1. Személyi jövedelemadó

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2019. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2019/01. számában (2019. január 1.)

1.1. A béren kívüli juttatások

1.1.1. Cafeteria

2019. január 1-jétől teljesen átalakul az ún. cafeteriarendszer. A nyári törvénymódosítással elfogadott módosítás alapján a munkáltató által jellemzően adott béren juttatások közül csak a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteherfizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. [Szja-tv. 71. § (1) bekezdés]

Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltatók esetében 200 ezer forint, egyéb munkáltatók esetében 450 ezer forint. [Szja-tv. 70. § (8) bekezdés]

Megszűnik az éves 100 000 forint készpénz cafeteriaelem. Ha a SZÉP-kártyán adott éves juttatás meghaladja a rekreációs keretösszeget (vállalkozások esetében ez 450 000 forint), akkor a meghaladó rész már egyes meghatározott juttatásként adóköteles. [Szja-tv. 70. § (7) bekezdés a)-b) pont]

A jövő évtől megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást a kifizetőt terhelő magasabb közteher megfizetése mellett. [Szja-tv. 70. § (1a) bekezdés]

1.1.2. Adóköteles biztosítási díj

Megszűnik, hogy a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj egyes meghatározott juttatásnak minősül.

1.1.3. Egyes meghatározott juttatások

2019-től csak a tételesen nevesített, felsorolt juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, ilyen:

– a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem [Szja-tv. 70. § (1) bekezdés a) pont],

– a cégtelefon magáncélú használata [Szja-tv. 70. § (1) bekezdés b) pont],

– az önkéntes biztosítópénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg [Szja-tv. 70. § (2) bekezdés],

– a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel [Szja-tv. 70. § (3) bekezdés],

– a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás [Szja-tv. 70. § (4)–(5) bekezdés],

– a csekély értékű ajándék, de ez utóbbi évente csak egy alkalommal adható a minimálbér 10 százalékának megfelelő összegben [Szja-tv. 70. § (6) bekezdés a) pont],

– az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol egy­-idejűleg több magánszemély jogosult a bevételre, és nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes juttatásokból [Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pont],

– a több magánszemély számára szervezett ingyenes vagy kedvezményes rendezvény, esemény (pl. csapatépítő rendezvény) keretében a kifizető által viselt költség, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát [Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pont],

– a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem [Szja-tv. 70. § (6) bekezdés c) pont],

– az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám-) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá [Szja-tv. 70. § (6) bekezdés d) pont].

1.1.3.1. Rendkívüli juttatások

Megszűnik az a rendelkezés, amelynek alapján a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat, így például:

– iskolakezdési támogatást,

– helyi utazási bérletet,

– önkéntes biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást,

– Erzsébet-utalványt

egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani. [Szja-tv. 89. § (6) bekezdés]

1.1.4. A közterhek alapja

A béren kívüli juttatásokat terhelő közterhek alapjának meghatározásánál megszűnik az 1,18-as szorzó, az említett juttatások esetében a közterhek alapja a juttatás értéke.

A béren kívüli juttatásokat a hatályos szabályozás értelmében 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli (1,18-szoros közteheralap után). 2019-től az egészségügyi hozzájárulás adónem megszűnik, az beolvad a szociális hozzájárulási adóról szóló (2019. január 1-jén hatályba lépő) új törvénybe. A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény értelmében a béren kívüli juttatásokat 2019. január 1-jétől 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó terheli. Annak érdekében, hogy a béren kívüli juttatásokat terhelő közteher ne növekedjék, módosul az Szja-tv. (71. §-a) szerinti béren kívüli juttatásokat terhelő közteheralap: az 1,18-szoros szorzó eltörlésével a közterhek alapja a juttatás értéke. [Szja-tv. 69. § (2) bekezdés a) pont]

Az egyes meghatározott juttatások esetében továbbra is alkalmazni kell az 1,18-szoros szorzót. [Szja-tv. 69. § (2) bekezdés b) pont]

1.1.5. A közteher mértéke

A béren kívüli juttatások közterhe 2019. január 1-jétől 34,5 százalék, amely a szociális hozzájárulási adó mértékének tervezett 2019. évi évközi csökkentésével 32,5 százalékra csökkenhet.

Az egyes meghatározott juttatások közterhe 2019. január 1-jétől változatlanul 40,71 százalék, amely a szociális hozzájárulási adó mértékének tervezett 2019. évi évközi csökkentésével 38,35 százalékra csökkenhet.

