4.1. Kisvállalati adó választása
2019-től 1 milliárd forint lesz a kisvállalatiadó-alanyiság választási feltételeinek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára, ugyanakkor az 50 főre vonatkozó létszámkorlát nem változik. Ezek a feltételek már a 2019. évre vonatkozó kisvállalati adó választására is irányadóak. [Katv. 19. § (5) bekezdés a) pont, 19. § (5) bekezdés új j) pont]
4.2. Adóalanyiság megszűnése
1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik a bevételre vonatkozó értékhatár, amely túllépése esetén az adózó kisvállalatiadó-alanyisága megszűnik.
Bővül azon esetek köre, amikor megszűnik az adózó kisvállalatiadó-alanyisága.
Megszűnik a kisvállalatiadó-alanyiság a Tao. törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon.
A kisvállalatiadó-alanyiság megszűnik, amennyiben az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására a törvény rendelkezésével ellentétesen mégis sor kerül, a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésének napja pedig a választott mérlegfordulónap.
Megszűnik a kisvállalatiadó-alanyiság, ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, vagy az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit, és gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit az adóévben várhatóan meghaladja a 939 810 000 forintot. A rendelkezéseket első alkalommal a 2019. adóév vonatkozásában kell alkalmazni.
Az adóalanyiság megszűnése napjával mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év zárul. Az üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie. [Katv. 19. § (5) bekezdés a), f), i), j), k) és l) pont]
4.3. Kedvezményezett foglalkoztatott
Az új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény módosításával összefüggésben változik a kedvezményezett foglalkoztatott meghatározása, illetőleg hogy milyen összegű az a kedvezmény, amellyel a személyi jellegű kifizetés csökkenthető az adóalap megállapítása során. [Katv. 2. § 19-20. pont]
4.4. Adóalap
Az új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény módosítja a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt. 2019-től a személyi jellegű kifizetések köre kiegészül a béren kívüli juttatással és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással, tekintettel arra, hogy ezen kifizetéseket 2019. január 1-jétől szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. [Katv. 20. § (2) bekezdés]
4.5. Kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabály
Módosul a kapcsolt vállalkozásra vonatkozó meghatározás. Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mintha független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást, feltéve, hogy a szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. törvény 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani. [Katv. 20. § (5) bekezdés]
4.6. Külföldről kapott jövedelmek mentesítése, külföldi adó beszámítása
A külföldről kapott jövedelmek kettős adóztatását elkerülendő a törvényt módosító rendelkezések kiterjednek a külföldről származó osztalékjövedelem mentesítésének, az osztaléknak nem minősülő jövedelmek mentesítésének, beszámításának, valamint a külföldön adóztatható személyi jellegű kifizetések mentesítésének szabályaira.
Ezen túlmenően a kapott (járó) osztalék a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett összegben számolható el a kisvállalatiadó-alap csökkentéseként. [Katv. 20. § (4) bekezdés b) pont, 24. §]
