6.1. Évközi változások
6.1.1. A megváltozott munkaképességű vállalkozók által igénybe vehető adókedvezmény
A megváltozott munkaképességű vállalkozók által igénybe vehető adókedvezmény esetében bővül a kedvezményezetti kör, és így a rehabilitációs ellátásra, rokkantsági ellátásra nem jogosult, de komplex minősítés alapján 60% alatti egészségi állapottal rendelkező megváltozott munkaképességű személyek is jogosultak lesznek a kedvezményre. Így minden olyan megváltozott munkaképességű vállalkozó igénybe veheti a kedvezményt, aki:
– 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
– ha a megváltozott munkaképességű személy komplex minősítése alapján egészségi állapota 60%-os, vagy ennél kisebb mértékű. [Régi Szocho tv. 462/A. §.
A kedvezmény mértéke változatlan, azaz az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 19,5 százalékos adómértékkel megállapított összeg. [Régi Szocho tv. 462/A. § (2) bekezdés]
A módosítás 2018. július 26-án hatályba lépett, így már a 2018. júliusi bevallások során érvényesíteni lehet.
6.1.2. Az adóalapot nem képező jövedelmek pontosítása
A kifizetőt terhelő adónak nem alapja a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék, ide nem értve a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott adóalapot képező jövedelmet. [Régi Szocho tv. 455. § (4) bekezdés k) pont]
6.1.3. A külföldi pénznemben megszerzett jövedelemre vonatkozó átváltási szabály
A szociális hozzájárulási adó rendelkezései közé 2018. július 26-ától beiktatásra kerül a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem utáni adó megállapítására vonatkozó szabály, melynek értelmében a személyi jövedelemadóról szóló törvény e rendelkezését szükséges alkalmazni. [Régi Szocho tv. 464/G. §]
6.2. Új törvény a szociális hozzájárulási adóról
Új törvény, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény határozza meg 2019-től a jelenleg két külön törvényben szereplő szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást.
6.2.1. Adófizetési kötelezettség
A szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek köre nem változik, az megegyezik a korábban a szociális hozzájárulási adó, továbbá az egészségügyihozzájárulás-kötelezettség alá vont jövedelmekkel.
A korábban egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek a továbbiakban szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség alá esnek.
Adófizetési kötelezettség áll fenn a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja-tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg), adóalap számításánál figyelembe vett jövedelem, továbbá a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj után.
Annak érdekében, hogy a korábbi szociálishozzájárulásiadó-kötelezettséggel lefedett valamennyi jogviszony és jövedelem ezen adó alapját is képezze, az előzőeken túl adófizetési kötelezettség terheli a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj-tv.) szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely járulékalapot képez.
Adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony áll fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.
Adófizetési kötelezettség terheli az Szja-tv. szerint külön adózó jövedelmek közül:
– a béren kívüli juttatások,
– a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások,
– a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összegét.
Adófizetési kötelezettség keletkezik:
– a vállalkozásból kivont jövedelem,
– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
– az osztalék, vállalkozói osztalékalap,
– az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
– az Szja-tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme,
– az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
– a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka
után.
Az adókötelezettség alá eső nevesített tőkejövedelmeknek kizárólag azon része adóztatható belföldön, amely a magyar szabályok szerint személyijövede- lemadó-köteles. [Szocho tv. 1. §]
6.2.2. Az adó mértéke
Az adó mértéke egységesen 19,5 százalék. Nem tartalmazza a törvény a foglalkoztatottak után fizetendő szociális hozzájárulási adó csökkentését, így az 2019. január 1-jétől nem változik 17,5%-ra (a csökkenés legkorábban 2019. július 1-jétől lehetséges).
Megszűnik a 14 százalékos adókulcs, és a béren kívüli juttatások esetében nem kell az 1,18 százalékos szorzót alkalmazni az adóalap megállapításához.
Változik az adófizetési kötelezettség felső határa az alábbi jövedelmek esetében:
– a vállalkozásból kivont jövedelem,
– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
– vállalkozói osztalékalap,
– az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
– az Szja-tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.
E jövedelmek esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személynek a szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelme és az előzőekben említett jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. (Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély éves jövedelme eléri az éves minimálbér kétszeresét, akkor már nem terheli az előző jövedelmeket, például az osztalékot 19,5 százalék adó.) [Szocho tv. 2. §]
6.2.3. Az adó fizetésére kötelezett személy
Változatlanul adófizetésre kötelezett az, aki adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmet juttat.