1.1.6. Közteher alá eső juttatások

2019-től a munkáltatónak (ideértve a társas vállalkozást is a személyesen közreműködő tagja esetén) munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemre vonatkozó közterheket kell megfizetnie, ha ad:

– magánszemély javára kötött biztosítást,

– munkahelyi étkezést,

– étkezési Erzsébet-utalványt,

– saját üdülőben üdülési szolgáltatást,

– iskolakezdési támogatási utalványt,

– helyi utazási bérletet,

– iskolarendszerű képzési költség átvállalását,

– önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást,

– foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulást,

– a munkáltatónál szabályozott juttatásokat.

1.1.7. Adómentes juttatások megszüntetése

A cafeteriarendszer átalakításával összefüggésben 2019-től megszűnik:

– a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentessége,

– a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége,

– a kockázati biztosítás munkáltató által megfizetett díjának adómentessége,

– a diákhitel törlesztéséhez adott munkáltatói juttatás adómentessége.

Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatással összefüggésben az Szja-tv. 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni. A munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességének 2019. január 1-jei megszüntetéséhez kapcsolódóan a 2018. december 31-én hatályos szabályok csak a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben alkalmazhatók. [Szja-tv. 95. § (5) bekezdés]

A biztosítási szabályok [Szja-tv. 70. § (1) bekezdés c) pont, 1. számú melléklet 6.3. alpont] változásával összefüggésben átmeneti szabály rögzíti, hogy a 2018-ban kezdődő biztosítási évre (de legkésőbb 2019. de­-cember 31-ig) megfizetett díjakra még a 2018. december 31-én hatályos kedvezőbb szabályok alkalmazhatók. [Szja-tv. 95. § (6) bekezdés]

Az adómentesség alól kivett juttatások után is munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemre vonatkozó közterheket kell megfizetni, ha továbbra is ad ilyen juttatást a munkáltató.

1.1.8. Sportrendezvényre és a kulturális szolgáltatásra szóló belépők

Megmarad a sportrendezvényre és a kulturális szolgáltatásra szóló belépők (bérletek) juttatásának adómentessége. (Ezek a nyári törvénymódosítás szerint megszűntek volna.) Az új szabály értékbeli korlátozást tartalmaz, amely szerint olyan módon, hogy a kifizető ugyanazon magánszemély részére – mindkét célra külön-külön – évenként a minimálbérnek megfelelő értékben adhat ilyen juttatást adómentesen. Ez a sportbelépők esetén az adómentes juttatási érték csökkenését (eddig nem volt értékbeli korlátozás), míg a kulturális belépők esetén emelkedését jelentené (eddig 50 00 forint volt adható adómentesen). Mindkét körben szigorítás, hogy az adómentesség csak a vissza nem váltható korlátozással kiosztott belépőjegyre, bérletre vonatkozna. A magánszemély részére ki nem osztott belépők, bérletek visszaváltásán kívül, még az előadás elmaradásának esete sem kivétel. Nem lesz adómentes a juttatás továbbá akkor, ha azt utalvány (például kultúrautalvány) formájában nyújtaná a munkáltató. [Szja-tv. 1. számú melléklet 8. 28. pont]

1.1.9. Kamatkedvezményből származó jövedelem

Megmarad az a szabály, hogy nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani akkor, ha a munkáltató a törvényben rögzített feltételeknek megfelelően nyújt munkavállalójának lakáscélra kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett kölcsönt.

Az ilyen hitel mértéke korlátossá válik, mégpedig – a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként juttatott összegekkel együtt – 10 millió forint összegű lehet. Ezzel egyidejűleg enyhülnek a foglalkoztató által kamatmentesen adható lakáscélú hitel feltételei. Ennek lényege, hogy a feltételek között nem szerepel a méltányolható lakásigénynek való megfelelés követelménye, így ehhez kapcsolódóan a munkáltatónak nem kell a méltányolható lakásigény tényállását, és ezzel összefüggésben az együtt költöző, együtt lakó családtagok számát vizsgálnia, igazolnia.

A hitel a saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtható.

A 10 millió forint értékhatár számításához a hatálybalépést megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói hitelt nem kell figyelembe venni. [Szja-tv. 72. § (4) bekezdés f) pont, 96. § (2) bekezdés]

1.1.10. Biztosítások adózása

A 2018. december 31-ét követően kifizető (munkáltató) által kötött kockázati biztosítás (akár egyéni, akár csoportos biztosítás) díja adóköteles (figyelemmel a 2019. január 1-je előtt megkötött kockázati biztosításokra vonatkozó 1 éves átmeneti rendelkezésre).

