16.1. Hozamráta bejelentésének kötelezettsége
A magán-nyugdíjpénztári szabályozás 2009. évi módosításában alapvetően a 2008. évi pénzpiaci folyamatok megfelelő kezelése, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagoknak a befektetési hozamuk alapulásáról történő korrekt tájékoztatása volt a cél.
Ennek érdekében a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 20. §-ának módosítása előírja, hogy a pénztárnak a tárgyévre vonatkozó bruttó, nettó pénztári hozamrátáját, referenciahozamát, a pénztári vagyon fordulónapi záró piaci értékét, illetve az elmúlt tíz naptári év – 21. § (3) bekezdésében foglaltak szerint számított - átlagos hozamrátáját és referenciahozamát a tárgyévet követő év február 28-áig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) be kell jelentenie, és azt a PSZÁF március 15-éig a honlapján közzéteszi.
A tíz évre vonatkozó átlagos hozamráta közzététele során a PSZÁF jelzi, hogy a hozamráta nem egyezik meg a tag egyéni számlája átlagos hozamának mértékével, valamint nem veszi figyelembe a felhalmozás alakulásával összefüggő változásokat.
Választható portfóliós rendszer működtetése esetén a választható portfóliókra vonatkozó bruttó és nettó hozamrátákat, referenciahozamokat és a portfólió fordulónapi záró piaci értékét kell jelenteni a PSZÁF részére. A PSZÁF-nak jelentett referenciahozamoknál fel kell tüntetni, hogy azok pénz- és tőkepiaci indexe(ke)n és/vagy abszolút hozammutatón alapulnak-e.
Amennyiben a pénztár alapítási időpontja miatt a fenti időszakra a hozammutató nem értelmezhető, akkor a pénztár alapítását követő év óta eltelt teljes naptári évek fenti módszerrel számított átlagos hozamát kell megjelentetni, annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra.
16.2. Adatok nyilvánossága
Az említett kormányrendelet 21. §-a a pénztárak számára kötelezettségként írja elő, hogy minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-áig köteles az alábbiakat nyilvánosságra hozni, a pénztár teljesítménymérésének főbb mutatói és változásuk címén:
– a pénztár egészének a tárgyévi és az azt megelőző kilencévi nettó és bruttó hozamrátáját a 4. számú mellékletben leírt módszerrel számítva, összehasonlítható szerkezetben, valamint a referenciaindex ugyanazon időszakra vonatkozó hozamrátáját. Választható portfóliós rendszer esetén a választható portfóliókra vonatkozó bruttó és nettó hozamrátákat, referenciahozamokat kell nyilvánosságra hozni, megjelölve a portfóliókba fektetett eszközök fordulónapi záró piaci értékét is, a referenciaindex hozamrátáját csak a 2002. január 1-jétől kezdődő időszakra kell publikálni;
– a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott eszközcsoportonkénti – választható portfóliós rendszerben választható portfóliónkénti – megengedett minimális és maximális százalékos megoszlást és a referenciaindexet.
16.3. A kereskedelmi kommunikáció tartalmának előírása
A módosítás a pénztártagok korrekt tájékoztatása érdekében előírja a pénztárak számára azt is, hogy a pénztár kereskedelmi kommunikációja [a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § e) pontja] csak a tíz naptári év átlagos hozamrátáját és a pénztár ezen rendelet alapján számított egy naptári éves hozamrátáját tartalmazhatja.
Ha a pénztár kereskedelmi kommunikációja a hozam mértékére hivatkozást tartalmaz, az elmúlt tíz naptári év átlagos hozamrátáját is fel kell tüntetni, a többi hozamrátával azonos méretben. A tíz évre vonatkozó átlagos hozamráta feltüntetése során azonos méretben jelezni kell, hogy a hozamráta nem egyezik meg a tag egyéni számlája átlagos hozamának mértékével, valamint nem veszi figyelembe a felhalmozás alakulásával összefüggő változásokat.
Átlagos hozamrátaként – a nyilvánosságra hozatalt megelőző – tíz teljes naptári évre vonatkozó, hivatalosan közzétett pénztári szintű nettó éves hozamráta mértani átlagát kell meghatározni.
Ha az adott pénztár alapítási időpontja miatt tíz teljes naptári évre vonatkozó hozammutató nem értelmezhető, akkor a pénztár alapítását követő év óta eltelt teljes naptári évek fenti módszerrel számított átlagos hozamát kell megjelentetni, annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra.
Ha a pénztár a hozamát más, előre kiválasztott pénztárakkal, csoporttal kívánja összevetni, az összehasonlításnál a kiválasztott pénztárakra, csoportra is be kell mutatni az elmúlt tíz év fentiek szerint számított átlagos hozamrátáját. Csoporttal való összehasonlítás esetében a nyilvánosságra hozatal során a csoport kiválasztási elvét is definiálni kell.
