2.1. Rendeltetésszerű joggyakorlás
A rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó előírás a 2016/1164 tanácsi irányelvben foglaltakkal összhangban kiegészül. Meghatározásra kerül, hogy adómentesség, adókedvezmény annyiban alkalmazható, érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet (jogügyletek sorozata) megvalósítja a szabály, az adóelőny célját, és tartalmát tekintve valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Azon jogügyletek esetében, amelyek fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny elérése, amely ellentétes az adóelőnyt biztosító jogszabály tárgyával vagy céljával, az adó-előny nem alkalmazható, a költség, ráfordítás társasági adó szempontból nem levonható. Ez a rendelkezés tág körben teszi lehetővé az adóhatóság részére adóelőnyök megtagadását – olyan helyzetekben is, ahol ezt a korábbiakban nem kérdőjelezték meg egy adóellenőrzés során. Javasolt tehát az adózó ügyletei során a gazdasági célok eddigieknél gondosabb átgondolása és megfelelő dokumentálása, az előnyök alkalmazhatóságának bebiztosítása érdekében. [Tao. törvény) 1. § (2) bekezdés]
2.2. Csoportos társaságiadó-alany
2.2.1. Adóalanyiság feltétele, csoport létrehozása, megszűnése
2019-től lehetővé válik a csoportos társaságiadó-alanyiság választása. A csoportos társaságiadó-alanyiságot legalább két belföldi illetőségű adózó (vagy magyarországi fióktelep) hozhat létre. Ennek feltétele, hogy az adózók között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony álljon fenn. Csoportot azonos üzleti évvel és könyvvezetési pénznemmel rendelkező, beszámolójukat azonos számviteli standardok szerint elkészítő társaságok és fióktelepek alkothatnak. Egy adózó egyidejűleg csak egy csoportos társaságiadó-alanyiság tagja lehet.
A csoportos társaságiadó-alanyiság az erre irányuló kérelem alapján hozható létre, mindig a következő adóév első napjával kezdődő hatállyal. A kérelmet első alkalommal 2019. január 1-je és 2019. január 15-e között lehet benyújtani, mely határidő jogvesztő. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a kérelmet jóváhagyja, a csoportos társaságiadó-alanyiság 2019. január 1-jétől jön létre. Ezt követő időszakokra a csoportos társaságiadó-alany létrehozásának engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig nyújtható be.
A csoportos társaságiadó-alany adókötelezettségét a kijelölt csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti, valamint ugyanilyen módon gyakorolja adózói jogait. A csoportképviselő olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas a csoportos társaságiadó-alanyiság adókötelezettségének teljesítése és jogai gyakorlása érdekében szükséges minden adat alátámasztására és ellenőrzésére.
A csoportos társaságiadó-alany megszűnik a megszüntetése napján, valamint azt a napot megelőző napon, amelyre a megszűnése hiányában már nem lenne legalább két tagja.
Az adózó csoporttagsága megszűnik adókötelezettsége megszűnése, kilépése és a csoportos társaságiadó-alany megszűnése napján, valamint azon a napon, amelyet követő naptól már nem felel meg a tagságára előírt összes feltételnek.
Ha a megszűnési időpont nem az üzleti év utolsó napjára esik, akkor a megszűnés napja a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napja. Ha a csoportos társaságiadó-alany, illetve a csoporttagság nem az üzleti év utolsó napján szűnik meg, akkor a megszűnés napját követő nappal a csoporttagoknak, illetve az érintett csoporttagnak önálló adóéve kezdődik.
A csoporttag jogutódja a csoportos társaságiadó-alany tagjaként alakul meg, kivéve, ha már megalakulásakor sem felel meg a tagságra előírt összes feltételnek. Ez azt jelenti, hogy jogutódlás esetén a jogutód automatikusan a csoportos társaságiadó-alany tagja lesz, ha egyébként a csoporttagság feltételei fennállnak.
