12. Változások az adózás rendjében

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. december 16.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2008/08. számában (2008. december 16.)

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) változásai 2009. évben lépő hatályba lépő rendelkezései a kormány politikájának megfelelően az adózók adminisztrációs terhei­nek csökkentését, a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépést, az adóigazgatási szabályok korszerűsítését, ennek keretében az elektronikus adóigazgatás továbbfejlesztését szolgálják. A módosítások másik jelentős része a módosuló cégjogi, számviteli, végelszámolási rendelkezésekkel teremti meg az összhangot.

12.1. Feketegazdaság elleni küzdelmet segítő módosítások

12.1.1. Adószám-felfüggesztés szabályainak módosulása

Az iratkézbesítéssel kapcsolatos tényállást a módosítás három vonatkozásban érinti, a következők szerint:

– a rendelkezés tárgyi hatálya bővül, mivel a hivatalos irat helyett az ennél tágabb jelentéstartományú hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő sikertelen kézbesítése ad okot az adószám felfüggesztésére,

– a tértivevényen nem kell szó szerint a "címzett ismeretlen" megjelölésnek szerepelnie, elegendő, ha a küldemény tartalmilag a címzett ismeretlensége miatt érkezik vissza az adóhatósághoz,

– az adószám-felfüggesztés körében sikertelen kézbesítésnek minősül az is, ha a küldeményt a megfelelő levélszekrény hiánya miatt nem lehet kézbesíteni az adózónak.

12.1.1.1. Székhelyen végzett ellenőrzés

Székhelyen végzett ellenőrzés szempontjából székhelynek minősül az ügyvédi székhely-szolgáltatással biztosított székhely is, továbbá a tényállás alkalmazási köre bővül azzal, hogy a tényállás alkalmazása szempontjából székhelynek minősül a székhelytől eltérő központi ügyintézés helye is.

[Art. 24/A. § (1) bekezdése a) és b) pont]

12.1.1.2. Új tényállások bevezetése

A módosítás három új tényállás vezetett be a jogintézményhez kapcsolódóan, az alábbiak szerint.

Ha az adózóval szemben az APEH 60 napos ismételt üzletlezárást, illetve a tevékenység 60 napos ismételt felfüggesztését rendeli el, akkor ezzel párhuzamosan, további mérlegelés nélkül, de külön határozatban az üzletlezárás, tevékenységfelfüggesztés határozott időtartamára felfüggeszti az adózó adószámát is. Az új tény­állás 2009. február 1-jétől lép hatályba, és csak azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben az első üzletlezárásra, tevékenységfelfüggesztésre a hatálybalépést követően kerül sor.

Ha az adózó az APEH-hez teljesítendő bevallási, adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének az eredeti határidőtől, esedékességtől számított egy éven (365 napon) belül nem tesz eleget, az APEH az adószámot a bevallási, fizetési kötelezettség teljesítéséig, határozatlan időtartamra felfüggeszti, amelyet csak a kötelezettség teljesítése esetén, illetve az adózó elleni ellenőrzés/hatósági eljárás jogerős befejezésével szüntet meg. Az adószám felfüggesztésére nem kerülhet sor bírság, pótlék, költségtartozás miatt. A felfüggesztést adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság főszabály szerint csak a tényleges teljesítéskor szünteti meg, azaz nincs helye a felfüggesztés megszüntetésének, ha az adózónak az APEH fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyez. Ez a tényállás 2009. február 1-jén lép hatályba, és az egyéves (365 napos) első figyelési időszak a hatálybalépést követően kezdődik.

Ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló-közzétételi kötelezettségnek nem tesz eleget (ideértve azt az esetet is, ha a cég a közzétételi költségtérítést nem fizeti meg), és a kötelezettség teljesítését az adóhatóság 15 napos felhívása ellenére sem pótolja, az APEH az adószámot határozott időtartamra (60 napra) felfüggeszti. Az új tényállást csak azokra a beszámolókra lehet alkalmazni, amelyek mérlegfordulónapja 2009. április 30. napját követi.

Az adószámtörlés határideje csökken, így a 45 napos időtartam 30 napra módosul. Ennek megfelelően az adózó adószámát akkor törölheti "kvázi szankcióként" az adóhatóság, ha határozatlan időtartamú felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül – a végelszámolás, felszámolás alatt nem álló – adózó nem bizonyítja a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnését, illetve a felfüggesztést ugyanezen határidőben az adóhatóság hivatalból sem szünteti meg.

Az ismételt üzletlezáráshoz, tevékenységfelfüggesztéshez és a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztásához kapcsolódó adószám-felfüggesztés közös sajátossága, hogy az adóhatóság az adószámot határozott időtartamra – 60 napra - függeszti fel. Mivel a határozott időtartamú felfüggesztés a határozott idő lejártával megszűnik, nincs szükség/lehetőség felfüggesztés megszüntetése iránti kérelemre, és a megszüntetésről sem kell külön döntést hozni.

A cégbíróság a határozott időtartam eltelte napját tünteti fel a cégjegyzékben.

[Art. 24/A. §, 54. § (5) bekezdés, 174/A. §]

12.1.2. Közbeszerzéses kifizetéshez kapcsolódó felelősségi szabályok, nullás adatbázis

A közpénzek védelme érdekében 2008. március 1-jétől hatályba lépett volna egy új szabályrendszer, amely a közbeszerzések közvetlen megvalósításához kapcsolódóan teljesített kifizetéseknél nemleges adóigazolást kívánt volna meg, ellenkező esetben a kifizetőnek egyetemleges felelőssége keletkezett volna.

Mintegy meghosszabbítva a korábbi négy és fél hónapos felkészülési időt az Országgyűlés a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetésekkel összefüggő felelősségi szabályok, továbbá az ehhez kapcsolódó együttes igazolás, központosított ellenőrzés, valamint mulasztási bírság rendelkezések alkalmazását 2009. január 1-jére halasztotta azzal, hogy a 2008. március 1-jétől esedékes kifizetések együttes adóigazolás nélkül is teljesíthetők.

E szabályokra épülve a módosítás egy egyszerűbb koncepciót tartalmaz a megvalósítást illetően. Ennek alapján az új felelősségi rendszer működéséhez az APEH létrehoz egy köztartozásmentes adózói adatbázist. Ennek lényege, hogy amely vállalkozás ebben szerepelne, annak nem kellene külön együttes adóigazolást kérnie, részére azonnal fizethetnek, amely azonban nem szerepel a "nullás" adatbázisban, vagyis köztartozása van, annak továbbra is igazolást kell bemutatnia. (Például felkerülhet a listára, akinek sem az állami adóhatóságnál, sem a vámhatóságnál nincs nettó módon számított adótartozása, nem áll csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt stb.)

Az állami adóhatóság az adózó kérelmére, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha az adóhatóság vizsgálata alapján az adózó az adatbázisba történő felvételhez előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. A kérelem teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel minősül. A kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A kérelem benyújtását követően az állami adóhatóság beszerzi a vámhatóságtól az adatbázisba történő felvételhez szükséges adatokat.

Ha az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg, az állami adóhatóság az adózót 5 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, a határidő eredménytelen leteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. A hiánypótlásban, illetőleg az elsőfokú határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az adózó mely feltételeknek - ideértve a tartozások összegszerűséget is – nem felelt meg. Amennyiben az adózó a kitűzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz, az adóhatóság az adózót a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap 10. napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi.

Az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap 10. napján frissíti. Amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli, amelyről az adózót elektronikus úton és írásban értesíti. Ezt követően a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető.

A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel helyettesítheti az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolást (például támogatások igénybevételéhez), ha az egyéb jogszabályok erről külön rendelkeznek, így saját döntésük alapján más szervek, támogatást folyósítók is "használhatják" az adatbázist az adóigazolás bekérése helyett.

Valótlan adatokat tartalmazó adózói kérelem esetén külön mulasztási bírság tényállást rögzít a törvény. Ennek alapján a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul tett külön nyilatkozatot arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett.

Az újabb felülvizsgált felelősségi szabályok koncepcionálisan a korábbi, elhalasztott alkalmazású szabályokon nyugszanak néhány pontosítással és kedvezőbb rendelkezéssel. Egyértelműsödött a közbeszerzéshez kapcsolódó felelősségi szabályok személyi és tárgyi hatálya. Eszerint a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti minden szerződés, valamint minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított, 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha

– az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy

– az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

Kifizetést teljesítőnek minősül az ajánlattevő, a Kbt. szerinti alvállalkozó, valamint a polgári jog szerinti alvállalkozó.

