5.1. Fogalmak
5.1.1. Főállású kiadózó
Módosul a tanulmányokat folytatók esetében, hogy ki nem minősül főállású kisadózónak. A változás alapján nem minősül főállású kisadózónak a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat az előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is. [Katv. 2. § 8. pont i) alpont]
5.1.2. Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás
Az Szja-tv.-nyel történő összhang megteremtése érdekében módosul a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás fogalma. [Katv. 2. § 22. pont]
5.1.3. A kisadózó vállalkozás bevétele
2019. január 1-jétől bevezetésre kerül a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz és nem anyagi jószág fogalma. Vannak azonban olyan tárgyi eszközök (és nem anyagi javak), melyeket az egyéni vállalkozó nem kizárólag üzemi célból használ (pl. az egyéni vállalkozó lakásának csak az egyik helyisége a vállalkozó irodahelyisége). A módosítás szerint az ilyen eszközök értékesítéséből származó bevétel nem minősül a kis-adózó egyéni vállalkozó bevételének, és az értékesítésre az Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
A társasági adó hatálya alól a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező adóalanyok esetében nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet a Tao. törvény alapján a társasági adó alapjának kell tekinteni. E bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek a társasági adó alapját képezik. [Katv. 2. § 12. pont g) alpont; 28. § (11) bekezdés]
5.1.4. Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak
2019. január 1-jétől új ponttal egészül ki a Katv., amely az Szja-tv.-ben foglalt rendelkezésekkel összhangban határozza meg a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak fogalmát. Eszerint kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek, nem anyagi jószágnak minősülnek az olyan tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a kisadózó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozás tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják azzal, hogy nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi. [Katv. 2. § 24. pont]
5.2. Az adóalanyiság választása
Lerövidül az adóalanyiság létrejöttének akadályát képező időtartam azzal összhangban, hogy 2017-ben megváltozott az adóalanyiság ismételt választására vonatkozó időtartam is (jelenleg az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja ismételten a Katv. szerinti adóalanyiságot az adózó). [Katv. 6. §]
2019-től lerövidül az adóalanyiság létrejöttének akadályát képező időtartam, ez az időszak a bejelentés évére és az azt megelőző 12 hónapra szűkül az adószám törlése esetén. [Katv. 4. § (3) bekezdés]
5.2.1. Átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő katás vállalkozások
2019. január 1-jétől a tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak minősül az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő, kata szerinti adóalanyiságot választó gazdasági társaság is. Ez a módosítás azzal a kedvező következménnyel jár, hogy az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő és a kata szerinti adóalanyiságot választó társaságnak – a korábbi szabálytól eltérően – átmenetileg sem kell a társasági adó szabályait alkalmaznia, mivel az adóalanyisága létrejöttének napja – a korábbi szabálytól eltérően nem a kata választásának bejelentését követő hónap első napja, hanem – a kata szerinti adóalanyiság választásának napja. [Katv. 4. § (2) bekezdés]
5.2.2. Végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt álló vállalkozások
Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll. [Katv. 4. § (4a) bekezdés]
5.3. A főállású kisadózó biztosításának szünetelése
A Katv. 2018-ban hatályos szabálya alapján szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt nem kell megfizetni. [Katv. 8. § (9) bekezdés d) pont]
2019. január 1-jétől azonban mégsem szünetel a biztosítás, ha a főállású kisadózó az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti a havi 50 ezer vagy 75 ezer forint összegű tételes adót. [Katv. 10. § (1a) bekezdés]
5.4. Osztalék utáni adót kiváltó adó
5.4.1. Az adó alapjának kiszámítása
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejöttét megelőző üzleti év beszámolójához kapcsolódó mérlegben nem szereplő jóváhagyott osztalékot az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjának kiszámításánál figyelembe kell venni. [Katv. 26. § (2) bekezdés]
5.4.2. Az adó megfizetése
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kataalanyiságot választó, korábban társaságiadó-, egyszerűsítettvállalkozóiadó- vagy kisvállalatiadó-alanyok az osztalék utáni adót kiváltó adó második és harmadik részletét nem a katabevallásukkal egyidejűleg február 25-én, hanem május 31-én fizetik meg a kataalanyiság második és harmadik évében. [Katv. 26. § (3) bekezdés]
5.4.3. Vállalkozásba befektetett összeg az ügyvédi iroda esetében
A módosítás rögzíti, hogy az osztalék utáni adót kiváltó adóra vonatkozó rendelkezéseket az ügyvédi irodának is alkalmaznia kell. [Katv. 26. § (3) bekezdés]
Azon ügyvédi iroda, amely 2018-ban vált a kis-adózó vállalkozások tételes adójának alanyává, a Katv. 26. § szerinti osztalék utáni adót kiváltó adót nem fizette meg, ezért abban az esetben, ha ezen adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, úgy az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját nem képező összeg nem minősül vállalkozásba befektetett összegnek, és csökkenti a nyitó mérlegben kimutatott saját tőke összegét. [Katv. 26. § (7) bekezdés]
Az osztalék utáni adót kiváltó adóval összefüggő módosítások 2018. július 26-án léptek hatályba.
5.5. Egyéb módosítások
2018. július 26-ától a mulasztási bírságot megállapító határozat véglegessé válása és az ezt követően hozott, az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező adóhatósági határozat véglegessé válása közötti időszakban az adózó a Katv. rendelkezései szerint teljesítheti az adókötelezettségeket (vagyis az adózónak nem kell az említett időszakban a Tao. törvény szabályait alkalmaznia). [Katv. 5. § (1) bekezdés h) pont]
2018. január 1-jétől a döntés jogerejének jogintézménye helyett a döntés véglegességének jogintézménye került bevezetésre. Ez a változás 2018. július 26-ától átvezetésre kerül a Katv.-ben is. [Katv. 5. § (1) bekezdés i) pont]
Az adótartozás miatti megszűnési okra vonatkozó szabály 2018. július 26-ától módosul, hogy az Air. 58. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az adóhatóság által hivatalosan ismert tényeket nem kell bizonyítani. [Katv. 5. § (1) bekezdés j) pont]
