Segédanyag az adótörvények 2023. évi változásai konferenciához

 

Törvény címe:
A 2022. ÉVI XLV. TÖRVÉNY EGYES ADÓTÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
A 2023. JANUÁR 1-JÉTŐL MÓDOSULÓ ADÓTÖRVÉNYEK KONKRÉT JOGSZABÁLYHELYEI TARTALOMJEGYZÉKKEL

 

(Az új jogszabályhelyek pirossal kiemelve az Országgyűlés által 2022. november 22-én elfogadott törvényben)

 

2022. évi XLV. törvény egyes adótörvények módosításáról

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/F. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallási tervezetben a nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján feltünteti a 25 év alatti fiatalok kedvezményének jogosultat megillető összegét.”

2. § Az Szja tv. 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor – saját döntése alapján, az e fejezetben előírtaktól eltérően – a vállalkozói kivét adóelőlegét havonta, az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente állapítja meg és vallja be az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adó- és járulékbevallásban.”

3. § (1) Az Szja tv. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére a 8. számú melléklet rendelkezései szerint átalányadózást választhat az (5)–(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve.”

(2) Az Szja tv. 50. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra átalányadózást ismételten nem választhat.

(8) A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó az 52. § (1) bekezdésben meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. E rendelkezés alkalmazásában tevékenységét év közben kezdőnek kell tekinteni azt az egyéni vállalkozót is, aki az átalányadózásra áttérést közvetlenül megelőző időszakban kisadózónak minősült.”

4. § Az Szja tv. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben

a) az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét,

b) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti

kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét nem haladja meg.”

5. § Az Szja tv. 60. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Házassági vagyonközösség fennállása alatt megszerzett ingatlan esetén az (1) bekezdés szerint meghatározott szerzési időpont mindkét házastársnál azonos, kivéve, ha házassági vagyonjogi szerződés ettől eltérően rendelkezik.”

6. § Az Szja tv. 67. § (9) bekezdés a) pont ag) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:

a) az értékpapír megszerzésére fordított érték:]

„ag) az MRP szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, az MRP szervezet vagy az MRP szervezetben fennálló tagi részesedést kezelő vagyonkezelő alapítvány által a résztvevő tulajdonába adott értékpapír esetében az átadásig a résztvevő által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész,”

7. § Az Szja tv. 67/B. § (14) bekezdés b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Tartós befektetési szerződést köthet az (1) bekezdésben említett magánszemélyen túlmenően:]

„b) a bizalmi vagyonkezelő – a magánszeméllyel mint vagyonrendelővel magánszemély mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelési szerződés, valamint a magánszemély mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából magánszemély által alapított vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelői feladatának teljesítése céljából,”

[azzal, hogy a szerződés szerint keletkező hozam adókötelezettségére e § rendelkezéseit kell alkalmazni, a hozammal kapcsolatban keletkező adókötelezettséget az alapítványi vagyon, a kezelt vagyon terhére a szerződő alapítvány, vagyonkezelő teljesíti, az e § szerinti rendelkezést, bevallási kötelezettséget az alapítvány, a vagyonkezelő tesz, teljesít.]

8. § Az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély)

„l) az értékpapírt a KMRP szervezet résztvevőjeként vagy a KMRP keretében létesített vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettjeként szerezte; a KMRP szervezet résztvevőnként, a vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettenként az adóévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a résztvevőnek, illetve a kedvezményezettnek a vagyon felosztása során átadott összes értékpapírnak az átadásuk napjára megállapított együttes szokásos piaci értékéről, valamint az azok megszerzése érdekében a résztvevő által teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről.”

9. § Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

10. § Az Szja tv.

a) 3. § 63. pont a) alpontjában a „lévő járművel” szövegrész helyébe a „lévő vagy általa bérelt, lízingelt járművel” szöveg,

b) 52. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szöveg,

c) 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek rész 11. pontjában a „telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex” szövegrész helyébe a „telefon, mobiltelefon, telefax, cb-rádió, internet” szöveg,

d) 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek rész 12. pontjában az „a telefon, a rádiótelefon, a telefax, a cb-rádió, a telex” szövegrész helyébe az „a telefon, a mobiltelefon, a telefax, a cb-rádió, az internet” szöveg, az „a készülék ára, és a beszerelés díja” szövegrész helyébe az „a készülék ára, a beszerelés díja és a használat díja” szöveg,

e) 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek rész 12. pontjában a „telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex” szövegrész helyébe a „telefon, mobiltelefon, telefax, cb-rádió” szöveg,

f) 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek rész 13. pontjában az „a telefon, a rádiótelefon, a telefax, a cb-rádió, a telex” szövegrész helyébe az „a telefon, a mobiltelefon, a telefax, a cb-rádió, az internet” szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti az Szja tv. 50. § (4) bekezdése.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

12. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény)

4. §-a a következő 30/d. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„30/d. saját jogú nyugdíjas: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő természetes személy;”

13. § A Tao. törvény 5. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) A vagyonkezelő alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg adókötelezettségét, azzal az eltéréssel, hogy társasági adókötelezettsége azon a napon kezdődik, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. A természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyon, valamint a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány adóbevallás helyett az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tesz, ha az adóévben bevételt nem szerzett, vagy az adóévben csak olyan bevételt szerzett, amelynek alapján adómentesség illeti meg.

A kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor a természetes személy kedvezményezettel esik egy tekintet alá a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány.”

14. § A Tao. törvény 6. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3c) Az adózó csoporttagsága megszűnik

a) adókötelezettsége megszűnése napján,

b) kilépése napján,

c) a csoportos társasági adóalany megszűnése napján,

d) azon a napon, amelyet követő naptól már nem felel meg a tagságára előírt összes feltételnek,

e) végelszámolása, felszámolása, kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző nappal,

f) megszűnése napján, ha az adózó végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg.”

15. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„o) a társasház, a társasüdülő (a továbbiakban együtt: társasház) tulajdonostársainak közössége által a közös név alatt megszerzett olyan jövedelemből való részesedés alapján az adózó által az adóévben bevételként elszámolt összeg, amely jövedelemre vonatkozóan a társasház a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint az adót megfizette, továbbá a kezelt vagyon, az alapítvány, a vagyonkezelő alapítvány által megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint megállapított, tartós befektetésből származó jövedelem,”

(2) A Tao. törvény 7. § (31) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(31) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.”

16. § A Tao. törvény 20. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell az adót megfizetnie)

„b) a természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyonnak, valamint a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítványnak, ha az adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén szerzett bevételt, azzal, hogy a kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor a természetes személy kedvezményezettel esik egy tekintet alá a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány,”

17. § A Tao. törvény 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben a csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, a csoportos társasági adóalany és a volt csoporttag, továbbá a csoportos társasági adóalany megszűnése esetén a volt csoporttag köteles a csoporttagság megszűnésére okot adó körülmény napját, illetve a csoportos társasági adóalany megszűnésére okot adó körülmény napját követő 30 napon belül a csoportos társasági adóalany által bevallott adóelőleget megosztani és bevallani, és ennek alapján a csoporttagság megszűnése, illetve a csoportos társasági adóalany megszűnése napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig az adóelőleget megfizetni.”

18. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (107) bekezdéssel egészül ki:

„(107) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított 5. § (7a) bekezdését, 7. § (1) bekezdés o) pontját és 20. § (1) bekezdés b) pontját az adózó választása szerint alkalmazhatja a 2022. adóévére.”

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (108)–(113) bekezdéssel egészül ki:

„(108) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés l) pontját és (31) bekezdését első alkalommal a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallás vonatkozásában kell alkalmazni, figyelemmel a (112) bekezdésben foglaltakra.

(109) Az e törvény hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatás az adózó erre vonatkozó választása és adóbevallásban benyújtott nyilatkozata szerint az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából” című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: Válságközlemény) 2.1. szakaszának szabályaival és a támogatási programot jóváhagyó SA.103089 számú határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban is igénybe vehető, figyelemmel a (110)–(113) bekezdésekre, valamint a 4. számú mellékletre.

(110) A (109) bekezdés szerinti választás első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóévről a (109) bekezdés hatálybalépését követően benyújtott adóbevallás vonatkozásában alkalmazható.

(111) A (110) bekezdéstől eltérően e törvény 7. § (1) bekezdés l) pontja tekintetében a (109) bekezdést első alkalommal a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallás vonatkozásában lehet alkalmazni, figyelemmel a (112) bekezdésben foglaltakra.

(112) E bekezdés hatálybalépését megelőzően, de 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallását illetően az e törvény 7. § (1) bekezdés l) pontja tekintetében az adózónak önellenőrzést kell benyújtania.

(113) A (109) bekezdés szerinti adózói választás és nyilatkozat utoljára a Válságközlemény alkalmazhatóságának határidejéig benyújtott adóbevallásban tehető meg.”

(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (114) bekezdéssel egészül ki:

„(114) A 29/A. § (6) bekezdése hatálya alá tartozó, a 7. § (1) bekezdés ny) pontja szerinti csökkentő tételt, illetve a 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tételt alkalmazó adózó a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteségét legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalapnak a 7. § (1) bekezdés ny) pontja szerinti csökkentő tétellel növelt és a 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tétellel csökkentett összegének 50 százalékáig számolhatja el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. E rendelkezés az adózó választása szerint első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő adóévre alkalmazható.”

19. § A Tao. törvény 30/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30/H. § E törvény 29/A. § (109)–(113) bekezdése alapján az adózó erre vonatkozó választása és adóbevallásban benyújtott nyilatkozata szerint igénybe vett támogatás a Válságközlemény 2.1. szakaszának szabályaival és a támogatási programot jóváhagyó SA.103089 számú határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban nyújtott támogatásnak minősül.”

20. § A Tao. törvény a 2. melléklet szerinti 4. számú melléklettel egészül ki.

21. § A Tao. törvény

a) 6. § (9) bekezdés a) pontjában és 8. § (1) bekezdés t) pontjában a „bekerülési” szövegrész helyébe a „könyv szerinti” szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés l) pontjában a „(31)–(32)” szövegrész helyébe a „(31)” szöveg,

c) 22/B. § (2b) bekezdésében a „37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályaival” szövegrész helyébe a „37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) szabályaival” szöveg,

d) 29/A. § (83) bekezdésében a „2022. december 31.” szövegrész helyébe a „2023. december 31.” szöveg,

e) 3. számú melléklet B) rész 3. pontjában a „8. és” szövegrész helyébe a „8., 9. és” szöveg

lép.

22. § Hatályát veszti a Tao. törvény

a) 7. § (1) bekezdés l) pontjában a „ , de legfeljebb az elektromos töltőállomás bekerülési értéke és az elektromos töltőállomás által a beruházás befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt elért (elérhető), az adózó becslése szerinti, az elektromos töltőállomás pozitív működési eredménye közötti különbözet,” szövegrész,

b) 7. § (32) bekezdése,

c) 3. számú melléklet B) rész 1. pontjában a „[Tbj. 4. § f) pont]” szövegrész,

d) 3. számú melléklet B) rész 3. pontjában a „[Tbj. 4. § f) pont]” szövegrész,

e) 3. számú melléklet B) rész 9. pontjában az „ , a Tbj. 4. § 17. pontja szerinti” szövegrész.

3. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

23. § Hatályát veszti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (2a) bekezdése.

4. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

24. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„1. átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadvány szerint meghatározott állományi létszám;”

(2) A Katv. 2. § 20. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

20. kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény:)

„c) a 19. pont c) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első három évében, továbbá személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében;”

25. § A Katv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A III. Fejezetet az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.

(2) A kisvállalati adó alanya – a fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozót és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy kivételével – az Szt. hatálya alá tartozik.

(3) A fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az Art. bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit az Szt. előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.”

26. § A Katv. 16. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha]

„g) az adóévet megelőző adóévben a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ny) pontja, illetve 8. § (1) bekezdés j) pontja alkalmazásával társasági adóalap módosítást várhatóan nem kell végrehajtania.”

27. § (1) A Katv. 19. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„e) az állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az állami adó- és vámhatóság számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért véglegessé vált döntéssel mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg;”

(2) A Katv. 19. § (5) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„l) ha az adózónak az adóévben a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ny) pontja, illetve 8. § (1) bekezdés j) pontja alkalmazásával társasági adóalap módosítást kellene végrehajtania, az adóév első napját megelőző nappal,”

(3) A Katv. 19. § (5) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„m) ha az adózónak az adóévben a Tao. tv. 16/A. §-a, illetve 16/B. §-a alkalmazásával társasági adóalap módosítást kellene végrehajtania, az adóév első napját megelőző nappal.”