Kitűnik, hogy a kifizetések értékhatára felemelkedett 100 ezerről 200 ezer forintra. Elegendő 30 napos igazolást bemutatni, amely minden kifizetőnél felhasználható. Kiterjed a szabály a faktoring- és az engedményezési szerződésekre is, ugyanis ezekkel a konstrukciókkal a felelősségi szabály megkerülhető.

Az átmeneti rendelkezések szerint az együttes adóigazolás és a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő tartozásadatok a környezetvédelmi termékdíjakat halasztottan, csak 2010-től tartalmazzák, mert a vámhatóság elektronikusan még nem tudja automatizáltan legyűjteni ezeket az adatokat.

Az adatbázisba történő felvételt 2009. január 1-jétől lehet kérni, a listát 2009. február 10-én teszi közzé először az adóhatóság. Ehhez kapcsolódóan a megújított felelősségi szabályok 2009. február 15-étől alkalmazandók.

[Art. 36/A-36/B. §, 172. § (1) bekezdés n) pontja, 178. § 32. pont]

12.1.3. Igazolás kifizetésekről

2009. február 1-jétől kiegészül az igazolás adattartalma a levont, illetve a kifizetőt (munkáltatót) terhelő járulékok adataival, valamint az előző időszakban teljesített kifizetést terhelő, és megfizetett adó- és járulékkötelezettségek jogcímenkénti összegével. Az előző időszak értelemszerűen az előző bevallási időszakot jelenti. A befizetés összege azonban nem személyhez kötött, csak az adó- és járulékbevallás tartalmaz személyre lebontott adatokat. Ebből következően, ha a kifizető (munkáltató) csak egy részét fizette meg az előző hónapban bevallott adó- és/vagy járulékkötelezettségnek, akkor a befizetett összeget arányosan elosztva kell megállapítani az egyes magánszemélyekre jutó összeget, és ezen értéket kell az igazoláson feltüntetni.

[Art. 46. § (1) bekezdés]

12.1.4. Jelzés feketefoglalkoztatásról

Ha az adóhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását állapítja meg, annak adózási (szankcionálási) következményein túl, a foglalkoztatotti jogviszony rendezése érdekében az adóhatóság a hónap folyamán jogerőssé vált határozatokat a következő hónap 10. napjáig elektronikus úton továbbítja a munkaügyi hatóságnak és az egészségbiztosítási szervnek.

[Art. 54. § új (14) bekezdés]

12.1.5. Kézbesítési szabályok változása

Kiegészülnek a kézbesítési szabályokat azzal a vélelmi esettel, amely szerint az adóhatósági iratot a kézbesítés megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlen.

[Art. 124. § (2) bekezdés]

12.2. Jogkövetkezmények

12.2.1. Szigorúbb adóbírság szándékos adórövidítés esetén

Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százalékáról annak 75 százalékára emelkedik, ha az adóhiány keletkezése a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

[Art. 170. § (1) bekezdés]

12.2.2. Szigorúbb adóhiány-megállapítás

Az új rendelkezés szerint az adóhiányt, illetőleg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot abban az esetben is a munkáltató terhére kell megállapítani, ha a munkáltató a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére, jogszabálysértő módon, a minimálbérnél alacsonyabb összeget fizetett ki.

[Art. 170. § (6) bekezdés]

12.2.3. Bírságolható személyek körének bővítése

A számla, egyszerűsített számla, nyugta kibocsátási kötelezettségének elmulasztásáért az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésben közreműködő magánszemély mellett ezen személyek közvetlen vezetőjét is mulasztási bírsággal lehet sújtani 500 ezer forintig terjedő mértékben.

[Art. 172. § (3) bekezdés]

Mulasztási bírsággal sújtható az a személy, illetve annak a közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentésének teljesítése. Ezen személyekkel szemben 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki minden be nem jelentett alkalmazott után.

[Art. 172. § (5) bekezdés]

12.2.4. Számlatartási kötelezettség megsértése

A törvény új mulasztási bírság tényállást határoz meg azokkal szemben, akik részére külön jogszabály (például az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény) számlatartási kötelezettséget ír elő. Ha az adózó e kötelezettséget megsérti, az áru, valamint az igénybe vett szolgáltatás értékének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

[Art. 172. § (18) bekezdés]

12.2.5. Igazolatlan eredetű áru forgalmazása

Az igazolatlan eredetű áru forgalmazása kikerül az 1 milliós bírságtétel alól, és a törvény egy önálló bírságtényállást határoz meg az adózók ilyen jellegű jogsértése esetére. Az igazolatlan eredetű árut forgalmazó adózó az áru értékének 40 százalékával megegyező, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható. A 40 százalékos mérték nem felső határt, hanem mérlegelés nélküli mértéket jelent, ami több millió forint értékű áru esetén jóval meghaladhatja az 1 millió forintot.

[Art. 172. § (19) bekezdés]

12.2.6. Készpénzforgalom összeghatárhoz kötése

A szabályozás kizárólag azokat érinti, akik (amelyek) már jogszabályi rendelkezés alapján egyébként is rendelkeznek bankszámlával, így nem kötelez bankszámlával nem rendelkező adózókat bankszámlanyitásra. Ezek szerint, ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával vagyis készpénzben történik, az adóhatóság a kifizetés teljesítőjére a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés összegének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket e szabály alkalmazásakor össze kell számítani. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egyhavi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani.

[Art. 172. § (20) bekezdés]

A készpénzforgalom visszaszorítását célzó rendelkezéseknek része az is, hogy a vállalkozók átlátható tranzakciós díjak mellett vehessenek igénybe bizonyos készpénzfizetési módokat, ezért felhatalmazást kap a kormány arra, hogy meghatározza POS-terminál útján történő fizetések esetén a hitelintézet által érvényesíthető, a vállalkozás ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és egyéb költségek maximális mértékét.

[Art. 175. § (23) bekezdés]

12.3. Bevallás ideiglenes iparűzési tevékenység esetén

2009. február 1-jétől az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról az adóbevallást a tevékenység befejezésének napján kell benyújtani.

[Art. 32. § (1) bekezdés]

12.4. Soron kívüli adóbevallás

Soron kívül adóbevallást köteles benyújtani a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint a jog­utód nélküli megszűnés hatálya alá kerülő adózó.

[Art. 33. § (3) bekezdés c) pont]

12.5. Ellenőrzési szabályok módosulása

12.5.1. Kapcsolódó vizsgálat

A 2009. február 1-jét követően indult ellenőrzési eljárásokban kapcsolódó vizsgálatnak minősül az is – azaz az ellenőrzés szünetelését eredményezi –, ha a tényállás tisztázása érdekében más adózónál már folyamatban lévő ellenőrzés eredményének ismerete szükséges. A kapcsolódó vizsgálat kezdőnapjának ez esetben a határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni.

[Art. 92. § (7) bekezdés]

12.5.2. Próbavásárlásnál egyszerűsített jegyzőkönyvátadás

Ha az adóhatóság a próbavásárlás során szabálytalanságot nem tár fel, úgy az erről szóló jegyzőkönyv az adózó helyszínen tartózkodó alkalmazottja, illetőleg az értékesítésben közreműködő személy részére is átadható, az adózó (képviselője) részére történő postázás helyett.

[Art. törvény 104. § (3) bekezdés]

12.5.3. Állami garancia beváltásának ellenőrzése

Az új rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az állami garancia beváltására irányuló eljárásban az adóhatóság az Art. ellenőrzési fejezetének rendelkezései szerint jár el, és nem közvetlenül a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. Mivel az eljárás kérelemre indul, nincs szükség az ellenőrzés lefolytatásához megbízólevél kiállítására, így az eljárás kezdő időpontja az Art. 93. §-ában meghatározott időpontoktól eltérően a kérelem előterjesztésének napja. A kérelemnek helyt adó döntés esetén a döntés kiadását megelőzően nincs helye jegyzőkönyv kiadásának, és a kérelemnek teljes mértékben helyt adó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

[Art. 117. § (4) bekezdés]

12.5.4. Az elévülés nyugvása

Ha az adóellenőrzés során külföldi adóhatóság megkeresése szükséges, az erről szóló értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.

A rendelkezés a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvény kihirdetésének napját követő napon lép hatályba. A hatálybalépést megelőzően kezdeményezett megkeresésre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elévülés a rendelkezés hatálybalépésétől kezdve nyugszik.

