10.1. Az illetékfizetési kötelezettség
10.1.1. Területi és személyi hatály
2008. január 1-jétől az illetéktörvény tárgyi hatálya kiterjed a követelés ingyenesen történő megszerzése, átengedése, a tartozás ingyenesen történő átvállalása útján bekövetkező vagyonszerzésekre is. Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés akkor illetékköteles, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.
[Itv. 2. § (4) bekezdés]
10.2. Illetékmentesség
10.2.1. Személyes illetékmentesség
A közhasznú társaságok feltételes személyes illetékmentességet élveznek. A közhasznú társaságoknak azonban 2009. június 30-ig át kell alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá, így megszűnik az eddig biztosított illetékmentességük is. A Tartalékgazdálkodási Kht. - tevékenységének jellegére figyelemmel – tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság vonatkozásában is fennmarad a feltételes személyes illetékmentesség, ha a társaságnak a vagyonszerzést, illetve az illetékköteles eljárást megelőző naptári évben a vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után nem keletkezett társaságiadó-fizetési kötelezettsége.
Az Európai Közösségeket, valamint azok intézményeit és szerveit, hivatalait, elkülönült alapjait nem terheli illeték (korábban erre csak következtetni lehetett a törvény előírásaiból).
[5. § (1) bekezdés c), m) és n) pontok, (2) bekezdés]
10.2.2. Illetékmentesség örökléskor
2009. január 1-jétől örökösként 20 millió forintig illetékmentes az örökhagyó szülője, gyermeke, háztartásban eltartott szülő nélküli unokája, házastársa által örökölt vagyon (kivéve ha arra adóhatóság már kibocsátott jogerős adóhatósági fizetési meghagyást). Ha az örökölt lakástulajdon, lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értéke nem éri el a 20 millió forintot, a 20 millió forintból fennmaradó összegig az egyéb örökölt vagyontárgyak (például készpénz, ékszer, üdülő) után sem kell illetéket fizetni.
Az állampapírban megtestesülő örökrészt értékétől függetlenül nem terheli illeték, mivel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes bármely állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése illetékmentes.
[Itv. 16. § (1) bekezdés c) és h) pontok, (5) bekezdés]
10.3. Öröklési és ajándékozási illeték
10.3.1. Öröklési- és ajándékozásiilleték-mentesség, kedvezmény
Előfordulhat olyan eset, hogy egy gazdálkodó szervezet lakóház építésére alkalmas telektulajdont örököl vagy szerez ingyenesen, vállalja, hogy 4 éven belül arra lakóházat épít, erre tekintettel feltételes illetékmentességben részesül, majd a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejárta előtt átalakul. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 70. § (1) bekezdésével is összhangban a jogelőd által vállalt kötelezettséget az ingatlant megszerző jogutódnak kell teljesítenie, méghozzá a jogelődnek biztosított határidővel. Természetesen nemcsak a gazdasági társaságok, hanem egyéb gazdálkodó szervezetek (mint például a szövetkezet) átalakulására is vonatkozik az új szabályozás.
[Itv. 16. § (2) bekezdés, Itv. 17. § (2) bekezdés, 26. § (2) bekezdés]
10.4. Visszterhes vagyonátruházási illeték
10.4.1. Ingatlan- és gépjármű-forgalmazók visszterhes vagyonátruházási illetéke
Az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzésekre az általánoshoz képest kedvezőbb, 2 százalékos illetékmértéket vonatkozik. Ezt az illetékkedvezményt jelenleg a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként folytató vállalkozó és ingatlanalap veheti igénybe akkor, ha az ingatlanforgalmazást a vállalkozó cégbizonyítvánnyal, az ingatlanalap ingatlanalap-kezelői tevékenységét a PSZÁF által kiadott engedéllyel, illetve az ingatlanok pénzügyi lízingjét folytató vállalkozó azt, hogy ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként folytatja, a Magyar Lízingszövetségnek a nettó árbevétel-megoszlásról szóló igazolásával bizonyítja.