Az adókötelezettség könnyebb meghatározása érdekében a csoportos (kockázati) biztosításokkal összefüggésben kiegészül az adóköteles biztosítási díjra vonatkozó fogalom.

A kiegészítés alapján csoportos biztosítás esetén a csoportos biztosítás díjának a magánszemélyre arányosan jutó része minősül – a biztosított magánszemélynél – adóköteles biztosítási díjnak. Ha a magánszemélyre jutó díjarányosítással sem állapítható meg a csoportos biztosítás díja, akkor a csoportos biztosítási díj egyes meghatározott juttatásként adóköteles. [Szja-tv. 3. § 89. pont]

Az adókötelezettséggel összefüggésben meghatározásra kerül, hogy mikor nem szerez a díjfizetés időpontjában adóköteles jövedelmet a biztosított magánszemély.

Az újrafogalmazott szabály alapján nem szerez a díjfizetés időpontjában adóköteles jövedelmet a biztosított magánszemély, ha a biztosítói teljesítésre (ideértve a haláleseti szolgáltatást és a lejárati szolgáltatást) korlátozások nélkül a díjat fizető más személy (kifizető) jogosult.

Ha a kockázati biztosítás (haláleseti szolgáltatás) kedvezményezettje nem a díjat fizető más személy (hanem pl. a biztosított személy érdekkörébe tartozó magánszemély), a megtakarítási díjrész erejéig nem szerez bevételt a biztosított, feltéve, hogy csak a megtakarítási díj alapján járó biztosítói teljesítésre korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult.

Amennyiben a kifizető által magánszemély javára kötött vegyes életbiztosítás esetében valamennyi biztosítói teljesítésre (korlátozások nélkül) a díjat fizető más személy (kifizető) jogosult, úgy a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában nem szerez bevételt. [Szja-tv. 7. § (1a) bekezdés]

Ha a biztosítás a későbbiekben úgy módosul, hogy a biztosítói teljesítésre a biztosított vagy más magánszemély (de nem a díjat fizető kifizető) válik jogosulttá, úgy a szerződésmódosítás időpontjáig megfizetett megtakarítási díj (díjrész) teljes összege, míg a kockázati biztosítás esetében annak aktuális biztosítási évi díja – a szerződésmódosítás időpontjában – válik adókötelessé a biztosított magánszemélynél.

Amennyiben a kockázati biztosítás díjának volt adómentes része, úgy ezen biztosítás adómentes díjjal fedezett biztosítási időszakában bekövetkezett biztosítási esemény alapján nyújtott szolgáltatásra még alkalmazni kell az Szja-tv. 1. számú melléklete 2018. december 31-én hatályos szabályait (mely szerint a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatás napi 15 ezer forintot meg nem haladó része adómentes, a felettes rész ugyanakkor már adóköteles).

Figyelembe véve, hogy a kifizető által 2018. de- cember 31-ét követően kötött kockázati biztosítás díja adóköteles, vagyis azt olyannak lehet tekinteni, mintha azt a magánszemély saját maga fizette volna, ezért a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelempótló és azzal egy tekintet alá eső biztosítói kifizetések adómentes törvényi limitjét – 15 ezer forint – törlésre kerül. [Szja-tv. 9. § (3a) bekezdés]

1.1.11. Önkéntes biztosítópénztári munkáltatói befizetés, adomány

Az önkéntes biztosítópénztárba történő munkáltatói hozzájárulás, adomány vagy célzott szolgáltatás címén történő befizetések adójogi kezelése 2019-től megváltozik.

Az önkéntes biztosítópénztár részére történő munkáltatói hozzájárulás és a tag javára utalt támogatói adomány 2019-től munkaviszonyból származó, adóköteles jövedelemnek minősül. Az adófizetési kötelezettség a támogatás teljesítésekor keletkezik, amelynek összegéből a magánszemélyt terhelő adóelőleget a munkáltatónak le kell vonnia. [Szja-tv. 28. § (1) bekezdés f) pont fb) alpont]

Az erre vonatkozó külön szabály szerint az önkéntes biztosítópénztárba teljesített munkáltatói hozzájárulás és olyan támogatói adomány esetében, amely a tagot illeti meg, a teljesített összeg magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadásnak minősül, a bevétel megszerzésének a napja pedig a kiadás teljesítésének napja. A bevétel nagyságára vonatkozóan az új rendelkezés szerint az önkéntes biztosítópénztárba teljesített munkáltatói hozzájárulás és olyan támogatói adomány esetében, amely a tagot illeti meg, a teljesített összeg a magánszemély tagot terhelő közterhek levonása utáni (nettó) összeg lehet, ugyanis a forrásul szolgáló összeg – amely a rendelkezés szerint a magánszemély bevétele – alapján megállapított jövedelem után a juttató kifizetőnek a magánszemélyt terhelő közterheket a teljesítést megelőzően le kell vonnia. [Szja-tv. 9. § (3b) bekezdés]

