15.1. Ellenőrzés
15.1.1. Tartósan veszteséges vállalkozások
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a nagy árbevételű, két éven keresztül 60 milliárd forintot elérő, de veszteséges cégeket automatikusan ellenőrizni fogja. A revi-zorok a 2019-es és a 2020-as éveket vizsgálják majd. Az újonnan alapított cégek esetén az adóhatóság csak a negyedik évet követő éveket veszi figyelembe. [Air. 87. § (1) bekezdés ad) pont]
15.1.2. EU-s közigazgatási együttműködés keretében végzett hozzáadottértékadó (HÉA)-ellenőrzés
EU közigazgatási együttműködés keretében végzett HÉA-ellenőrzés (az egyablakos rendszer miatt, amikor egyik tagállam szedi be a másik tagállam adóját, kötelező, ha legalább 2 tagállam kéri a megkeresett tagállamtól) bevezetése. Ebben az esetben külföldi adóhatóság alkalmazottja vesz részt a belföldön végzett adóellenőrzésben. Bizonyos esetekben az ellenőrzés lefolytatása a megkereső állam kérése alapján kötelező. [Air. a következő 87/A. §]
15.1.3. Felülellenőrzés
Ha a felülellenőrzés megállapítást tesz, akkor a korábbi ellenőrzési határozatot kell megváltoztatni, határozat hiányában hoz csak új elsőfokú határozatot a NAV.
[Air. 93. § a következő (3a) bekezdés]
15.2. Ügyintézési határidő
15.2.1. Meghosszabbítás
Megszűnik a "különösen" kitétel, tehát csak a törvényben taxatíve felsorolt okokból lehet az ügyintézési határidőt meghosszabbítani, ezzel párhuzamosan új ok: ha a törvény a meghosszabbítást lehetővé teszi. [Air. 50. § (2) bekezdés]
15.2.2. Szünetelés
Szünetel az ügyintézési határidő a hiánypótlási felhívás, adatközlési felhívás teljesítéséig, a próbagyártás időtartama (jövedéki ellenőrzések) miatt. [Air. 50. § (5a) bekezdés]
15.3. Ideiglenes biztosítási intézkedés
Az ideiglenes biztosítási intézkedés az erre okot adó körülmények felmerülésétől számított öt napon belül rendelhető el. A módosítás rendelkezik arról, hogy az intézkedés indokolásából ki kell tűnnie annak, hogy ezt a feltételt betartotta-e az adóhatóság.
Az ideiglenes biztosítási intézkedést elrendelő végzésben, továbbá a döntés indokolásában az adóhatóságnak a biztosítandó összeg alapját képező számításokat is ismertetnie kell az adózóval, mert ennek hiányában nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az adóhatóság milyen megfontolások mentén határozta meg az intézkedés terjedelmét.
Lehetővé válik, hogy az állami adó- és vámhatóság az ideiglenes biztosítási intézkedés esetén is engedélyezhesse kifizetés teljesítését abban az esetben, ha az adózó igazolja, hogy a zárolt vagyonán kívüli forrásból nem képes a kifizetéseit teljesíteni, vagy azzal a tevékenysége aránytalan korlátozást szenvedne. [Air. 83. §]
15.4. Egyéb módosítások
15.4.1. Visszatartási jog gyakorlása
Előírásra kerül a visszatartási jog gyakorlásáról hozott végzéssel szembeni fellebbezés lehetősége, másrészt a bekerülő felhatalmazó rendelkezések alapján a jövőben kormányrendeleti szinten előírásra kerülhetnek az ügygondnokra és az eljárási költségre vonatkozó részletszabályok. [Air. 122. § (3) bekezdés, Air. 136. § e)-f) pont]
15.4.2. Új tény, körülmény, bizonyíték
A fellebbezésben nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyre az észrevételezési határidőig nem hivatkoztak, illetve a hivatkoztak, de az észrevételezési határidőig nem terjesztették elő. Ugyanez a megszorítás érvényesül a megismételt ellenőrzések esetén is. [Air. 124. § (6) bekezdés]
15.4.3. Új eljárás
Az új eljárás során – semmisségi okon kívül – nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről az eljárás alanyának a megelőző eljárásban hozott elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő. A hivatalból indított eljárás esetén is, újeljárás-megszüntetési ok, ha a tényállás nem volt tisztázható, és az nem is várható (indokolás szerint a vélelmezett kézbesítéssel megkezdett, meghiúsult vizsgálatok miatt).
Visszakerül a törvénybe, hogy adóhatóságnak a felettes szerv vagy a bíróság által elrendelt új eljárást a döntés közlésétől számított 60 napon belül kell megkezdenie. [Air. 129. § (5)–(6) bekezdés]
15.5. Adóhatósági végrehajtás
Szabályozásra kerül a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog elévülési ideje. Ez esetben is a végrehajtáshoz való jog 4 éves elévülési ideje lesz az irányadó, és ezt a 2018. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
Bekerül a minimálár fogalma és szabályozása (árverési végrehajtás).
A végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
A végrehajtási eljárás megszüntetése végzéssel történik.
Az adatbejelentéssel is megszakad a végrehajtáshoz való jog elévülése (nem csak a bevallással).
A végrehajtási kifogás szubjektív határideje (15 nap) esetén részletezi a törvény, hogy mikor és hogy lehet igazolási kérelmet előterjeszteni.
Az állami adó- és vámhatóság részben átveszi a törvényszéki végrehajtók végrehajtási feladatait 2019. január 1-jétől. Az adó- és vámhatóság 2019. január 1-jétől az új, induló ügyek végrehajtását fogja foganatosítani, míg a folyamatban lévő ügyekben 2020. január 1-jétől rendelkezik végrehajtási jogkörrel az adó- és vámhatóság.