Ingatlanértékesítő vagy ingatlanok pénzügyi lízingbe adását végző vállalkozó akkor élhet a kedvezményes, 2 százalékos illetékkulccsal, ha előző adóévi nettó árbevételének legalább 50 százaléka ezen tevékenységéből származik, illetve ha lízingcég ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt végző vállalkozásnak minősül.
Gépjárművet értékesítő vállalkozó (kereskedő) illetékmentesen vásárolhat gépjárművet, ha előző évi nettó árbevételének legalább a fele e tevékenységből származott. Az illetékmentesség a gépjárművek lízingbe adását végző vállalkozóra akkor érvényes, ha előző évi árbevételének legalább a háromnegyede általában lízingtevékenységből, minimum fele pedig kifejezetten gépjármű-lízingelésből eredt, illetve ha a lízingcég ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt végző vállalkozásnak minősül.
Az ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt végző vállalkozásoknak ezentúl azok a lízingcégek minősülnek, amelyek előző adóévi nettó árbevételüknek legalább 75 százaléka ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjéből származott, méghozzá úgy, hogy sem az ingatlanlízing, sem a gépjárműlízing nettó árbevétele nem kisebb a teljes árbevétel 25 százalékánál.
2008-ban az illetékmentességnek, illetve a kedvezményes illetéknek az volt a feltétele, hogy a vállalkozásnak főtevékenysége legyen az ingatlan-, illetve gépjármű-forgalmazás, lízingcég esetében pedig csak akkor fizethetett 2 százalék illetéket ingatlanra, illetve mentesült az illetékfizetés alól gépjármű esetében, ha kizárólag pénzügyi lízingből volt árbevétele.
A kedvezmény igénybevételének nem feltétele az, hogy a cég kizárólagos tevékenysége a pénzügyi lízingre irányuljon. Így a pénzügyi lízingtevékenység mellett egyéb, például kisebb részben hitelezési vagy betétgyűjtési tevékenységet egyaránt folytató lízingcég is igénybe veheti az illetékkedvezményt.
Meghosszabbodik a kedvezmény igénybevételére vonatkozó nyilatkozattételi határidő, mind a továbbértékesítési szándékról, mind a nettó árbevétel megoszlásáról szóló nyilatkozat megtételére a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésig van lehetőség (jelenleg a továbbértékesítési szándékról a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor kell nyilatkozni).
Az előző évi nettó árbevétel megoszlását a vállalkozónak nem kell igazolnia, arról elegendő nyilatkoznia, a nyilatkozat valóságtartalmát az adóhatóság adóellenőrzés keretében vizsgálhatja.
Ha a nyilatkozattételre a cég adóéve hatodik hónapja első napját – vagyis a beszámolókészítés határidejét – megelőzően kerül sor, akkor a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy előreláthatóan meg fog felelni az Itv. által támasztott követelménynek. Amennyiben a vállalás mégsem valósul meg, azt az adózó a beszámoló elkészítése után, az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles jelezni az adóhatóság felé. Ebben az esetben a megfizetett és az egyébként fizetendő (lakás esetén 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték fennmaradó része után 6 százalék) illeték különbözetét 50 százalékkal növelt összegben kell utólagosan megfizetni. Ugyancsak a különbözeti illeték másfélszeresét kell megfizetni, ha az adózó elmulasztja a meghiúsulási nyilatkozat határidejét, de ekkor e mulasztása miatt az Art. szerinti, maximum 500 ezer forint mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. Ha adóhatósági ellenőrzés keretében derül fény arra, hogy a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, az előző esetektől eltérően az illetékkülönbözet kétszeresét kell megfizetni.
