13. Társadalombiztosítási járulékváltozások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. december 16.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2008/08. számában (2008. december 16.)

13.1. Járulékmértékek

2009. évben mind a foglalkoztatói, mind az egyéni járulék összmértéke változatlan. Tehát a foglalkoztatók továbbra is 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, a foglalkoztatottak pedig mindösszesen 15,5 százalékos egyéni járulékot fizetnek.

A fentieknek megfelelően

– a munkáltatói egészségbiztosítási járulék változatlanul 5 százalék (ebből 0,5 százalék a pénzbeli, 4,5 százalék a természetbeni járulék);

– a munkáltatói nyugdíjbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség továbbra is 24 százalék;

– az egyéni egészségbiztosítási járulék 6 százalék (ebből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli járulék pedig 2 százalék). E fizetési kötelezettségnek továbbra sincs felső határa;

– az egyéni nyugdíjjárulék 9,5 százalék marad (ebből a magán-nyugdíjpénztári tagdíj 8 százalék, a nyugdíjjárulék pedig 1,5 százalék).

Ami változik, az az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ. Ez – a 2009. évi költségvetésről szóló törvény alapján – 2009. évben napi 20 400 forint (a 2008. évi 19 500 forint helyett). Így az éves felső határ 7 446 ezer forint (a 2008. évi 7 137 000 forint helyett).

(Tbj. 19., 24. §)

13.2. Finanszírozási konstrukcióváltozás

2009. évben folytatódik a 2008. évben elkezdődött változás. Vagyis amíg 2008. évben az Egészségbiztosítási Alap finanszírozta a gyedellátások 50 százalékát, 2009. január 1-jétől a gyed már teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap kiadása, s emellett ugyancsak az Alap finanszírozza a gyed utáni nyugdíj-biztosítási járulékot is. Ez utóbbi a Nyugdíj-biztosítási Alap bevétele.

(Tbj-tv. 26. §)

13.3. Egészségügyi szolgáltatási járulék összege

A 2008. évben meghirdetett szabályoknak megfelelően 2009. évtől a várható infláció mértékével egyezően emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke.

Konkrétan a 2008. évi havi 4350 (napi 145) forint fizetési kötelezettség 2009. január 1-jétől havi 4500 (napi 150) forint lesz. Ez a változás a következő kötelezetteket érinti:

– az állami költségvetést, amely azok után köteles ezt a fizetési kötelezettséget teljesíteni, akik nem rendelkeznek biztosítási jövedelemmel,

– a nem biztosítottakat,

– a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozókat.

(Tbj-tv. 19. §)

13.4. Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járulékának fizetése

A 2008. január 1-jétől hatályos szabályok szerint az a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozó, aki egyidejűleg egyéni vállalkozó és társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot mindkét vállalkozási tevékenysége után köteles saját maga, illetve a vállalkozás megfizetni.

Az elfogadott törvénymódosítás alapján 2009. január 1-jétől ez megszűnik, s ilyen esetben is csak egy vállalkozási tevékenység után kell a havi 4500 (napi 150 forint) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.

(Tbj. 19. §)

13.5. Többes kiegészítő tevékenységet folytató egészségügyi szolgáltatási járulékának fizetése

Az új szabályok szerint, ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, főszabályként az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie. Ugyanakkor a törvény lehetőséget ad arra is, hogy amennyiben a nyugdíjas egyéni vállalkozó a tárgy­év január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére ezt választja, az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.

Abban az esetben, ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködő, a tárgy­év január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

(Tbj-tv. 38. §)

13.6. Kiegészítő tevékenységet folytató baleseti ellátásának alapja

Ugyancsak rendezésre kerül a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók baleseti ellátásának alapja. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) módosítása alapján ilyen esetben a baleseti ellátás alapja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százaléka. Ez 2009-ben havi 42 750 forint ellátási alapot jelent.

[Ebtv. 56. § (2) bekezdés]

13.7. Jogviszony-ellenőrzéssel kapcsolatos változások

A 2007 áprilisától 2007 végéig kísérleti jelleggel működő jogviszony-ellenőrzés teljeskörűen 2008. január 1-jétől állt fel. A működési tapasztalatok alapján szükség van néhány vonatkozásban pontosításokra. Ezek a következők:

– a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 53/A. § (2) bekezdése szerint az utógondozói ellátást nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely, különösen albérlet vagy egyéb hely biztosítja. A jelenlegi szabályok nem rendezik a külső férőhelyen elhelyezett fiatal felnőttek bejelentését, ezért szükséges a jogszabály módosítása;

– a törvénymódosítás alapján a tanulók, hallgatók bejelentése központilag fog történni a közoktatási és a felsőoktatási információs rendszeren keresztül. Az egyértelmű végrehajthatóság érdekében az adó- és járulékmódosítási csomag módosítja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú mellékletét a következők szerint "A közoktatási információs rendszer tartalmazza azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kezdeményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához, kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek, így a tanuló nemét, a fényképét, az igénybe vett szolgáltatást, az oktatás munkarendjét, a társadalombiztosítási azonosító jelét;

– az új szabályok szerint, ha az adóhatóság hivatalos tudomást szerez arról, hogy megszűnt egy vállalkozás - például felszámolták vagy törölték az adószámát –, de a foglalkoztatottak biztosításának megszűnéséről bejelentés nem érkezett, akkor lehetőség van arra, hogy az OEP biztosítotti nyilvántartásán keresztül az APEH tisztázza, hogy kik azok a személyek, akiknek saját maguk után kell(ene) a biztosítás megszűnését követően egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni;

– az elmúlt időszakban történt visszaélések kiszűrése érdekében a törvénymódosítás alapján az idegenrendészeti hatóság tájékoztatást ad az adóhatóságnak az EU-kártyával rendelkező külföldi állampolgárokról, annak érdekében, hogy az adóhatóság meg tudja állapítani, kik azok a személyek, akiknek az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-a szerinti járulékfizetésre való bejelentkezését a más tagállamban fennálló biztosítás miatt el kell utasítani.