Kifizető hiányában vagy egyes meghatározott jövedelmek esetében adófizetésre kötelezettnek a természetes személy minősül.
Az adófizetésre kötelezett személy a külföldi kifizető is, ilyennek minősül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkező személy.
A korábbi szabályozáshoz hasonlóan amennyiben a nem önálló tevékenységből származó jövedelem külföldi kifizetőtől származik, és a Tbj-tv. szerinti járulékalapot nem képez – azaz biztosítási jogviszony a külföldi juttató és a természetes személy között nem áll fenn –, akkor az adó fizetésére kötelezett a természetes személy.
Ha az önálló tevékenységből származó jövedelem nem kifizetőtől származik, akkor is a természetes személy az adó fizetésére kötelezett.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a célzott szolgáltatásként nyújtott önsegélyező szolgáltatások vonatkozásában nem minősül kifizetőnek, ebből következően a szociális hozzájárulási adó kötelezettje a jövedelemben részesülő természetes személy. [Szocho tv. 3. §]
6.2.4. Az adófizetési kötelezettség alól mentesített esetek
Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a kifizetőnek az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas után. Tekintettel arra, hogy nincs szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség, így szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni az ilyen jövedelem után.
Nem terheli szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a Tbj-tv. szerint külföldinek minősülő személynek a vállalkozásból kivont jövedelmét, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmét, az osztalékból származó jövedelmét, a vállalkozói osztalék-alapját, az árfolyamnyereségből származó jövedelmét és az egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmét. A korábbi egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályozásával összhangban a Tbj-tv. szerint külföldinek minősülő személyek esetében nem képeznek adóalapot továbbá a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem.
Egyebekben nem változik az adófizetési kötelezettség alól mentesített esetek köre. Az új törvény a korábban a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó rendelkezések szerinti adó alóli mentesülés eseteit (az adónak nem alanya; adófizetési kötelezettséget nem eredményező jogviszonyok; a kifizetőt terhelő adónak nem alapja), valamint az egészségügyi hozzájárulás alól kivett jövedelmeket sorolja fel. [Szocho tv. 5. §]
6.2.5. Az adóalap megállapításának speciális szabályai
Nem változnak az adóalap megállapításának speciális szabályai, így az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és egyéb adófizetésre kötelezett személyek esetében sem. [Szocho tv. 6-8. §]
6.2.6. A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények
Változik a szabályozás a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető adókedvezmények esetében.
2019-től adókedvezmény vehető igénybe:
– a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak,
– a munkaerőpiacra lépők,
– a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők,
– a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók,
– a közfoglalkoztatott személyek,
– a kutatóként foglalkoztatottak,
– a kutató-fejlesztő foglalkoztatása
után.
A korábbi szabályozástól eltérően nem 100 000 forintig, hanem a minimálbérig érvényesíthető az 50 százalékos vagy 100 százalékos adókedvezmény, de az adókedvezmények érvényesíthetőségi időszaka nem változik.
Megszűnik az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény, továbbá a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye.
Az átmeneti szabályok szerint:
– a legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében érvényesíthető adókedvezmény,
– a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény,
– a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény,
– a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye,
ha azokat 2018. december 31-én érvényesítették, akkor az érvényesítésre nyitva álló időtartamig még igénybe vehetők.
Az átmeneti szabály kimondja azt is, hogy a szakképzési hozzájárulásból is igénybe lehet venni a kedvezményt a vonatkozó szabályok szerint, ha azt 2018. december 31-én érvényesítik. [Szocho tv. 9-14. §; 33.§]
6.2.6.1. A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók utáni kedvezmény
A szakképzettséget nem igénylő (azaz a FEOR-09-es főcsoportjába tartozó munkakörökben) és a mezőgazdasági munkakörökben (a FEOR 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333. számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép [motor] karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421. számú foglalkozás szerinti munkakörben) foglalkoztatottak után a minimálbér erejéig lesz érvényesíthető az 50 százalékos kedvezmény. [Szocho tv. 10. § (1)–(2) bekezdés]
A kedvezmény érvényesítése szempontjából fontos kritérium, hogy a kedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adómegállapítási időszak egészében szakképzettséget nem igénylő munkakörben vagy mezőgazdasági munkakörben valósul meg a munkavállaló foglalkoztatása. [Szocho tv. 10. § (3) bekezdés]
Fontos változás, hogy a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak esetében a hatályos szabályoktól eltérően (25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók esetében alkalmazható a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény) már életkori megkötések nélkül vehető igénybe a kedvezmény.