28. § A Katv. 20. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek minősül)

„b) az a) ponttól eltérően tag esetén a Tbj. 4. § 14. pont 14.2. alpontja szerinti minimálbér 112,5%-a, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra vonatkozóan, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége,”

29. § A Katv. 29/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a kisvállalati adóval összefüggésben a következő uniós jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:)

„d) a Tanács 2016/1164 EU irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról és a Tanács 2017/952 EU irányelve (2017. május 29.) az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról.”

30. § Hatályát veszti a Katv.

a) 18/A. §-a,

b) 20. § (4) bekezdés d) pontja, és

c) 32. § (6) és (7) bekezdése.

5. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

31. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 6. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) A (3) bekezdés l) pontja szerinti összeg 7. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.”

32. § A Távhő törvény 18. §-a a következő (15)–(19) bekezdéssel egészül ki:

„(15) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés l) pontját, valamint (14) és (15) bekezdését első alkalommal a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallás vonatkozásában kell alkalmazni, figyelemmel a (18) bekezdésben foglaltakra.

(16) Az e törvény 6. § (15) bekezdése hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatás az adózó erre vonatkozó választása és adóbevallásban benyújtott nyilatkozata szerint az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából” című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: Válságközlemény) 2.1. szakaszának szabályaival és a támogatási programot jóváhagyó határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban is igénybe vehető, figyelemmel a (17)–(19) bekezdésre, valamint a Tao. tv. 4. számú mellékletében foglaltakra.

(17) A (16) bekezdést első alkalommal a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallás vonatkozásában, a támogatási programot jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően lehet alkalmazni, figyelemmel a (18) bekezdésben foglaltakra.

(18) E bekezdés hatálybalépését megelőzően, de 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallását illetően az e törvény 6. § (3) bekezdés l) pontja tekintetében az adózónak önellenőrzést kell benyújtania.

(19) A (16) bekezdés szerinti adózói választás és nyilatkozat utoljára a Válságközlemény alkalmazhatóságának határidejéig benyújtott adóbevallásban tehető meg.”

33. § A Távhő törvény 6. § (3) bekezdés l) pontjában a „(13)–(17)” szövegrész helyébe a „(14)–(16)” szöveg lép.

34. § Hatályát veszti a Távhő törvény

a) 6. § (3) bekezdés l) pontjában a „az elektromos töltőállomás bekerülési érték, de legfeljebb” és az „és az elektromos töltőállomás által a beruházás befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt elért (elérhető), az adózó bekerüléskori becslése szerinti, az elektromos töltőállomás pozitív működési eredménye közötti különbözet összege,” szövegrészek,

b) Távhő törvény 6. § (13) és (17) bekezdése,

c) 6. § (14) bekezdésében az „ , és amely tartalmazza a beruházás befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt az elektromos töltőállomás által elért üzemi eredményről” szövegrész.

II. FEJEZET

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

35. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 6. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha]

„b) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy

ba) annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy

bb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavételi engedély véglegessé válása, vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján épített lakóingatlan felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy

bc) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év

[a ba), bb) és bc) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan];”

36. § Az Áfa tv. 17. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában:]

„k) az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény szerinti gazdaságátadási szerződés alapján megvalósuló gazdaságátadást.”

37. § Az Áfa tv. 18. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli]

„h) a gazdaságot átadó személyt a 17. § (3) bekezdés k) pontja szerinti esetben,”

[azon e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.]

38. § Az Áfa tv. 49/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) bekezdés alkalmazásában az állami adó- és vámhatóság részére történő bejelentésnek minősül, ha az adóalany élt a 253/I. § (1)–(2) bekezdés szerinti választási jogával.”

39. § Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól:)

„j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek

ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy

jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavételi engedély véglegessé válása, vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján épített lakóingatlan felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év; vagy

jc) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év;”

40. § Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)

„b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését és rendeltetésének megváltoztatását is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;”

41. § Az Áfa tv. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott számlán az áthárított adót [169. § k) pontja] – a 80. § szerint meghatározott árfolyam alkalmazásával – forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek.”

42. § Az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén az engedélyezett géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. Jogszabály előírhatja, hogy a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép-, gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldás működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható.

Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit, a gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldás azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép-, a gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldás üzemeltetőjének adataival.

Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép-, a gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldás üzemeltetője részére biztosított szolgáltatás szüneteltetéséről, illetve megszüntetéséről adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság – az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel – jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.”

43. § (1) Az Áfa tv. 188. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:)

„c) az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek

ca) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy

cb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavételi engedély véglegessé válása, vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján épített lakóingatlan felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy

cc) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év,”

(fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.)

(2) Az Áfa tv. 188. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:)

„h) a 49/A. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével a 12/B. § szerinti termékértékesítés”

(fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.)

44. § Az Áfa tv. 193. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében)

„d) a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása és a Közösség belföldtől eltérő területén teljesített 12/B. § szerinti termékértékesítése esetében;”

45. § (1) Az Áfa tv. 195. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően:

a) a 11. § (2) bekezdésének a) pontja,

b) a 188. § (3) bekezdésének aa) alpontja,

c) a 188. § (3) bekezdésének b)–d) pontjai,

d) a 188. § (3) bekezdésének h) pontja, és

e) a 193. § (1) bekezdésének d) pontja

szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében az adóalany jogosult az alanyi adómentesség időszakában keletkezett, az a)–e) pontokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására.”

(2) Az Áfa tv. 195. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az adóalany jogosult továbbá a 193. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adó levonására, feltéve, hogy az importált termékkel a 12/B. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítést teljesít a Közösség valamely tagállamában.”

46. § Az Áfa tv. 253/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az az adóalany, aki (amely) gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban belföldön rendelkezik állandó telephellyel, választhatja, hogy adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget a Közösség azon tagállamában teljesített nem adóalany részére nyújtott szolgáltatása után, ahol nem telepedett le gazdasági céllal, valamint termék Közösségen belüli távértékesítése után.”

47. § Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdésének e)–h) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„e) a gépi nyugta-, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgéppel, gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldással rögzített adatok állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának és az állami adóhatóság által a pénztárgépek és gépi nyugta adására szolgáló egyéb technikai megoldások működése felett gyakorolt felügyeletnek a szabályait, a közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alóli egyedi mentesítés szabályait;

f ) a gépi nyugta-, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgép, taxaméter, gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldás forgalmazása engedélyezésének szabályait – ideértve az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező szerv kijelölését is –, a forgalmazási engedély kiadásának műszaki és személyi követelményeit, a forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;

g) a pénztárgép, taxaméter, gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldás forgalmazásának, szervizelésének és üzemeltetésének szabályait, a szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a műszerészi igazolványra, annak kiadására, érvényességére és visszavonására vonatkozó szabályokat;

h) a pénztárgép, gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldás forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;”

48. § Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gu) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

„gu) a Tanács (EU) 2022/890 irányelve (2022. június 3.) a 2006/112/EK irányelvnek a bizonyos csalásra alkalmas termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása esetén alkalmazott választható fordított adózási mechanizmus, valamint a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus alkalmazási időszakának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról.”

49. § Az Áfa tv. a következő 356. §-sal egészül ki:

„356. § E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított, illetve módosított 188. § (3) bekezdés h) pontja, 193. § (1) bekezdés a) és d) pontja, 195. § (2) bekezdése, (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése a 2022. január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletekre alkalmazandó.”

50. § Az Áfa tv. a következő 357. §-sal egészül ki:

„357. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés b) pontját – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – azon szolgáltatások esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2023. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás nyújtása esetén továbbra is a 2022. december 31-én hatályos szabályok szerint kell eljárni, ha a teljesítés időpontja 2023. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik, de a szolgáltatást igénybe vevő adóalanynak a 60. § (1)–(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2023. január 1-jét megelőzően kellene megállapítani.

(3) Amennyiben az előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2023. január 1-jét megelőző napra esik azon e törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatások esetén, amelyek 2022. december 31-én még nem tartoztak a 142. § (1) bekezdés b) pontja hatálya alá, az előleg jóváírására, kézhezvételére, megszerzésére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a szolgáltatás igénybe vevőjének adófizetési kötelezettsége – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.”

51. § Az Áfa tv. a következő 358. §-sal egészül ki:

„358. § E törvény 2024. december 31-én hatályos 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 50. és 51. sora szerinti lakóingatlan-értékesítés általános forgalmi adó mértékére a 2024. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a 84. § szerint megállapított időpont a 2025. január 1. napjával kezdődő és a 2028. december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogy

a) építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére az építési engedély 2024. december 31. napjáig véglegessé vált, vagy

b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2024. december 31. napján bejelentették.”

52. § Az Áfa tv.

1. 18. § (1a) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „ja) vagy jb) alpontja” szövegrész helyébe a „ja), jb) vagy jc) alpontja”;

2. 143. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdésben és a 144. §-ban meghatározott eltéréssel” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel”;

3. 193. § (1) bekezdés a) pontjában az „a)–d) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a)–d) és h) pontjában”;

4. 195. § (3) bekezdés b) pontjában az „a (2) bekezdés d) pontjában” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés e) pontjában”;

5. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 50., 51. és 59. sorában a „ja) vagy jb) alpontja” szövegrészek helyébe a „ja), jb) vagy jc) alpontja” szöveg lép.

53. § Hatályát veszti az Áfa tv.

1. 142. § (1) bekezdés h) pontja,

2. 142. § (1) bekezdés i) pontja,

3. 142. § (1) bekezdés j) pontja,

4. 142. § (8) bekezdése,

5. 142. § (9) bekezdése,

6. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 50. és 51. sora,

7. 6/A. számú melléklete,

8. 6/B. számú melléklete,

9. 6/C. számú melléklete.

7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

54. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„3. adómentességi igazolás: az (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek adófelfüggesztés melletti szállításához és szabad forgalomba bocsátást követő szállításához kapcsolódó okmányhasználat tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az adómentességi igazoláshoz használandó űrlap meghatározásáról szóló, 2022. július 5-i (EU) 2022/1637 bizottsági végrehajtási rendelet mellékletében közzétett okmány;”

(2) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan)

„20. jelölt gázolaj: a gázolaj és a kerozin közös adóügyi jelölőanyagának létrehozásáról szóló, 2022. január 17-i 2022/197/EU bizottsági végrehajtási határozata szerint Solvent Yellow 124 vagy ACCUTRACE™ PLUS jelölőanyaggal megjelölt gázolaj;”

(3) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan)

„20. jelölt gázolaj: a gázolaj és a kerozin közös adóügyi jelölőanyagának létrehozásáról szóló, 2022. január 17-i 2022/197/EU bizottsági végrehajtási határozata szerint ACCUTRACE™ PLUS jelölőanyaggal megjelölt gázolaj;”

55. § A Jöt. 144. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A teljesen denaturált alkohol tagállamba e-EKO-val, belföldön, valamint belföld és harmadik ország között a 64. § (1) bekezdése szerinti szállítólevéllel szállítható.”

56. § A Jöt.

a) 8. § (1) bekezdés a) pontjában és 62. § (5) bekezdés b) pontjában, az „EKO” szövegrész helyébe az „e-EKO” szöveg,

b) 54. § (2) bekezdésében az „e-TKO-nak a 684/2009/EK rendeletben, valamint a végrehajtási rendeletben előírtak szerint kitöltött” szövegrész helyébe az „e-TKO” szöveg lép.

57. § Hatályát veszti a Jöt.

a) 54. § (7) bekezdésében az „a 684/2009/EK rendeletre figyelemmel” szövegrész,

b) 57. § (2) bekezdésében az „a 684/2009/EK rendeletben meghatározott adattartalommal” szövegrész,

c) 58. § (6) bekezdésében a „– figyelemmel a 684/2009/EK rendeletre –” szövegrész.

8. Az egyes törvényeknek az otthonteremtési akcióterv bevezetése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi CXXXIII. törvény módosítása

58. § Nem lép hatályba az egyes törvényeknek az otthonteremtési akcióterv bevezetése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi CXXXIII. törvény 6. §-a és 8. § b) pontja.

59. § Hatályát veszti az egyes törvényeknek az otthonteremtési akcióterv bevezetése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi CXXXIII. törvény 19. § (2) bekezdése.

9. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény módosítása

60. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény 64. § c) pontja.