Az ingatlanforgalmazók és a lízingcégek vonatkozásában is biztosított a kedvezmény igénybevétele azoknak is, akik a vagyonszerzés évében kezdték meg e tevékenységüket. E vagyonszerzőknek arról kell nyilatkozniuk, hogy nettó árbevételük megoszlása az első adóévben várhatóan megfelel a vonatkozó törvényi feltételeknek. Ha azonban a vállalás mégsem teljesül, akkor ezt a kezdő adóévet követő 6. hónap 15. napjáig kell bejelenteni. E bejelentésre tekintettel az adóhatóság a kedvezményes kulccsal meghatározott és az egyébként fizetendő illeték különbözetének 50 százalékkal növelt összegét írja elő pótlólag. Abban az esetben, ha a feltételek teljesülésének hiányára adóhatósági ellenőrzés keretében derül fény, a különbözeti illeték kétszeresét kell a mulasztó társaságnak megfizetnie.
Az ingatlanalapnak az illetékkedvezmény igénybevételéhez ingatlanalap-kezelői jogosultságát a PSZÁF által kiadott engedéllyel kell igazolnia. A jövőben ezt az igazolást külön nem kell benyújtani, a kedvezményt a PSZÁF engedélyével működő ingatlanalap veheti igénybe.
A továbbértékesítés megtörténtét az adóhatóság továbbra is hivatalból ellenőrzi. Az ingatlan akkor tekinthető értékesítettnek/lízingbe adottnak, ha az ingatlan-nyilvántartásban forgalmazók esetén a tulajdonjog-változás, lízingcégek esetén pedig a tulajdonjog-fenntartással történő vétel ténye feljegyzésre került. Ha ezeket a továbbértékesítésre nyitva álló határidő leteltekor csak széljegy jelzi, akkor ez igazolásként azzal a feltétellel fogadható el, ha a jog vagy tény bejegyzése, illetve feljegyzése utóbb megtörténik.
Változatlan a szabályozás azon része, amely szerint, ha a cég az általa megszerzett ingatlant megosztja, és nem mindegyiket értékesíti tovább a törvényi határidőn belül, akkor a kedvezmény csak azokra az ingatlanokra vonatkozik, melyek kapcsán a vállalt feltétel – vagyis a két éven belül történő továbbértékesítés - teljesült, a határidőn belül tovább nem értékesített ingatlanok után pedig az illetékkülönbözet arányos részének kétszeresét pótilletékként kell megfizetni.
Az ingatlanforgalmazási tevékenységet végző vállalkozók és a lízingcégek esetében (hasonlóan a telek kapcsán igénybe vehető mentességi szabálynál) jogutódlás esetén a jogutód csak akkor mentesül a különbözeti illeték kétszeresének megfizetése alól, ha az eredetileg nyitva álló határidőn belül az ingatlant értékesíti.
(Itv. 23/A. §)
10.5. A feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetéke
Amennyiben ingatlan tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzése esetén a vételár nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, a vételár és a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke 50 százalékának különbözete után az ajándékozásiilleték-mértékkel megállapított illetéket kell fizetni. A forgalmi értékből az ajándékozásiilleték-mérték alá eső rész levonásával fennmaradó részre a visszterhes vagyonátruházásiilleték-mértéket kell alkalmazni.
Ha az ellenszolgáltatás az ingatlant terhelő és a vevő által átvállalt tartozásra tekintettel került a forgalmi értékhez képest alacsonyabb összegben megállapításra, akkor az ellenszolgáltatás összegéhez kell számítani az ingatlant terhelő és a vevő által átvállalt tartozás összegét.
Mindez természetesen nem változtat azon, hogy a vagyonszerzés továbbra is a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá tartozik, így a mértéken túli egyéb kérdésekben – például mentességek, kedvezmények stb. – a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályai alkalmazandóak.