Amennyiben a csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, a csoportos társaságiadó-alany és a volt csoporttag, továbbá a csoportos társaságiadó-alany megszűnése esetén a volt csoporttag köteles a csoporttagság megszűnése napját, illetve a csoportos társaságiadó-alany megszűnése napját követő 30 napon belül a csoportos társaságiadó-alany által bevallott adóelőleget megosztani és bevallani, és ennek alapján a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig az adóelőleget megfizetni. [Tao. törvény 2/A. §, 6. § (3a)-(3e) bekezdés; 26. § (6) bekezdés]
2.2.2. A csoport adóalapja
A csoporttag az egyedi adóalapját adóévenként levezeti úgy, mintha különálló társaságiadó-alany lenne, és arról adóévenként az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tesz az állami adó- és vámhatóság részére. Az adóalap levezetését a csoportképviselőnek is át kell adni, ezen adatokról a csoportképviselő a csoport adóbevallásában adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.
A csoportos adóalany adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, amelyet a tárgyévben keletkezett és a csoportos adóalanyiság időtartama alatt a korábbi évekről elhatárolt veszteséggel csökkenteni lehet.
A K+F-adóalapkedvezmény, a megrendelt K+F-szolgáltatás kedvezménye és a műemlék-adóalapkedvezmény a csoportos társaságiadó-alany tagjai között nem adható át, de a csoportos társaságiadó-alanyiság tagjain kívüli kapcsolt vállalkozási körben átadható. A csoporttagok közötti ügyletek esetén a jogdíjból származó nyereség 50 százaléka, a K+F-adóalapkedvezmény alkalmazásakor a csoporttag nem érvényesíthet több kedvezményt annál, mint ami a szokásos piaci ár figyelembevételével megilletné.
A kamatlevonás-korlátozási szabály alkalmazásakor a csoportos társaságiadó-alanyiság a nominális összeghatárt (939 810 000 forint) csoportszinten veszi (veheti) figyelembe. A csoportos társaságiadó-alany tagjai ezt a korlátot a nettó finanszírozási költségeik arányában elosztva alkalmazzák a kamatlevonás korlátozására vonatkozó szabályokat az egyedi társaságiadó-alapjuk megállapítása során. [Tao. törvény 6. § (12)-(13) bekezdés; 8. § (5e) bekezdés]
2.2.3. A csoport elhatárolt vesztesége
A csoportos társaságiadó-alany adóévi vesztesége az adóévben negatív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok egyedi adóalapjainak összegével egyenlő. Ezt a tárgyévi veszteséget a törvény elhatárolt veszteségnek tekinti, amely felhasználható a tárgyévben a pozitív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok összesített adóévi adóalapjának legfeljebb 50 százalékáig, vagy a keletkezést követő további öt adóévben – szintén az adott adóévi adóalap 50% százalékáig. Vagyis az elfogadott jogszabály a tárgyévben keletkezett veszteségek felhasználhatóságát is korlátozza a nem negatív adóalapok 50%-ában. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a tárgyévi veszteséget is egyfajta "elhatárolt veszteségként" kívánja érvényesíttetni a jogalkotó.
A csoporttag negatív egyedi adóalapja akkor használható fel, ha a csoporttagok adóalapja a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.
A csoportos társaságiadó-alanyiság létrejötte előtt keletkezett elhatárolt veszteséget a csoporttag az egyedi adóalapjának megállapítása során használhatja fel a csoportos társaságiadó-alanyiságban fennálló csoporttagsága során az elhatárolt veszteség felhasználhatóságának általános – korábban is ismert – szabályai szerint.