III. FEJEZET

EGYES ÁGAZATI ADÓK MÓDOSÍTÁSA

10. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

61. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/A. § Az 5. § (1)–(2) bekezdésekben foglaltaktól eltérően az adó mértéke 2019. július 1-jétől 2023. december 31-ig az adóalap 0%-a.”

62. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2019. július 1. és 2023. december 31. közötti adókötelezettségre nem kell alkalmazni a 3. § (3)–(4) bekezdését, a 7. § (4)–(5) és (7) bekezdését, valamint a 7/B. §–7/E. §-t.”

IV. FEJEZET

HELYI ADÓK MÓDOSÍTÁSA

11. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

63. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany

a) a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó árbevételét,

b) a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét,

c) országos közlekedésszervezőként közlekedésszervezői szolgáltatás nyújtásából származó értékesítés nettó árbevételét,

d) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetként – a földgázpiaci és villamosenergia-piaci ügyletek elszámolása érdekében – földgáz, villamos energia értékesítés nettó árbevételét, vagy

e) jogszabály alapján erre feljogosított dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet végző személyként a dohánytermék-kiskereskedők részére történő dohánytermék értékesítés nettó árbevételét számol el.”

(2) A Htv. 39. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az a vállalkozó, aki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint szokásos piaci ár alkalmazására kötelezett, a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget, ráfordítást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti szokásos piaci ár alapulvételével állapítja meg. A nettó árbevétel csökkentésének vagy a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összege növelésének feltétele, hogy a vállalkozó rendelkezzen a vele szerződő fél azon nyilatkozatával, miszerint az ugyanakkora összeggel növelte a nettó árbevételt vagy csökkentette a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összegét az őt terhelő iparűzési adó alapjának megállapítása során. Ha a szerződő fél nem alanya a helyi iparűzési adónak, vagy a szokásos piaci ár miatti korrekció olyan ügyletre vonatkozik, amelyben az ellenértéknem befolyásolja a szerződő fél helyi iparűzési adóalapjának összegét, akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy e korrekciót az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó

vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során figyelembe vette.”

64. § A Htv. 39/A–39/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39/A. § (1) Az a vállalkozó, akinek/amelynek az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a bevétele nem haladja meg

a) a 25 millió forintot,

b) a 120 millió forintot, feltéve, hogy az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónak minősül, (a továbbiakban az a) és b) alpont szerinti vállalkozó e § alkalmazásában együtt: kisvállalkozó) az adóévi adó alapját a (2) bekezdésben foglaltak szerint is megállapíthatja.

(2) A kisvállalkozó (4) bekezdés szerint bejelentett döntése alapján az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és

telephelye szerinti önkormányzatonként

a) 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió forintot nem haladja meg,

b) 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,

c) 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a 18 millió forintot meghaladja, de az 25 millió forintot – az (1) bekezdés

b) pontja szerinti kisvállalkozó esetén a 120 millió forintot – nem haladja meg, azzal, hogy e § alkalmazásában bevétel alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt kell érteni.

(3) Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévi adóalap a (2) bekezdés szerinti adóalapnak az adókötelezettség napjai alapján napi arányosítással számított időarányos összegével egyezik meg.

(4) A (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás választását

a) a kisvállalkozó – az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévről szóló adóbevallásban az első adóévre is – az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig

b) a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő vállalkozó – ide nem értve az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozót – a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon jelenti be az adóhatóság számára.

A kisvállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és mindaddig érvényes, amíg a kisvállalkozó az adóalapját a (2) bekezdés szerint kívánja megállapítani. A bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

(5) Ha a vállalkozó bevétele az adóévben meghaladja az (1) bekezdés szerinti rá vonatkozó összeget, akkor az adó alapját az adóévre és az azt követő adóévre a 39. § (1) bekezdés szerint, vagy, ha a 39/B. § szerinti adóalapmegállapítás feltételeinek megfelel, – választása szerint – a 39/B. § szerint kell megállapítani.

(6) Ha a kisvállalkozó már nem a (2) bekezdés szerint kívánja megállapítani az adóalapját, akkor e döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelentheti be az adóhatóságnak. E bejelentéssel egyidejűleg adóelőleg bevallására köteles, a bevallott adóelőleg két részletben esedékes. A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig teljesítendő adóelőleg-bevallással egyidejűleg az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg fizetésére köteles.

(7) Ha a kisvállalkozó a (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor adóját az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles megfizetni.

(8) Nem kell bevallást benyújtani, ha az adóévi adó összege nem haladja meg az adóévi adóelőleg összegét és – ha a megfizetett adóelőleg összege magasabb – az adózó az adóelőleg és az adóévi adó összege különbözetének a visszatérítését nem kéri. Ha a kisvállalkozó az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig adóbevallást nem nyújt be, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóévi adófizetési kötelezettségének az adóévi adóelőleg megfizetésével kíván eleget tenni.

(9) A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – a 41. § (4) és (7) bekezdéseire figyelemmel – az adóévre adóelőleg fizetésére köteles, melynek összege az előző adóév adójának összegével azonos.

A kisvállalkozót az adóelőleg-fizetésről bevallási kötelezettség nem terheli, ha a megelőző adóévről a (8) bekezdésre figyelemmel adóbevallás benyújtására nem köteles.

(10) Abban az adóévben, amelyikben a kisvállalkozó a (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítási mód alkalmazására áttér,

a) az adóév harmadik hónapjának 15. napján esedékes, az adóévre korábban bevallott adóelőleget annak eredeti esedékességekor köteles megfizetni,

b) ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele nem több, mint az (1) bekezdés szerinti bevétel, a (9) bekezdésben fogaltaktól eltérően az adóelőleg összege az előző adóév bevétele alapján a (2) bekezdés szerint megállapított adóalap és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata,

c) az a) pont szerint megfizetett adóelőleg összege a (9) bekezdés vagy a b) pont szerint – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – fizetendő adóelőleg összegébe beszámít.

(11) Ha a kisvállalkozó a (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor a helyi iparűzési adóban adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nem jogosult.

39/B. § (1) A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.

(2) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévről szóló bevallásban legkésőbb az annak benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

(3) Ha a vállalkozó kisvállalati adóalanyisága megszűnik, akkor az adó alapját a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 39. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.

(4) Ha a vállalkozó kisvállalati adóalanyisága megszűnik, akkor

a) köteles a kisvállalati adókötelezettségéről szóló bevallásbenyújtással egyidejűleg a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani azzal, hogy nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.

b) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.”

65. § A Htv. 40/J. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a vállalkozó az IFRS-ek alkalmazásáról vagy a számviteli politika változásáról szóló döntést követően, de az áttérés adóévét megelőzően jogutódlással megszűnik, az áttérési különbözet összegét a jogutód köteles megállapítani az (1) és (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával.”

66. § A Htv. VI. fejezete a következő 51/Q. §-sal egészül ki:

„51/Q. § (1) A 2022. december 31-én hatályos 39/B. § (3) bekezdése szerinti iparűzési adóalap-megállapítást alkalmazó vállalkozó a 2022. évben kezdődő adóévről 2023. május 31-ig nyújthat be adóbevallást.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti vállalkozó a (3) bekezdés szerinti bejelentését nem teszi meg, akkor azzal a vélelemmel kell élni, hogy az iparűzési adó alapját 2023. január 1-jétől a 39/A. §-a szerint állapítja meg.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vállalkozó 2023. január 1-jétől nem kívánja az iparűzési adó alapját a 39/A. § szerinti adóalap-megállapítási módszer szerint megállapítani, akkor e döntését 2023. május 31-ig köteles – a bevallási vagy a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon – bejelenteni az adóhatósághoz.

A bejelentéssel egyidejűleg a 2023. január 1. és a 2024. június 30. közötti előlegfizetési időszakra 75 ezer forint adóelőleget is be kell vallani, amelyet két részletben kell megfizetni, 2023. május 31-ei esedékességgel 50 ezer forintot és 2024. március 18-ai esedékességgel 25 ezer forintot.”

67. § Hatályát veszti a Htv. 39/C. § (2) bekezdésében a „39/A. § vagy” szövegrész.

V. FEJEZET

ILLETÉKEK MÓDOSÍTÁSA

12. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

68. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Mentes az ajándékozási illeték alól:

a) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli,

b) a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében megszerzett értékpapír, üzletrész, tagi részesedés,

c) a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerinti KMRP szervezet, vagy ilyen szervezetet kezelő vagyonkezelő alapítvány részére teljesített, a vagyonjuttatónál a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B) rész 26. pontjában foglaltaknak megfelelő juttatás,

d) a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény.”

69. § (1) Az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

„t) ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)–e) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből, saját tulajdonú ingatlan adásvételéből származott;”

(2) Az Itv. 26. §-a a következő (23)–(24) bekezdéssel egészül ki:

„(23) A vagyonszerző az (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során a nettó árbevétel megoszlásáról a fizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkozik. Ha az illetékkötelezettség az adóév hatodik hónapjának 1. napját megelőzően keletkezik, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján előreláthatólag megfelel az (1) bekezdés t) pontja szerinti feltételnek. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt a vagyonszerző az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóév hatodik hónapjának 15. napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.

(24) A tevékenységét a (23) bekezdés szerinti nyilatkozattétel adóévében kezdő vagyonszerző arról nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a az (1) bekezdés t) pontja szerinti tevékenységekből fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, akkor az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illetéket a vagyonszerző terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vagyonszerző az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.”

70. § Az Itv. 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a bíróság határozatában az illeték viseléséről dönt, a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.”

71. § Az Itv. 94. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az illetékbélyeg értékének visszatérítésére irányuló kérelem 2029. december 31-éig terjeszthető elő. E határidő jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.”

72. § Az Itv. a következő 102/D. §-sal egészül ki:

„102/D. § A 2023. december 31-éig szabályszerűen benyújtott iratra ragasztott illetékbélyeget a 2023. december 31-én hatályos 75. § szerint kell értékteleníteni.”

73. § Az Itv.

1. 17/D. § (1) bekezdésében a „kivéve a bizalmi vagyonkezelő” szövegrész helyébe a „kivéve a vagyonkezelő alapítványnak nem minősülő bizalmi vagyonkezelő” szöveg,

2. 26. § (1a) bekezdés f) pontjában a „megvásárlása” szövegrész helyébe a „megszerzése” szöveg,

3. 74/A. § (5) bekezdésében a „74. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „74. § (1a) bekezdés” szöveg,

4. 76. § (1) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „15 – külföldön vásárolt gépjárművek esetén 60 – napon” szöveg,

5. 78. § (1) bekezdésében a „26. § (1) bekezdés a), f), i), l), p), q), r) és y) pontjai” szövegrész helyébe a „26. § (1) bekezdés a), f ), i), l), p), q), r), t) és y) pontjai” szöveg, a „17. § (1) bekezdése vagy” szövegrész helyébe a „17. § (1)–(1a) bekezdése vagy” szöveg,

6. 87. § (1) bekezdésében az „ , az illeték-különbözetről kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az állami adóhatóság által kiadott fizetési felhívásban” szövegrész helyébe az „és a bíróság 78. § (4) bekezdés szerinti határozatában” szöveg,

7. 91. § (5) bekezdésében az „a 17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s), w) pontja” szövegrész helyébe „a 17. § (1) bekezdés k), l), m), p), r), s), w) pontja, 17. § (1a) bekezdés a)–b) és d) pontja” szöveg

lép.

74. § Hatályát veszti az Itv.

1. 17. § (1) bekezdés c) pontja,

2. 73. § (1) bekezdés a) pontjában a „vagy az eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel” szövegrész,

3. 73/A. § (3) bekezdésében az „ , illetve – ha a megfizetni elmulasztott illeték lerovására illetékbélyegben is lehetőség lett volna, választása szerint – zárt borítékban feladott válaszbeadványon illetékbélyegben történő lerovással” szövegrész,

4. 74. § (1) bekezdésében a „vagy illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton” szövegrész,

5. 74/A. § (1), (2) és (2a) bekezdése,

6. „Az illetékbélyeg értéktelenítése” alcíme,

7. 81. § (2) bekezdésében az „az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, vagy” szövegrész,

8. 94. § (2) bekezdésében az „az eljáró hatóság székhelye vagy” szövegrész,

9. 100. § (1) bekezdés c) pontja.

13. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

75. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 2. §-a a következő 14. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„14. egységes adatbeviteli megoldás útján benyújtott vagy fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalási megbízás: a Magyar Nemzeti Bank elnöke által – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felhatalmazás alapján – kiadott rendeletben meghatározott fizetési művelet;”

76. § (1) A Pti. 3. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:]

„j) a kincstár által az Áht. 79. § (2) bekezdés f) pontja alá tartozó kincstári körön kívüli számlatulajdonos számlái terhére végrehajtott, a hallgatói hitel folyósításához kapcsolódó fizetési művelet,”

(2) A Pti. törvény 3. § (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:]

„k) az egységes adatbeviteli megoldás útján benyújtott vagy fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalási megbízás, amennyiben a fizető fél számlatulajdonos természetes személy (az egyéni vállalkozói minőségében fizető természetes személy kivételével),”

(3) A Pti. törvény 3. § (4) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:]

„n) a pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet, feltéve, hogy a számla tulajdonosa kizárólag olyan természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás (különösen a gazdasági társaság, a polgári jogi társasági szerződés, a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy az alapítvány), aki (amely) az Európai Unió más tagállama vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű volt,”

(4) A Pti. törvény 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdés n) pontja alkalmazása során a pénzforgalmi szolgáltató a nem magyar (a más tagállambeli vagy más állambeli) illetőség meghatározásához

a) természetes személy esetén a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. számú melléklet 6. pontjában foglalt szabályokat veszi figyelembe,

b) a jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás esetén a székhely, illetve a tényleges üzletvezetés helye szerinti joghatóságot veszi figyelembe, azzal, hogy az olyan jogi személyt és az olyan egyéb jogi megállapodást, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, a tényleges üzletvezetési helye szerinti joghatóságban illetőséggel rendelkezőnek kell tekinteni.”

77. § A Pti. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)

„f) az érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ezen funkciójának használatával végrehajtott műveletet is tartalmazó, a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén 500 forint,”

78. § A Pti. törvény 2. § 12. pontjában a „számlája” szövegrész helyébe a „számlája, valamint a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetésével kapcsolatosan a kincstárban vezetett technikai számla” szöveg lép.

VI. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

14. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

79. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 5. §-a következő

(4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A szociális biztonsági egyezmények hatálya alá tartozó, másik államban biztosított személy Szja tv. 1/B. § szerinti jövedelme után nem kell adót fizetni. Az adófizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.”

80. § (1) A Szocho tv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja a vállalkozói kivét, de legalább az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összeg.”

(2) A Szocho tv. 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.”

81. § A Szocho tv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az adót az Art. rendelkezései szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adót a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

(2) Az Szja tv. rendelkezései szerint átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tárgynegyedév hónapjainak adóját – figyelemmel a 6. § (2) bekezdésének rendelkezésére – havonkénti bontásban a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a tárgynegyedév adóját az említett időpontig fizeti meg.”

15. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló

2019. évi CXXII. törvény módosítása

82. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban Tbj.) 4. § 4. pontja a következő 4.10. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

Foglalkoztató:)

„4.10. a 4.1. ponttól eltérően az Mt. szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő foglalkoztatás, vezénylés esetén – kivéve, ha a foglakoztatott személy a tevékenységet egyidejűleg más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján látja el – az eredeti munkáltató (szerződő), akkor is, ha az érintettek úgy állapodnak meg, hogy a biztosított munkabérét, egyéb juttatásait az teljesíti, ahol a biztosított ideiglenesen foglalkoztatva van, azzal, hogy a felek egymás között olyan adatátadási, elszámolási módszert működtetnek, amely lehetővé teszi, hogy az eredeti munkáltató (szerződő) a járulékkal összefüggő adókötelezettségét teljesítse.”

83. § A Tbj. 17. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra:)

„c) az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.51. alpontja szerinti munkaviszonyra vagy díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb (megbízási szerződés, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási szerződés alapján létrejött) jogviszonyra.”

84. § A Tbj. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A biztosított vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó tárgyhavi társadalombiztosítási járulékának alapja a vállalkozói kivét.

(2) Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

(3) A biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér.

(4) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,

c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,

d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

e) fogvatartott,

f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.”

85. § A Tbj. 58. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állami adó- és vámhatóság adóigazgatási eljárás, adategyeztetés és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének vizsgálata, valamint biztosítotti jogviszonnyal kapcsolatos adategyeztetés céljából jogosult a (2) bekezdés a)–e), m), o)–r) és t) pontjaiban megjelölt adatok kezelésére. Az egészségbiztosítási nyilvántartást vezető szerv ezen adatokról az állami adó- és vámhatóság részére egyedi megkeresés alapján elektronikus úton adatot szolgáltat.”

86. § A Tbj. VI. Fejezete a következő 59/A. §-sal egészül ki:

„59/A. § (1) Az 57–58. § szerinti nyilvántartásokban szereplő adatok egyeztetése és egységes vezetése céljából az idegenrendészeti hatóság a Kincstár központi szerve és az Egészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szerv megkeresésére adatot továbbít a nyilvántartásában szereplő természetes személy alábbi adatairól:

a) családi és utóneve,

b) neme,

c) állampolgársága vagy hontalan státusza,

d) születési családi és utóneve,

e) előző családi és utóneve,

f ) anyja születési családi és utóneve,

g) születési helye és ideje,

h) a nyilvántartásba történő bekerülés oka,

i) a nyilvántartásból való kikerülés oka,

j) szálláshelye,

továbbá a fenti adatok változásáról, azok időpontjáról, nyilvántartási jogcíméről és annak változásáról.

(2) A természetes személy (1) bekezdés szerinti adatait a Kincstár központi szerve és az Egészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szerv a természetes személy elhunytát követő 30 évig kezeli.”

87. § A Tbj. 68. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az állami adó- és vámhatóság tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése céljából a cég nevéről, székhelyéről és adószámáról tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet. Ha az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a természetes személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnése miatt már nem áll fenn, akkor az egészségbiztosítási szerv a 45. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és

vámhatóságnak.”

88. § A Tbj. 71. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő kötelezett személy 43. § szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően – különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal – igazolja, hogy

a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és

b) a tartózkodási helye jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.

Az állami adó- és vámhatóság a visszamenőleges hatályú törlésről, annak időszakáról és az érintett személy adatairól soron kívül értesíti az érintett személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervet a (8) bekezdésben részletezett eljáráshoz. A törlésből eredő túlfizetés csak akkor visszaigényelhető, ha az egészségbiztosítási szervnél a kötelezésre nem került sor, vagy a kötelezés alapján fizetendő díj igazoltan rendezésre került. Az egészségbiztosítási szerv az adatszolgáltatás alapján a külföldön élő kötelezett személy TAJ számát érvényteleníti és a külföldi biztosításra tekintettel az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget nyilvántartásában zárja.”

89. § (1) A Tbj. 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig vallja be, illetve fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak.”

(2) A Tbj. 77. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az Szja tv. rendelkezései szerint átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig vallja be, illetve fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak.”

90. § A Tbj. 27. alcíme a következő 86/A. és 86/B. §-sal egészül ki:

„86/A. § (1) Ha a foglalkoztató helyett a biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentését az állami adó- és vámhatóság teljesítette az Art. 1. melléklet 3.2. pontja alapján, a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontja az állami adó- és vámhatóság által teljesített bejelentésben megjelölt időpont.

(2) Ha a foglalkoztatóról nyilvántartást vezető szerv – ideértve különösen a cégnyilvántartást, egyéni vállalkozói nyilvántartást, civil szervezetek névjegyzékét vezető szervet – által nyilvántartott adatok alapján a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, és a foglalkoztatott biztosítási jogviszonyának megszűnését az Art. 1. melléklet 3.2. pontja szerint elmulasztotta bejelenteni, a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontja az Art. 1. melléklet 3.5. pontjában meghatározott időpont.

86/B. § (1) Ha a magánszemély a biztosítási jogviszony lezárásának a 86/A. § szerinti időpontját vitatja, egyeztetési eljárás lefolytatását kezdeményezheti az egészségbiztosítási szervnél, amely a rá irányadó jogszabályok szerint döntést hoz az egyeztetés eredményéről.

(2) A biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv az (1) bekezdés szerinti egyeztetés eredményéről haladéktalanul elektronikus úton az Art. 1. melléklet 3. pontja szerinti biztosítási jogviszonyra vonatkozó adattartalommal adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatása alapján elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.”

91. § A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyban” szöveg lép.

VII. FEJEZET

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

16. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

92. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, részvényese

a) olyan, más adózó jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amely]

„ac) adószámát az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül a 227. § (3) bekezdésében és a 246. §-ban felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, és az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásáig nem állapította meg ismételten, ide nem értve a 246. § (9) bekezdése szerinti ismételt adószám megállapítást,”

93. § (1) Az Art. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az adózó az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésének időpontjában egyéb adóköteles tevékenységére tekintettel már rendelkezik adószámmal, akkor az állami adó- és vámhatóság nem állapít meg részére új adószámot.”

(2) Az Art. 37. §-a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság új adószámot állapít meg az egyéni vállalkozói tevékenységét bejelentő adózó részére, ha korábbi, megszűnt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel vámazonosító számmal is rendelkezett.”

94. § (1) Az Art. 41. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és a felsőoktatási intézmény az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti azt a külföldi illetőségű természetes személyt, akinek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy a felsőoktatási intézménnyel fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján várhatóan személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik.”

(2) Az Art. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdésben, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott személy az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti a székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy a felsőoktatási intézménnyel fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló külföldi illetőségű természetes személy munkavégzése befejezésének időpontját és – ha az adat a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésére áll – Magyarország területe elhagyásának időpontját.

A bejelentést a munkavégzés befejezése, illetve az ország területe elhagyása előtt harminc nappal kell megtenni. Ha a munkavégzés befejezésének időpontja a munkavégzésre irányuló jogviszony azonnali hatályú megszűnése miatt vagy más okból e határidőben nem áll a bejelentésre kötelezett rendelkezésére, akkor a bejelentést a munkavégzés befejezése napját követő napon az ok megjelölésével kell az állami adó- és vámhatósághoz teljesíteni.”

95. § (1) Az Art. 50. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A foglalkoztatónak nem minősülő, a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig, az Szja tv. rendelkezései szerint átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – a tárgynegyedév adatait havonként külön feltüntetve – a tárgynegyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz a (2) bekezdésben meghatározott adatokról.”

(2) Az Art. 50. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A foglalkoztatónak nem minősülő, a Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz a (2) bekezdésben meghatározott adatokról.”

96. § (1) Az Art. 52. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Nem terheli az (1) bekezdés e) pontja alapján az egyéni vállalkozót soron kívüli általános-forgalmiadó-bevallási kötelezettség, ha egyéni vállalkozói tevékenységének megszüntetése nem eredményezi általános forgalmi adó alanyiságának megszűnését.”

(2) Az Art. 52. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bevallással még le nem fedett időszakról soron kívüli adóbevallást tesz)

„a) a csoportos általános forgalmi adóalanyiság létrejöttétől, illetve a csoporthoz csatlakozástól számított harminc napon belül a csoporttag az általános forgalmi adójáról,”

(3) Art. 52. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a biztosított mezőgazdasági őstermelő, az Szja tv. rendelkezései szerint átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó öregségi nyugdíj iránti igényt nyújt be, az igénylés benyújtását követő harminc napon belül saját magára vonatkozóan soron kívüli adóbevallást tesz az 50. § (2) bekezdésében meghatározott adatokról a bevallással még le nem fedett, az öregségi nyugdíj megállapításának általa kért kezdő napját megelőző napig terjedő időszakra vonatkozóan.”

97. § Az Art. 124. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adóhatóság az általa kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet, az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló jogi személyt vagy kizárólagos állami tulajdonú egyéb szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyonról szóló törvényben meghatározott határozott idejű egyedi felmentést ad.”

98. § Az Art. 175. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„175. § [A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás és az előzetes konzultáció igazgatási szolgáltatási díja]

(1) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja egyoldalú eljárásban ötmillió forint, kétoldalú vagy többoldalú eljárásban nyolcmillió forint. A díj fizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.

(2) Meghosszabbítás és módosítás iránti eljárás esetén a díj összege az (1) bekezdés szerinti díj 50%-a.

(3) A kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj 85 százalékát a döntés véglegessé válását követően haladéktalanul visszatéríti az adózó részére.

(4) Az előzetes konzultáció díjának mértéke konzultációnként ötszázezer forint.”

99. § Az Art. 177. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Kétoldalú vagy többoldalú eljárásnál a külföldi állam illetékes hatóságával az egyeztetést a kérelem benyújtásától számított kettő év alatt kell befejezni. A határidő indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható.”

