15.1. Adatszolgáltatási szabályok változása
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet – követve az elfogadott törvényi szabályozást – módosítja az APEH és az OEP közötti adatszolgáltatást a táppénz-hozzájárulás elszámolásával összefüggésben. Ezen túlmenően a szabálynak igazodnia kell a kormány azon döntéséhez is, hogy 2009. január 1-jétől az egészségbiztosítási igazgatási szerveinél is megvalósul a regionalitás. (Vagyis a megyei egészségbiztosítási pénztárakat területi igazgatási szervek váltják fel.)
A hivatkozott kormányrendelet 5/A. §-ának új (4) bekezdése szerint az OEP területi igazgatási szerve a jogerős határozatok alapján foglalkoztatónként összesített, a foglalkoztató azonosító adatait és a követelés összegadatait tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatást elektronikusan, az APEH és az OEP közötti megállapodásában rögzített adattartalommal, a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell teljesíteni. Az OEP területi igazgatási szervei az adatszolgáltatás kinyomtatott és cégszerűen aláírt példányát, valamint a jogerős határozatokat a tárgyhónapot követő hónap 15-éig küldik meg az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató folyószámláján "táppénz-hozzájárulás adónem" kötelezettségként írja elő.
15.2. Járulékalap-változások
Az adó- és járuléktörvények változásával összefüggésben változnak az említett végrehajtási kormányrendelet előírásai is. Az új szabályozás szerint másként meghatározásra a mezőgazdasági őstermelő és a mezőgazdasági kistermelő járulékalapja. Az előírások alapján
– a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi bevétele 20 százalékának egytizenketted részét;
– a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál a tárgyévben érvényes bevételi értékhatárt
kell figyelembe venni.
15.3. Eljárás biztosítási jogviszony létrejöttekor
A kormányrendelet módosítása során megoldást nyer az probléma is, amikor a megállapodás alapján jogosultságot szerző időközben biztosítási jogviszonyba kerül. Az új előírások szerint a megállapodás alapján megfizetett járulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat – az Art. szerinti elévülési időn belül – vissza kell fizetni akkor is, ha utólag a megállapodást kötő személy hitelt érdemlően igazolja, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosítotti jogviszonyt eredményező jogviszonyban állt. Hitelt érdemlő minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, amely a biztosítással járó jogviszony fennállását, illetve az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot valószínűsíti.
15.4. Adatszolgáltatás a pénztár és az APEH között
A módosítás újraszabályozta a pénztár és az adóhatóság közötti adatszolgáltatás rendjét is. Az új előírások szerint a pénztár a foglalkoztatói és egyéni vállalkozói bevallási és befizetési adatokat évente egy alkalommal, havi bontásban, az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően, elektronikus úton, az állami adóhatóság által a tárgyévet követő év március 31-éig átadott adatok alapján, a tárgyévet követő év május 31-éig egyezteti az állami adóhatósággal.
Az átmeneti szabályok szerint e rendelkezések szerinti adatátadást 2008. évre vonatkozóan 2009. július 31-éig, az egyeztetést pedig 2009. szeptember 30-áig kell teljesíteni.
[Korm. rendelet 20. § (10) bekezdés]
15.5. Tagdíj és késedelmi pótlék elszámolása
Ugyancsak új szabályok léptek életbe a tagdíj és a késedelmi pótlék elszámolásával kapcsolatban. A kormányrendelet módosítása alapján, ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy a tagdíj és a késedelmi pótlék (önellenőrzési pótlék) számlán tartozás és túlfizetés is mutatkozik, az egyes számlák közötti rendezés, átvezetés érdekében nyilatkozatra szólítja fel a befizetésre kötelezettet. Ha a foglalkoztató a felszólításra az adott határidőn belül nem válaszol, az adóhatóság az adónemek közötti, hivatalból történő átvezetésről értesíti a magánnyugdíjpénztárt. Az értesítés alapján a magánnyugdíjpénztár az egyik számlán lévő túlfizetést a másik számlán lévő tartozás rendezésére átvezeti.
[Korm. rendelet 21. § (5) bekezdés]
15.6. Közteheralapok egységesítése
A foglalkoztatók részéről hosszú idő óta jelzett igény adminisztrációs terheik csökkentése, az egyszerűsítés. Ennek érdekében a törvénymódosítás alapján 2009. január 1-jétől három közteher-fizetési kötelezettség alapja azonossá válik. Ez a három fizetési kötelezettség a társadalombiztosítási járulék, a munkaadói járulék és a szakképzési hozzájárulás. Mindhárom fizetési kötelezettség alapja egységesen a társadalombiztosítási járulék lesz. E változással jelentősen egyszerűsödik a foglalkoztatók adminisztrációs terhe.
Az új szabályok alapján a szakképzési hozzájárulásnál a bérköltség helyett tehát a társadalombiztosításijárulék-alap lesz a vetítési alap. Ezáltal a fizetési kötelezettség meghatározása egyértelműbb lesz, mint az eddig alkalmazott statisztikai fogalmak szerinti kereset.
A szakképzési hozzájárulásról szóló törvénynek a szakképzési hozzájárulás alapjára vonatkozó módosított rendelkezéseit a 2009-ben kezdődő adóév első napjától juttatott jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amely jövedelem a korábbi szabályok szerint szakképzésihozzájárulás-alapot képez, az után az új szabályok szerint nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni akkor sem, ha a jövedelmet 2008. december 31-e után juttatták.
Az eltérést a kettős könyvvitelt alkalmazókra vonatkozó szabályozás indokolja. A kettős könyvvitelt vezető szakképzési hozzájárulásra kötelezetteknél a számviteli törvény szerint az éves bérköltségük része az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémium, jutalom, valamint a 13. és a további havi fizetés is. Az ő esetükben az éves bérköltség csak az éves mérleg jóváhagyását követően állapítható meg. Erre figyelemmel az általuk fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig bekövetkezett - az üzleti évről készült bevallásban figyelembe nem vett – változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallják be és fizetik meg. Ez nem vonatkozik azokra a jövedelmekre, amelyet a korábbi szabályok szerint szakképzésihozzájárulás-alapot képeztek, de azok után az új szabályok szerint nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni.
A törvénymódosítás szerint elfogadott átmeneti szabály szerint a szakképzési hozzájárulást módosító rendelkezéseket a 2009-ben kezdődő adóév első napjától juttatott jövedelmekre keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezett esetében – az előbb részletezett öt hónapos elszámolási szabály alkalmazása során - a 2007-ben, illetve 2008-ban kezdődő adóévre megállapítandó különbözet alapjaként szolgáló bérköltséget – amelynek alapulvételével az adókötelezettséget 2009. és 2010. évben kell teljesíteni – a 2009-es adóévre vonatkozó szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.
(Flt. 40., 41., 48., 58. §-ai, Szht. 2., 3., 19. §-ai és a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvény 32. §)