A csoportos társaságiadó-alany által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát. [Tao. törvény 17. § (15)-(18) bekezdések]
2.2.4. Kapcsolt vállalkozások
A csoportos társaságiadó-alany tagjai között a csoportos adóalanyiság létrejöttét követően megvalósuló ügyletek vonatkozásában a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre vonatkozó rendelkezéseket főszabály szerint nem kell alkalmazni. Ugyanakkor azon, a csoportos adóalanyiság létrejöttét megelőzően megvalósult ügyletek esetében, amelyek vonatkozásában az adóalap szokásos piaci mértékűre történő kiigazítása még nem történt meg, az adóalap-módosítást alkalmazni kell. A csoportos társaságiadó-alany tagjai között a csoportos adóalanyiság létrejöttét követően megvalósuló ügyletek vonatkozásában a Tao. törvény szerinti dokumentációs kötelezettséget a csoportos társaságiadó-alany szintjén kell teljesíteni. [Tao. törvény 18. § (10)-(10b) bekezdések]
2.2.5. Adókedvezmények érvényesítése
A csoportos társaságiadó-alany az adókedvezmények érvényesítése szempontjából egyetlen adózónak minősül. Azt az adókedvezményt, amelyre a csoporttag csoporttagsága előtt szerzett jogot, a csoportos társaságiadó-alany akkor érvényesítheti, ha a csoporttag a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel. A kedvezményre jogosult csoporttag a csoporttagsága megszűnése után az adókedvezmény érvényesítésére továbbra is jogosult marad (ha csoporttagsága a jog-utód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg).
A csoportos társaságiadó-alanyiság adókedvezményt akkor vehet igénybe, ha az adókedvezményre vonatkozó feltételeknek való megfelelést egy csoporttagja vállalja, és e csoporttag a feltételeket ténylegesen teljesíti. Amennyiben a feltételek teljesítését vállaló csoporttagsága megszűnik, az adókedvezmény érvényesítésére a csoportos társaságiadó-alanyiság a továbbiakban nem lesz jogosult, kivéve, ha a csoporttag jogutódlással szűnik meg, és jogutódja szintén a csoportos társaságiadó-alanyiság tagja.
A csoportos társaságiadó-alany a jogosult csoporttagra a pozitív adóalap arányában jutó számított adóból érvényesíti a fejlesztési adókedvezményt, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó számított adó 80 százalékáig. Ezt követően a csoportos társaságiadó-alany az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezményét érvényesíti, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó számított adó 70 százalékáig. A csoportos társaságiadó-alany az előzőek szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett egyedi számított adók összegéből – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthet minden más, nem említett adókedvezményt. [Tao. törvény 23. § (8)-(14) bekezdések]
2.2.6. Fizetendő adó
A csoportos társaságiadó-alany esetében is a társasági adó mértéke – az általános adókulcs szerinti – 9 százalék, amely csoportszinten értelmezhető. [Tao. törvény 19. §]
A csoportos társaságiadó-alany adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között az egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani. A csoportképviselő az egyes csoporttagokra jutó fizetendő adót a csoportos társaságiadó-alany társaságiadó-bevallásában feltünteti, és a beszámolóját, könyvviteli zárlatát a számviteli törvény szerint összeállító csoporttag az adózott eredménye terhére adófizetési kötelezettségként elszámolja. [Tao. törvény 24. § (3) bekezdés]
2.2.7. Adófelajánlás
Az adófelajánlás kapcsán járó jóváírást a csoportos társaságiadó-alany a felajánlás adóéve fizetendő adójának arányában osztja fel a csoporttagok között. [Tao. törvény 24/B. § (5) bekezdés]
2.2.8. Energiaellátók jövedelemadója
A csoportos társaságiadó-alanyiság bevezetésével összefüggésben az energiaellátók jövedelemadójában érvényesíthető adókedvezményre vonatkozó szabályozás kiegészül. A csoportos társaságiadó-alanyiság tagja a csoportos társaságiadó-alanyiság által érvényesített fejlesztési adókedvezményt, illetve energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezményét az egyedileg megállapított pozitív adóalapja arányában számított összegben veszi figyelembe. [2008. évi LXVII. törvény 7. §, 18. §]
2.3. Kamatlevonás-korlátozás
A 2016/1164 tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében 2019. január 1-jétől új kamatlevonás-korlátozási szabály váltja fel az alultőkésítésre vonatkozó rendelkezéseket.
