16.1. A beszámoló pénzneme
A módosítás egyértelműsíti, hogy a vállalkozó beszámolókészítési és könyvvezetési pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie. Amennyiben a létesítő okiratban forintot határoztak meg, akkor forintban történhet a beszámolókészítés és a könyvvezetés; ha forinttól eltérő devizát határoztak meg, akkor a vállalkozó létesítő okirata szerinti devizában történhet a beszámolókészítés és a könyvvezetés. [Szt. 20. § (5b) bekezdés]
A hatályos előírások szerint a vállalkozó a beszámoló, illetve a könyvvezetés pénznemére vonatkozó döntését a döntést követő ötödik üzleti évben változtathatja meg. A módosítás, a piaci szereplők igényeire tekintettel, az 5 éves időtartamot 3 évre csökkenti. [Szt. 20. § (4) bekezdés]
16.2. Támogatások elszámolása
A módosítás lehetővé teszi a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegének aktív időbeli elhatároláskénti kimutatását az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Ennek eredményeként a támogatás elszámolása előtt felmerült költségek a várható bevételek összegéig ellentételezésre kerülhetnek. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás esetleges meghiúsulásakor kell megszüntetni. [Szt. 33. § (7) bekezdés]
16.3. Követelésekkel kapcsolatos elszámolások
Egyértelművé válik, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott követelések értékesítése (engedményezése) esetén, az értékesítés eredményét – előjelétől függően – befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként vagy befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni. [Szt. 84. § (3) bekezdés g) pont, 85. § (1a) bekezdés e) pont]
A forgóeszközök között kimutatott eredeti követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági eseményeket az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, míg a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági események eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni. [Szt. 77. § (3) bekezdés d) pont, 81. § (3) bekezdés f) pont, 84. § (7) bekezdés m) pont, 85. § (3) bekezdés n) pont]
16.4. Üzleti vagy cégérték kimutatása beolvadáskor, összeolvadáskor
Lehetővé válik beolvadáskor üzleti vagy cégérték kimutatása abban az esetben, ha az már a részesedés vásárlásakor is érvényesítésre került a vételárban, csak az – az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások alapján – nem kerülhetett külön kimutatásra.
Beolvadás esetén az egymásban lévő részesedéseket a saját tőkével szemben ki kell vezetni (ki kell szűrni). Ennek során a részesedés könyv szerinti értékének a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti saját tőke összegét meghaladó része üzleti vagy cégértékként is kimutatható (a beolvadó gazdasági társaságban lévő részesedés ugyanilyen értékben történő kivezetésével szemben).
Az üzleti vagy cégérték e sajátos kimutatása esetén indokolt előírni azt is, hogy a külön kimutatás feltétele, hogy a beolvadás során az üzleti vagy cégértékkel érintett vagyon átértékelésre kerüljön annak érdekében, hogy az üzleti vagy cégérték csak az eszközök és kötelezettségek részesedéssel arányos piaci értékén felüli összegét tartalmazza.
A módosítás a beolvadás mellett összeolvadás esetén is lehetőséget biztosít a részesedések kiszűrése során üzleti vagy cégérték kimutatására.
A módosításokat a hatálybalépést követően indult beolvadásokra, összeolvadásokra lehet alkalmazni. [Szt. 139. § (4), (4a) és (4b) bekezdés, 141. § (9) bekezdés, 177. § (70) bekezdés]
16.5. Cash flow kimutatás
A cash flow kimutatás elkészítéséhez nem elegendőek a mérleg és az eredménykimutatás adatai. Elkészítésénél abból kell kiindulni, hogy a cash flow kimutatás fő sorai az elnevezéseknek megfelelő pénzeszközváltozásokat tartalmazzák. Ehhez olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítségével – a levezetés alapján mutatkozó – halmozódások kiszűrésre kerülnek.
A pénzmozgással nem járó befektetési és finanszírozási tételek korrekciót idéznek elő a működési cash flow-ban. A korrekciókat az érintett mérlegsoroknál korrekciós sor beiktatásával kell végrehajtani. Ha valamely tétel például a befektetési cash flow-ba tartozik (mint a kapott osztalék, a tárgyi eszközök eladásának bevétele), akkor azt a tételt a működési cash flow nem tartalmazhatja, annak eredményhatását ki kell szűrni. [Szt. 7. számú melléklet]
16.6. IFRS-ek szerinti beszámolót készítőkre vonatkozó előírások
Az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrást az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében is azonos számítási módszer szerint indokolt meghatározni, mint a hazai előírások szerint beszámolót készítők esetében. [Szt. 114/A. § 17. pont]
Egyértelművé válik, hogy nemcsak az IFRS-ek szerinti beszámolás időszaka alatt keletkezett tételeket kell figyelembe venni eredménytartalékként, hanem az IFRS-ekre áttérők esetében az áttérés előtt keletkezett ilyen tartalmú tételeket is. Emellett eredménytartalékként indokolt figyelembe venni az IFRS-ekre való áttérést követően a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett összeget, továbbá az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeget, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik, módosítva az IFRS-ek szerint közvetlenül a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegekkel.
Ezzel elkerülhető az, hogy egyébként az IFRS-ek szerint maradékelven megállapítandó tőketartalékba ne kerüljenek olyan elemek, amelyek tartalmuk szerint eredménytartaléknak minősülnek. [Szt. 114/A. § 9. pont, 114/B. § (4) bekezdés e) és f) pont]
A gyakorlatban felmerült igények alapján indokolt tételesen is utalni azokra a követelményekre, amelyeket az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőknek is alkalmazniuk kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) beszámoló részeként összeállítandó kiegészítő megjegyzésekben közzéteendő információk tekintetében. Az IFRS-ek szerint éves beszámolót, összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalkozó üzleti jelentést, összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni. [Szt. 114/I. §, 134. § (2) bekezdés]
Tekintettel arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozókra, illetve azok bizonyos körére – amely csoportba az IFRS-eket alkalmazók többsége is tartozik – az üzleti jelentésben egyéb közzétételi kötelezettségek is fennállnak (vállalatirányítási nyilatkozat, nem pénzügyi kimutatás), indokolt az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti jelentése mellett az IFRS-ek szerint összeállított éves beszámoló üzleti jelentésére is kiterjeszteni az internetes honlapon történő közzétételt. [Szt. 95/B. § (3) bekezdés, 134. § (5) bekezdés, 154. § (8) bekezdés]