[Itv. 23/C. §, 26. § (10) bekezdés]
10.6. Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke
A gépjárműhöz, pótkocsihoz kapcsolódó vagyoni értékű (haszonélvezeti, használati, illetve üzemben tartási) jog szerzésekor a járműtulajdonjog megszerzéséhez kapcsolódó (főszabály szerint hengerűrtartalom alapján számított) illeték 25 százalékát kell megfizetni (eddig a szerző életkorától függött a mérték).
A tulajdonjog megszerzésével egyidejűleg történő vagyoni értékű jog alapítása esetén a vagyoni értékű jog megszerzéséért fizetendő illeték összegével csökkenti a tulajdonjog szerzőjét terhelő illetéket.
A kizárólag elektromos motorral ellátott gépjármű megszerzése után fizetendő illeték mértéke a felére csökkent, a hajtómotor-teljesítmény minden megkezdett kilowattja után 400 forint az illeték.
(Itv. 24. §)
10.7. Illetékmentességek, illetékkedvezmények
A kedvezményes eszközátruházás keretében átadott ingatlan illetékkedvezményének érvényesítéséhez az is szükséges, hogy az átruházott eszközökben az ingatlanok aránya ne haladja meg az 50 százalékot (az eddigi 75 százalék helyett).
Az átruházott eszközök értékébe nem számít bele a pénzeszköz és a pénzkövetelés. Az illetékmentesség további feltétele, hogy az átruházó cég legalább két olyan üzletággal rendelkezzen, amelyeket már két teljes adóévben működtetett.
[Itv. 26. § (1) bekezdés l) és q) pontok]
10.8. Az államigazgatási eljárási illetékek
10.8.1. Illetékmentesség
Illetékmentes az őstermelői igazolvány cseréje, ha arra azért kerül sor, mert az igazolványban szereplő, utca-, helységnév, illetve házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján megváltozik, vagy a vállalkozó lakóhelyeként megjelölt település más megye illetékességi területéhez kerül, összhangban a vállalkozói igazolványra, illetve üzlet működési engedélyére vonatkozó, cégjegyzékre, lakcímet igazoló hatósági igazolványra és forgalmi engedélyre vonatkozó szabályozással.
[Itv. 33. § (2) bekezdés 32. pont]
Illetékmentes a vállalkozói igazolvány cseréje, illetve a működési engedély módosítása, ha arra helység-, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntésen alapuló megváltozása, illetve település más megye illetékességi területéhez történő csatolása miatt kerül sor, összhangban az őstermelői igazolvány, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, valamint a forgalmi engedély hasonló okból történő módosításának, cseréjének illetékszabályozásával.
(Itv. melléklete)
10.9. Az igazgatási és bírósági szolgáltatások díja
A módosítás az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó keretszabályok összehangolását tartalmazza a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvényben alkalmazott megnevezésekkel.
[Itv. 67. § (4) bekezdés]
10.10. Az illeték megfizetése
10.10.1. Az államigazgatási eljárási illeték és bírósági eljárási illeték megfizetése
A 10 000 forintot meghaladó államigazgatási eljárási illeték és bírósági eljárási illeték készpénzzel vagy – ha erre lehetőség van – az állami adóhatóságnál bankkártyával is megfizethető.
Az állami adóhatóságnak lehetősége nyílik arra, hogy maga állapítsa meg és szabja ki az államigazgatási eljárási illetéket és bírósági eljárási illetéket. Megszűnik az így kiszabott illeték készpénzben, házipénztárba történő megfizetésének lehetősége, ehelyett készpénz-átutalási megbízáson (csekken) vagy bankszámlák közötti átutalással fizethető meg az illeték, illetve amennyiben annak technikai feltételei fennállnak, akkor az állami adóhatóságnál bankkártyával.
[Itv. 73. § (7) bekezdés, Itv. 74. § (1) bekezdés]
10.10.2. Az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó közös szabályok
A 10 000 forintot meghaladó államigazgatási és bírósági eljárási illeték kiszabás alapján történő megfizetése esetén az eljáró hatóságnak nem kell ellenőriznie a megfizetés megtörténtét, elegendő, ha a kérelmező, illetve a peres fél olyan eredeti iratot nyújt be, melyen az adóhatóság igazolja az illetékkiszabásra történő bemutatás megtörténtét. Ezáltal gyorsulhat az illetékköteles eljárások kezdeményezése.