Kamatlevonási kapacitás esetén az adózás előtti eredményt növelő tételt a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény (azaz az adózási EBITDA) 30%-a és a nominális összeghatár közül a nagyobb összeget meghaladó összeg figyelembevételével kell meghatározni. Ugyanakkor csökkenti – legfeljebb annak összegéig – a korábbi adóévekben keletkezett kamatlevonási kapacitás még fel nem használt része, valamint a korábbi adóévek nettó finanszírozási költségeinek azon része, amellyel az adózó a korábbi adóévekben az adóalapját növelte.
A rendelkezéseket – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – nem kell alkalmaznia a pénzügyi intézménynek, a befektetési vállalkozásnak, az alternatív befektetésialap-kezelőnek, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás alapkezelő társaságának, a biztosítónak és a viszontbiztosítónak minősülő adózónak. [Tao. törvény 8. § (1) bekezdés j) pont]
A rendelkezés alkalmazásával kapcsolatban a Tao. törvény meghatározza a finanszírozási költség, a nettó finanszírozási költség, a hosszú távú állami infrastrukturális beruházás, az adózási szempontból különálló adózó, a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény, kamatfizetési kapacitás fogalmát. (A kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény az adózási értelemben vett kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredményt takarja, és nem a számviteli értelemben vett kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredményt.) [Tao. törvény 4. § 50-56. pont]
Az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoport tagja nem köteles a kamatlevonás-korlátozási szabályt alkalmazni, ha (i) igazolni tudja, hogy saját tőkéje adóévi átlagos állományának a teljes eszközállománya adóévi átlagos állományához viszonyított aránya egyenlő a vállalatcsoportra számított, ennek megfelelő aránnyal vagy annál magasabb, vagy (ii) a kamatlevonás-korlátozási szabály alkalmazásakor a nettó finanszírozási költségeket azon összegben érvényesítheti a társaságiadó-alapjában, amely egyenlő a csoportszinten vett harmadik felekkel szembeni nettó finanszírozási költségek összegének és a csoport EBITDA-jának a hányadosa, valamint az adózó EBITDA-ja szorzatával. [Tao. törvény 8. § (5) bekezdés]
Ha az adózó alkalmazza a kamatlevonás-korlátozási szabályt, akkor az alkalmazott adóalap-növelő tételnek az adóévet megelőzően az adózó vagy jogelődje, valamint az átruházó társaság által figyelembe nem vett része csökkenti az adóalapot. A csökkentésként figyelembe vett összeg nem haladhatja meg az adóévi kamatlevonási kapacitás összegét. Tehát a korábbi évek növelő tétele továbbvihető és felhasználható a következő évek adóalapjának csökkentéseként, de csak akkor, ha a következő években az adózónak kihasználatlan kamatlevonási kapacitása van. [Tao. törvény 7. § (1) bekezdés j), ny) pont]
A 2016. június 17-e előtt megkötött releváns szerződések esetében az új kamatlevonás-korlátozási szabályt első alkalommal e szerződések összegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését követő naptól, a módosított összeg vagy futamidő tekintetében kell figyelembe venni. A 2016. június 17-e előtt megkötött finanszírozási szerződések hitelösszegének növelése vagy futam-idejének meghosszabbítása hatálybalépését megelőzően az érintett szerződésekre a korábbi alultőkésítési szabályt kell alkalmazni, de az adózó választhatja a kamatlevonás-korlátozási szabály alkalmazását is.
