.1. Személyi feltétel

A személyi feltétel szerint közvetlen állami támogatásban csak olyan személy vagy szervezet részesülhet, amelyet a mozgóképszakmai hatóság nyilvántartásba vett. A nyilvántartásba vételt azonban csak magyar állampolgár, illetve a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, a Magyar Köztársaság területén vagy valamely EGT-tagállamban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti.

Nem lehet továbbá a filmelőállítónak az állammal szemben fennálló adó-, járulék- vagy egyéb köztartozása, teljesítenie kell a vonatkozó jogszabály szerinti kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettségét. A támogató szervezet által nyújtott támogatással el kell számolni, az elszámolást a támogató szervezetnek el kell fogadnia, továbbá nem rendelkezhet a támogató szervezettel szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel. Eleget kell tennie speciális összeférhetetlenségi feltételeknek. Nem állhat csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és meg kell felelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok külön jogszabályban meghatározott feltételeinek. Ha a filmelőállító valamely EGT-tagállamban bejegyzett jogi személyiségű, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akkor rendelkeznie kell magyarországi telephellyel.

2.4.2. Tartalmi követelmény

A közvetlen állami támogatás új tartalmi követelménye a kulturális követelményrendszer bevezetése. E szerint egy filmalkotás csak akkor részesülhet közvetett vagy közvetlen állami támogatásban, ha meghatározott kritérium alapján legalább 16 pontot ér el akként, hogy a meghatározott kulturális tartalmi szempontok, valamint a gyártási feltételek közül legalább négyben pontot szerez, és külön jogszabály által meghatározott európai filmprodukciónak minősül (feltéve hogy a koprodukció magyar részvétellel készül), vagy legalább két feltételt teljesít a filmalkotás tartalmára, témájára, helyszínére vonatkozó tartalmi feltételek közül.

2.4.2.1. Kulturális tartalom

A kulturális tartalom és pontozás tekintetében az alábbiak érvényesülnek:

– a filmalkotás témája vagy az annak alapjául szolgáló mű olyan történeten (eseményen) alapul, amely része a magyar vagy az európai kultúrának, illetve történelmi, mitológiai, vallási szempontból fontos történet (esemény) bemutatásával, illetve feldolgozásával kapcsolatos: 1 pont

– a filmalkotás témájában vagy az annak alapjául szolgáló műben olyan személyek vagy karakterek szerepelnek, akik kapcsolatosak a magyar vagy az európai kultúrával, illetve a történelemmel, a társadalommal vagy a vallással való kapcsolódásuk miatt meghatározóak: 1 pont

– a filmalkotás a magyar vagy az európai szokásokat és az életmódot mutatja be, vagy ezek egyes elemeit népszerűsíti: 1 pont

– a filmalkotás magyar vagy más európai helyszínen, illetve ehhez köthető kulturális környezetben játszódik, vagy képi megjelenítésében a magyar vagy más európai települést (várost, tájat, tájegységet), illetve jellegzetesen magyar vagy más európai kulturális motívumot mutat be: 1 pont

– a filmalkotás forgatókönyve vagy annak alapjául szolgáló mű egy irodalmi mű feldolgozásán vagy valamely más kulturális értéket hordozó mű (egyéb iparművészeti alkotás, zenemű stb.) adaptációján alapul: 1 pont

– a filmalkotás témájának vagy az annak alapjául szolgáló anyagnak a magyar vagy más európai ország társadalma számára kulturálisan, szociológiailag vagy politikai szempontból releváns kérdés áll a középpontjában: 1 pont

– a filmalkotás valamely fontos magyar vagy európai értéket – különösen a kulturális sokszínűséget, a kulturális hagyományok vagy a család tiszteletét, a szolidaritást, az egyenjogúságot, a kisebbségvédelmet, az emberi jogokat, a toleranciát, a környezetvédelmet – tükröz vagy jelenít meg: 1 pont

– a filmalkotás a magyar vagy az európai kultúra jobb megismerését szolgálja: 1 pont

2.4.2.2. Gyártási feltételek

A gyártási feltételek és pontozás tekintetében az alábbiak érvényesülnek:

– a filmalkotás kulturális értéket műfaja alapján létrehozó műalkotás: 4 pont

– a filmalkotás alábbi közreműködői között magyar vagy más EGT-állam polgára található, illetve olyan nem EGT-állam polgára, aki nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert, mint: 1 pont minden 2 teljesített kategória után; legfeljebb 6 pont

[Kategóriák: rendező, producer, operatőr, forgatókönyvíró, fő- és mellékszereplő, zeneszerző, látványtervező, jelmeztervező, maszkmester, főgyártásvezető, utómunka gyártásvezető (hang/kép/digitális)]

– a filmalkotás végső változata valamely EGT-állam nyelvén készül: 4 pont

– a filmalkotás közreműködői – a j) pont szerint pontot szerzett közreműködők kivételével – legalább 51 százalékban valamely EGT-állam polgárai, vagy olyan koprodukcióról van szó, amely nem minősül európai filmprodukciónak: 4 pont

– a forgatási helyszín Magyarországon van: 3 pont

– a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka végzésének helye Magyarország: 3 pont

Nem részesülhet sem közvetett, sem közvetlen állami támogatásban olyan tevékenység, amely olyan filmalkotás előállítására, terjesztésére, archiválására irányul, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz. Tilos minden olyan televíziós film vagy filmsorozat támogatása, amely valós szereplők és események elsődleges szórakoztató célú nyomon követésén alapul, és kulturális értéket nem hoz létre (valóságshow). Végül pedig nem lehet olyan filmsorozatot támogatni, amely heti többszöri televíziós bemutatásra készült, több mint húsz epizódból áll, lezáratlan dramaturgiájából adódóan végtelenül folytatható, és kulturális értéket nem hoz létre (szappanopera).

A támogató továbbra is a mozgóképszakmai hatóság által kiállított támogatási igazolás alapján élhet az adóalap- és az adókedvezménnyel, és változatlanul, az abban szereplő összegben érvényesíthető. A két kedvezmény együttesen igénybe vehető. Az adókedvezményt az adózó – döntése szerint – a támogatás nyújtásának adóévében és az azt követő három adóévnek az adójából veheti igénybe. Egy adott adóévben legfeljebb az adó 70 százaléka tartható e jogcímen vissza.

A jelenértéken legalább 100 millió forint értékű film- és videogyártást szolgáló beruházáshoz (kizárólag film- és videogyártáshoz használt épületekre, gépekre, berendezésekre fordított beruházásokhoz) kapcsolódó fejlesztési adókedvezmény nyújtását engedélyezte a Bizottság, amely fejlesztési adókedvezmény 2013. december 31-éig él.

[Tao-tv. 22/B. § (1) bekezdés g) pont]

2.5. Egyéb módosítás

A Tao-tv. kedvezményezett átalakulásra vonatkozó rendelkezéseit a határokon átnyúló átalakulásokra is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy ha az átalakulás kedvezményezett, pontosabban, ha az abban részt vevők élni kívánnak a kedvezményezett átalakuláskor biztosított kedvezményekkel, akkor a magyar jogelődnek, ha a jogelőd külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, akkor a jogutódnak be kell jelenteni a magyar adóhatósághoz ezt a tényt. E bejelentés alapján mentesül a jogelőd az átalakulás keretében keletkező jövedelem (például a felértékelés) utáni adó alól, azzal, hogy a jogutód viszont úgy állapítja meg az adóalapját, mintha az átalakulás nem történt volna meg.

2.6. Átmeneti rendelkezés

Az általános előírástól eltérően az adózó a 2008. és 2009. adóévi adókötelezettsége megállapításakor a következő bevételek 75 százalékával csökkentheti az adó alapját az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék, az ellenőrzött külföldi társaság jogutód nélküli megszűnése miatt kivont részesedés, valamint az ellen­őrzött külföldi társaság jegyzett tőkéje leszállítása miatt kivont részesedés alapján. A csökkentés feltétele, hogy az e jogcímeken elszámolt bevétel felét az adózó legkésőbb 2009. június 30-áig állampapírba fektesse, a befektetett állampapírt 2 évig megtartsa (legfeljebb átmenetileg – alkalmanként 15 napig – tarthatja bankszámlán vagy ügyfélszámlán az értékpapír lejárata vagy cseréje miatt).

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. december 16.) vegye figyelembe!