[Art. 164. § (10) bekezdés]

12.6. Egyszerűsítő, adminisztrációt csökkentő, pontosító szabályok

12.6.1. Meghatalmazott képviselői bejelentés

2009. január 1-jétől az állandó meghatalmazás körében az új rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a meghatalmazás, megbízás keletkezését nem csak az adózó, hanem a meghatalmazott képviselő is bejelentheti az adóhatósághoz. A módosítás azonban kimondja, hogy az adóhatóság kontrollinformációként értesíteni köteles a meghatalmazót a képviseleti jog bejelentéséről.

A módosítás az eseti és állandó meghatalmazotti képviseletre kiterjedően egyértelművé teszi azt is, hogy nemcsak az adóhatóság előtti képviseleti jog megszűnése, hanem annak keletkezése is az adóhatósághoz való bejelentéstől hatályos.

[Art. 7. § (5) bekezdés]

12.6.2. Egyablakos bejelentkezés az ún. törzskönyvi szerveknél

2009. július 1-jétől az adóköteles tevékenységet folytató költségvetési szervek, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, illetve külön törvény alapján a kincstár által nyilvántartandó egyéb jogi személyek (a továbbiakban együtt: törzskönyvi szervek) által bejelentendő adatok köre kiegészül az e szervekre speciálisan jellemző adatokkal (így pl. az adózó alapítójának, az alapítói jogok gyakorlójának vagy fenntartójának, irányító vagy felügyeleti szervének adatai, a jogutódlásra, a finanszírozás módjára, az átalakulásra vonatkozó adatok).

[Art. 17/A. § (1) bekezdés]

A törzskönyvi szervek az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettségüknek a kincstár útján kötelesek eleget tenni, az állami adóhatósághoz történő közvetlen bejelentkezés, illetőleg változásbejelentés helyett.

[Art. 17/A. § (2), (5)–(8) bekezdései, 24. § (2) bekezdés, 24. § (10) bekezdés a) és e) pontjai]

Az APEH a törzskönyvi szerv adóazonosító számát elektronikus úton közli a kincstárral.

[Art. 17/A. § (4) bekezdés]

A kincstár útján tesznek eleget az adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettségüknek azon, már nyilvántartásba vett törzskönyvi szervek is, amelyek nyilvántartásba vételük időpontjában adóköteles tevékenységet még nem végeztek.

[Art. 17/A. § (3) bekezdés]

12.6.3. Egészségügyijárulék-fizetés megszűnése

Az adóhatósági határozat alapján egészségügyi járulékot fizető magánszemélynek, ha biztosítási jogviszonyt létesít – a korábbiaktól eltérően –, 2009. január 1-jétől nem kell járulékkötelezettsége megszűnését az állami adóhatósághoz bejelentenie. Biztosítási jogviszony létesítése esetén a foglalkoztató által bejelentett új biztosítási jogviszonyra tekintettel az APEH hivatalból állapítja meg a magánszemély járulékfizetési kötelezettsége megszűnésének időpontját. Az új szabály alapján az APEH a járulékfizetési kötelezettség megszűnése napjáról az érintett magánszemélyt értesíti.

Megszűnhet a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vonatkozó kötelezettsége oly módon is, amikor ugyan nem létesített biztosítással járó jogviszonyt (pl. munkaviszonyt), de a Tbj-tv. alapján "automatikusan" jogosulttá válik természetbeni egészségügyi szolgáltatásra (pl. a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat). Ilyen esetben az adóhatóságnak hivatalból nincs tudomása a változásról, ezért az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének megszüntetése érdekében a magánszemélynek változatlanul bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.

[Art. 20. § új (7) bekezdés]

12.6.4. Munkáltatói adómegállapítás

Változás 2009. január 1-jétől az, hogy megszűnik a munkáltató kötelező közreműködése a magánszemély adójának megállapításában. A munkáltató továbbra is szabadon dönthet, hogy vállalja-e a munkáltatói adómegállapítást. Ha nem vállalja, a munkáltatót nem terheli más adómegállapítási mód vonatkozásában közvetlen közreműködési kötelezettség, a törvény csak egy tájékoztatási kötelezettséget ír elő a munkáltató részére. E szerint köteles tájékoztatni a magánszemélyt az új, egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéről.

Nem változtak azonban a munkáltatói adómegállapítás szabályai, ha azt a munkáltató vállalja, így ez esetben a munkáltatónak a jelenleg hatályos rendelkezések alapján kell eljárnia.

(Art. 27. §)

12.6.5. Az egyszerűsített bevallás újdonságai

2009. január 1-jétől az adóhatósági adómegállapítás szabályainak hatályon kívül helyezése mellett az egyszerűsített bevallásra vonatkozó szabályozással egy teljesen új adómegállapítási lehetőség kerül a törvénybe.

Az új szabályok az adóévet követő év február 15-éig teszik lehetővé a magánszemély számára, hogy az egyszerűsített bevallás kitöltését kérje az adóhatóságtól. E választás gyakorolhatósága érdekében az adóhatóság az adóévet követő év január 31-éig kipostázandó személyijövedelemadó-bevalláshoz szükséges bevallási csomagokban, elektronikus bevallóknak az elektronikus tárhelyükre megküldött értesítésben részletes tájékoztatást ad az egyszerűsített bevallásról, annak választási feltételeiről. Az adózó a választásra irányuló bejelentését akár papíron, akár elektronikus úton is teljesítheti az adóhatóság felé, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik a nyomtatványban előre meghatározott kérdésekre, amelyek olyan adatokra, körülményekre kérdeznek rá, amiről az adóhatóságnak nincsenek információi (pl. családi kedvezmény megosztása).

A személyes azonosító adatok mellett egyszerű eldöntendő kérdésekre kell válaszolni oly módon, hogy az arra adandó pozitív választ elegendő csak egy "X-szel" megjelölni.

Az adóhatóság a nyilatkozatokat feldolgozza, és a saját adatbázisában nyilvántartott adatok alapján megállapítja az adóalapot, az adót, a visszatérítendő adót – ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot –, illetőleg a befizetendő adót, és az ezeket tartalmazó egyszerűsített adóbevallást április 30. napjáig postai vagy elektronikus úton (attól függően, hogy az adózó mely közlési formát választotta korábban) megküldi az adózónak.

Az adózó a bevallás kézhezvételét követően vagy elfogadja az adóhatóság által kitöltött bevallást, vagy a bevallás adatait javíthatja. A bevallást (javítva vagy javítás nélkül) aláírva május 20. napjáig kell visszaküldenie. Ha nem került sor az adózó általi javításra, az adófizetési kötelezettségét is május 20-áig kell teljesítenie, az adóhatóságnak a visszatérítendő adót a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. Ha az adózó javította a bevallás vagy az adatközlés adatait, az adóhatóság a javítás alapján átszámítja az adóalapot, az adót, a visszatérítendő adót, és a befizetendő adót, és erről, valamint a befizetendő vagy visszatérítendő adó összegéről június 20. napjáig értesítést küld az adózónak. Ebben az esetben az adózónak az adófizetési kötelezettségét az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesítenie, az adóhatóságnak pedig a visszatérítendő adót az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiutalnia.

Az egyszerűsített bevallás, ha az adózó visszaküldte az adóhatóság részére, az adózó által benyújtott bevallásnak minősül, így az általános szabályokat kell alkalmazni az ellenőrzés, önellenőrzés, és az esetleges további javítás szükségessége esetén.

(Art. 28-28/A. §)

12.6.6. Bevallást helyettesítő nyilatkozat

Az európai területi együttműködési csoportosulás társaságiadó-bevallás helyett bevallást helyettesítő nyilatkozatot tehet 2008-ra is, ha vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ért el, és e tevékenységhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el.

[Art. 31. § (5) bekezdés]

12.6.7. Bevallással egyenértékű elektronikus nyilatkozat

2009. január 1-jétől az adóbevallás benyújtása helyett az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet az adózó, ha az adott bevallási időszakban adókötelezettsége nem keletkezett.

[Art. 31. § (6) bekezdés]

12.6.8. Az adóbevallás kijavítása

Az adóbevallás adókülönbözetet nem okozó hibájának kijavítását az adózó is kezdeményezheti, ha a bevallást az adóhatóság hivatalból nem javította ki.