100. § Az Art. 180. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelemmel érintett szokásos piaci árral összefüggésben – kiutalás előtti ellenőrzés kivételével – adóellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtását követően a meghozandó határozat 181. § (1) bekezdése szerint kérelmezett időszakára

a) a szokásos piaci árat megállapító határozat véglegessé válásától számított hatvan nap elteltéig, vagy

b) a kérelmet visszautasító vagy az eljárást megszüntető végzés, valamint a kérelmet elutasító határozat véglegessé válásáig.”

101. § Az Art. 181. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az adózó kéri, a kétoldalú vagy többoldalú eljárásban az illetékes hatóságok megállapodása alapján a határozat kötőereje a kérelem benyújtása adóévének első napja előtti adóévekre is kiterjedhet, feltéve, ha ezek

a) ellenőrzéssel le nem zárt,

b) el nem évült, és

c) az illetékes hatóságok megállapodásának megkötésekor folyamatban lévő – ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező – ellenőrzéssel nem érintett

adóévek.”

102. § Az Art. 182. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A határozat hatályának időtartama kérelemre egy alkalommal három adóévre meghosszabbítható.”

103. § Az Art. 264/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„264/A. § [Lekérdező felület biztosítása nagy összegű adóhiánnyal és nagy összegű adótartozással rendelkező adózók

adataihoz]

Az állami adó- és vámhatóság a honlapján lekérdezési lehetőséget biztosít a 263. és 264. § szerinti, 2014. december 31-ét követően keletkezett adatokra vonatkozóan. A lekérdezési lehetőség biztosítása nem érinti a 263. § és 264. § szerinti közzétételi kötelezettséget.”

104. § Az Art. 269. § (8) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy)

„b) a 107. § (2)–(3) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítésére kötelezettek, és az e kötelezettségek alól mentesülők körének, továbbá a kötelezettségek teljesítési határidejének”

(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)

105. § Az Art. a következő 274/O. §-sal egészül ki:

„274/O. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvényhez]

(1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Módtv.10.) által megállapított 175. §-át, 177. § (1a) bekezdését, 180. § (1) bekezdését, 181. § (2) bekezdését és 182. § (1) bekezdését a 2023. január 1-je után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv.10. által megállapított 50. § (1a) bekezdését azokra az egyéni vállalkozókra is alkalmazni kell, akiknek egyéni vállalkozói tevékenysége e törvénynek a Módtv.10. által megállapított 50. § (1a) bekezdés hatálybelépése előtt szűnt meg, és bevallási kötelezettségüket ezen időpontig nem teljesítették.

(3) Ha az adószám megállapítását az állami adó- és vámhatóság a 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjának a Módtv.10. hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezése alapján tagadta meg, akkor az a személy, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadta, a Módtv.10. hatálybalépését követő 60 napos, jogvesztő határidőn belül kérheti az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozat visszavonását, ha a 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjának a Módtv.10. által megállapított rendelkezése alapján az adószám megállapításának nem lett volna akadálya.”

106. § Az Art. 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

107. § Az Art.

a) 41. § (2) bekezdésében az „a) pontja” szövegrész helyébe az „a) pontja és az (1a) bekezdés” szöveg,

b) 41. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) és (1a) bekezdésben”

c) 266. § a) pontjában a „minősülő, valamint” szövegrész helyébe a „minősülő adózók, valamint”

szöveg lép.

108. § Hatályát veszti az Art.

a) 182. § (4) bekezdése,

b) 183. § (3) bekezdése.

17. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

109. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 53. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az igazolási kérelmet elutasító döntéssel szembeni fellebbezésre nyitva álló határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak.”

110. § Az Air. 55. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság a fővárosban működő adóhatóság hivatali helyiségébe a főváros egész területéről idézhet.”

111. § Az Air. 36. alcíme a következő 81/A §-sal egészül ki:

„81/A. § [Az eljárás egyéb résztvevőjére vonatkozó kézbesítési szabályok]

Ezen alcím rendelkezéseit az eljárás egyéb résztvevője részére történő kézbesítés esetén is alkalmazni kell.”

112. § Az Air. 122. § (3) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,)

„n) az adatok zárt kezelésére irányuló kérelmet elutasító”

(végzés ellen.)

113. § Az Air. 56. alcíme a következő 139/E. §-sal egészül ki:

„139/E. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvényhez]

E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Módtv.4.) által megállapított 53. § (7) bekezdését a Módtv.4. hatálybalépését követően benyújtott igazolási kérelmekre kell alkalmazni.”

114. § Hatályát veszti az Air. 116. §-ában az „a határozat meghozatalához” szövegrész.

18. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló

2017. évi CLIII. törvény módosítása

115. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„123. § (1) Ha a 122. § (6) bekezdése szerinti végrehajtáshoz olyan szakértelem, hatósági engedély vagy eszköz szükséges, amellyel a végrehajtást foganatosító adóhatóság nem rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság jogszabályban kijelölt központi beszerző szerv bevonásával jár el, vagy a közbeszerzésekről szóló törvény szabályai alapján választja ki az eljárásban közreműködő szervezetet.

(2) Ha a 122. § (6) bekezdés szerinti végrehajtáshoz olyan szakértelem, hatósági engedély vagy eszköz szükséges, amellyel a végrehajtást foganatosító adóhatóság nem rendelkezik és a beszerzés nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, az állami adó- és vámhatóság a közreműködő szervezetek névjegyzékében szereplő, a végrehajtandó meghatározott cselekményhez a szükséges szakértelemmel rendelkező szervezeteket – az elvégzendő feladatot tartalmazó műszaki leírás megküldése mellett – elektronikusan értesíti a feladatról, és ajánlattételre hívja fel azokat.

(3) Az ajánlattételre felhívott közreműködő szervezet 30 napon belül tehet ajánlatot a műszaki leírásban szereplő feladat elvégzésére. E határidő jogvesztő. Amennyiben a határidőn belül nem érkezik érvényes ajánlat, úgy a közreműködő szervezet kiválasztására e § (11) bekezdésében foglaltak szerint kerül sor.

(4) Az ajánlatnak tartalmaznia kell a közreműködés díját, amely minden járulékos költséget is magában foglal. Az ajánlatban fel kell tüntetni a közreműködés módját, helyét és időpontját.

(5) Az ajánlattételi határidő leteltét követően az állami adó- és vámhatóság a beérkezett ajánlatok alapján végzéssel azt az ajánlatot adó szervezetet jelöli ki a cselekmény elvégzésére, amelyik ajánlata alapján a meghatározott cselekmény végrehajtása az adós számára a legkisebb költség felszámításával jár. A végzésnek tartalmaznia kell a kijelölt szervezetet és a közreműködés várható díját is.

(6) A közreműködő szervezetek névjegyzékébe minden Magyarország területén gazdasági tevékenységet folytató személy és szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) felvehető, ha a névjegyzékbe való felvételre vonatkozó kérelem előterjesztésekor szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Ha az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli a közreműködő szervezetet, egyúttal törli a névjegyzékből is.

(7) A névjegyzék nyilvános, azt az állami adó- és vámhatóság negyedévente honlapján közzéteszi.

(8) A közreműködő szervezetek névjegyzékéből az adóhatóság törli azt a szervezetet, amely a kijelölés ellenére a végzésben foglaltakat – neki felróható okból – nem teljesítette. Az ilyen okból a névjegyzékből törlésre került szervezet a törlés napjától számított 12 hónapon belül a névjegyzékbe nem vehető fel újra.

(9) A legmegfelelőbb ajánlatot tevő szervezet végzésben meghatározott közreműködésének módját a végrehajtást foganatosító adóhatóság felügyeli az eljárás során.

(10) Az (1) és (5) bekezdésben foglaltak szerint kiválasztott közreműködő szervezet végzi el a meghatározott cselekményt az adott cselekményre vonatkozó jogszabályok és szakmai előírások betartásával, ideértve az esetleg szükséges engedélyek beszerzését vagy bejelentések megtételét is.

(11) Ha a közreműködő szervezetek névjegyzékében nem található a meghatározott cselekmény elvégzéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező közreműködő szervezet, az állami adó- és vámhatóság bírósági vagy hatósági nyilvántartásból hív fel ajánlattételre legalább három olyan gazdálkodó szervezetet, amely a meghatározott cselekmény elvégzésére alkalmas. Az állami adó- és vámhatóság az adós számára a legkisebb költség felszámításával járó gazdálkodó szervezetet rendelheti ki.”

116. § (1) Az Avt. 125/D. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az állam az ingatlan tulajdonjogára tart igényt, az állami adó- és vámhatóság a becsérték végrehajtási kifogással már nem támadható megállapítását követően a 125/C. § (4) bekezdés szabályainak alkalmazásával intézkedik a tulajdonjog bejegyzése iránt.”

(2) Az Avt. 125/D. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha a másik tagállamban vagy külföldi államban a vagyonelkobzást ingóságra rendelték el, az állami adó- és vámhatóság a végrehajtást e § ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával foganatosítja.”

117. § Az Avt. 132/A. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„d) a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2018. november 14-i (EU) 2018/1805 rendeletnek”

(való megfelelést szolgálja.)

VIII. FEJEZET

VÁMIGAZGATÁS MÓDOSÍTÁSA

19. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

118. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatvány ügycsoportjainak változása esetén a vámhatóság az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 7/A. §-a szerint jár el.”

119. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 71. § (3) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A hirdetményt a vámhatóság 15 napra közzéteszi az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján.

(4) A hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a vámhatóság honlapján történő közzététel napját kell alapul venni. Hirdetményi közlés esetén, az internetes honlapon történő közzététel idejét visszakereshető módon dokumentálni kell.”

120. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 84. § (11) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép:

„(11) A (10) bekezdés szerinti bírság kiszabásakor a vámhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja magatartásának súlyát, a jogsértés gyakoriságát a jogsértés megállapításától számított egy évben belül, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.”

121. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 85. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a vámhatóság megállapítja, hogy)

„c) az érintett személy a 84. § (1) bekezdésében meghatározott valamely kötelezettségszegést vagy mulasztást az annak megállapításától számított egy éven belül első alkalommal követi el,”

(a vámhatóság a bírság kiszabását mellőzi és figyelmezteti az érintett személyt.)

IX. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

20. A Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

122. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 8. §-ában a „főigazgató-helyettes segíti” szövegrész helyébe a „főigazgató-helyettesek segítik” szöveg lép.

123. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 10. § (2) bekezdésében a „főigazgató-helyettese” szövegrész helyébe a „főigazgató-helyettesei” szöveg lép.

124. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A NAV az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyonról szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.”

125. § Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 36/E. § (2) bekezdése.

X. FEJEZET

SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

21. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

126. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 9. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdés szerint kell eljárni kiválás esetén a kiválással létrejövő gazdasági társaságnál is.”

127. § A Szt. 27. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Egyéb tartós tulajdoni részesedésként kell kimutatni a 3. § (6) bekezdés 3. pontja alá nem tartozó, a 6. § (3) bekezdés szerinti, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdoni részesedést is.”

128. § Az Szt. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget (a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával), valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő – kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget.”

129. § Az Szt. 49. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 27. § (4a) bekezdés szerinti tulajdoni részesedés esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a (3)–(7) bekezdések megfelelő alkalmazásával kell eljárni.”

130. § Az Szt. 54. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A 27. § (4a) bekezdés szerinti tulajdoni részesedés – ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – a mérlegben a tulajdonolt egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézmény legutolsó beszámolójának mérlegében szereplő saját tőke értékén is kimutatható.”

131. § Az Szt. 96. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó él a 4. § (4) bekezdés szerinti lehetőséggel, akkor a kiegészítő mellékletében be kell mutatnia a 4. § (4) bekezdésben meghatározott kiegészítő mellékletre előírtakat is.”

132. § (1) Az Szt. 114/I. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az éves beszámolóját, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító vállalkozónak a VI/A. fejezet kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésre vonatkozó előírásait is alkalmaznia kell.”

(2) Az Szt. 114/I. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az éves beszámolóját, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító vállalkozónak a VI/B. fejezet társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre vonatkozó előírásait is

alkalmaznia kell.”

133. § Az Szt. a következő VI/B. Fejezettel egészül ki:

„VI/B. FEJEZET

A TÁRSASÁGIADÓ-INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ JELENTÉS

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéssel kapcsolatos fogalommeghatározások

134/D. § (1) E fejezet alkalmazásában:

1. legfelső szintű anyavállalat: az a vállalkozás, amely elkészíti a legnagyobb vállalkozáscsoport összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásait;

2. összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatások: valamely vállalkozáscsoport anyavállalata által készített pénzügyi kimutatások [e törvény szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló], amelyekben az eszközöket és a forrásokat, a saját tőkét, a bevételeket és a költségeket (ráfordításokat) úgy kell bemutatni, mintha ezek a vállalkozások egyetlen vállalkozásként működnének;

3. adójogrendszer: állam vagy az államtól különböző joghatóság, amely a társasági adó tekintetében adóügyi autonómiával rendelkezik;

4. önálló vállalkozás: olyan vállalkozás, amely nem képezi részét olyan vállalkozáscsoportnak, amelynek tagjait konszolidálásba bevonták.

