12.1. Nyugdíjas foglalkoztatása
2019. január 1-jétől a saját jogú nyugellátásban részesülő, a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló mentesül a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. Így az ilyen munkavállaló nem minősül biztosítottnak, ezáltal e jogviszonyából adódóan társadalombiztosítási ellátásokra nem szerez jogosultságot. [Tbj-tv. 5. §, 25. §]
Így munkabére után kizárólag személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség áll fenn. Ezzel párhuzamosan a munkáltató mentesül az általa, a munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adó alól, továbbá e munkaviszonyra tekintettel szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség sem merül fel.[Szocho tv. 5. § (1) bekezdés g) pont]
A 2018-ban hatályos szabályok szerint e személyi kör jogosult baleseti ellátásokra, azaz baleseti egészségügyi szolgáltatást vehet igénybe, és baleseti táppénzt, baleseti járadékot igényelhet, tekintettel a járulékfizetésre. A saját jogú nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban álló személy mentesül a természetbeni egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék megfizetése alól, így ezen ellátások nem illetik meg. [Tbj-tv. 15. §]
Továbbá – nyugdíjjárulék-fizetés hiányában – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 22/A. §-a szerinti nyugdíjnövelésre sem tarthat igényt.
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó azonban nem mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik, mivel ekkor nem kell egyéni járulékot fizetnie. [Tbj-tv. 37/A. § f) pont]
12.2. Egészségügyi szolgáltatási járulék
2019-től emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, így 2019-ben havi 7500 forint, napi 250 forint lesz. E járulékfizetési kötelezettség azokat terheli, akik a Tbj-tv. értelmében belföldinek minősülnek és nem biztosítottak, valamint más okból sem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Továbbá egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet. A járulék megfizetésével a belföldi személy jogosulttá válik egészségügyi szolgáltatás (pl. háziorvosi ellátás) igénybevételére. [Tbj-tv. 19. § (4) bekezdés]
12.3. Megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék
2019. január 1-jétől 34 százalékról 24 százalékra mérséklődik a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából és a kizárólag szolgálati idő szerzése érdekében kötött megállapodás esetén fizetendő nyugdíjjárulék. [Tbj-tv. 34. § (1)–(5) bekezdés]
12.4. Járulékalapot képező jövedelem
A járulékalapot képező jövedelemre vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal, hogy járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetésére (juttatására) a fennálló biztosítási jogviszony alapján került sor, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.
12.5. Járulékalapot nem képező jövedelmek
A járulékalapot nem képező jövedelmek köre pontosításra kerül a végrehajtási rendeletben megfogalmazott szabállyal, miszerint nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától. [Tbj-tv. 21. § és 26. §]
E módosítás 2018. július 26-tól hatályos, és ezzel párhuzamosan a szociális hozzájárulási adó vonatkozó szabálya is módosult.
12.6. Biztosítási jogviszony szünetelése
Pontosításra kerül a biztosítási jogviszony szünetelésére vonatkozó szabály a fogvatartottak esetében, tekintettel arra, hogy a fogvatartottaknak lehetőségük van tanulószerződés kötésére, valamint a fogvatartás időtartama alatt az ún. reintegrációs őrizet, valamint a társadalmi kötődés program keretében munkaviszonyt létesíthetnek. Így szükségessé vált, hogy a jogszabályi rendelkezés egyértelműen rögzítse, hogy az a biztosítási jogviszony szünetel, amely a fogvatartottnak e státuszát megelőzően keletkezett és állt fenn. Azaz nem szünetel a fogvatartott azon biztosítási jogviszonya, amely a fogvatartása alatt létesített jogviszonya alapján áll fenn. E módosítás 2018. július 26-ától hatályos. [Tbj-tv. 8. § d) pont]
12.7. Munkaviszony jogellenes megszüntetésének az Mt. 83. §-a szerinti jogkövetkezménye
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint nevesített esetekben a munkaviszony helyreállítása kérhető, mivel itt olyan súlyos fokú a jogsértés, hogy a jogalkotó úgy látta, a reparáció akkor lehet teljes körű, ha a bíróság helyreállítja a jogviszonyt. [Mt. 83. §]
A munkaviszony helyreállítására a jövőre nézve kerül sor, vagyis a munkaviszony a jogellenes munkáltatói intézkedés időpontjában megszűnik, és a helyreállításig fennálló időszakban nem áll munkaviszonyban a (volt) munkavállaló, és így nem minősül a Tbj-tv. értelmében biztosítottnak. Annak érdekében, hogy a jogellenes munkáltatói intézkedéssel érintett munkavállalót társadalombiztosítási szempontból ne érje hátrány, ezért a Tbj-tv. kimondja, hogy az Mt. 83. §-ában rögzített esetben (visszahelyezés) a munkaviszony megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor. Ezzel lehetővé válik, hogy a későbbiekben felmerült társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor ezen "kieső időszak" beszámításra kerüljön.
12.8. Egyéni és társas vállalkozók járulékfizetése
Pontosításra került az egyéni és társas vállalkozó munkaerőpiacijárulék-fizetési kötelezettségét rögzítő szabály az egyéni és a társas vállalkozók többes biztosítási jogviszony esetén alkalmazott nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-fizetésére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban. [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdés b) pont]
A módosítás értelmében akkor sem kell megfizetni a munkaerőpiaci járulékot, ha az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat a vállalkozó. [Tbj-tv. 25/A. § b) pont]
Így már nem csak a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatott nappali tagozatos tanulmányok vehetők figyelembe a kedvező járulékfizetési szabály alkalmazásakor. E módosítás 2018. július 26-ától hatályos.
12.9. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó bevallási kötelezettsége
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó bevallási kötelezettségére került beiktatásra rendelkezés, amely alapján – az eddigi joggyakorlatnak megfelelően – a foglalkoztató a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tagjának a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a nyugdíjjárulékot megállapítani és levonni. A megállapított tárgyhavi nyugdíjjárulékot és a foglalkoztatót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak. [Tbj-tv. 50. § (1a) bekezdés]
12.10. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igazolása
Amennyiben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és az adóhatóság által vezetett nyilvántartások összevetéséből az állapítható meg, hogy valaki nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, úgy az adóhatóság részére előírja az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy az érintett személy hitelt érdemlő módon bizonyíthassa, hogy jogosult egészségügyi szolgáltatásra (pl.: foglalkoztatója nem jelentette be), vagy azt, hogy más tagállamban biztosított, így ezért nem kell járulékot fizetnie.
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállásának igazolására vonatkozó határidő úgy módosult, hogy igazolásra hosszabb határidő áll rendelkezésre, ugyanis a jogosultság igazolására nyitva álló időtartam az érintett személy kérelme alapján indokolt esetben egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbításra kerülhet. [Tbj-tv. 45/A. § (6) bekezdés].