[Art. 34. § (7) bekezdés]

12.6.9. Járulékelszámolás

A módosítás egyrészt egy új alcím beiktatásával elkülöníti e rendelkezéseket az adómegállapításokra (adó, adóelőleg elszámolásra) vonatkozó szabályoktól, másrészt pedig a jogszabályoktól eltérően levont egyéni járulékok vonatkozásában is külön rendelkezéseket iktat be, igazodva a havi elszámolás sajátosságaihoz.

A szabályozási metódus azonos a személyi jövedelemadó elszámolásával. Ha a kifizető (munkáltató) el tud számolni a magánszeméllyel (mert például a magánszemély a munkáltatóval még munkaviszonyban áll), akkor a leggyorsabb és leghatékonyabb, ha a különbözetet a következő kifizetési időszakokban levonással vagy visszafizetéssel számolják el. Amennyiben erre már nincs lehetőség, akkor a kifizető (munkáltató) bejelentéssel él az adóhatóság felé, és ez esetben az adóhatóság fogja előírni a járulékkülönbözetet a magánszemély terhére vagy javára.

(Art. 30. §)

12.6.10. Csoportos áfaalanyiság bevallási kötelezettsége

2009. január 1-jétől a csoport keletkezésekor/csoporthoz csatlakozáskor, illetve a csoport megszűnésekor/csoportból kiváláskor csak az általános forgalmi adóval kapcsolatban kell soron kívüli bevallást adni, a csoportos adóalanyiság az egyéb adóbevallási kötelezettségeket a tagoknál a továbbiakban nem befolyásolja.

[Art. § (9) bekezdés b) és c) pont]

12.6.11. Igazolás kiadásának a határideje

A módosítással az adókedvezményre jogosító igazolások kiadásának határideje meghosszabbodik az adóévet követő év január 31-éről az adóévet követő év február 15-ére.

[Art. 46. § (4) bekezdés, 3. számú melléklet J) pont]

12.6.12. Nyilatkozattal választható pótlékmentes részletfizetés

A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély az adóbevallásában szereplő, 100 000 Ft-ot meg nem haladó fizetési kötelezettség vonatkozásában nyilatkozhat úgy, hogy kötelezettségét négy hónap alatt, négy egyenlő részletben teljesíti. E lehetőség a 2008-ra bevallott adófizetési kötelezettség tekintetében is választható.

[Art. 133/A. § (1)–(2) bekezdés]

12.6.13. Elektronikus ügyintézés körének bővülése

Az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében elektronikus úton lesz lehetőség a végrehajtás során teljesítendő fizetési kötelezettségek POS-terminál útján történő teljesítésére. Elektronikusan intézhető a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelmek teljesítése, az illetőségigazolás, valamint a jövedelemigazolás kiadása. Az illetőségigazolást azonban továbbra is papíralapon adja ki az adóhatóság, csak a kérelem benyújtása, megtagadása történik elektronikusan.

[Art. 175. §-a (13) bekezdés c) pont, g)-h) pont]

12.6.14. Éves bevallás, befizetés határidejének változása

Az éves gyakoriságú bevallásra kötelezett adózók számára a bevallási határidő az adóévet követő év február 15-éről 25-ére módosul. Emellett – miután az Art.-ben alapvető szabályozási elv a bevallások és befizetések együtt kezelése – a befizetései határidő is 10 nappal kitolódik az adóévet követő február 15-éről 25-ére.

[Art. 1. számú melléklet I/B/2/a) pontja, I/B/5 pont; 2. számú melléklet I/Határidők/1/B pontja d) alpont, 2. számú melléklet I/Határidők/2/a) pontja]

12.6.15. Rehabilitációs hozzájárulás fizetése

A módosítás egyértelműen rendezi a rehabilitációs hozzájárulás előlegeinek és éves összegének befizetési határidejét. A rendelkezés értelmében az adózó a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni.

(Art. 2. számú melléklet I./Határidők/7. pont)

12.6.16. Átalányadó választása

A rendelkezés 2009. január 1-jétől annak az esetnek a szabályozásával bővül, amikor egyesített tevékenység keretében az özvegy vagy az örökös egyéni vállalkozó választja az átalányadózást. Ebben az esetben az átalányadó választásáról a tevékenység folytatásának bejelentésére nyitva álló határidőben lehet bejelentést tenni. Az egyéni vállalkozásról szóló törvény értelmében az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, továbbá özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse – ha megfelel a törvényben előírt feltételeknek – a vállalkozó elhalálozása időpontjától számított három hónapon belül a körzetközponti jegyzőnek történő bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást. Ez az Szja-tv. 2008. január 1-jétől hatályos 49/A. §-ának (8) bekezdésével való összhang megteremtését szolgálja.

(Art. 5. számú melléklet 2. pont)

12.7. Bejelentés, nyilvántartás-vezetés, adatszolgáltatási szabályok módosulása

12.7.1. TEÁOR osztályozással kapcsolatos tudnivalók

A korábbi szabályok szerint a TEÁOR'03-ról a TEÁOR'08-ra való áttéréssel kapcsolatban a cégek, egyéni vállalkozók 2007. december 31-ig bejegyzett automatikusan átfordítható tevékenységi köreit az illetékes szerv (cégbíróság, körzetközponti jegyző/KEKKH, illetve az APEH) hivatalból fordította át legkésőbb 2008. január 31-ig. Az automatikusan át nem fordítható TEÁOR'03-as tevékenységi körök TEÁOR'08 szerinti bejelentésére 2008. július 1-jéig volt határidő. A 2008 nyarán született, adminisztratív terheket csökkentő kormányzati döntés alapján ezen rendelkezések alkalmazása módosult. A cégek és egyéni vállalkozók, illetve az érintett hatóságok a 2008. július 1-jei határidő szerinti bejelentési, eljárási kötelezettség alól mentesültek, e döntés jogszabályi hátterét utólag az ún. TEÁOR-csomag teremti meg.

Az új rendelkezések szerint a TEÁOR'03-'08 átállással kapcsolatos egyszeri bejelentési kötelezettség új határideje: az automatikusan át nem fordítható, TEÁOR'03 szerinti tevékenységi körök TEÁOR'08 szerinti bejelentését 2008. július 1. helyett az éves bevallók a 2008. évről szóló 2009-ben benyújtandó bevallásukkal egyidejűleg, az egyéb adózók pedig a 2009. év első adómegállapítási időszakáról szóló első adóbevallásukkal egyidejűleg teljesítik az APEH-hez. Az adózók egyéb változásbejelentéseihez hasonlóan maguk dönthetik el, hogy a bejelentést papíralapon vagy elektronikusan nyújtják-e be. A TEÁOR-csomag kimondja, hogy a tavalyi szabályokban előírt 2008. július 1-jei határidő 2008. január 1., és a TEÁOR-csomag hatálybalépése közötti időszakbeli be nem tartása miatt az APEH mulasztási bírságot nem alkalmazhat, illetve ha szankció alkalmazására mégis sor került, a bírságot kiszabó határozatokat az APEH a hatálybalépéstől számított 60 napon belül hivatalból visszavonja, és a már teljesített bírságot hivatalból visszatéríti az adózóknak.

[TEÁOR-csomag 2007. évi CXXVI. törvény 479. §-át módosító 24. §-a és a 28. § (7) bekezdés]

Új rendelkezések lépnek hatályba az adóigazgatási célú tevékenység-bejelentésre. A TEÁOR-csomag mentesíti a cégnyilvántartást a TEÁOR szerinti tevékenységi körök, az egyéni vállalkozók nyilvántartását pedig a szakmakód szerinti tevékenységi körök bejelentésétől és nyilvántartásától. Ez adóigazgatási szempontból azt jelenti, hogy létrejön egy új bejelentési rendszer az alábbiak szerint.

A TEÁOR-csomag kihirdetését követő 8. napon hatályba lépő új szabályok szerint a cégek a főtevékenységről a cégbejegyzési kérelmen, a "Nyilatkozat az APEH részére" című nyomtatványon nyilatkoznak TEÁOR'08 szerinti bontásban. Ezt az adatot a cégbíróság a saját nyilvántartásába már nem jegyzi be, hanem a jelenleg is működtetett rendszerben, elektronikusan közli az APEH-hel és a KSH-val az adószám megállapítása érdekében. A cégek az ezt meghaladó adóigazgatási célú TEÁOR'08 szerinti tevékenységbejelentést – tehát a főtevékenységek változását és az egyéb tevékenység alap- és változásbejelentését – közvetlenül az APEH-hez teljesítik. Ha a főtevékenység az alapításkori bejelentéshez képest módosul, és emiatt az adószám is megváltozik, az új adószámot az APEH – az Art. 23. § (5) bekezdése alapján közli – a cégbírósággal és a KSH-val.