6.2.6.2. A munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető kedvezmény
Az új, munkaerőpiacra lépést ösztönző kedvezmény a korábban nem foglalkoztatottakat (munkaerőpiacra lépők) célozza. A Szocho tv. 11. § (2) bekezdése értelmében munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj-tv. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani.
Az új kedvezmény egyszerű adminisztráció mellett vehető igénybe, mivel a szükséges igazolást a meghatározott feltételek fennállásáról az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerinti biztosítotti bejelentés megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig, vagy biztosítotti bejelentés hiányában a kifizető havi bevallásban tett kérelmére állítja ki, és elektronikus kapcsolattartás útján megküldi a kifizető részére. [Szocho tv. 11. § (5) bekezdés]
A kedvezmény értelmében a foglalkoztató mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól a foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 50 százalékos mértékű kedvezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból (a szakképzési hozzájárulást ekkor már meg kell fizetni). A kedvezmény legfeljebb a minimálbér erejéig érvényesíthető.
6.2.6.3. A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény
A családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, munkaerőpiacra lépő nőkre vonatkozóan az új Szocho tv. külön kedvezményt tartalmaz.
A kedvezmény alapján a munkáltató a foglalkoztatás első három évében mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól, a negyedik és ötödik évben 50 százalékos kedvezményt érvényesíthet a szociális hozzájárulási adóból (a szakképzési hozzájárulást ekkor már meg kell fizetni).
A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges:
– a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető kedvezmény fentiekben ismertetett automatikus igazolásának megléte, illetve
– a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás, amelyet az adóhatóság közreműködésével a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állít ki, és elektronikus kapcsolattartás útján küld meg a kifizető részére. [Szocho tv. 12. § (4) bekezdés]
6.2.6.4. A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
A megváltozott munkaképességű vállalkozók és a Pftv.-ben foglalt rehabilitációs kártyára jogosultak után igénybe vehető kedvezmények összeolvadnak, és azonos feltételek mentén, kibővített személyi körrel lesznek igénybe vehetőek 2019. január 1-jétől. A kedvezményezetti kör a következőkkel bővül:
– a rehabilitációs kártya után járó kedvezményt eddig csak a 60-30 százalék közötti egészségi állapottal rendelkező, ún. B1, C1, B2, C2 minősítéssel rendelkező személyek után lehetett érvényesíteni, e kör kibővül a D, E minősítéssel rendelkező személyekkel, akiknek az egészségi állapotuk 30 százalék alatti,
– a vállalkozók esetében a rehabilitációs ellátásra, rokkantsági ellátásra nem jogosult, de komplex minősítés alapján 60 százalék alatti egészségi állapottal rendelkező megváltozott munkaképességű személyek is jogosultak a kedvezményre (e bővülés már 2018. július 26-tól is szerepel a régi Szocho tv.-ben). [Szocho tv. 13. § (1)–(3) bekezdés]
A kedvezmény a minimálbér kétszereséig biztosít mentességet a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól [Szocho tv. 13. § (4) bekezdés].
A kedvezmény érvényesítéséhez szükség van a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozatra. Ha a kedvezményre már nem jogosult a feltételek teljesítése hiányában a munkavállaló vagy a vállalkozó, akkor az ezt bizonyító határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt. [Szocho tv. 13. § (5)–(7) bekezdés]
6.2.6.5. A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény
A hatályos szabályok szerint a Pftv.-ben rögzített, a közfoglalkoztatottak után igénybe vehető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény 2019-től az új Szocho tv. szerint változatlan tartalommal érvényesíthető. Ennek értelmében a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után 50 százalékos kedvezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból. [Szocho tv. 14. §]
6.2.6.6. Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény
A kutatók, fejlesztők foglalkoztatása után igénybe vehető kedvezmény továbbra is
– a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, címmel rendelkező kutató, fejlesztő esetében teljes mentességet biztosít a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól legfeljebb bruttó 500 ezer forintig,
– a doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt esetén pedig bruttó 200 ezer forintig lehet 50 százalékos kedvezményt érvényesíteni a szociális hozzájárulási adóból.