Az adott évben a 2018. december 31-én hatályos alultőkésítési szabály alapján ki nem használt kapacitások nem használhatóak fel egy más év adóalapjának módosításához. A megmaradó kapacitások adóévek közötti mozgatása kizárólag a 2016/1164 tanácsi irányelvvel összefüggésben lehetséges. [Tao. törvény 29/A. § (73)-(75) bekezdések]
2.4. Ellenőrzött külföldi társaság
2.4.1. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma
A 2016/1164 tanácsi irányelv által biztosított tagállami választási lehetőséggel összhangban az ellenőrzött külföldi társaságra előírt definíció tevékenységi feltételét illetően Magyarország a jelenleg használt megközelítésről áttér a kisebb adminisztratív teherrel járó és gyakorlati szempontból egyszerűbb megoldásra. Az ellenőrzött külföldi társasági státusz megállapításakor – egyéb feltételek mellett – azt kell megvizsgálni, hogy az érintett külföldi személy, illetve a külföldi telephely végrehajtott-e nem valódi jogügyeletet. Egy jogügylet vagy jogügyletek sorozata csak akkor minősül nem valódi jogügyletnek, ha azt elsődlegesen adóelőny elérése céljából hajtják végre, és a külföldi személyt vagy a külföldi telephelyet belföldi illetőségű adózó irányítja.
Kivételt jelent az ellenőrzött külföldi társaságként való minősítés alól, ha a külföldi személy vagy telephely, adózás előtti nyeresége nem haladja meg a 234 952 500 forint összeghatárt, vagy a nem kereskedelmi tevékenységből származó nyeresége nem haladja meg a 23 495 250 forint összeghatárt, vagy az adózás előtti nyeresége nem haladja meg az adott adómegállapítási időszakra elszámolt működési költségek 10 százalékát.
További kivételt jelent az ellenőrzött külföldi társaságnak minősülés alól, az a külföldi telephely, amely olyan, az EU vagy az EGT tagállamának nem minősülő államban fekszik, amellyel Magyarországnak a külföldi telephely jövedelmét a magyar társasági adózás alól mentesítő rendelkezést tartalmazó egyezménye áll fenn, ha az az egyezmény szerint is telephelynek minősül.
A változás 2019-től lép hatályba, azonban a jelenlegi, 2017-től bevezetett rendelkezést használó adózók számára 1 éves átmeneti időszak áll rendelkezésre. [Tao. törvény 4. § 11. pont]
2.4.2. Ellenőrzött külföldi társasággal összefüggő adóalap-módosítás
Az adózás előtti eredményt csökkenti a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) az ellenőrzött külföldi társaság részesedésének értékesítésekor, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésekor a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, de legfeljebb az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg.
Az adózó növeli az adózás előtti eredményt az ellenőrzött külföldi társaság adóévének utolsó napján kimutatott pozitív adózott eredmény jóváhagyott osztalékkal csökkentett részével olyan arányban, amilyen arányban a nem valódi jogügyletből származó jövedelem keletkezésével kapcsolatos jelentős személyi funkciókat a magyar adózó látja el. [Tao. törvény 7. § (1) bekezdés gy) pont; 8. § (1) bekezdés f) pont]
2.5. Megrendelt K+F-szolgáltatás kedvezményének megosztása
A magyar társaságiadó-alanytól közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás esetén az adóalap-csökkentést a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója egymás között megoszthatja. A megosztás kapcsolt és nem kapcsolt felek között is létrejöhet. A megosztás közös írásbeli nyilatkozathoz kötött, amelyben rögzíteni kell az adóalap-csökkentés eredeti összegét, továbbá az ebből a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó által figyelembe vehető összeget. A nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmáért és teljesüléséért a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója egyetemlegesen felelnek. A megosztott kedvezményt kizárólag a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója alkalmazhatja, továbbadásra nincs lehetőség. A lehetőség már a 2018. adóévre is nyitva áll. [Tao. törvény 7. § (18a)-(18d) bekezdés, 29/A. § (64) bekezdés]