Az egyéni vállalkozók az igazolvány kiváltásakor a főtevékenységről az igazolvány iránti kérelem adózási kérdésekről szóló mellékletében nyilatkoznak szakmakód szerinti bontásban. A főtevékenység-adatot a körzetközponti jegyző (okmányiroda) már nem tünteti fel saját nyilvántartásában, hanem az adószám megállapítása céljából elektronikusan közli az APEH-hel, a KSH-val. Az egyéb tevékenységbejelentéseket az egyéni vállalkozó döntése szerint közvetlenül vagy a körzetközponti jegyző (okmányiroda) útján is teljesítheti.

[Art. 16. § (3) bekezdés d) pont, Art. 17. § (2) bekezdés, Art. 17. § (3) bekezdés f) pont, Art. 17. § (14) bekezdés, Art. 23. § (6) bekezdés]

Az APEH 2009. február 1-jétől honlapján közzéteszi az adózók APEH-hez bejelentett TEÁOR szerinti tevékenységi köreit. A nyilvántartás tipikusan a cégek TEÁOR'08 szerinti és az egyéni vállalkozók szakmakód szerinti tevékenységi köreit tartalmazza. Az adózó az APEH által nyilvántartott tevékenységi köreiről – a 2000 forintos illetékfizetési kötelezettség teljesítése mellett – hatósági bizonyítványt igényelhet.

[Art. 54. § (5) bekezdés e) pont]

12.7.2. Bejelentés foglalkoztatotti jogutódlásnál

2009. február 1-jétől jogutódlás esetén a jogelőd személyében bekövetkezett változás szükségessé teszi a jogelőd által az átalakulás napjáig, a jogutódlás bekövetkeztéig foglalkoztatott és biztosítottként bejelentett személyek jogviszonyának egészségbiztosítási nyilvántartásban történő lezárását, illetőleg az átalakulás napjával a jogutód foglalkoztatónál keletkezett biztosítási jogviszony bejelentését. Ezért a jogutódlással érintett biztosított magánszemélyek tekintetében a jogutód kötelessége – a jogelőd adatait is feltüntetve – a bejelentés teljesítése.

[Art. 16. § (4) bekezdés új c) pont]

12.7.3. "Potyautasok" vizsgálata

Az egészségbiztosítási szerv az általa kezelt nyilvántartásban biztosítottként vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosultként sem szereplő magánszemélyek adatait a biztosítotti státus tisztázás céljából átadja az APEH-nak. Az új rendelkezések szabályozási hiányt pótolnak azzal, hogy az APEH kapcsolódó eljárását rendezik.

Az APEH a tárgyhónapban egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélyek adatairól havonkénti rendszerességgel, a tárgyhónapot követő hó végéig, a járulékfizetésre újonnan kötelezettekről pedig a határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül elektronikus úton szolgáltat adatot az OEP-nek.

[Art. 20. § új (8)–(11) bekezdés]

12.7.4. Illetékkiszabási adatkör bővülése

Az illetéktörvényben bejelentésre kötelezett személy által bejelentendő adatok köre kibővül a vagyont szerző személy adataival. E mellett – az illetékeztetési eljárás felgyorsítása érdekében – lehetővé válik, hogy a vagyont szerző személy a bejelentéssel egyidejűleg nyilatkozzon az őt megillető illetékkedvezményre, -mentességre vonatkozó adatokról.

[Art. 21. § (2) bekezdés]

12.7.5. Külföldi munkavállaló munkaviszonyának megszűnése

A magyarországi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező munkáltatóhoz nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély munkavégzése befejezésének, illetve ha az adat a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre áll, az ország területe elhagyásának időpontját – e tények bekövetkezése előtt 30 nappal – előzetesen köteles bejelenteni. Ha a munkavégzés befejezésének időpontja ebben a határidőben nem áll rendelkezésre, a bejelentést a munkavégzés befejezése napját követő napon kell megtenni a főszabálytól eltérő határidőtől való eltérés okának megjelölésével.

[Art. 17. § (12) bekezdés]

12.7.6. Székhelyszolgáltatás esetén bejelentendő adatkör bővülése

Az adóhatósághoz közvetlenül be kell jelenteni a székhely-szolgáltatási szerződés időtartamát, a székhelyszolgáltatás kezdő időpontját, valamint azoknak az iratoknak a körét is, amelyekre az ügyvédi székhelyszolgáltatás kiterjed. Ezt azokra a székhelyszolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyek alapján az új, székhelyszolgáltatással biztosított székhely bejelentését a cégbírósághoz a TEÁOR-csomag hatálybalépést követően teljesítik.

Az adóhatóság a fiktív székhelyszolgáltatások kiszűrése érdekében értesíti azt az ügyvédet, ügyvédi irodát, amelynek nevében székhelyszolgáltatás bejelentésére kerül sor.

[Art. 16. § (3) bekezdés b) pont, 17. § (3) bekezdés g) pont, 17. § (13) bekezdés]

12.7.7. Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozókról hatósági nyugdíjadat-szolgáltatás

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók által az éves személyijövedelemadó-bevallásukban bevallott nyugdíjjárulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat az APEH évente az adóévet követő augusztus hónap 31. napjáig hivatalból átadja az ONYF részére. Ezzel az ONYF részéről az egyéni vállalkozók teljes körét illetően lehetővé válik vizsgálni a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapon feltüntetett adatok, illetőleg az APEH adatszolgáltatásában szereplő adatok egyezőségét. Az APEH számára törvényben előírt új adatszolgáltatási kötelezettség a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók jogbiztonságának erősítése mellett a nyugdíj-biztosítási adatbázisban rögzített adatok kontrollját is szolgálja.

[2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdés új f) pont]

12.7.8. Adatbázisok adatainak aktualizálása

Amennyiben az adóhatóságnak hivatalos tudomása van a foglalkoztató megszűnésének, a vállalkozói tevékenység megszüntetésének, az őstermelői igazolvány visszaadásának, visszavonásának időpontjáról, illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, valamint a közjegyzői szolgálat szünetelésének időtartamáról, hivatalból tájékoztatja az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási szerveket, valamint az illetékes magánnyugdíjpénztárat.

[Art. 52. §-a (7) bekezdés új g) pont]

12.7.9. Tájékoztatás támogatásokról

Az Szja-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak minősül. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a magánszemély adóbevallásában feltüntesse a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát. Ezen adatokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv köteles nyilvántartani és figyelemmel kísérni, ezért ezen adatokra vonatkozóan a törvény adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az állami adóhatóság számára. Az adóhatóság negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig a támogatás ellenőrzésének és nyilvántartásának céljából – tájékoztatja az agrárpolitikáért felelős minisztert, a mezőgazdasági igazgatási szervet, továbbá a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervet a kiutalt, valamint a visszatartási jog gyakorlása során visszatartott támogatások, illetőleg az Szja-tv. 3. §-ának 41. pontjában meghatározott és igénybe vett támogatások összegeiről.

[Art. 54. § (9) bekezdés]

12.7.10. Nyugdíjjárulékról hatósági adatszolgáltatás

Az Art. 30. §-ának új (8) bekezdése szerint az APEH a munkáltató által le nem vont, biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) határozattal írja elő a magánszemély terhére. Amennyiben a magánszemélyt terhelő járulék (tagdíj) összege megfizetésre, beszedésre került, az APEH erről a magánszemély volt munkáltatóját értesíti. A magánszemély volt munkáltatója az általa jogszerűen bevallott biztosítotti járulékot (tagdíjat) önellenőrzéssel helyesbíti. Az önellenőrzéssel azonban olyan helyzet áll elő, ami veszélyezteti a határozattal előírt járulék (tagdíj) alapjának nyugellátásba történő beszámítását, ezért a jogerős határozat egy példányát az adóhatóság megküldi a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, illetőleg magán-nyugdíjpénztári tag esetén az illetékes magánnyugdíjpénztár részére is.

[Art. 54. § új (15) bekezdés]

12.7.11. VIES-hozzáférés biztosítása a vámhatóság részére

Az új modellre való áttérés lényege, hogy az APEH KKI főfelelőssége és szakmai támogatása mellett a vámhatóság (VP) közvetlenül megkereső és megkereshető hatóságként kapcsolódik a VIES rendszerhez. Bár a VP nem bűnügyi hatáskörében (nyomozó szervként), hanem kizárólag az áfával kapcsolatos közigazgatási hatáskörében jár el, a jogszerűen megszerzett adatok nem közigazgatási hatáskörben történő felhasználása nem tiltott, ezért a VP a közigazgatási hatáskörben jogszerűen megszerzett adózással kapcsolatos információkat közigazgatási és bűnügyi hatáskörében egyaránt felhasználhatja.