A kedvezmény feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállaló a kedvezmény szerinti (kutató, fejlesztő) munkakörben legyen foglalkoztatva az adómegállapítási időszak egészében. Továbbá a kedvezményt továbbra is a vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő kifizető érvényesítheti. [Szocho tv. 15. § (1)–(2) bekezdés]
6.2.6.7. Kutató-fejlesztő foglalkoztatása után járó kedvezmény
Az új típusú K+F-tevékenységhez kapcsolódó kedvezményt érvényesíthet 2019-től az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő – kifizető. A kedvezmény egyenlő a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.
Az új kedvezmény előnye, hogy azt a saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő bármely vállalkozás igénybe veheti.
Fontos kapcsolódó szabály azonban, hogy az adózó a Tao. törvény alapján a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként nem vonhatja le a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre a kedvezményt érvényesítette. Így az elérhető adómegtakarítás elsősorban a veszteséges vállalkozások számára lehet előnyös.
A jelenlegi hatályos szabályok alapján a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt a kifizető – az üzleti évtől függetlenül – annak érvényesítésére nyitva álló határidő lejártáig alkalmazhatja a 2018. december 31-én hatályos szabályok szerint. [Szocho tv. 16. §]
6.2.6.8. Védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető kedvezmény
A kormányzati létszámgazdálkodás új rendjének megvalósításával összefüggő egyes intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján elbocsátandó védett korban lévő személyek elhelyezkedését könnyítő, az őket a jövőben foglalkoztatni kívánó munkáltatók által igénybe vehető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény kerül bevezetésre.
A kedvezményt azon munkáltatók vehetik igénybe, akik olyan személyt foglalkoztatnak, aki a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban dolgozott, és a felmentése napján betöltötte a 60. életévét.
A kedvezmény egyenlő a minimálbér négyszerese után a szociális hozzájárulási adó mértékével megállapított összeggel. Azaz a munkáltató mentesülne a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól a minimálbér négyszereséig.
A kedvezmény addig érvényesíthető, amíg a kedvezménnyel érintett személy nem minősül a Tbj-tv. szerint saját jogú nyugdíjasnak.
A kedvezmény érvényesítéséhez egy igazolásra lesz szükség, melyet a természetes személyt elbocsátó munkáltató (azaz a létszámcsökkentést végrehajtó szerv) – a foglalkoztatási jogviszony megszűnésének napját is feltüntetve – állít ki. Ezen igazolás munkáltató részére történő átadása szükséges a kedvezmény érvényesítéséhez. [2018. évi LXXXII. törvény 250. §]
6.2.7. Eljárási szabályok
6.2.7.1. Adóbevallás, -fizetés
Nem változik, hogy az adófizetésre kötelezett a tárgyhónapot követő hónap 12-éig köteles bevallani és megfizetni az adót.
A kifizető az adót a juttatást követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be.
A korábban a szociális hozzájárulási adó alá vont jövedelmek esetében a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell az adót bevallani és megfizetni, a korábban egészségügyi hozzájárulással terhelt jövedelmek esetében pedig a juttatást követő hónap 12. napja az adókötelezettség teljesítésének határideje.
A kamatkedvezményből származó jövedelem esetében, az e jövedelmet terhelő adót évente, az adóévet követő év január 12-éig kell a kifizetőnek megfizetnie. Abban az esetben, ha kamatkedvezmény év közben megszűnik, az adót a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni.
Az adó fizetésére kötelezett természetes személy az adót előlegként, az adóelőleg, az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyijövedelemadó-bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.
Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett természetes személy az adót a személyijövedelemadó-bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyijövedelemadó-bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.
Megmarad az a rendelkezés, hogy a foglalkoztató a magánszeméllyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja az adó megfizetését és bevallását, ha a természetes személy kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel szerez jövedelmet.
Jövedelemhatárhoz kötött egyes jövedelmek után (például osztalékjövedelem) a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt. [Szocho tv. 18-22. §, 25. §, 26. §]
6.2.7.2. Külföldi kifizető
A külföldi kifizető adókötelezettségére vonatkozó szabályok sem változnak. A külföldi kifizető az adóval összefüggő adókötelezettséget főszabály szerint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül teljesíti. A rendelkezés rögzíti azt is, hogy a külföldi kifizető az adókötelezettségeit közvetlenül csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adó- és vámhatóság adózóként nyilvántartásba vette. Abban az esetben, ha a külföldi kifizető az adókötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel, és az adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezést is elmulasztja, az adóval összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a tőle jövedelmet szerző természetes személy kötelezett, és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).