2.6. Fejlesztési tartalék
2019. január 1-jétől a fejlesztési tartalék összege 10 milliárd forint lehet a korábbi 500 millió forint helyett. Az egyéb szabályok nem változnak, azaz legfeljebb az adózás előtti eredmény 50 százaléka lehet a fejlesztési tartalékként figyelembe vehető összeg, és az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. [Tao. törvény 7. § (1) bekezdés f) pont és (15) bekezdés]
2.7. Munkahelyi óvoda költsége
2019-től a munkahelyi bölcsőde mellett a munkahelyi óvoda üzemeltetésére fordított költség, ráfordítás összege is elismert lesz a társaságiadó-alapjában. [Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész 20. pontja]
Munkahelyi óvodának minősül az olyan óvodai nevelési ellátást biztosító intézmény, amely az éves átlagos gyermeklétszámot figyelembe véve legalább 80 százalékban olyan gyermekeknek az óvodai nevelését biztosítja, akiknek legalább az egyik szülőjét az adózó foglalkoztatja. [Tao. törvény 4. § új 24/a. pont]
2.8. Bejelentett részesedés
A határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet 2019-től nem lehet bejelentett részesedésként az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni. A korábban bejelentett befektetési alapok minősége nem változik, a nyereség továbbra is adómentes marad. A társaságiforma-váltással, egyesüléssel, szétválással érintett, korábban már bejelentett részesedéseket a formaváltás, egyesülés, szétválás miatt nem kell újra bejelenteni. További könnyítés, hogy az egyéves tartási idő folyamatossága nem szakad meg társaságiforma-váltás, egyesülés, szétválás esetén. [Tao. törvény 4. § 5. pont]
2.9. Részesedésszerzés korai fázisú vállalkozásban
2019-től a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések esetében érvényesülő 20 millió forintos korlátot már nem összesítetten, hanem az ún. startupvállalkozásonként kell figyelembe venni.
A korai fázisú vállalkozásokban való részesedés- szerzés kedvezménye kapcsán meghatározásra kerül, hogy hogyan alakul az adóalap-csökkentés, ha a részesedés a kedvezmény érvényesítésére nyitva álló időszakon belül részben kivezetésre kerül, vagy annak vonatkozásában értékvesztést számolnak el. Ennek megfelelően amellett, hogy a kivezetés adóévében alkalmazni kell a kétszeres növelő tételt, a csökkentő tétel alkalmazása folytatható a kivezetést, az értékvesztés elszámolását követő adóévekben azzal, hogy a csökkentés összegét a részbeni kivezetés, értékvesztés miatt módosított értékre figyelemmel kell megállapítani.
Növelő tétel alkalmazandó, ha az adózó érvényesíti a korai fázisú vállalkozásban való részesedésszerzés kedvezményét, de az érvényesítésre nyitva álló 1+3 adóéven belül a kedvezményre jogosító részesedést bármilyen jogcímen – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetést kivéve – a könyveiből kivezeti, vagy részben kivezeti. A kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett részesedéscsere is kivételt jelent a növelő tétel alól. [Tao. törvény 7. § (1) bekezdés m) pont]
2.10. Adóellenőrzéshez, önellenőrzéshez kapcsolódó adóalap-korrekciós tételek
Jelenleg amennyiben a számviteli önellenőrzés nem von maga után az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti önellenőrzést (például elévülés miatt), akkor az adóalap-korrekciós tételek alkalmazása következtében sem a tárgyévi adóalapban, sem a korábbi adó-évek adóalapjában nem jelenik meg a hibahatás az Art. szerinti önellenőrzés hiánya miatt. Ezzel összefüggésben 2019-től az önellenőrzéshez kapcsolódó adóalap-korrekciós tételek csak akkor alkalmazhatóak, ha az Art. szerinti önellenőrzés történik. [Tao. törvény 7. § (1) bekezdés u) pontja és a 8. § (1) bekezdés p) pont]
2.11. Értékcsökkenési leírás
Az alkalmazandó vámtarifaszámok változása miatt 2019-től módosulnak a Tao. törvény 1-2. számú mellékleteiben szereplő vámtarifaszámra való hivatkozási számok.