1.1.12. Célzott szolgáltatásokra befizetett összeg

Nem változik 2019-től az a hatályos rendelkezés, amely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvény (Öpt.) előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg. [Szja-tv. 70. § (2) bekezdés]

1.1.13. Biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás

Adómentes az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által (ide nem értve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárat) törvényben meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás, illetve törvényben meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás címén fizetett összeg,

Adómentes az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély, ide nem értve a törvényben meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatást. [Szja-tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.5. alpont d) pont; 6. pont 6.10. alpont]

Az önkéntes biztosítópénztár által nyújtott, egyéb jövedelemként adóköteles célzott szolgáltatást (kiegészítő önsegélyező szolgáltatást) nem terheli adóelőleg. Az igénybe vett szolgáltatás (mint egyéb jövedelem) utáni személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó a jövedelemben részesülő magánszemélyt terheli (figyelemmel arra, hogy az önkéntes pénztár ilyen szolgáltatás tekintetében nem minősül kifizetőnek), amely adókat a magánszemélynek az éves adóbevallásában kell bevallania, és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie. [Szja-tv. 46. § (2) bekezdés d) pontja]

1.2. Családi kedvezmény

2019. január 1-jétől a jogosultak a következő összegekkel csökkenthetik az összevont adóalapba tartozó jövedelmüket:

– egy eltartott esetén 66 670 forint,

– kettő eltartott esetén 125 000 forint,

– három és minden további eltartott esetén 220 000 forint. [Szja-tv. 29/A. § (2) bekezdés]

A hatályos szabályok szerint a családi kedvezmény azokra a jogosultsági hónapokra nem érvényesíthető az adóbevallásban megosztással, amikor a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket egyedül nevelők emelt összegű családi pótlékát igénybe veszi. A családok támogatásáról szóló törvény szerint meghatározott esetekben az egyedülállókat megillető emelt összegű családi pótlék igényelhető akkor is, ha gyermeket nem egyedül neveli a jogosult. Jellemzően ilyenkor a jogosult nem rendelkezik jövedelemmel. Ilyen esetben 2019-től lehetővé válik, hogy a családi kedvezmény megosztással érvényesíthető legyen. [Szja-tv. 29/B. § (1b) bekezdés]

1.3. Adóelőleg-szabályok

1.3.1. Adóelőleg-nyilatkozat

2020-tól lehetővé válik az adóelőleg megállapításához szükséges – a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmények érvényesítését és költségek figyelembevételét szolgáló – nyilatkozatok elektronikus úton, Ügyfélkapun keresztül történő benyújtása is. Ezeket a nyilatkozatokat az adóhatóság elektronikus úton, automatikusan továbbítja a munkáltató, kifizető felé, és erről visszaigazolást küld a kitöltő magánszemély részére. Abban az esetben, ha a magánszemély írásban és elektronikus felületen is nyilatkozik, a kifizetőnek az írásban tett nyilatkozatot kell figyelembe vennie. [Szja-tv. 48. § (1) bekezdés]

Az adóelőlegszabály kiegészül az összevont adóalapból érvényesíthető kedvezmények adóelőlegből, járulékból történő levonásának sorrendjére vonatkozó szabállyal. Így először a tevékenység ellenértékeként juttatott jövedelmet terhelő adóelőleggel, járulékkal szemben lehet érvényesíteni a magánszemélyt megillető kedvezmény összegét, de az összevont adóalapba tartozó, ám a tevékenység ellenértékének nem minősülő juttatásokat a kedvezmény érvényesítésekor ezt követően lehet figyelembe venni. Az indokolás szerint ez a módosítás azt célozza, hogy a tevékenység ellenértékének nettó értéke a kedvezményeknek a bérként közterhet viselő cafeteriajuttatások adóalapjával, közterhével szemben történő érvényesítése okán ne csökkenjen. [Szja-tv. 48. § (6) bekezdés]

1.4. Önálló tevékenység, egyéni vállalkozó

1.4.1. Ingatlan-bérbeadás jövedelme

2019-től nem minősül a bérbe adó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott és az ilyen más személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre áthárított díja. (Példálózó jelleggel ilyennek minősíti a törvény a közüzemi szolgáltatásokat.)