[Itv. 74/A. § (5) bekezdés]
10.10.3. Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése
A gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, illetve gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jogok megszerzése esetén az illetéket – a változás közúti közlekedési nyilvántartáson való átvezetésének feltételeként – az okmányirodánál kell megfizetni.
2009. július 1-jétől kötelezővé válik az okmányirodák számára a bankkártyás illetékfizetés technikai feltételeinek megteremtése.
[Itv. 76. § (1) bekezdés]
10.11. Késedelmi pótlék
A hatályos szabályozásban nincsen rendelkezés arról, amikor a lakóház építésére alkalmas telektulajdon vonatkozásában vállalt beépítésre nyitva álló 4 éves határidőn belül – például 2 év múlva – a vagyonszerző jelzi, hogy a beépítést nem tudja teljesíteni. A gyakorlatban az ilyen esetekben a vagyonszerző terhére nem a 4 év, hanem a vállalás meghiúsulásáról tett bejelentés, illetve az ezt követő illetékfizetés időpontjáig kiszámolt késedelmi pótlékkal növelt összeget szabják ki. Minden esetben köteles a vagyonszerző, illetve annak jogutódja a kiszabott, de megfizetés tekintetében felfüggesztett illeték késedelmi pótlékkal növelt összegének megfizetésére.
[Itv. 87. § (2) bekezdés]
10.12. Értelmező rendelkezések
10.12.1. Forgalmi érték
Jelenleg a követelés forgalmi értéke csak a pénzre szóló követelés vonatkozásában van rögzítve. A módosítással a követelés forgalmi értékének meghatározása egyértelművé teszi, hogy bármilyen vagyontárgy kiadására vonatkozó követelés esetén a vagyontárgy forgalmi értékét kell a követelés forgalmi értékének tekinteni. A szolgáltatás nyújtására vonatkozó követelés forgalmi értéke megegyezik a szolgáltatás független felek közötti ügylet esetén irányadó, pénzben kifejezhető értékével.
10.12.2. Gépjármű-forgalmazó
Gépjármű-forgalmazónak az a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának értékesítésével foglalkozó vállalkozó minősül, amelynél előző évi nettó árbevételének legalább 50 százaléka gépjármű értékesítéséből származott.
10.12.3. Nettó árbevétel
Nettó árbevételen a Htv.-ben meghatározott nettó árbevételt kell érteni.
10.12.4. Gépjármű pénzügyi lízinget folytató vállalkozó
A gépjárműlízinget végzőkre vonatkozó illetékmentesség szabályainak változásával összhangban módosul a "gépjármű pénzügyi lízinget folytató vállalkozó" meghatározása: gépjármű pénzügyi lízinget folytató vállalkozónak az minősül, akinek előző adóévi nettó árbevétele legalább 75 százalékban pénzügyi lízingtevékenységből származott úgy, hogy nettó árbevételének legalább 50 százaléka gépjárművek pénzügyi lízingjéből származott.
10.12.5. Ingatlan és gépjármű pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozó
Az ingatlan és gépjármű pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozók meghatározásával összefüggésben megszűnik a pénzügyi lízingtevékenység kizárólagosságára vonatkozó követelmény. Ilyen vállalkozónak az minősül, akinek nettó árbevétele legalább 75 százaléka kifejezetten pénzügyi lízingtevékenységből származik, úgy, hogy egyidejűleg a nettó árbevétele 25 százaléka ingatlan és legalább 25 százaléka gépjármű pénzügyi lízingtevékenységből ered.
[Itv. 102. § (1) bekezdés e), k) és n)-p) pontok]
