Új törvény tartalmazza az uniós vámjog végrehajtási szabályait, az uniós vámjog végrehajtási szabályairól szóló 2017. évi CLII. törvény.
A 2018. január 1-jén hatályba lépő Ákr. a közigazgatási eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket alapjaiban szabályozza újra, és meghatározza azokat az eljárásokat, amelyekre az Ákr. hatálya nem terjed ki. Ilyen eljárás a vámigazgatási eljárás.
A vámigazgatási eljárásban alkalmazott anyagi és eljárásjogi szabályok rendszere igen összetett, mert az elsődleges szabályok uniós szinten megalkotott rendeletekből (a továbbiakban: vámjogszabályok) állnak, amelyek közvetlenül hatályosak és alkalmazandóak.
A vámjogszabályok kiindulópontja az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 2013/952/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex), amelynek 5. cikk 2. pontja határozza meg, hogy mit értünk vámjogszabályok alatt.
Az előzőeken túl a vámjogszabályok részét képezi az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vámtörvény) is, illetve ha a vámjogszabályok valamely eljárásjogi kérdésben nem rendelkeznek, akkor a vámigazgatási eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A vámigazgatási eljárás során a legtöbb eljárásjogi kérdésben jelenleg a Ket. rendelkezései kerülnek alkalmazásra. Azonban a Ket. 2018. január 1-jétől hatályon kívül helyezésre kerül, ezért a vámigazgatási eljárás során alkalmazandó és a továbbiakban is szükséges eljárásjogi rendelkezéseket át kellett ültetni a Vámtörvénybe.
Az eljárásjogi rendelkezések kidolgozása mellett a törvény megalkotásánál figyelembe kellett venni az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szintén 2018. január 1-től hatályba lépő rendelkezéseit.
A hatályos Vámtörvény került átdolgozásra, anyagi jogi rendelkezések mellett a Vámkódex struktúráját követve beépítésre kerültek az eljárásjogi rendelkezések, illetve egyes pontokon tartalmi felülvizsgálat is történt.
22.1. A törvény struktúrája
A törvény öt részből áll. Az első részben kerültek megfogalmazásra az eljárási alapelvek, illetve az általános eljárásjogi szabályok, amelyeket a vámhatóságnak az eljárása során figyelembe kell vennie. (2017. évi CL. törvény 1-22. §)
A második részben az eljárásjogi rendelkezések kidolgozása során figyelemmel kellett lenni arra, hogy a Vámkódex alapjaiban meghatározza a kérelemre és a hivatalból indított eljárásokra vonatkozó minimumrendelkezéseket, ezért az ehhez szükséges kiegészítő rendelkezések kerültek átvételre a Ket.-ből vagy az Ákr.-ből, attól függően, hogy a vámigazgatási eljárás tekintetében milyen eljárási specifikumokra volt szükség.
A harmadik részbe került az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjait, illetve kötelezettjeit vagy képviselőit érintő utólagos ellenőrzési eljárás. (2017. évi CL. törvény 193-206. §)
A negyedik rész a vámtanácsadói és vámügynöki tevékenység végzéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Ennek kapcsán a nyilvántartásba vételi folyamat egyszerűsítésre került, ugyanis az engedélykérelmet már nem a vámhatóságnál, hanem a nyilvántartásba vételi szervnél kell benyújtani, aki a feltételek vizsgálatát követően nyilvántartásba veszi a kérelmezőt. A nyilvántartásba vételnél a törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit kell majd alkalmazni. (2017. évi CL. törvény 207-211. §)
Az ötödik rész a záró rendelkezéseket tartalmazza, ahol a folyamatban levő ügyek tekintetében kidolgozásra kerültek az átmeneti rendelkezések is. (2017. évi CL. törvény 212-217. §)
22.2. Ügyintézési határidő
A kérelemre indult vámigazgatási eljárás tekintetében az ügyintézési határidő igen sajátos, mert a Vámkódex alapján a vámhatóság először befogadja a kérelmet, ha az az előírt alapfeltételeknek megfelel, és csak ezt követően indul a tényleges ügyintézés, amely során a kérelemmel kapcsolatos határozatot késedelem nélkül és legkésőbb a kérelem befogadásától számított 120 napon belül kell meghozni. Ez az időtartam 30 nappal hosszabbítható. Ezen "hosszúnak tűnő" határidő mellett a Vámkódex igen szigorúan határozza meg az ügyintézési határidőt ezen ügytípusok esetén, mert az ügyintézési határidőbe be nem számítandó időtartamok meghatározására vagy az eljárás felfüggesztésére nincs lehetőség. (2017. évi CL. törvény 42. §, 122. §)