Választható portfóliós rendszer működtetése esetén az egyes portfóliókra vonatkozó, e bekezdésben meghatározott átlagos hozamrátákat kell közölni, a többi hozamrátával azonos méretben, feltüntetve a pénztári vagyon fordulónapi záró piaci értékének egyes portfóliók közötti megoszlási arányát is. Ha – a választható portfóliós rendszer indulási időpontjából adódóan – a tízéves hozam számításához a választható portfóliónkénti hozammutató nem értelmezhető, akkor az indulás előtti évekre vonatkozóan az átlagos hozam számításához – minden portfólió tekintetében – a pénztári szintű nettó hozamot kell alkalmazni.
16.4. Pénztártagok átlépésével kapcsolatos pontosítások
A jogszabály-módosítások az átlépéssel kapcsolatos pontosításokat is tartalmaznak. A már hivatkozott kormányrendelet 29. §-a e kérdéssel kapcsolatban kötelezettségeket határoz meg az átadó pénztár számára.
16.4.1. Adat- és iratátadás
A módosítás szerint az átlépett pénztártagra vonatkozó tagdíjbevallási és befizetési adatokat – az átlépés adatszolgáltatás sikeres feldolgozását követően – a központi nyilvántartás haladéktalanul megküldi az átvevő pénztárnak.
Az átadó pénztár legkésőbb a tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő negyedév utolsó napjáig megküldi az átvevő pénztár részére az átlépő pénztártag első pénztártagsági jogviszonya létrejöttét igazoló eredeti belépési nyilatkozatának pénztár által hitelesített másolatát.
A 2006. december 31-éig terjedő bevallási időszakra vonatkozóan, az átlépő taggal összefüggésben kezdeményezett adóhatósági eljárásokról szóló alábbi dokumentumokat - amennyiben a tag az adóhatósági eljárás alatt, illetőleg annak lezárása előtt lép át más pénztárba -, az átadó pénztár megküldi az átvevő pénztár részére:
– a folyamatban lévő adóhatósági eljárás kezdeményezésére vonatkozó dokumentumokat, ideértve a pénztári megkeresésben az adóhatóság részére átadott dokumentumok másolatát is, valamint
– a hatósági eljárásban az eljárást kezdeményező helyébe lépő új jogosult bejelentéséről szóló értesítőlevél hiteles másolatát.
Az előzőek szerinti dokumentumok megküldéséről az átadó pénztár legkésőbb a tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő negyedév végéig gondoskodik. Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert vezető pénztár az átlépő pénztártag eredeti belépési nyilatkozatának pénztár által hitelesített másolatát, valamint a fentiekben meghatározott dokumentumokat tagsági jogviszony megszűnését követő második hónap utolsó napjáig küldi meg az átvevő pénztár részére.
16.4.2. Az egyösszegű kifizetés feltételrendszerének szabályozása
Az átlépéssel összefüggésben szabályozta a jogalkotó az egyösszegű kifizetés feltételrendszerét is.
Az új szabályok szerint a pénztártag, illetve a kedvezményezett részére történő egyösszegű kifizetés, valamint más pénztárba való átlépés esetén – amennyiben az átlépésre vonatkozó bejelentés, a jogosultság igazolása a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal megtörtént a pénztárnál – a tag tagsági jogviszonya a bejelentés hónapjának fordulónapjával szűnik meg, a tagi követelést legkésőbb a bejelentés hónapját követő 8 munkanapon belül kell kifizetni.
Amennyiben az átlépésre irányuló tagi bejelentésben a tag meghatározza az átlépése fordulónapját, akkor a fordulónapot magában foglaló hónap utolsó napjával kerül sor a tagsági jogviszony megszűnésére. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező írásbeli bejelentés alapján a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának, vagy a következő hónap fordulónapjával szüntetheti meg. A részletszabályokat a hozamfelosztási szabályzatban kell rögzíteni.
A pénztár a tagsági jogviszonyát megszüntető, szolgáltatást igénybe vevő tagokra, valamint az egyösszegű kifizetést igénybe vevő kedvezményezettre jutó, függő számláról azonosított tagi követelés összegét az első utalást követően a tagsági viszony megszűnése hónapját követő negyedik hónap nyolcadik munkanapjáig utalja át. Az ezt követően azonosított tagi követelést a pénztár az előbbiekben meghatározott határidők figyelembevételével utalja át az érintettek részére.
A pénztár a tagsági jogviszonyukat megszüntető tagok, illetve portfólióváltás esetén a portfóliót váltó tagok elszámolóegységeinek számáról a fordulónapot követő második munkanapig tájékoztatja a letétkezelőt. A részletszabályokat a háromoldalú szerződésben kell rendezni.
Az összeállítást a Pénzügyminisztérium munkatársai készítették.