2019-től a lakás bérbeadásából származó bevételből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia abban az esetben, ha a bérbe adó magánszemély nyilatkozik arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját. [Szja-tv. 17. § (5) bekezdés, 46. § (4) bekezdés c) pont]

1.4.2. Bevallási tervezet az egyéni vállalkozók részére is

2019-től az állami adó- és vámhatóság (NAV) az egyéni vállalkozók részére is elkészíti az adóbevallási tervezetet. Figyelembe véve, hogy az egyéni vállalkozók a vállalkozói tevékenységükből származó bevételeik mellett például munkaviszonyból származó jövedelmet, vagy egyéb, kifizetőtől származó jövedelmeket is szerezhetnek, így az erre vonatkozó adatok a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján a NAV rendelkezésére állnak. [Szja-tv. 12/B. §]

Az egyéni vállalkozók a vállalkozáshoz kapcsolódó, adóhatósági nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal egészítik ki az adóbevallási tervezetet. [Szja-tv. 12/C. § (7) bekezdés]

Tekintettel arra, hogy a NAV a bevallási tervezetet az adóévet követő év február hónapjának utolsó napjáig beérkezett kifizetői adatszolgáltatások alapján készíti el, ezért a bevallási határidő az egyéni vállalkozók esetében az adóévet követő február 25-éről május 20-ára tolódik ki. [Art. 3. számú melléklet I/1.2.4. pont]

Átmeneti szabály mondja ki, hogy a NAV az egyéni vállalkozók számára első alkalommal a 2018. évre vonatkozóan készít bevallási tervezetet. [Szja-tv. 95. § (7) bekezdés]

1.4.3. A kistermelői költségek igazolása

A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő az igazolt költségein felül a bevételének 40 százalékát kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül számolhatja el. A módosítás a felmerült költség igazolására alkalmas bizonylatként nevesíti a számla mellett az egyéb bizonylatot is (ez utóbbinak minősül pl. a kistermelő által foglalkoztatott munkavállaló részére kifizetett bérről szóló bizonylat). [Szja-tv. 22. § (6) bekezdés]

A munkaviszonyban, jellemzően egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottaknak kifizetett bér a hatályos szabályozás szerint nem tekinthető olyan kiadásnak, amely kistermelők esetén a nemleges nyilatkozattételnél figyelembe vehető lenne, hiszen a munkabérről számla nem állítható ki. Azzal egészül ki a tételes költségelszámolást alkalmazó kistermelő nemleges nyilatkozattételével kapcsolatos szabály, hogy nyilatkozat tehető akkor is, ha a kistermelő a felmerült kiadásról nem számlával, hanem más bizonylattal rendelkezik. [Szja-tv. 78/A. § (4) bekezdés]

1.4.4. A jövedelem (nyereség)-minimum kapcsán tett bevallást kiegészítő nyilatkozat

A jövőben jogszabályi hivatkozás nélkül rögzítésre kerül, hogy az egyéni vállalkozó az adóbevallásában a NAV által rendszeresített nyomtatványon (a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősülő) bevallást kiegészítő nyilatkozatot tehet. [Szja-tv. 49/B. § (8) bekezdés b) pont ba) alpont]

1.4.5. Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak költségelszámolása

Jelenleg eltérő adózási szabályok vonatkoznak a 100 ezer forint egyedi értéket meghaladó, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre és nem anyagi javakra, mint az ennél alacsonyabb értékű eszközökre. (Például a 100 ezer forintot meg nem haladó értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, nem anyagi jószág beszerzésére, előállítására fordított kiadást mind az önálló tevékenységet folytató magánszemély, mind a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó költségként számolhatja el.) Ez a 100 ezer forintos érték ma már alacsonynak tekinthető, ezért a módosítás 200 ezer forintra emeli ezt az összeget. [Szja-tv. 2. számú melléklet I. 7. pont, II. 1. pont, 3. számú melléklet I. 2. pont, I. 24. alpont a) és b) pontja, 5. számú melléklet II. 13. pont, 10. számú melléklet I. 7. pont, II. 1. pont, 11. számú melléklet I. 2. pont]

1.4.6. Az őstermelői termékek vámtarifaszámának frissítése

Az őstermelői terméknek minősülő termékek vámtarifaszáma frissítésre kerül. [Szja-tv. 6. számú melléklet II. A) és B) pont]

1.4.7. Az egyéni vállalkozók költségelszámolása

2017. június 20-ától az engedélyhez kötött belföldi, illetve nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (ún. saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásként lenne nyújtható.