(Tbj-tv. 44/A. §)

13.8. Járulékalap-meghatározás tartósan külföldön történő foglalkoztatásnál

Bár a járuléktörvény évek óta szabályozza azt az esetet, ha a járulékfizetési kötelezettség pl. kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján nem teljesíthető a személyijövedelemadóelőleg-alapot képező jövedelem alapján, az elmúlt időszakban e szabály értelmezésével kapcsolatban több probléma merült fel.

E kérdések megoldása érdekében az elfogadott törvénymódosítás egyértelművé teszi a járulékalap-meghatározást ezekben az esetekben is. Az új szabályozás szerint személyijövedelemadóelőleg-alapot képező jövedelem hiányában munkaszerződés esetén a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, akkor a járulék alapja a szerződésben meghatározott díj.

[Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja]

13.9. NYENYI lap

A korábban elfogadott törvényi szabályozás szerint az ún. NYENYI lapos adatszolgáltatást utoljára 2008. évre vonatkozóan 2009. április 30-áig kellett volna teljesíteniük a foglalkoztatóknak. Az elfogadott törvénymódosítás alapján a NYENYI lapos adatszolgáltatás 2009. évre vonatkozóan is fennmarad, s az új előírások szerint utoljára 2010. április 30-án kell ilyen adatszolgáltatást teljesíteniük a foglalkoztatóknak.

13.10. Tanulók, hallgatók bejelentése

2009-re nincs változás a tanulói, hallgatói jogviszony alapján fennálló jogosultság tekintetében, csak annyi változik, hogy a bejelentést központilag az Oktatási Hivatal teljesíti az OEP felé.

A gyakorlatban sokszor kérdésként merül fel, ezért külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy tanulóknál, hallgatóknál speciálisan alakulnak az egészségügyi ellátásra jogosultságra vonatkozó határidők, mivel az ő esetükben nem a tanulói, hallgatói jogviszony megszűnésével egyidejűleg szűnik meg a jogosultság, hanem azzal a nappal, amikor a diákigazolványra való jog megszűnt. Ez a tanulói, hallgatói jogviszony megszűnését követő október 31-e, illetve a hallgatói jogviszony megszűnését követő március 31-e – ez utóbbi esetben akkor, ha a hallgatói jogviszony nem a második, hanem az első félévben szűnik meg. Tehát október 31-ét, illetőleg március 31-ét követő 46. naptól (legfeljebb 45 nappal mindenkinek meghosszabbodik a biztosítása) kezdődően kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak, aki a tanulmányok befejezését követően nem tud elhelyezkedni, vagy nem vették fel egyetemre.

Ehhez kapcsolódóan fontos az is, hogy a tanulóknál, hallgatóknál a biztosítás (egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság) változatlanul kizárólag magyarországi oktatási intézménnyel fennálló tanulói, hallgatói jogviszony esetében jön létre. Aki külföldi középiskolában, egyetemen (például egy japán egyetemen) tanul, az e jogviszonya alapján nem szerez jogosultságot ellátás igénybevételére, így ha elmúlt 18 éves, és Magyarországon állandó lakcíme van, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

13.11. Külföldi biztosítás bejelentése

Változás, hogy kötelező lesz a külföldön létrejött biztosítást bejelenteni az OEP-nek (csak egy másik EU-s tagállamban létrejött biztosításra vonatkozik az új bejelentési kötelezettség, ideértve Norvégiát, Izlandot, Liechtensteint és Svájcot is). A 2009 előtt létrejött és még fennálló külföldi biztosítás bejelentését 2009. április 30-áig kell teljesíteni.

E változás oka, hogy sokan a külföldön biztosított magyar állampolgárok közül, akik egyébként taj-kártyával is rendelkeznek, nem EU-kártyával, hanem taj alapján vesznek igénybe ellátást Magyarországon. Mivel az OEP biztosítotti nyilvántartásában nem szerepelnek (nincsenek bejelentve), ezért ebből úgy tűnik, hogy olyan személyekről van szó, akik nem fizetnek saját maguk után járulékot – Tbj-tv. 39. § (2) bekezdés, vagy pedig munkáltatójuk nem fizet utánuk járulékot.

Az új szabály szerint a bejelentés alapján a taj-számot átmenetileg érvénytelenítik, ezért ha a külföldön biztosított magyar állampolgár itthon akar igénybe venni ellátást, arra csak az EU-kártyával lesz jogosult. Az igénybe vehető ellátások köre az ún. orvosilag szükséges ellátásokra terjed ki (orvosilag szükséges az az ellátás, amely a tartózkodás alatt bekövetkezett betegség miatt, a tartózkodás várható időtartamára és a beteg állapotára tekintettel a kezelőorvos döntése szerint indokolt, vagyis nem lehet igénybe venni előre tervezett ellátást).

(Tbj-tv. 44/B. §)

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. december 16.) vegye figyelembe!