2.12. Ingyenes juttatások
A hatályos szabályozás szerint, ha az ingyenes juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez (például egy civil szervezet), vagy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, akkor a támogatónál egyszerűsített nyilatkozat szükséges az adóalapban való elismertséghez. Ezzel azonos esetkör, ha a civil szervezetnek a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Ez utóbbi esetkörrel is bővül a törvény felsorolása. A támogató 2019-től a civil szervezettől akkor is kaphat egyszerűsített nyilatkozatot, ha a civil szervezetnek a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. [Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pont]
2.13. Hatályon kívül helyezett rendelkezések
A mobilitási célú lakhatási támogatás megszűnésével párhuzamosan hatályon kívül helyezésre kerül a vonatkozó társaságiadóalap-kedvezmény.
A K+F-tevékenység kedvezményének szociális hozzájárulási adót illető módosítását követve hatályon kívül helyezésre kerül az ide vonatkozó veszteségelhatárolás-korlátozás és az átmeneti rendelkezés. [Tao. törvény 7. § (1) bekezdés k) pont ka) alpont; 17. § (14) bekezdés]
2.14. Energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye
Az energiahatékonysági beruházás kedvezményét a beruházásokon kívül a felújításokra is igénybe lehet venni. Emellett az igénybevehetőség intenzitásának maximuma is emelkedik, de az abszolút korlát továbbra is a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg marad. Az egységes 30 százalék helyett Közép-Magyarország nem támogatható településein 30 százalék, Közép-Magyarország támogatható településein 35 százalék, és a többi régióban 45 százalék lesz a határ. [Tao. törvény 4. § 11a. pont, 22/E. § (2) bekezdés]
2.15. Látványcsapatsport támogatása
A látványcsapatsportok támogatásának jogcímei kiegészülnek a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire vonatkozó támogatás nyújtásának lehetőségével. A sportcélú ingatlan üzemeltetése költségeinek az üzembe helyezett sportcélú ingatlan által nyújtott szolgáltatások működési költségei minősülnek, ide nem értve az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költségeket, amelyeket a sportcélú ingatlanhoz nyújtott beruházási támogatásból már fedeztek.
Az új kedvezmény első alkalommal a 2019-2020-as támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint az igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben érvényesíthető. [Tao. törvény 4. § 47. pont; 22/C. §; 29/A. § (76) bekezdés]
2.16. Előadó-művészeti szervezetek támogatása
Megszűnik az előadó-művészeti szervezetek társasági adón keresztüli támogatásának lehetősége.
Az előadó-művészeti szervezetek társasági adón keresztüli támogatásának megszüntetésével összefüggésben átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy támogatást nyújtani (teljesíteni) és felajánlást tenni 2019. január l-jétől nem lehet. Amennyiben a támogatáshoz, felajánláshoz kapcsolódóan egyes cselekményekre (például az adókedvezmény adóbevallásban történő igénybevételére) 2019-ben kerül sor, akkor a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell eljárni. A rendszer lezárásához kapcsolódóan ez azt is jelenti, hogy az adózót megilleti az adókedvezmény vagy jóváírás, ha a támogatásnyújtás, felajánlás már 2019-et megelőzően megtörtént. 2019-től előadó-művészeti szervezettel nem lehet támogatási, kiegészítő támogatási megállapodást kötni adókedvezmény igénybevétele vonatkozásában. A még hatályban lévő szerződések alapján történő teljesítések közül csak azok lesznek jogosultak az adókedvezményre, amelyek teljesítése 2019-et megelőzően megtörténik. [Tao. törvény 24/A. § (3) bekezdés, 29/A. § (67)-(69) bekezdések]
2.17. IFRS-változások
A 2018. január 1-jén hatályba lépett IFRS 9 standard szerint gazdálkodói döntés alapján egyes befektetések valós értékének változásait az egyéb átfogó jövedelemben kell kimutatni. E választás esetén a megszerzés és a kivezetés közötti időszakban elért nyereség vagy veszteség nem jelenik meg az eredménykimutatásban, tehát nem esne társaságiadó-kötelezettség alá. Következésképpen az IFRS-ek és a magyar számvitel szerinti adózók között állandó eltérés mutatkozna. Módosító tételek bevezetésével feloldódik ez az eltérés. A kétszeresség kizárása érdekében a szabály nem terjed ki a bejelentett részesedés értékesítésére, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetésére. A módosító tételek a 2018. adóévre adózói választás szerint alkalmazhatók.