Az egyéni vállalkozó is költségként számolhatja el a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költséget. Jelenleg ezt azonban csak akkor teheti meg, ha bérfuvarozást végez. A módosítással ez a szabály a saját számlás áruszállítás és személyszállítás esetén is alkalmazható. [Szja-tv. 11. számú melléklet I. 19. pont]

A módosítás az értékcsökkenési leírási kulcsokat tartalmazó rendelkezésekben frissíti az egyes eszközök vámtarifaszámát. [Szja-tv. 11. számú melléklet II. 2. pont h), i) alpont, l) alpont, 3. pont d) alpont]

1.4.8. Költségként figyelembe nem vehető kiadás az önálló tevékenységet folytatóknál

Nem számolható el költségként a magánszemély által fizetett, a Tbj-tv. szerinti saját nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék. Tekintettel arra, hogy a felsorolás taxatív, amely felsorolás nem nevesíti a Tbj-tv. szerinti munkaerőpiaci járulékot, így ez a járulékfajta jelenleg költségként elszámolható. A módosítás kizárja a munkaerőpiaci járulék költségként történő elszámolását. [Szja-tv. 3. számú melléklet V. 8. pont]

1.5. A nyugdíj-előtakarékossági számla hordozásakor kiadott igazolás

A módosítás pontosítja a NYESZ-R számlák hordozásával összefüggő, a megszüntetett számla vezetője által kiadandó igazolás tartalmát. A hatályos szabályok alapján a megszüntetett számla vezetője (egyéb adatok mellett) a magánszemély által teljesített befizetések halmozott összegét igazolja a fogadó számlavezető részére, és erről szolgáltat adatot a NAV részére. A megszüntetett számla vezetője nem tud az adóév végén igazolást kiállítani a magánszemély részére a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összegről (az adóév első felében volt ugyanis csak számlavezető). A fogadó NYESZ-R számla vezetője ugyanakkor nem rendelkezik azzal az információval, hogy a magánszemély az adóévben a megszüntetett számlára mekkora összeget fizetett be. Annak érdekében, hogy a fogadó számla vezetője a megfelelő igazolást tudja a magánszemély részére kiállítani (amely valamennyi adóévi befizetést tartalmazza), a törvény a megszüntetett számla vezetője részére előírja az általa nyilvántartott adóévi befizetés (az adóévi rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeg) külön igazolását a fogadó számlavezető részére. [Szja-tv. 44/B. § (7) bekezdés a) pont záró szövegrész]

1.6. Az ingatlan formájában megszerzett bevétel szerzési értéke

A jövőben az ingatlanértékesítés szabályai között kerül rögzítésre, hogy ha a magánszemély ingatlan formájában szerez adóköteles bevételt (például kifizetőtől, ingyenes juttatás [eszközátadás] keretében egyéb jövedelemként), és ezt az ingatlant a későbbiekben értékesíti, ilyen esetben szerzési értékként azt a jövedelmet lehet figyelembe venni, amelyre tekintettel az ingatlan megszerzésekor adófizetés történt. [Szja-tv. 62. § (2) bekezdés h) pont]

1.7. Az illetékmentesen szerzett vagyoni értékű jog szerzési értéke

Rögzítésre kerül, hogy miként kell megállapítani a szerzési értéket, ha illetékmentesen szerzett vagyoni értékű jog értékesítésére kerül sor. [Szja-tv. 62. § (2) bekezdés g) pont]

1.8. Nem kifizetőtől származó kamatjövedelem, osztalék, árfolyamnyereség bevallása

Az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallást annak a magánszemélynek kell benyújtania, akinek kamatjövedelme, osztalékból származó jövedelme vagy árfolyamnyereségből származó jövedelme nem kifizetőtől származik. Az erre irányuló módosítás és átmeneti rendelkezés együttesen biztosítják, hogy már a 2018-ban keletkezett ilyen típusú jövedelmek vonatkozásában is az adóbevallási tervezet kiegészítésével teljesíthessék bevallási kötelezettségüket az említett magánszemélyek.