[Art. 56. § (1) és (3) bekezdés]

12.8. Jogalkalmazást érintő változások

12.8.1. A "hallgatás beleegyezés" elv kizárása

Adóügyekben nem alkalmazható a "hallgatás beleegyezés" elv. Ha az adóhatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az adózót megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.

[Art. 120. § (7) bekezdés]

12.8.2. Feltételes adómegállapítás határideje, bírósági felülvizsgálata

A módosítás az alapeljárás határidejét változatlanul hagyja, azonban a határozatok előkészítési idejének megfelelő biztosítása érdekében lehetővé teszi az eddigi 30 nap helyett az eljárás 60 nappal történő meghosszabbítását.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a feltételes adómegállapítás tárgyában hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.

[Art. 132. § (3) és (7) bekezdés]

12.8.3. Súlyosítási tilalom

Felügyeleti intézkedés keretében a felettes szerv a döntést nem súlyosíthatja. Ha súlyosításának lenne helye, a döntést megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el.

[Art. 141. § (4) bekezdés]

12.8.4. Új jogorvoslati lehetőség felszámolásnál

A felszámolással megszűnt adózó tartozásaiért helytállni köteles személy felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elő a felszámolási eljárás során ki­adott, utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozattal szemben. A mögöttes felelős a helytállási kötelezettségét megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elő abban az esetben is, ha a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott adóhatósági határozat olyan időszakra vonatkozik, amelynek tekintetében az adó megállapításához való jog már elévült. Ez esetben az adóhatósági megállapítás megváltoztatására, megsemmisítésére már nincs lehetőség, ezért a felettes szerv a végrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti, ha megállapítja, hogy az adómegállapítás jogsértő.

[Art. 141/A. § (1)–(4) bekezdés]

12.8.5. Adómentes termékimporthoz kapcsolódó eljárásjogi rendelkezések újraszabályozása az Art.-ben

A rendelkezések 2008. május 1-jén léptek hatályba. Az új modell a korábbi áfatörvényhez kapcsolódóan bevezetett, 2006. szeptember 1.-2007. december 31. között hatályos, az importadójogi megbízottal kapcsolatos eljárásjogi rendelkezéseket azzal az eltéréssel veszi át, hogy a módosítás a közvetett vámjogi képviselőre utaló külön értelmező rendelkezést az Art. 178. §-ában nem tartalmaz, viszont két új rendelkezést iktat be a bevallási gyakorisággal, a havi bevallásra való évközi áttéréssel és az adófizetési kötelezettség esedékességével kapcsolatban.

[Art. 1. számú melléklet I/B. 3. a) pont, ak) és am) alpont]

A közvetett vámjogi képviselővel eljáró, belföldön egyéb okból nyilvántartásba vételre nem kötelezett külföldi adóalany részére két adminisztratív könnyítést tartalmaz: ez az adózói kör külön hazai bejelentkezésre és ennek következtében önálló áfanyilatkozat megtételére – az egyébként is nyilvántartásba vett, és egyetemlegesen felelős közvetett vámjogi képviselőre tekintettel – nem kötelezett.

[Art. 20/B. §, 22. § (2) bekezdés]

Az áfanyilatkozat tartalma bővül egyrészt a vámjogi képviselő nélkül, csak az adómentes termékimport miatt adóalannyá váló adózó nyilatkozatával, másrészt a közvetett vámjogi képviselői státus bejelentésével [Art. 22. § (1) bekezdés f) és g) pont]. Ha a közvetett vámjogi képviselő e státusa bejelentéskor közösségi adószámmal még nem rendelkezik, részére az állami adóhatóság a bejelentés alapján közösségi adószámot állapít meg.

[Art. 22. § (7) bekezdés]

A bevallási gyakoriságról szóló szabályok körében újdonság, hogy a fenti értelemben vett közvetett vámjogi képviselőként eljáró személy pusztán e státusára tekintettel havi bevallóvá válik.

[Art. 1. számú melléklet I/B/3/a/ak) alpont]

A havi bevallást arról a hónapról kell először benyújtani, amelyben az adózó a lehető legkorábbi eljárásjogi kötelezettség, a speciális áfanyilatkozat, vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló nyilatkozat tételére köteles. Az új szabály egyértelművé teszi azt is, hogy az évközi áttérés esetén a bevallással még le nem fedett időszakról az első havi bevallással egy­idejűleg kell bevallást tenni. A módosítás az adófizetést a bevallással egyidejűleg írja elő.

12.8.6. Technikai adószám törlése

Az új rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a technikai azonosító szám a visszamenőleges bejelentkezésnek nem akadálya, ilyenkor az adóhatóság a technikai azonosító számot visszamenőlegesen, az adószám kiadásának napjával törli a nyilvántartásából.

[Art. 24. § (15) bekezdés]

12.8.7. Adószámla-értesítő

A vámhatóság is küld ki jelenleg adószámla-értesítőt, ugyanakkor az erre vonatkozó szabályok eddig külön jogszabályban voltak, a módosítás egységesíti az adóhatóságok e kötelezettségét, és az egyenlegértesítő kiküldését valamennyi adóhatóságra nézve az Art. írja elő.

[Art. 43. § (8) bekezdés]

12.8.8. Elévülés és iratmegőrzés kettős adózási ügyekben

A módosítás szerint az egyeztető eljárás lefolytatásának feltétele, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés még az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog el­évülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen. Az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket, valamint az egyeztetési eljárások eredményeként létrejött megállapodást azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell majd hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének időpontjában már elévültek. A rendelkezés a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvény kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Az ellenőrzés eredményességének alapvető feltétele az adózó birtokában lévő bizonylatok és iratok megvizsgálása, amelyekre vonatkozó őrzési kötelezettség azonban csak az elévülési idő általános ötéves időtartamára áll fenn. Amennyiben az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket, szükségszerű az is, hogy az iratmegőrzési kötelezettség az ellenőrzés által szükségessé váló ideig meghosszabbodjon. Ennek megfelelően a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásához szükséges iratokat, bizonylatokat az adózó, a munkáltató (kifizető) köteles az állami adóhatóság felszólítására – a felszólításban megjelölt időpontig és terjedelemben – megőrizni.

Az őrzési kötelezettség időtartama – tekintettel a külföldi illetékes hatóság eljárására is – előre nem határolható be, ezért az őrzési kötelezettség szükség szerint több alkalommal meghosszabbítható, azonban ez csak a kölcsönös egyeztető eljárás lezárultáig tarthat.

A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án aláírt Egyezmény (Választottbírósági egyezmény) alapján – a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárakat érintően – szintén lehetőség van kölcsönös egyeztetési és választottbírósági eljárás lefolytatására a részes államok illetékes hatóságai között. A Választottbírósági egyezmény 6. Cikkének (2) bekezdése szerint a kölcsönös megállapodást, tekintet nélkül az érintett szerződő államok hazai jogában előírt el­évülési időre, végre kell hajtani. Erre tekintettel szükséges az iratmegőrzési megőrzési kötelezettség meghosszabbítása a Választottbírósági egyezmény alapján indított kölcsönös egyeztetési és választottbírósági eljárásoknál is.

[Art. 47. § (7) bekezdés, 164. § (10) bekezdés]

12.8.9. Az elévülés megszakadása végrehajtásnál

A 2009. február 1-jét követően végrehajthatóvá vált adótartozások végrehajtásához való jog elévülése megszakad az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén.

[Art. 164. § (6) bekezdés)

12.9. Értelmező rendelkezések

12.9.1. Adótartozás

A módosítás bővít a nettó számítási körön, így már az adóigazolások kiállításánál is figyelembe kell venni a többi adónemen fennálló túlfizetéseket.

(Art. 178. § 4. pont)

12.9.2. Állandó lakóhely

A módosítás az állandó lakóhely meghatározását egyértelművé teszi, így az előzetes letartóztatásban lévő, vagy szabadságvesztés büntetésüket töltő adózók állandó lakóhelye a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás megindulásának tényétől függetlenül változatlan marad.