(2) A 134/E. § alkalmazásában bevételnek tekintendő:

a) az e törvény hatálya alá tartozó olyan vállalkozók esetében, amelyek nem alkalmazzák az IFRS-eket, a 72–73. § szerinti értékesítés nettó árbevétele, vagy a 6. § szerinti sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti szokásos tevékenység bevétele;

b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozások esetében (ideértve az IFRS-eket alkalmazókat is) a pénzügyi kimutatások készítésének alapját képező pénzügyi beszámolási keret által meghatározott vagy annak értelmében vett, szokásos tevékenység árbevétele, vagy az ennek megfelelő bevétel.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéstételre kötelezett vállalkozások

134/E. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó legfelső szintű anyavállalat, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti bevétele meghaladta a 275 000 millió forintot, társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készít, tesz közzé és hozzáférhetővé az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan, illetve az azt követő üzleti évekre vonatkozóan.

(2) Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól az a legfelső szintű anyavállalat, amelynek az utolsó két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti bevétele nem haladta meg a 275 000 millió forintot.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó önálló vállalkozás [amely nem minősül a 3. § (2) bekezdés 6. pontja szerinti vállalkozásnak], ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az éves beszámoló szerinti bevétele meghaladta a 275 000 millió forintot, társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készít, tesz közzé és hozzáférhetővé az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan, illetve az azt követő üzleti évekre vonatkozóan.

(4) Mentesül a (3) bekezdés szerinti kötelezettség alól az az önálló vállalkozás, amelynek az utolsó két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az éves beszámoló szerinti bevétele nem haladta meg a 275 000 millió forintot.

(5) Nem kell társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteniük az e törvény szerinti legfelső szintű anyavállalatoknak (azok konszolidálásba bevont kapcsolt vállalkozásainak), valamint önálló vállalkozásoknak, amennyiben az ilyen vállalkozások, ideértve a fióktelepeiket is, kizárólag Magyarország területén – és más adójogrendszerben nem – telepedtek le, illetve rendelkeznek állandó üzletviteli hellyel vagy állandó üzleti tevékenységgel.

(6) Nem kell társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteniük az e törvény szerinti legfelső szintű anyavállalatoknak, valamint önálló vállalkozásoknak, amennyiben az ilyen vállalkozások vagy azok konszolidálásba bevont kapcsolt vállalkozásai a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 89. cikkével összhangban jelentést tesznek közzé, amely jelentés magában foglalja az e fejezet szerinti információkat valamennyi tevékenységükre vonatkozóan, és a legfelső szintű anyavállalatok esetében a konszolidálásba bevont valamennyi kapcsolt vállalkozás valamennyi tevékenységére vonatkozóan.

(7) Az olyan, e törvény szerint éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozó, amely valamely uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat leányvállalata, amennyiben a legfelső szintű anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerinti bevétele két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján meghaladta a 750 millió eurót, köteles a legfelső szintű anyavállalatra vonatkozó

társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést közzé- és hozzáférhetővé tenni az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan, illetve az azt követő üzleti évekre vonatkozóan.

(8) Amennyiben a (7) bekezdés szerinti információk vagy jelentés nem állnak rendelkezésre, a leányvállalatnak kérnie kell a legfelső szintű anyavállalatától, hogy biztosítsa számára a szükséges információt, amely lehetővé teszi a (7) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését. Amennyiben a legfelső szintű anyavállalat nem biztosítja valamennyi kért információt, a leányvállalatnak el kell készítenie, közzé és hozzáférhetővé kell tennie egy olyan társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, amely tartalmazza valamennyi birtokában lévő, megkapott vagy beszerzett információt és egy nyilatkozatot arról, hogy a legfelső szintű anyavállalat nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges információkat.

(9) Mentesül a (7) bekezdés szerinti kötelezettség alól a leányvállalat, amennyiben a legfelső szintű anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerinti bevétele az utolsó két egymást követő üzleti évben nem haladta meg a (7) bekezdés szerinti határértéket.

(10) Uniós tagállam jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat, valamint önálló vállalkozás e törvény szerinti fióktelepe köteles a (15) bekezdésben említett legfelső szintű anyavállalatra, valamint önálló vállalkozásra vonatkozó társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést közzé- és hozzáférhetővé tenni az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan, illetve az azt követő üzleti évekre vonatkozóan.

(11) Amennyiben a (10) bekezdés szerinti információ vagy jelentés nem áll rendelkezésre, úgy a 134/H. § (3) bekezdés szerinti adatközlési formai követelmények teljesítésére kijelölt személynek kérnie kell a legfelső szintű anyavállalattól vagy az önálló vállalkozástól, hogy biztosítsa számára a szükséges információt, amely lehetővé teszi a (10) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését.

(12) Amennyiben a legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás nem biztosítja valamennyi kért információt, a fióktelepnek el kell készítenie, közzé- és hozzáférhetővé kell tennie egy olyan társaságiadóinformációkat tartalmazó jelentést, amely tartalmazza valamennyi birtokában lévő, megkapott vagy beszerzett információt és egy nyilatkozatot arról, hogy a legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges információkat.

(13) A (10) bekezdés szerinti kötelezettség kizárólag azon fióktelepre alkalmazandó, amelynek éves nettó

árbevétele két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján meghaladta a 9. § (2) bekezdés b) pont szerinti határértéket, az említett két egymást követő üzleti év közül a későbbire vonatkozóan, illetve az azt követő üzleti évekre vonatkozóan.

(14) Mentesül a (10) bekezdés szerinti kötelezettség alól a fióktelep, ha az utolsó két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az éves nettó árbevétele nem haladta meg a 9. § (2) bekezdés b) pont szerinti határértéket.

(15) A (10)–(14) bekezdésben előírtak akkor alkalmazandók a fióktelepre, ha a fióktelepet létrehozó vállalkozás:

a) vagy egy olyan vállalkozáscsoport kapcsolt vállalkozása, amelynek a legfelső szintű anyavállalata nem tartozik valamely uniós tagállam jogának a hatálya alá, és amelynek két egymást követő üzleti év mindegyikére vonatkozóan a mérleg fordulónapján az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerinti bevétele meghaladta a 750 millió eurót,

b) vagy egy olyan önálló vállalkozás, amely nem tartozik valamely uniós tagállam jogának a hatálya alá, és amelynek két egymást követő üzleti év mindegyikére vonatkozóan a mérleg fordulónapján a pénzügyi kimutatásai szerinti bevétele meghaladta a 750 millió eurót és

c) az a) pontban említett legfelső szintű anyavállalatnak nincs a (7) bekezdés szerinti leányvállalata.

(16) Mentesül a (10) bekezdés szerinti kötelezettség alól a fióktelep, amennyiben a (15) bekezdés a) és b) pontjában előírt kritérium az utolsó két egymást követő üzleti évre vonatkozóan már nem teljesül.

(17) Mentesül a leányvállalat a (7) bekezdés, valamint a fióktelep a (10) bekezdés szerinti kötelezettség alól, amennyiben a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést olyan legfelső szintű anyavállalat vagy olyan önálló vállalkozás készíti el a 134/F. §-ban meghatározott módon, amely nem tartozik valamely uniós tagállam jogának a hatálya alá, és a jelentés megfelel a következő kritériumoknak:

a) azt költségmentesen és géppel olvasható elektronikus beszámolási formátumban hozzáférhetővé teszik

a nyilvánosság számára

aa) az említett legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás honlapján,

ab) az Unió legalább egy hivatalos nyelvén,

ac) legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 12 hónapon belül, amelyre vonatkozóan a jelentést elkészítették; és

b) szerepeltetik azon valamely uniós tagállam jogának hatálya alá tartozó olyan leányvállalat nevét és székhelyét vagy olyan fióktelep nevét és címét, amely a 134/G. § (1) és (2) bekezdése alapján jelentést tett közzé.

(18) A (7) bekezdés hatálya alá nem tartozó leányvállalatnak, valamint a (10) bekezdés hatálya alá nem tartozó fióktelepnek társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést kell közzé- és hozzáférhetővé tenni, amennyiben az ilyen leányvállalat vagy fióktelep nem más célt szolgál, mint az e fejezetben meghatározott követelmények elkerülése.

(19) A (7) és (15) bekezdésben a 750 millió euró határértékeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, a 2021. december 21-én érvényes átváltási árfolyamon kell átszámítani a releváns harmadik országok nemzeti pénznemében kifejezett egyenértékű összegre, a legközelebbi ezresre kerekítve.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés tartalma

134/F. § (1) A társaságadó-információkat tartalmazó jelentésben be kell mutatni az érintett üzleti évben a legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás valamennyi tevékenységével kapcsolatos információkat, legfelső szintű anyavállalat esetén ideértve a konszolidálásba bevont valamennyi kapcsolt vállalkozáséit is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) a legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás neve, az érintett üzleti év, a jelentés összeállításához alkalmazott pénznem; és adott esetben a legfelső szintű anyavállalatnak az érintett üzleti évre vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámolójában a konszolidálásba bevont valamennyi olyan kapcsolt vállalkozásának a jegyzéke, amelyek az Unióban vagy az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. és II. mellékletében foglalt adójogrendszerekben letelepedettek;

b) a tevékenységeinek rövid bemutatása;

c) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma;

d) a bevételek – ideértve a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket is – a következők szerint:

da) értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek, egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy

db) a pénzügyi kimutatások készítésének alapját képező pénzügyi beszámolási keret (ideértve az IFRS-eket is) által meghatározott vagy annak értelmében vett bevételek, az értékmódosítások és a kapcsolt vállalkozásoktól kapott osztalékok nélkül;

e) adózás előtti eredmény (nyereség vagy veszteség);

f ) a tárgyévben fizetendő társasági adó összege;

g) a megfizetett társasági adó összege pénzforgalmi alapon, amely magában foglalja a vállalkozáscsoporton belüli vállalkozásoknak és fióktelepeknek teljesített kifizetések tekintetében más vállalkozások által megfizetett forrásadót is;

h) a felhalmozott adózott eredmény összege, amely az előző üzleti évekből és az adott üzleti évből származó adózott nyereség összege, amely felosztásáról még nem döntöttek. A fióktelepeket illetően azon vállalkozás felhalmozott nyereségeiről van szó, amely a fióktelepet létrehozta.

(3) A (2) bekezdés szerinti információkat az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv III. melléklete III. szakaszának B. és C. részében említett adatszolgáltatási útmutató alapján is be lehet bemutatni.

(4) A 134/E. § hatálya alá tartozó vállalkozások a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésüket az Európai Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén megállapított egységes formanyomtatvány alkalmazásával és géppel olvasható elektronikus beszámolási formátumban készítik el.

(5) A (2) vagy (3) bekezdésben említett információkat tagállami szinten külön-külön kell bemutatni a társaságiadóinformációkat tartalmazó jelentésben. Amennyiben egy tagállam több adójogrendszert foglal magában, az információkat tagállami szinten kell összesíteni.

(6) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben

a) külön-külön kell bemutatni a (2) vagy a (3) bekezdésben említett információkat minden egyes olyan adójogrendszerre vonatkozóan, amely azon üzleti év március 1-jén, amelyre vonatkozóan a jelentést el kell készíteni, fel van sorolva az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. mellékletében, és

b) az ilyen információkat külön-külön kell megadni minden egyes olyan adójogrendszerre vonatkozóan, amely azon üzleti év március 1-jén, amelyre vonatkozóan a jelentést el kell készíteni, és a megelőző üzleti év március 1-jén, említésre került az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések II. mellékletében.

(7) Az egyéb adójogrendszerekre vonatkozóan a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek összesített alapon kell bemutatnia a (2) vagy a (3) bekezdésben említett információkat.

(8) Az információkat a székhely, ennek hiányában állandó telephely megléte vagy egy olyan állandó üzleti tevékenység alapján kell hozzárendelni minden egyes releváns adójogrendszerhez, amely – a vállalkozáscsoport vagy az önálló vállalkozás tevékenységét tekintve – társaságiadó-köteles lehet az adott adójogrendszerben.

