20. Adóigazgatási rendtartás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2018. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2018/01. számában (2018. január 1.)

20.1. Az új törvény szabályozási köre

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény teljesen kiváltja az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt, így az adóigazgatás teljesen függetlenné válik az általános közigazgatási rendtartás szabályaitól. Ennek megfelelően a törvény a következőket szabályozza:

– az adózó és az adóhatóságok, az adózó képviseletével kapcsolatos szabályokat;

– eljárási kötelezettség, hatáskör és illetékesség vizsgálatára vonatkozó szabályokat;

– az adóigazgatási eljárás általános szabályait (az adóigazgatási eljárás megindítása, nyelvhasználat, kizárás, megkeresés, a kapcsolattartás általános szabályai stb.);

– ellenőrzés szabályait (az ellenőrzés fajtái, határidők az ellenőrzési eljárásban, az ellenőrzés megindítása, az adózó jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban, az ellenőrzés különös szabályai, az ellenőrzés befejezése stb.);

– jogorvoslattal kapcsolatos szabályok (a döntés módosítása vagy visszavonása, fellebbezés, felügyeleti intézkedés, új eljárásra utasítás, közigazgatási per, ügyészi felhívás és fellépés, semmisség stb.);

– eljárási költségekre vonatkozó szabályokat.

Kormányrendeletek tartalmazzák a részletszabályokat:

– az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyek elektronikus intézésének részletszabályait;

– az állami adó- és vámhatóság hatáskörének és illetékességének szabályait;

– az ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat;

– a hatósági zár alkalmazásának részletes szabályait.

20.2. Időbeli hatály

Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény is 2018. január 1-jén lép hatályba, a törvények rendelkezéseit főszabály szerint a 2018. január 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

20.3. Kapcsolattartás az adózókkal, képviselet

Az elektronikus ügyintézésről szóló törvénnyel összhangban teljes körűvé válik az elektronikus ügyintézés lehetősége. Így főszabály szerint az adóhatóságok elektronikus úton tartanak kapcsolatot az adózókkal az adóigazgatási rendtartás alapján, amely alól kizárólag a természetes személy adózó esetén lehet eltérni (azaz szóban vagy írásban kapcsolatot tartani).

Az eseti meghatalmazások tekintetében – néhány kötelező szakmai képviselettel járó ügy kivételével – kikerülnek a törvényből a képviselővel szemben támasztott szakmai követelmények.

Az állandó meghatalmazással eljárók tekintetében továbbra is meghatározza a törvény azt a szakmai kört, akik jogosultak képviseletet ellátni. (Air. 14-21. §)

20.4. Ellenőrzés

Egyszerűsödik az ellenőrzési struktúra, a korábbi hét ellenőrzési típussal szemben a törvény csak két ellen­őrzésfajtát nevesít:

1. ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező, az adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének vizsgálatára irányuló adóellenőrzés,

2. egyéb adókötelezettségek teljesítésére irányuló, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztető jogkövetési vizsgálat (ennek keretében az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adminisztratív adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát).

Meghatározott feltételek fennállása esetén az ellen­őrzéssel lezárt időszak esetében továbbra is lehetőség lesz az ismételt (felül)ellenőrzés lefolytatására.

Az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően is

– ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényben előírt egyes adókötelezettségeinek,

– adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalának, hitelességének megállapítása érdekében,

– vizsgálhatja az adózóhoz köthető gazdasági események valódiságát,

– adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében.

(Air. 85-93. §)

20.5. Ellenőrzési határidők

Valamennyi adózót érintően bekerült a törvénybe egy objektív ellenőrzési határidő, mely szerint az adóellen­őrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot.

A cégbejegyzésre nem kötelezett és a megbízható adózók tekintetében megmarad a hatályos törvény szerinti 180 napos maximális ellenőrzési határidő, mely csak abban az esetben léphető túl, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza.

Az alap ellenőrzési határidők (adóellenőrzés 90/120 nap, jogkövetési vizsgálat 30 nap) változatlanok.

Megszűnik minden ellenőrzésihatáridő-nyugvási ok, így nem fog szünetelni az ellenőrzési határidő pl. a kapcsolódó vizsgálat és a külföldi megkeresés időtartama alatt.

Az ellenőrzési határidőt meghosszabbíthatja indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője 90 nappal, a felettes szerv 90 nappal, valamint a NAV vezetője, illetve önkormányzati adóhatóság esetén a nemzetgazdasági miniszter 90 nappal. Az ellenőrzési határidő azonban a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a 365 napot. (Air. 94-95. §)

20.6. Jogorvoslat

Jogorvoslati eljárások lehetnek:

– kérelemre induló jogorvoslati eljárások:

= a fellebbezési eljárás,

= a felügyeleti eljárás, és

= a közigazgatási per;

– hivatalból induló jogorvoslati eljárások:

= a döntés módosítása vagy visszavonása az adóhatóság saját hatáskörében,

= az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított és

= a felügyeleti eljárás.

20.6.1. Fellebbezés

Az eddig hatályos szabályoknak megfelelően tehát fennmarad a fellebbezés lehetősége az adóhatóság határozatai, végzései ellen.

Lényeges változás azonban, hogy a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő. Így az adózónak a rendelkezésre álló tények, bizonyítékok adóhatóság részére történő átadására az észrevételezési jogot követően nincsen lehetősége, tehát az adózónak kiemelt figyelemet kell fordítania az ellen­őrzés tárgyához, megállapításaihoz kapcsolódó bizonyítékok adóhatóság részére történő mielőbbi átadására.

Bővül a felettes szerv intézkedési lehetősége az elsőfokú döntés felülvizsgálata körében. Ha a fellebbezés alapján eljáró másodfokú adóhatóságnak a döntéshozatalhoz nem áll elég adat a rendelkezésére, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, nem kell feltétlenül megsemmisítenie a felülvizsgált határozatot, és az első fokon eljárt adóhatóságot új eljárásra utasítani. Lehetőség lesz arra, hogy a felettes szerv a tényállás kiegészítése érdekében maga intézkedjen, melynek keretében az első fokon eljárt adóhatóságot a szükséges eljárási cselekmények elvégzésére utasíthatja anélkül, hogy az egész eljárás újrakezdődne.

Korlátot jelent az első fokon eljáró hatóság részére, hogy az új eljárás során a másodfokú döntésben meghatározott körülményeket és ezekkel szorosan összefüggő tényállási elemeket vizsgálhatja.

20.6.2. Felügyeleti intézkedés

Felügyeleti intézkedés iránti kérelem ugyanazon határozat, illetve végzés ellen csak egy alkalommal, a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nyújtható be. (Jelenleg rendkívüli jogorvoslati lehetőségként bármely adóügyben benyújtható felügyeleti intézkedés iránti kérelem az adóhatósághoz az elévülési időn belül bármikor, ugyanazon ügyben akár többször is.) Annak érdekében, hogy az eljárások mielőbb végérvényesen lezáruljanak, a törvény szűkíti a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek benyújtási lehetőségét mind tárgyában, mind idejében. (Air. 121-129. §)

20.6.3. Közigazgatási per

Lehetőség lesz a véglegessé vált döntések ellen közigazgatási pert indítani, az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével. Lehetőség lesz a másodfokú adóhatósági végzések tekintetében közigazgatási pert indítani. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett, és a fellebbezést elbírálták. (Air. 130. §)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2018. január 1.) vegye figyelembe!