(Art. 178. § 7. pont)

12.9.3. Előtársaság

A fióktelepre vonatkozó jogszabályok a korábbiakhoz képest lehetővé teszik a fióktelep jogerős bejegyzése előtti időszakra is az előfióktelepként történő működést, ezért az előtársaságra irányadó kötelezettségeket (például: előtársasági időszakra eső bevallási kötelezettség) az előfióktelep vonatkozásában is megfelelően alkalmazni szükséges.

(Art. 178. § 10. pont)

12.10. Számvitellel, cégjoggal, végelszámolással összefüggő módosítások

12.10.1. Számviteli beszámolók közzétételének új rendje és a jogkövetkezmények

Az új közzétételi rendszer lényegi ismérve, hogy a számviteli beszámolókat papíralapon már nem, hanem csak elektronikus úton lehet közzétételre benyújtani. A benyújtásra a kormányzati portálon keresztül kerülhet sor, a kormányzati portál a beszámolót és az elektronikus űrlapot a Cégközlöny részére küldi meg. A Cégközlöny az elektronikus űrlapot továbbítja az APEH részére, és napi feltöltéssel gondoskodik a beszámoló közzétételéről is (a beszámolót a Cégközlöny honlapján teszik közzé).

A közzétételre történő benyújtásnak a cég akkor tesz eleget, ha csatolja a beszámolót, a könyvvizsgálói jelentést (ha kell készíteni), az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, az elektronikus űrlapot, valamint teljesíti a 3000 forint összegű közzétételi díjat is.

A közzétételi kötelezettséget két szervezet, az APEH és a céginformációs szolgálat – osztott hatáskörben – ellenőrzi 30 napos határidővel. Ha az APEH saját ellen­őrzése alapján azt állapítja meg, hogy a határidő letelte ellenére az elektronikus űrlap nem érkezett meg, vagy a céginformációs szolgálat arról értesíti az APEH-ot, hogy a cég a közzétételi díjat nem teljesítette, akkor az APEH a következő intézkedéseket teszi:

– felhívja a céget a kötelezettség teljesítésére 15 napos határidővel, ennek eredménytelensége esetén,

– 60 napos határozott időtartamra felfüggeszti a cég adószámát, ennek eredménytelensége esetén,

– elektronikus értesítéssel kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását a cégbíróságnál.

Ha a cégbíróság a cég mulasztását a rendelkezésre álló információk alapján megállapítja, a cégbíróság a céget az APEH elektronikus értesítésének érkezésétől számított 15 napon belül megszűntnek nyilvánítja.

Az új közzétételi rendszert 2009. május 1-jétől kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy ettől az időponttól kezdve a beszámolókat csak elektronikus úton és csak a kormányzati portálon keresztül lehet előterjeszteni, függetlenül attól, hogy a beszámolónak milyen a fordulónapja és milyen időszakra vonatkozik. A TEÁOR-csomag hatálybalépésétől 2009. április 30-ig a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségnek papíralapon és elektronikusan egyaránt eleget lehet tenni a jelenlegi rendszerhez képest azzal az eltéréssel, hogy a közzétételi kötelezettséget a beszámoló cég­információs szolgálatnak való megküldéssel kell teljesíteni.

A szankciókat csak azokra a beszámolókra lehet alkalmazni, amelyek mérlegfordulónapja 2009. április 30. napját követi, azaz amelyeknek a közzétételére legkorábban 2009. május 1. napján, kizárólag az új rendszerben kerülhet sor.

[Ctv. 18-19. §, 84. § (2), 87. §, Art. 174/A. §]

12.10.2. Új végelszámolási záró bevallási határidők

A módosítás következtében a záró bevallást az új szabály szerint a beszámoló mérlegfordulónapjától számított – az eddigi 150 nap helyett - 60 napon belül, a beszámoló közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg kell az adóhatósághoz előterjeszteni. Ennek megfelelően, az adózó akkor jár el jogszabályszerűen, ha a közzétételi határidőben a beszámolót közzétételre megküldi (erről az APEH közvetlenül, a beszámolóhoz kapcsolódó elektronikus űrlap útján értesül), és a záró bevallást ezzel egyidejűleg az APEH-hez benyújtja.

A végelszámolás szabályait alkalmazó, de a Ctv. hatálya alá nem tartozó adózók részére az Art. jelenleg nem tartalmaz speciális rendelkezést. A módosítás – a cégekre irányadó szabályozás mintájára – a cégjegyzékben nem szereplő, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók részére a záró bevallás előterjesztésének határidejét a lehető legkorábbi időpontban határozza meg: a záró bevallást a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítése (elfogadása) napját követő napon kell benyújtani.

A bevallási határidőt módosító rendelkezések a cégekre és nem cég adózókra vonatkozóan egyaránt 2009. május 1-jén lépnek hatályba és a rendelkezéseket azokban a végelszámolási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben a végelszámolást lezáró beszámoló mérlegfordulónapja 2009. április 30. napját követő napra esik, illetve amelyek esetében a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételre való benyújtására 2009. május 1. napján vagy azt követően kerül sor. Ez a hatályba léptető és alkalmazási szabály biztosítja, hogy a beszámoló-közzétételi határidőhöz kötött bevallási szabályt csak azokban az esetekben lehessen alkalmazni, amelyekben a beszámoló közzétételére kizárólag az APEH részvételével működő új rendszerben kerül sor.

Az Art. 2009. május 1. napját megelőzően hatályos 33. § (6) bekezdésében foglalt szabályokat – mely szerint a bevallást a beszámoló cégbírósághoz előterjesztésével egyidejűleg kell tenni – 2009. május 1-jétől az új rendszer hatálybalépése miatt a 2009. május 1. napját megelőző fordulónapú beszámolókra egyáltalán nem lehet alkalmazni (a cégbírósághoz előterjesztés lehetősége megszűnik). Ennek megfelelően a speciális alkalmazási szabály kimondja, hogy ha az adózó a 2009. május 1. napját megelőző fordulónapú végelszámolást lezáró beszámolót 2009. május 1. napját követően késedelmesen nyújtja be közzétételre, és a végelszámolást lezáró bevallást az adóhatósághoz 2009. május 1. napját követően, akár a közzétételre benyújtással egyidejűleg akár az után terjeszti elő, a jogkövetkezmények szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a bevallási kötelezettséget késedelmesen teljesítette.

[Art. 33. § (6) bekezdés, TEÁOR-csomag 27. § (5) bekezdés]

12.10.3. Végelszámolás befejezésekor alkalmazandó új szabályok

A végelszámolási eljárással kapcsolatban tavaly bevezetett új eljárásrend – mely szerint a záró bevallásról szóló közgyűlési döntéshez és a törlési kérelemhez is mellé­kelni kell az APEH és a VPOP igazolását a cég köztartozásának hiányáról – a gyakorlatban nehezen volt alkalmazható. A módosítás alapján az igazolások helyett a végelszámolás lezárásakor az APEH értesíti elektronikus úton a cégbíróságot arról, hogy a cég ellen az APEH, illetve a VPOP nem folytat adóigazgatási eljárást, illetve a cégnek nincs az APEH-nél és a VPOP-nél nyilvántartott köztartozása.

Ha az APEH az elektronikus nyilatkozat megküldését elmulasztja, a cégbíróság a záró beszámoló közzétételétől számított 90 nap eltelte után a céget az adóhatósági nyilatkozat hiányában is törölheti a cégjegyzékből. Ha azonban az APEH a 90 napos határidőben az adóigazgatási eljárás folyamatban létéről vagy a köztartozás nyilvántartásáról elektronikusan értesíti a cégbíróságot, akkor a cég a garanciális szabály ellenére csak abban az esetben törölhető a cégjegyzékből, ha az APEH akár a 90 napos határidőben, akár azt követően elektronikus értesítést küld arról is, hogy az adóigazgatási eljárások befejeződtek, illetve a cég vonatkozásában köztartozást sem az APEH, sem a VPOP nem tart nyilván.

A rendelkezéseket csak a 2009. február 1. napját követően induló végelszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

[Ctv. 62. § (4) bekezdés, 111. § (1) bekezdés f) pont, 112. § (4) bekezdése, 1. számú melléklet V/1. pont f) alpont, Art. 128/A. § (5) és (6) bekezdés]

12.10.4. Végelszámoláshoz kapcsolódó adófizetési szabály

Az Art. kimondja, hogy a végelszámolás alatt álló adózók adófizetési kötelezettségüket a tevékenységüket lezáró bevallás és a záró adóbevallás benyújtásával egy­idejűleg, illetve a két bevallás közötti időszakról az általános szabályok szerint benyújtandó bevallásokra irányadó szabályok szerint kötelesek teljesíteni.