[Szja-tv. 65. § (2) bekezdés a)-b) pontja, 66. § (3) bekezdés záró szövegrésze, 67. § (5) bekezdés, 95. § (2) bekezdés]

1.9. Új és módosuló adómentes jogcímek

1.9.1. Bölcsődei, óvodai ellátás

2019-től a bölcsődei, óvodai ellátás térítési díja akkor is adómentes, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg. [Szja-tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont c) pont]

1.9.2. Munkásszálláson való elhelyezés adómentessége

A hatályos szabályok szerint a munkásszállás biztosítása akkor adómentes, ha a magánszemélynek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van. 2019-től úgy módosul az adómentesség feltétele, hogy azt csak a lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjoga, haszon­élvezeti joga zárja ki.

Klasszikus munkásszálláson történő elhelyezésnek minősül az olyan más elhelyezés is, amikor a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat.

A szállodában történő elhelyezés azonban nem tekinthető munkásszálláson történő elhelyezésnek, így az nem minősülhet adómentes juttatásnak.

Továbbra sem lehet az adómentes juttatás része az étkezési szolgáltatás biztosítása, és nem adómentes az elhelyezés sem, ha a kifizető olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn. [Szja-tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.6. alpont f) alpont]

1.9.3. Felsőoktatási és köznevelési intézményben nyújtott szolgáltatás

A felsőoktatási és köznevelési intézményekben lebonyolított rendezvényeken nyújtott szolgáltatás és a rendezvény összes költségének 10 százalékát meg nem haladó mértékben biztosított vendéglátás révén nem keletkezik adóköteles jövedelem akkor sem, ha a rendezvényen nemcsak az intézmény diákjai és tanárai, hanem más személyek is részt vehetnek. A rendelkezés a juttatás időpontjától függetlenül alkalmazható.

1.9.4. A szociális törvény alapján nyújtott ellátások

A módosítás 2018. július 26-ától az egyes juttatások külön nevesítése nélkül meghivatkozza a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat, a korábban nevesített juttatások megtartása mellett. Továbbra is adómentes az ápolási díj és a tartós ápolást végzők időskori támogatása címén biztosított ellátás. [Szja-tv. 1. számú melléklet 1. pont 1.3. alpont]

Ugyancsak 2018. július 26-ától pontosításra került azon jogszabály címe, ami alapján a súlyos mozgáskorlátozott személy részére – közlekedési kedvezményként – támogatás adható. [Szja-tv. 1. számú melléklet 1. pont 1.3. alpont]

1.9.5. A közhasznú jogállású szociális szövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet által a közösségi alapból juttatott bevétel

Az Szja-tv. értelmében adómentes a közhasznú jogállású szociális szövetkezet által a közösségi alapból a szövetkezeti tag természetes személynek vagy csa­ládtagjának, valamint a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet által a közösségi alapból az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel.

Úgy módosul a juttatásban részesíthetők köre (mindkét típusú szövetkezet esetében), hogy a jogszabályi helyen a törvény a családtag megfogalmazásról áttér a közös háztartásban élő Ptk. szerinti hozzátartozóra. [Szja-tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.24. alpont b) pont]

1.9.6. Termőföld haszonbérbe adása

A rendelkezés címében is megjelenik, hogy az adómentesség az erdőnek minősülő termőföldön folytatott társult erdőgazdálkodásból származó jövedelemre is vonatkozik. [Szja-tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.8. alpont nyitó szövegrész]

Az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentességével kapcsolatos kiegészítő nyilatkozatot nem az állami adó- és vámhatósághoz, hanem a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani. [Szja-tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.8. alpont 9.8.1. alpont]

Átmeneti rendelkezés alapján a pontosított szabályok a 2018. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazhatók. [Szja-tv. 95. § (3) bekezdés]

1.9.7. A hivatalban lévő köztársasági elnök által adott juttatások

A hivatali idejét kitöltött volt köztársasági elnök és az Országgyűlés elnöke mellett a jövőben a hivatalban levő köztársasági elnök által a számára biztosított elő­irányzat terhére közcélú felajánlás, adomány, vállalás címén közvetlenül magánszemélynek juttatott vagyoni érték is adómentesnek minősül. A kibővített adómentesség – átmeneti szabály alapján – a 2018. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható. [Szja-tv. 95. § (3) bekezdés, 1. számú melléklet 3. pont 3.5. alpont]

1.9.8. Az Európai Unió bővítési és partnerségi politikájának keretében adott juttatások

A magánszemély adómentes bevételének minősül az ikerintézményi (Twinning) program keretében szakértőként kapott napidíj és utazási költségtérítés. Tekintettel arra, hogy az ikerintézményi program fejlesztési tevékenységének ellátásáról és a projektjei lebonyolításának szabályairól, valamint a projektekben részt vevő szakértőkre vonatkozó szabályokról szóló 311/2012. (XI. 7.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerint nemcsak a Twinning, hanem a Taiex és a Sigma programok is az Európai Unió bővítési és partnerségi politikájának intézményfejlesztési eszközei, így a módosítás kihirdetését követő naptól – 2018. július 26-ától – valamennyi említett programban szakértőként részt vevő magánszemély részére nyújtott juttatás adómentes bevételnek minősül. [Szja-tv. 1. számú melléklet 4.7. alpont e) pont]

