10.1. Vámjogi képviselet
A vámjogi képviselők által igénybe vehető közreműködőkre vonatkozó szabályozási keretek bekerültek a törvénybe. Ennek értelmében a megbízó hozzájárulása alapján a vámjogi képviselő humán erőforrás hiányában közreműködőt bízhat meg, a közreműködő maga azonban nem minősül vámjogi képviselőnek. A közreműködő a váminformatikai rendszeren keresztül zajló eljárásokat kizárólag a vámjogi képviselőtől kapott másodlagos jogosultságok felhasználásával kezdeményezhet; ellenkező esetben úgy kell tekinteni, mint aki a saját nevében és érdekében jár el. [Vtv. 35. § (3a)–(3c) bekezdés]
10.2. Határidők
10.2.1. Vámbiztosíték felszabadítása
A vámhatóság az összkezesség formájában nyújtott vámbiztosítékot a vámügyi tevékenység befejezése esetén – a korábbi hároméves határidő helyett – egy évet követően felszabadítja.
10.2.2. Vámtartozás közlése
A módosítás alapján pontosításra kerül, hogy a vámtartozás közlésére nyitva álló határidő csak abban az esetben terjeszthető ki 10 évre, ha a nyomozó hatóság a vámhatóság feljelentése alapján az érintett ügyben nyomozást rendelt el. [Vtv. 158. § (1) bekezdés]
10.3. Eljárási bírság
Annak érdekében, hogy a szankciós rendelkezések egyszerűbbek és átláthatóbbak legyenek, indokolt volt a nevezett átfedések megszüntetése, és az eljárási bírság mint szankció kivezetése. A szerepét a jövőben a mulasztásos jellegű vámigazgatási bírság veszi át. [Vtv. 92. §]
10.4. A származás megerősítése
Meghatározásra került, hogy a származás utólagos megerősítése tekintetében a vámellenőrzés szabályait kell alkalmazni. Így az eljáró vámszerv a nemzeti vámtörvényben meghatározott rendelkezések szerint az előírt 60 napos ügyintézési határidő mellett indítja meg eljárását, amelynek keretében a Vámkódex 15. cikkében foglaltak alapján azonnal adatszolgáltatásra hívja fel az ellenőrzött személyt. Ennek kapcsán érdemes tudni, hogy az adatszolgáltatás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele. [Vtv. 118. § (1)–(3) bekezdés]
10.5. Egyéb módosítások
10.5.1. Kockázati információk
Meghatározott AEOC-engedéllyel rendelkező gazdálkodók számára a vámhatóság az áruátengedést követően kockázati információkat adhat át vámáru-nyilatkozattal vagy újrakiviteliáru-nyilatkozattal kapcsolatban, mely intézkedés hozzájárul a gazdálkodói önellenőrzés elősegítéséhez, a vámhatóság és az érintett gazdálkodó közötti együttműködés erősítéséhez, valamint az adminisztratív terhek csökkentéséhez mind a hatósági, mind az ügyféli oldal tekintetében.
10.5.2. Áruátengedést követő ellenőrzés megkezdése
Az AEO-engedély feltételét képező gyakorlati jellegű szakértelem vagy szakmai képesítés teljesítettnek tekinthető egy másik, AEOC-típusú engedéllyel rendelkező gazdálkodóval fennálló szerződéses viszony alapján. Ugyanakkor, ha a szerződtetett személy további szerződéses viszonyt létesít az említett kritérium teljesítése céljából, a harmadik személy nem vehető igénybe a feltétel teljesülésének igazolására.
Változnak az áru átengedést követő ellenőrzése megkezdésére vonatkozó szabályok. Amennyiben az áru átengedést követő ellenőrzése megkezdéséről vagy befejezéséről szóló értesítést a vámhatóság elektronikus úton küldi meg, úgy a közlés napjának az értesítés elküldésének napja minősül.
10.5.3. Vámellenőrzés módja helyhez kötött szállítóberendezés kapcsán
A szállítás és a tárolás specialitásaiból adódóan a gazdálkodóknak és a vámhatóságnak a szállítási viszonyok alapján egy együttműködési megállapodás keretében, írásban kell rögzíteniük a vámellenőrzés és a vámfelügyelet módját, a szállított mennyiségek elszámolását. E tekintetében a törvény hiánypótló jelleggel rögzíti ezt a rendelkezést. [Vtv. 185/A. §]
10.5.4. Egyéb teherre vonatkozó adónyilatkozat benyújtási ideje
Pontosításra kerültek az adónyilatkozat benyújtásának időpontjára vonatkozó rendelkezések is központi vámkezelés, önértékelés és az aktív feldolgozás kapcsán. [Vtv. 179. § (5) bekezdés, 180. § és 185. §]