A hivatalból indult eljárások tekintetében az ügyintézési határidő 90 nap, de pl. a vámellenőrzés, a felülellenőrzés, az áruátengedést követő ellenőrzés stb. kapcsán konkrét időtartamok kerültek meghatározásra, amelyek így általános kivételként kerültek meghatározásra. A hivatalból indult eljárások esetén lehetőség van az eljárás felfüggesztésére, illetve meghatározásra kerültek az ügyintézési határidőbe be nem számítandó időtartamok is. (2017. évi CL. törvény 79. §)
22.3. Vámjogi képviselet
Átdolgozásra kerültek a vámjogi képviselet szabályai abból a szempontból, hogy eddig bizonyos esetekben a Ket. rendelkezései is alkalmazásra kerültek a vámigazgatási eljárások során, amely egyfajta "kettősséget" eredményezett. Különösen igaz volt ez akkor, amikor a vámjogi képviselet szabályai valamely kérdést nem rendeztek teljeskörűen, és a Ket. szerinti képviseleti szabályok rendelkezései kerültek alkalmazásra (pl.: képviselőn keresztüli iratmegküldés). Az átdolgozott szabályok szerint a vámigazgatási eljárásokban a vámjogi képviseletet kizárólag a törvényben meghatározott formában, eseti vagy állandó jelleggel lehet gyakorolni, amely során szükséges meghatározni a képviselet közvetlen vagy közvetett típusát is. (2017. évi CL. törvény 34-37. §)
22.4. Eljárási cselekmények
Az eljárási cselekmények átültetése a vámigazgatási eljárás sajátosságainak figyelembevételével történt (pl.: vámjogi képviselő, elektronikus vámáru-nyilatkozat benyújtása, egyszerűsített határozathozatal, elektronikus engedélyezési eljárások, szakértő, lefoglalás, gyorsított eljárás stb.), ezért bizonyos más jogágakra jellemző területek (pl.: támogató, ügygondnok, hatósági közvetítő, hatósági szerződés, hatósági bizonyítvány, zár alá vétel, kézbesítési meghatalmazott, kézbesítési ügygondnok, rendőrség igénybevétele eljárási cselekményeknél stb.) nem kerültek átvételre. A helyszíni ellenőrzés sem került átvételre, mert a vámellenőrzés ezt teljes tartalmában kiváltja, illetve a helyszíni szemle is segítséget nyújt e tekintetben a vámhatóságnak.
22.5. Jogorvoslat
A Ket.-ből átvéve, de egyes pontokon módosítva kidolgozásra kerültek a jogorvoslat szabályai, amely tekintetében az ügyintézési határidő 30 nap. Ez további 30 nappal hosszabbítható. Az ügyintézési határidő kezdete és vége tekintetében a Vámkódex 55. cikkében foglaltak az irányadók. A jogorvoslati eljárásnál külön meghatározásra kerültek az ügyintézési határidőbe be nem számítandó időtartamok. A jogorvoslati lehetőségek között továbbvitelre került a felügyeleti intézkedés, amelyet kérelemre vagy hivatalból lehet indítani. E rendkívüli jogorvoslati lehetőség igénybevétele ugyan nem jelentős, de a NAV egységes eljárása miatt célszerű megőrizni. (2017. évi CL. törvény 93-107. §)
22.6. Vámellenőrzés
A vámellenőrzés hatályos rendelkezései is felülvizsgálatra kerültek. A vámellenőrzés eddig keretrendelkezéseket tartalmazott, amely alapján lehetőség volt:
a) egy EU vámterületére történő belépés alkalmával egy személygépjármű esetében csomagvizsgálatra;
b) vámraktárban folytatott helyszíni ellenőrzésre, amely alkalmával az eljáró vámszerv ellenőrizte, hogy az engedély jogosultja betartja-e az engedélyből adódó kötelezettségeit; illetve
c) egy időben és minőségében kiterjedtebb vizsgálat az áruátengedést követő ellenőrzés vagy felülellenőrzés végrehajtására is.
Az eddigi rendelkezések alapján a vámellenőrzést egy hivatalból indult vámigazgatási eljárás követte, abban az esetben, ha az ellenőrzés során jogsértést tártak fel.
A jövőben ezek úgy módosulnak, hogy a vámellenőrzésből kivételre került az áruátengedést követő ellenőrzést, mert tartalmát tekintve ez egy mélyebb jellegű átfogó ellenőrzés, amelynek végrehajtásához is több idő szükséges. A vámellenőrzés és az áruátengedést követő ellenőrzés is önálló hivatalból indult eljárás lesz, amelyek a vámhatóság általi értesítéssel kezdődnek és zárulnak. A gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve a vámellenőrzés időtartama radikálisan (270 nappal) csökkent. Csökkent továbbá az áruátengedést követő ellenőrzés határideje is. Ennek következtében 90 nappal rövidül ezen eljárások időtartama is. (2017. évi CL. törvény 118. §)
A törvényben több helyen szerepel "a vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában" fordulat, amely arra utal, hogy az érintett résznél az uniós jogszabályok már tartalmaznak elsődleges rendelkezést. Ha az elsődleges rendelkezés nem alkalmazható, csak akkor kerül alkalmazásra a törvényben meghatározott rendelkezés. (2017. évi CL. törvény 13. §, 20. §, 22. §, 57-58. §, 66. §, 69. §, 71. §, 80. §, 93. §, 98-99. §)