(9) Amennyiben egy adójogrendszeren belül több vállalkozás tevékenységei társaságiadó-kötelesek, az ezen adójogrendszerhez hozzárendelt információknak az egyes vállalkozásoknak és azok fióktelepeinek az adott adójogrendszerben végzett tevékenységeire vonatkozó információk összesítését kell tartalmazniuk.

(10) Egy konkrét tevékenységre vonatkozó információ nem rendelhető egyszerre egynél több adójogrendszerhez.

(11) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben a (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti összegek közötti jelentős eltérés tényét és annak indokait be kell mutatni.

(12) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés pénznemének a legfelső szintű anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolója szerinti, valamint az önálló vállalkozás éves beszámolója szerinti pénznemmel kell megegyeznie.

(13) A 134/E. § (8) bekezdés szerinti esetben a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben használt pénznemnek azon pénznemnek kell lennie, amelyben a leányvállalat az éves beszámolóját közzé teszi.

(14) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek meg kell jelölnie, hogy azt a (2) vagy a (3) bekezdéssel összhangban készítették-e el.

Nyilvánosságra hozatal

Közzététel és hozzáférhetőség

134/G. § (1) A legfelső szintű anyavállalat a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az összevont (konszolidált) éves beszámolóval egyidejűleg a 153–154/B. § szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni.

(2) Az önálló vállalkozás a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az éves beszámolóval egyidejűleg a 153–154/B. § szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni.

(3) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést és adott esetben a nyilatkozatot a vállalkozás – az (1) és (2) bekezdéssel összhangban – köteles közzétenni:

a) a vállalkozás internetes honlapján, amennyiben a 134/E. § (1) és (3) bekezdése alkalmazandó;

b) a leányvállalat internetes honlapján, amennyiben a 134/E. § (7) bekezdése alkalmazandó;

c) a fióktelep internetes honlapján, amennyiben a 134/E. § (10) bekezdése alkalmazandó.

(4) A vállalkozó az üzleti évről készített társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, valamint adott esetben a 134/E. § (8) és (12) bekezdés szerinti nyilatkozatot legalább 8 évig köteles megőrizni.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés elkészítésére, közzé- és hozzáférhetővé tételére vonatkozó felelősség

134/H. § (1) A legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás legfőbb irányító (vezető) szervének, ügyvezető szervének és felügyelő testületének tagjai – a jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – együttes felelőssége annak biztosítása, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala (közzé- és hozzáférhetővé tétele) e törvény előírásainak megfelelően történjen.

(2) A 134/E. § (7) bekezdés szerinti leányvállalat legfőbb irányító (vezető) szervének, ügyvezető szervének és felügyelő testületének tagjai – a jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – együttes felelőssége annak biztosítása, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala (közzé és hozzáférhetővé tétele) e törvény előírásainak megfelelően történjen.

(3) A 134/E. § (10) bekezdés szerinti fióktelep a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló 2017. június 14-i 2017/1132/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikkében előírt adatközlési formai követelmények teljesítésére kijelölt személy vagy személyek együttes felelőssége – a jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – annak biztosítása, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala (közzé- és hozzáférhetővé tétele) e törvény előírásainak megfelelően történjen.”

134. § Az Szt. 155. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés szerint kell eljárni kiválás esetén a kiválással létrejövő gazdasági társaságnál is.”

135. § (1) Az Szt. 156. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:)

„e) a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz adott, a könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a vállalkozó beszámolója megbízható és valós képet ad-e a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az alkalmazott beszámolási szabályrendszerben foglaltaknak megfelelően, továbbá hogy adott esetben, a vállalkozó beszámolója megfelel-e az egyéb jogszabályoknak;”

(2) Az Szt. 156. § (5) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:)

„p) a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a könyvvizsgálat tárgyát képező beszámoló üzleti évében, a megelőző üzleti évre vonatkozóan a vállalkozás köteles volt-e társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteni és nyilvánosságra hozni, és ha igen, akkor a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a 134/G. §-sal összhangban tették-e közzé és hozzáférhetővé.”

136. § Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„g) a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2101 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

137. § Az Szt. 177. §-a a következő (85)–(88) bekezdéssel egészül ki:

„(85) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított 3. § (1) bekezdés 1. pontját, (7) bekezdés 3. pontját, 6. § (3) bekezdését, 9. § (5a) bekezdését, 27. § (4a) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját, (2) bekezdés e) pontját, (7) bekezdését, 38. § (3) bekezdés f ) pontját, (4), (10) és (11) bekezdését, 41. § (1) bekezdését, 42. § (5) bekezdését, 49. § (8) bekezdését, 54. § (12) bekezdését, 91. § a) pontját, 96. § (1), (4) és (4b) bekezdését, 114/I. § (3) bekezdését, 116. § (4) bekezdését, 133. § (4) bekezdés c) pontját, 140. § (7) bekezdését, 155. § (4a) bekezdését, 156. § (5) bekezdés e) pontját először a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(86) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított 3. § (1) bekezdés 1. pontját, (7) bekezdés 3. pontját, 6. § (3) bekezdését, 9. § (5a) bekezdését, 27. § (4a) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját, (2) bekezdés e) pontját, (7) bekezdését, 38. § (3) bekezdés f ) pontját, (4), (10) és (11) bekezdését, 41. § (1) bekezdését, 42. § (5) bekezdését, 49. § (8) bekezdését, 54. § (12) bekezdését, 91. § a) pontját, 96. § (1), (4) és (4b) bekezdését, 114/I. § (3) bekezdését, 116. § (4) bekezdését, 133. § (4) bekezdés c) pontját, 140. § (7) bekezdését, 155. § (4a) bekezdését, 156. § (5) bekezdés e) pontját a 2022. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(87) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított 27. § (4a) bekezdése első alkalmazásakor a könyvekben értékkel ki nem mutatott egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdoni részesedést az 54. § (12) bekezdés szerinti értéken kell a könyvekbe felvenni a saját tőkével (a tőketartalékkal, illetve az annak megfelelő saját tőke elemmel) szemben.

(88) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított 114/I. § (4) bekezdését, VI/B. Fejezetét, 156. § (5) bekezdés p) pontját először a 2024. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évre kell alkalmazni.”

138. § Az Szt.

1. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint 6. § (3) bekezdésében a „szociális” szövegrész helyébe a „szociális, kulturális” szöveg,

2. 33. § (7) bekezdésében a „támogatások várható, még el nem számolt összegét” szövegrész helyébe a „támogatások – a már felmerült költségekkel (ráfordításokkal) arányos – várható, még el nem számolt összegét” szöveg,

3. 37. § (1) bekezdés d) pontjában, (2) bekezdés e) pontjában, 38. § (3) bekezdés f) pontjában a „gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál)” szövegrész helyébe a „vállalkozó tulajdonosánál (tagjánál)” szöveg,

4. 37. § (2) bekezdés e) pontjában, (7) bekezdésében, 38. § (10) bekezdésében a „gazdasági társaság veszteségének” szövegrész helyébe a „vállalkozó veszteségének” szöveg,

5. 38. § (4) és (11) bekezdésében a „gazdasági társaságnál” szövegrész helyébe a „vállalkozónál” szöveg,

6. 38. § (11) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „vállalkozó” szöveg,

7. 91. § a) pontjában, 96. § (4) bekezdésében, valamint a 133. § (4) bekezdés c) pontjában az „átlagos létszámát” szövegrész helyébe az „átlagos statisztikai állományi létszámát” szöveg,

8. 96. § (1) bekezdésében a „(2)–(4)” szövegrész helyébe a „(2)–(5)” szöveg,

9. 116. § (4) bekezdésében a „foglalkoztatott munkavállalói átlagos létszámának” szövegrész helyébe a „foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai állományi létszámának” szöveg,

10. 140. § (7) bekezdésében az „illetve a 139. § (3)–(5) bekezdése” szövegrész helyébe az „illetve a 139. § (2) bekezdés e) pontja és (3)–(5) bekezdése” szöveg

lép.

139. § Hatályát veszti az Szt. 3. § (7) bekezdés 3. pontjában és a 41. § (1) bekezdésében a „korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő” szövegrész.

22. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

140. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 35. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:

[Kérelem alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedélyt kell adni annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek) – az egyéni vállalkozó kivételével –, amely megfelel az alábbi követelményeknek:]

„g) a gazdálkodó szervezet (szervezet) tevékenységi körében szerepel a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység,

h) az a) és b) pontban feltüntetett könyvvizsgáló(k) vonatkozásában nem áll fenn a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:115. §-a szerinti összeférhetetlenség.”

141. § A Kkt. a következő 35/C. §-sal egészül ki:

„35/C. § Ha a 35. § és a 35/A. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem a közfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem bírálható el, a közfelügyeleti hatóság az eljárást felfüggeszti.”

142. § A Kkt. 50. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1d) Ha a 49. § szerinti minősítés iránti kérelem, valamint az 50. § (2c) bekezdés szerinti igazolás iránti kérelem a közfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem bírálható el, a közfelügyeleti hatóság az eljárást felfüggeszti.”

143. § A Kkt. 173/C. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) A (7) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés esetén a könyvvizsgálattal érintett gazdálkodó kérelmére a közfelügyeleti hatóság a minőségellenőrzéssel összefüggésben hozott határozatról kivonatot készít annak érdekében, hogy a gazdálkodó megfeleljen a beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló jogszabályokban előírtaknak. A határozatkivonat csak az abban meghatározott célra használható fel.”

144. § A Kkt.

1. 9. § (5) bekezdésében a „25 000” szövegrész helyébe a „35 000” szöveg, az „50 000” szövegrész helyébe a „70 000” szöveg,

2. 52. § (1) bekezdés e) pontjában a „során keretében” szövegrész helyébe a „során” szöveg,

3. 172. § (4) bekezdésében, 173/C. § (7c) bekezdésében, valamint 177. § (3a) bekezdésében a „meghatározásakor” szövegrész helyébe a „meghatározásakor különösen” szöveg

lép.

XI. FEJEZET

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

23. A Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között az 1992. április 15-én aláírt, az 1995. évi XVI. törvénnyel kihirdetett kettős adóztatást elkerülő Egyezményhez kapcsolódó, Budapesten, 1994. május 3-án aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1999. évi XII. törvény módosítása

145. § A Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között az 1992. április 15-én aláírt, az 1995. évi XVI. törvénnyel kihirdetett kettős adóztatást elkerülő Egyezményhez kapcsolódó, Budapesten, 1994. május 3-án aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1999. évi XII. törvény a következő 4. §-sal egészül ki:

„4. § A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kanadai Kormány között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1992. április 15-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi XVI. törvény e törvénybe foglalt módosításokkal egységes szerkezetben a Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről az adópolitikáért felelős miniszter – a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik.”

24. A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között, a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén, Budapesten, 1992. szeptember 23-án aláírt, az 1996. évi XCV. törvénnyel kihirdetett Egyezményhez kapcsolódó, Varsóban, 2000. június 27-én aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2002. évi XXVII. törvény módosítása

146. § A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között, a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén, Budapesten, 1992. szeptember 23-án aláírt, az 1996. évi XCV. törvénnyel kihirdetett Egyezményhez kapcsolódó, Varsóban, 2000. június 27-én aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2002. évi XXVII. törvény a következő 4. §-sal egészül ki:

„4. § A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1992. szeptember 23-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1996. évi XCV. törvény e törvénybe foglalt módosításokkal egységes szerkezetben a Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről az adópolitikáért felelős miniszter – a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik.”

25. A Magyar Köztársaság és Kuwait Állam között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén a gazdasági kapcsolataik előmozdítására Kuwaitban, 1994. január 17-én aláírt Egyezményt módosító, Kuwaitban, 2001. december 9-én aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2003. évi LXX. törvény módosítása

147. § A Magyar Köztársaság és Kuwait Állam között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén a gazdasági kapcsolataik előmozdítására Kuwaitban, 1994. január 17-én aláírt Egyezményt módosító, Kuwaitban, 2001. december 9-én aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2003. évi LXX. törvény a következő 4. §-sal egészül ki:

„4. § A Magyar Köztársaság és Kuwait Állam között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén és gazdasági kapcsolataik előmozdítására Kuwaitban, 1994. január 17-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1999. évi XVI. törvény e törvénybe foglalt módosításokkal egységes szerkezetben a Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről az adópolitikáért felelős miniszter – a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik.”

26. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén Taskentben, 2008. április 17. napján aláírt Egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2015. évi XXVIII. törvény módosítása

148. § A Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén Taskentben, 2008. április 17. napján aláírt Egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2015. évi XXVIII. törvény a következő 5. §-sal egészül ki:

„5. § A Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén Taskentben, 2008. április 17. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2008. évi XC. törvény e törvénybe foglalt módosításokkal egységes szerkezetben a Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről az adópolitikáért felelős miniszter – a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik.”

27. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása

149. § A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 1) 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

28. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása

150. § Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 2) 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

29. A Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Budapesten, 2002. szeptember 11-én aláírt Egyezmény módosításáról szóló Jegyzék kihirdetéséről szóló 2017. évi CXII. törvény módosítása

151. § A Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Budapesten, 2002. szeptember 11-én aláírt Egyezmény módosításáról szóló Jegyzék kihirdetéséről szóló 2017. évi CXII. törvény a következő 5. §-sal egészül ki:

„5. § A Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Budapesten, 2002. szeptember 11-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2004. évi CXXVIII. törvény e törvénybe foglalt módosításokkal egységes szerkezetben a Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről az adópolitikáért felelős miniszter – a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik.”

30. A Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Rigában, 2004. május 14-én aláírt Egyezmény módosításáról szóló jegyzékváltás kihirdetéséről szóló 2020. évi CII. törvény módosítása

152. § A Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Rigában, 2004. május 14-én aláírt Egyezmény módosításáról szóló jegyzékváltás kihirdetéséről szóló 2020. évi CII. törvény a következő 5. §-sal egészül ki:

„5. § A Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Rigában, 2004. május 14-én aláírt Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 2004. évi CXXX. törvény e törvénybe foglalt módosításokkal egységes szerkezetben a Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről az adópolitikáért felelős miniszter – a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik.”

31. Az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megelőzése érdekében hozott, adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról szóló Multilaterális Egyezmény kihirdetéséről szóló 2021. évi III. törvény módosítása

153. § Az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megelőzése érdekében hozott, adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról szóló Multilaterális Egyezmény kihirdetéséről szóló 2021. évi III. törvény a következő 6. §-sal egészül ki:

„6. § Az e törvény hatálya alá tartozó adóegyezményeket kihirdető jogszabályok e törvénybe foglalt módosításokkal egységes szerkezetben a Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről az adópolitikáért felelős miniszter a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik.”

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. Hatályba léptető rendelkezések

154. § (1) Ez a törvény – a (2)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 14. §, 15. § (2) bekezdése, 18. § (2) és (3) bekezdése, 19. §, 20. §, 21. § b) és c) pontja, 22. § a) és b) pontja, 31. §–34. §, 93. §, 96. § (2) bekezdése, 109. §, 155. § (1) és (2) bekezdése és a 2. melléklet az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(3) Az 1. §–6. §, 8. §, 9. §, 10. § a) és b) pontja, 11. §, 17. §, 21. § a) pontja, 23. §–30. §, 35. §–37. §, 39. §, 40. §, 43. § (1) bekezdése, 50. §, 52. § 1. és 5. pontja, 63. §–71. §, 73. §, 74. § 1. pontja, 79. §–90. §, 94. §, 95. §, 96. § (3) bekezdése, 98. §–102. §, 106. §–108. §, 115. §, 116. §, 118. §–121. §, 125. §–139. §, 149. §, 155. § (3) bekezdése és az 1. és 3–4. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.

(4) Az 54. § (1) bekezdése, 55. §–57. § 2023. február 13-án lép hatályba.

(5) A 72. § és a 74. § 2–9. pontja 2024. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 54. § (3) bekezdése 2024. január 19-én lép hatályba.

(7) A 51. § és a 53. § 6. pontja 2025. január 1-jén lép hatályba.

(8) A 53. § 1–5. és 7–9. pontja 2027. január 1-jén lép hatályba.

33. Az Európai Unió jogának való megfelelés

155. § (1) E törvény 15. § (2) bekezdése, 31. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti támogatást tartalmaz.

(2) E törvény 18. § (2) bekezdése, 19. §–20. §-a, 32. §-a, 2. melléklete az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából” című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakaszának szabályai és a támogatási programot jóváhagyó SA.103089 számú határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezések szerinti támogatást tartalmaz.

(3) E törvény 26. §-a, 27. § (2)–(3) bekezdése és 29. §-a a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelvnek, valamint az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról szóló 2017. május 29-i (EU) 2017/952 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) E törvény 54. § (1) bekezdése és 55. §–57. §-a a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) E törvény 54. § (2) és (3) bekezdése a gázolaj és a kerozin közös adóügyi jelölőanyagának létrehozásáról szóló, 2022. január 17-i (EU) 2022/197 bizottsági végrehajtási határozatnak való megfelelést szolgálja.

(6) E törvény 53. § 1–5. és 7–9. pontja a 2006/112/EK irányelvnek a bizonyos csalásra alkalmas termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása esetén alkalmazott választható fordított adózási mechanizmus, valamint a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus alkalmazási időszakának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 3-i (EU) 2022/890 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(7) E törvény 132. § (2) bekezdése, 133. §-a és 135. § (2) bekezdése a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadóinformációk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2101 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2022. évi XLV. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.50. és 4.51. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.50. a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által John Lukács életműve előtti tiszteletadás céljából évente megítélt és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által folyósított díj összege; 4.51. a Tbj. szerint belföldinek nem minősülő személy részére adott juttatás, amelyet az említett személy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, egyházi jogi személlyel, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, egyházi jogi személy által fenntartott felsőoktatási intézménnyel vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 1. melléklete szerinti más felsőoktatási intézménnyel fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony alapján szerez, feltéve, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonnyal összefüggésben a magyarországi tartózkodása bármely 12 hónapos időszakban nem haladja meg a 30 napot.”

2. melléklet a 2022. évi XLV. törvényhez

1. A Tao. törvény a következő 4. számú melléklettel egészül ki:

„4. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

A 29/A. § (109)–(113) bekezdése szerinti támogatáshoz kapcsolódó szabályok

1. E törvény 29/A. § (109)–(113) bekezdése szerint a Válságközlemény 2.1. szakaszának szabályaival, és a támogatási programot jóváhagyó SA.103089 számú határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül.

2. Az 1. pont szerinti támogatást az adózó akkor veheti igénybe, amennyiben működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik és erről adóbevallásában nyilatkozatot tesz.

3. Nem veheti igénybe az 1. pont szerinti támogatást a Válságközlemény 9–14. pontjában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a Válságközlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó személy, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett személy, valamint az ilyen személy meghatározó befolyása alatt levő személy.

4. Nem vehet igénybe az 1. pont szerinti támogatást az adózó a 3. pont szerinti szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységéhez, ha az 1. pont szerinti támogatás veszélyeztetné a szankciók célkitűzéseit.

5. Az 1. pont szerinti támogatás támogatástartalma a Válságközlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt adózónként – az adózó kapcsolt vállalkozásainak adatait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a Válságközlemény szerinti, euróban meghatározott keretnek megfelelő forintösszeget.

6. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén az 1. pont szerinti támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet sem az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás, sem az azokban meghatározott legmagasabb támogatási összeg túllépéséhez.

7. Ha az 1. pont szerinti támogatás mellett az adózó eltérő elszámolható költségek vonatkozásában az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű (de minimis) támogatásban is részesül, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatást és az 1. pont szerinti támogatást nem kell egybeszámítani az 5. pont szerinti felső határt illetően. Ha az 1. pont szerinti támogatás mellett az adózó azonos vagy részben azonos elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű (de minimis) támogatást is igénybe vesz, a támogatáshalmozás nem vezethet az 5. pont szerinti felső határ túllépéséhez.

8. Az 1. pont szerinti támogatás akkor halmozható az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a rendkívüli események által közvetlenül okozott adózói kár túlkompenzációjához.”

3. melléklet a 2022. évi XLV. törvényhez

1. Az Art. 1. számú melléklet 3.2 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[3. A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, és a Tbj. 87. §-a szerinti kötelezettet is), valamint a Tbj. 68. § (2) és (3) bekezdése és a Tbj. 85. § alapján eljáró szerv – a munkáltató, kifizető adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a TAJ számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést]

„3.2. a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül kell teljesíteni, kivéve, ha a munkáltató az 50. § szerinti havi adó- és járulékbevallásban feltünteti a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját. Ez utóbbi esetben a havi adó- és járulékbevallás beérkezését követően az állami adó- és vámhatóság az adózó által közölt bevallási adatok alapján a biztosítási jogviszony megszűnéséről szóló bejelentést hivatalból e pontban foglaltaknak megfelelően elvégzi, amelyet a 6. pont alapján továbbít az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának, és erről a foglalkoztatottat valamint a foglalkoztatót értesíti. Az állami adó- és vámhatóság a biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentését nem pótolhatja, ha a foglalkoztatottnak a foglalkoztatóval egyidejűleg több biztosítási jogviszonya áll fenn.”

2. Az Art. 1. számú melléklet 3. pontja a következő 3.4–3.9. alpontokkal egészül ki:

[3. A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, és a Tbj. 87. §-a szerinti kötelezettet is), valamint a Tbj. 68. § (2) és (3) bekezdése és a Tbj. 85. § alapján eljáró szerv – a munkáltató, kifizető adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, FEOR-számát, a TAJ számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést]

„3.4. Ha a munkáltató, kifizető a 3.2. pont szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, és az adózóról nyilvántartást vezető szerv – ideértve különösen a cégnyilvántartást, egyéni vállalkozói nyilvántartást, civil szervezetek névjegyzékét vezető szervet – által nyilvántartott adatok alapján jogutód nélkül megszűnt, az elmulasztott bejelentési kötelezettséget az állami adó-és vámhatóság hivatalból pótolja a jogutód nélküli megszűnés időpontjáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, amelyről elektronikus úton adatot szolgáltat az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére.

3.5. A 3.4. pont szerinti esetben a biztosítási jogviszony megszűnésének vélelmezett időpontja a munkáltató, kifizető megszűnésének időpontja.

3.6. Az állami adó- és vámhatóság a biztosítási jogviszony lezárásáról a természetes személyt értesíti.

3.7. A 3.4. pontban foglalt rendelkezés az egyéni vállalkozó halála vagy gondnokság alá helyezése esetén akkor alkalmazható, ha az egyéni vállalkozó özvegye, örököse vagy törvényes képviselője nem jelenti be törvényi határidőn belül a tevékenység folytatását.

3.8. Határozott idejű foglalkoztatás esetén a bejelentést egyidejűleg a biztosítás kezdetére és a jogviszony megszűnésére vonatkozóan is teljesíteni kell legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt. A jogviszony megszűnése időpontjának módosulása vagy a határozott időtartam határozatlan időtartamra változása esetén e törvény változás-bejelentésre vonatkozó szabályai az irányadók.

3.9. Ha a munkáltató végelszámolás, felszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt áll, akkor a 3.2. alpont szerinti foglalkoztatottak biztosítási jogviszonya megszűnésének bejelentésére a végelszámoló, felszámoló, valamint a Bérgarancia biztos kötelezett.”

4. melléklet a 2022. évi XLV. törvényhez

1. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 37b. ponttal egészül ki:

„37b. Jamaica”

2. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. mellékletének 41c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 41d. ponttal egészül ki:

„41c. Kenya

41d. Kína”

3. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 48c. ponttal egészül ki:

„48c. Maldív-szigetek”

4. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 49a. ponttal egészül ki:

„49a. Marokkó”

5. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. mellékletének 53a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 53b. és 53c. ponttal egészül ki:

„53a. Moldova

53b. Monaco

53c. Montenegró”

6. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 58e. ponttal egészül ki:

„58e. Peru”

7. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 71b. ponttal egészül ki:

„71b. Thaiföld”

8. A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. mellékletének 72a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 72b. ponttal egészül ki:

„72a. Uganda

72b. Uruguay”

5. melléklet a 2022. évi XLV. törvényhez

1. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 1c. ponttal egészül ki:

„1c. Aruba”

2. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. mellékletének 2a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 2b–2e. ponttal egészül ki:

„2a. Azerbajdzsán

2b. Bahama-szigetek

2c. Bahrein

2d. Barbados

2e. Belize”

3. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 21a. ponttal egészül ki:

„21a. Makaó”

4. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 22a. ponttal egészül ki:

„22a. Maldív-szigetek”

5. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 27a. ponttal egészül ki:

„27a. Omán”

6. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. mellékletének 30b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 30c.–30d. ponttal egészül ki:

„30b. Törökország

30c. Tunézia

30d. Turks és Caicos-szigetek”