Az IFRS-ekre történő áttéréskor az adózó az IFRS-eknek megfelelően állapítja meg az áttéréskor meglévő eszközeinek bekerülési értékét, könyv szerinti értékét és értékcsökkenési leírását. Ezek az értékek a számviteli törvény szerint ugyanezen jogcímeken meghatározott értékektől eltérhetnek. Az eltérés azon eszközök esetében, amelyeknél az adóalapban a számviteli értékcsökkenés összege érvényesül, azt eredményezheti, hogy az adózási számított nyilvántartási érték még nem fogyott el, amikor az IFRS-ek szerinti értékcsökkenéssel az eszköz teljes mértékben leírásra került. Következésképpen számviteli értékcsökkenés hiányában az adózási értékcsökkenést nem lehetne folytatni, a számított nyilvántartási értéket a kivezetéskor lehetne az adóalapban figyelembe venni. A módosítás szerint – már a 2018. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is – adózói választás alapján három adóév alatt lehetőség lesz a könyv szerinti érték nullára való csökkenése adóévét követő év első napján fennálló számított nyilvántartási érték értékcsökkenési leírásként történő érvényesítésére. Ezáltal a számított nyilvántartási érték nem az eszköz kivezetésekor, hanem a három adóév alatt érvényesül az adóalapban. Amennyiben a három adóév alatt az eszköz kivezetésére kerül sor, akkor e választás helyett vissza kell térni a kivezetéskor alkalmazandó módosító tételhez.
Az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standard 43-47. pontjai speciális szabályokat írnak elő az összetett eszközökre vonatkozóan. Ezek olyan eszközök, amelyek bár önállóan megfelelnek a megjelenítés feltételeinek, de nagyobb részeik, komponenseik főbb gazdasági jellemzői egymástól eltérőek, az egyes részek nem azonos hasznos élettartamúak. Az ilyen összetett eszközök esetében valamennyi jelentős értékkel bíró komponens hasznos élettartamát, maradványértékét, leírási módszerét külön-külön meg kell határozni, habár a pénzügyi kimutatásokban egységes eszközként jelennek meg. Ezzel kapcsolatban – már a 2018. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is – új rendelkezés kerül bevezetésre, amely alapján a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenési leírást komponensenként (nem az összetett eszközre egyben) külön-külön kell meghatározni. Ennek feltétele, hogy a komponensek a főbb gazdasági jellemzőik alapján egymástól eltérőek legyenek, továbbá, hogy az IFRS-ek szerint a komponensek bekerülési értékét, hasznos élettartamát, maradványértékét, leírási módszerét külön-külön meghatározzák, valamint a komponensek az adózási értékcsökkenési kulcsokba besorolhatók legyenek.
Megszűnik az IFRS-re áttérők feltöltés határidejéhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettsége már a 2018. év vonatkozásában is.
Nem kell adatot szolgáltatni az áttérési különbözet összegére, és az IFRS-ek szerinti saját tőke és a számvitelről szóló törvény szerinti saját tőke várható összegéről. Az új IFRS 9 standard szerint gazdálkodói döntés alapján egyes befektetések valós értékének változásait az egyéb átfogó jövedelemben kell kimutatni, azonban a jövedelmet módosító társaságiadó-alapban szerepeltetni kell, annak érdekében, hogy az IFRS-eket és a magyar számvitelt alkalmazó adózók adóalapja között e tekintetben ne álljon fenn állandó eltérés. [Tao. törvény 18/B. § (1) bekezdés i) pont; 18/B. § (2) bekezdés h) pont; 18/C. § (4h) pont; 18/C. § (9c) bekezdés]