(Art. 2. számú melléklet I/Általános rendelkezések/1. pont)

12.11. Végrehajtás

12.11.1. Bírósági végrehajtás elektronikus árverési szabályainak kizárása

A bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) – az adóvégrehajtástól független, önálló informatikai háttérrel – bevezeti az elektronikus árverést ingók és ingatlanok vonatkozásában is. Ezért az Art. módosítása a Vht. elektronikus árverésre, illetve elektronikus ajánlattételre vonatkozó rendelkezéseit kizárja az adóvégrehajtás alkalmazási köréből. Ez alól egyetlen kivétel lesz az, ha az adóvégrehajtásban megbízott bírósági végrehajtó árverez elektronikus úton, ugyanis a bírósági végrehajtó ez esetben a saját – Vht. szerinti – elektronikus rendszerét használja, és nem az adóhatóság EÁF felületét.

[Art. 146. § (3) bekezdés, 156. § (5) és (6) bekezdés]

12.11.2. Átvezetés

Eddig nem volt lehetőség arra, hogy ha az adózónak valamely adónemen tartozása állt fönn, más adónemen pedig túlfizetést tartottak nyilván, az adóhatóság hivatalból kezdeményezzen átvezetést. Ebben az esetben meg kellett indítania a végrehajtást a tartozást mutató adónemre, függetlenül attól, hogy a nyilvántartott túlfizetés akár fedezetet nyújtott volna a tartozás összegére. Az új rendelkezés szerint ilyen esetben az adóhatóság megindítja a végrehajtást, és végrehajtási cselekményként foganatosítja az átvezetést.

(Art. 150/A. §)

12.11.3. Köztartozásos nyilatkozat egyszerűsítése

Jelenleg a költségvetési támogatás igénylésekor az adózó az adóhatóság (állami, önkormányzati és vámhatóság) előtt nyilatkozik más adóhatóságnál fennálló esedékes adótartozásáról. A módosítás az állami adóhatóság felé előterjesztett igénylési kérelmek esetén eltekint az adózó ezen nyilatkozattételi kötelezettségétől, nem érintve ezzel a másik két adóhatóság (önkormányzati, vámhatóság) irányába teljesített nyilatkozatokat.

[Art. 151. § (1) bekezdés]

12.11.4. Kamatfizetés jogszerűtlen inkasszónál

Jogszabálysértő az az eljárás, ha az adóhatóság az inkasszót végrehajtható okirat birtokában, de az önkéntes teljesítésre rendelkezésre álló határidő lejártát megelőzően nyújtja be, vagy a benyújtott végrehajtható okirat nem valós tartalmú, ezért a módosítás kiterjeszti az adóhatóság kamatfizetési kötelezettségét ezekre az esetekre.

[Art. 152. § (2) bekezdés]

12.11.5. Üzemi, üzleti típusú gépjárműfoglalás

A módosítás előírja, hogy a gépjármű lefoglalása a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetéssel történik, ezzel egy­idejűleg – a korábbi szabályozás szellemében –, ha lehetséges a gépjármű törzskönyvét is le kell foglalni.

(Art. 154. §)

12.11.6. Becsérték-módosítás

A gyakorlati tapasztalatok szerint a becsérték változása mögött, rövid időn belül, gyakran jelentős értékű amortizáció vagy rendkívüli káresemény is előfordul, ezért a becsérték módosításának okait bővíteni indokolt azon esetekben is az árverés vagy a nyilvános pályázat közzétételéig, ha a becsérték megállapítása és az árverés vagy a nyilvános pályázat közzététele között az értékesítendő ingóság vagy az ingatlan forgalmi értékében jelentős változás állott be.

[Art. 156. § (3) bekezdés]

12.11.7. Kiskorúak kizárása az e-árverésekből

Okmányirodai azonosítót már kiskorú részére is kiadnak például felvételi jelentkezéshez, jogszabály azonban nem korlátozza annak felhasználását. Ezért az elektronikus liciten történő részvételen a kiskorúak kizárása indokolt.

[Art. 156/A. § (2) bekezdés]

12.11.8. Nem fizető árverezők kizárása

A jogerősen megállapított fizetési kötelezettség teljesüléséig az árverési vevő további elektronikus árverésen nem vehet részt.

[Art. 156/A. § (11) bekezdés]

12.11.9. Nyilvános pályázat szabályai

2009. január 1-jétől a Vht. a bírósági végrehajtás esetében az elektronikus ajánlattétellel váltja fel a nyilvános pályázat intézményét, a nyilvános pályázatra vonatkozó rendelkezéseket pedig hatályon kívül helyezi. Figyelemmel azonban arra, hogy az adó-végrehajtási eljárásban a nyilvános pályázat megrendezésére – mind az ingatlanok, mind pedig az ingók esetében – továbbra is sor kerül, a módosítás ennek érdekében kiegészíti az Art.-t, és ebben helyezi el az ingatlan és ingó nyilvános pályázat szabályait. Ezzel a módosítással a nyilvános pályázat kifejezetten adó-végrehajtási intézménnyé válik.

(Art. 156/B-G. §)

12.11.10. E-árverés ingatlanokra

Az elektronikus árverés szabályait az ingatlanok esetében is célszerű bevezetni.

Főszabályként az ingatlanra hasonló szabályok alapján lehet majd árverezni, mint az ingókra, így alapvetően közösek az e-árverés szabályai.

Bekerülnek az üzletrész árverésére is irányadó speciális szabályok, így a nagy értékű üzletrészek is az e-árverés tárgyai lehetnek.

Ingatlanárverés esetén az árverezőknek az árverezés megkezdéséig a licitálásra kerülő ingatlan becsértékének 10 százalékát be kell fizetni az adóhatóság által megjelölt számlára, és ezt igazolnia is kell. Ezt az összeget az árverés nyertesénél a vételárba beszámítják, míg a többiek visszakapják.

Rövidül az árverések időtartama nyolcról három napra. Amennyiben az árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes licit, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik. Tovább differenciálódnak és emelkednek a licitküszöbök, az érvényes licit legkisebb összege 5000 forint, 500 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 20 000 forint, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 50 000 forint, 10 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 100 000 forint.

A normál árveréshez hasonlóan e-árverés esetén is rögzíteni kell azt a szabályt, hogy érvényes árverési ajánlatnak az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig beérkezett azon ajánlat minősül, amely ingatlan esetén a becsérték 65 százalékát, lakóingatlan esetén a becsérték 75 százalékát eléri. Árverezői igény alapján bővül a fizetési formák köre, így az ingóság vételárát az árverést lebonyolító adóhatóságnál (az átutaláson és a postai csekken túl) készpénzben is meg lehetne fizetni.

Ingatlanok e-árverése esetében az adóhatóság a vételár megfizetésére 60 napig terjedő halasztást adhat, ha azt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.

[Art. 156/A. §, 156. § (1) bekezdés]

12.11.11. Végrehajtási kifogás

A fellebbezésnél érvényesülő, az első fokon saját hatáskörben történő jogorvoslati mintához hasonlóan célszerű megadni a végrehajtónak is azt a jogot, hogy ha a benyújtott végrehajtási kifogásban előadottakat maradéktalanul elfogadja, akkor saját hatáskörben orvosolja a jog- vagy érdeksérelmet.

[Art. 159. § (2) bekezdés]

12.11.12. Költségminimum megszüntetése

A hatályos szabályok szerint, ha az adóhatóságot megkeresik végrehajtás lefolytatása céljából, a megkereső szervnek előlegeznie kell a költségminimumot. A költségminimum összege alacsony és adminisztrációt jelent.

A költségminimum megszüntetésére is tekintettel, a megkereső szerv (behajtást kérő) és az adóhatóság az eljárás végén számolja el követelésarányosan - immáron pontos adatok birtokában – a végrehajtás költségeit.

[Art. 161. § (3) és (5) bekezdés]

12.11.13. Behajthatatlan adótartozások nyilvántartásának felülvizsgálata

Egyszerűsödnek a behajthatatlan adótartozás törlésével kapcsolatos szabályok, így a – gyakorlatban sokszor félreértést is eredményező – értesítési és törlési szabályok megszűnnek, így az adósok nem kapnak információt a nyilvántartás technikai változásairól. Alapvető változás érdemben nem történik, az adóhatóság így végrehajtható vagyon hiányában az adózó adótartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását továbbra is behajthatatlannak minősíti, és azt végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván.

(Art. 162. §)

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. december 16.) vegye figyelembe!