1.9.9. A KRESZ-vizsga díja

A közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018. (III. 23.) Korm. rendelet alapján az állam visszatéríti a 20. életévét legkésőbb a vizsga napján betöltött fiatalnak a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga megfizetett díját, de legfeljebb 25 ezer forintot. A visszatérített összeg adómentessé válik. Az adómentesség – átmeneti szabály alapján – a 2018. július 1-jét követően teljesített kifizetésekre is alkalmazható. [Szja-tv. 95. § (4) bekezdés, 1. számú melléklet 7. pont 7.40. alpont]

1.9.10. A kormány egyedi döntése alapján a helyi önkormányzat közreműködésével biztosított juttatások

Adómentes 2018. július 26-ától a kormány egyedi döntése alapján a központi költségvetésben biztosított forrás terhére a helyi önkormányzat közreműködésével, a lakosság széles köre részére természetben biztosított juttatás, vagy ennek pénzbeli megtérítése révén megszerzett bevétel. [Szja-tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.41. alpont]

1.10. Fogalmak

1.10.1. Állandó lakóhely

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény nem használja az állandó lakóhely fogalmát, mely fogalom az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (Art.) sem jelenik meg.

Az említett törvényekkel való összhang biztosítása érdekében az Szja-tv. rendelkezéseiben is "lakóhelyre" módosul a szóhasználat. A nemzetközi adóegyezmények alkalmazásakor ugyanakkor szükség van az "állandó lakóhely" fogalomra, ezért a belföldi illetőségű magánszemély fogalma kiegészül az állandó lakóhely meghatározásával. A meghatározás megegyezik a régi (2018 előtti) Art. definíciójával. Eszerint az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be, és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik. A rendelkezés – átmeneti szabály alapján – a 2018. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható. [Szja-tv. 3. § 2. pont, 95. § (3) bekezdés]

1.10.2. Értékpapír

A jelenleg hatályos értékpapír fogalma a közkereseti társaságban és betéti társaságban fennálló részesedést, továbbá a korlátolt felelősségű társaság üzletrészét és a szövetkezeti részesedést nevesíti értékpapírként. Ugyanakkor a rendelkezés nem nevesíti értékpapírként pl. az ügyvédi iroda alapításakor befizetett vagyoni hozzájárulást, amely nehézséget okozhat azokban az esetekben, amikor a magánszemély kilép az ügyvédi irodából, vagy más okból kell kiadni az alapításkor vagy a belépéskor szolgáltatott vagyont. Az értékpapír fogalma ezért úgy módosul, hogy más, törvényben meghatározott, tagsági jogviszonyt keletkeztető vagyoni hozzájárulás, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyon is értékpapírnak minősül. [Szja-tv. 3. § 34. pont]

1.10.3. Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás

Az uniós és hazai forrásból származó támogatások felhasználásának ellenőrzése az utóbbi időben kiírt támogatások esetében a korábbi gyakorlathoz képest változott. Sok esetben nem konkrét költségeket, hanem a pályázati cél megvalósulását kell igazolnia a támogatásban részesülőnek. Egyre több az olyan pályázat, amikor nem a kiadásokkal történő szigorú elszámolási kötelezettség merül fel a támogatás megvalósulásának igazolásaként, azaz nem a költségszámlák bemutatása alapozza meg a támogatás utolsó részletének kiutalását, vagy a pályázati cél megvalósítását, hanem a tevékenység megvalósulásának ellenőrzése. A fogalom az előzőeknek megfelelően módosul, továbbá egyértelművé válik, hogy csak jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján adott támogatás minősülhet költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak.

Továbbá azért is szükség van a fogalom pontosítására, mert a 2014-2020-as programozási időszakban jelentősen átalakult a Vidékfejlesztési Program eljárási rendszere. Az új rendszerben már nem miniszteri rendeletek, hanem pályázati felhívások határozzák meg egy-egy intézkedésben való részvétel kereteit. Így a jövőben a fiatal mezőgazdasági termelőket érintően költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások minősülnek. [Szja-tv. 3. 42. pont]

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2019. január 1.) vegye figyelembe!