Az adózás rendjéről szóló törvény újraszabályozásának célja annak tükrözése, hogy az állam az adóhatóságon keresztül ügyfélközpontú szolgáltatást nyújt, segíti az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében, ugyanakkor ezt oly módon teszi, hogy a költségvetés bevételi érdekei nem sérülnek, minden kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki részét a közteherviselésből.
19.1. Az új szabályozás rendszere
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény tartalmazza:
– az adókötelezettségek általános és részletszabályait (a bejelentkezés és a bejelentés szabályai, a bevallás szabályai, a bizonylatkiállítás és a nyilvántartás szabályai, az adatszolgáltatás szabályai, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség szabályai, távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok);
– egyes adóigazgatási eljárások szabályait (például kockázatelemzési eljárás, utólagos adómegállapítás, az adó soron kívüli megállapítása, az adózó minősítési eljárása, állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás, feltételes adómegállapítás, a szokásos piaci ár megállapítása);
– jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat (például késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóbírság, mulasztási bírság);
– adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység bejelentése, nyilvántartásba vétel és szakmai továbbképzés szabályait;
– az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások körét (például kezdő vállalkozások támogatása).
Külön kormányrendeletek (illetőleg miniszteri rendeletek) tartalmazzák a jövőben a részletszabályokat. Kormányrendelet fogja tartalmazni:
– a változásbejelentési kötelezettség teljesítésének részletszabályait;
– az adóbevallás kijavításának szabályait;
– a bizonylatok, igazolások kiállításának, nyilvántartásának rendjét;
– az adófizetési biztosíték megállapítására, teljesítésére és visszafizetésére, illetve felszabadítására vonatkozó részletes szabályokat;
– a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének és visszatérítésének módját és részletes feltételeit, valamint a döntési eljárás részletes szabályait;
– a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, az éves jelentéstételi kötelezettségnek, az igazgatási szolgáltatási díj kezelésének, nyilvántartásának módját és feltételeit, továbbá az eljárás részletes szabályait;
– az adószámtörlésre vonatkozó részletszabályokat, valamint
– az adóteljesítmény megállapításának részletes szabályait.
19.2. Az új szabályozás időbeli hatálya
Az új törvény 2018. január 1-jén lép hatályba, és a rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A törvény rendelkezéseit a hatálybalépést követően esedékessé váló kötelezettségekre kell alkalmazni.
19.3. A bejelentkezés és a bejelentés szabályai
19.3.1. Adófizetési biztosíték
2017. június 20-ától bevezetésre került az adófizetési biztosíték jogintézménye, amelyet az adózás rendjéről szóló törvény is tartalmaz. Az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén, akik (amelyek) új cégben kívánnak részt venni, adófizetési biztosíték letétele szükséges lesz a működő cégbe belépő, a feltételeknek megfelelő személy esetén is. Adófizetési biztosíték intézményét akkor alkalmazza az adóhatóság, ha az érintett cég az elmúlt öt évben úgy szűnt meg jogutódlás nélkül, hogy adótartozása meghaladta az 1 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében pedig a 2 millió forintot. Az adófizetési biztosíték összege az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett adótartozás összegének megfelelő összeg. Az adófizetési biztosíték összegét egy éven belül folyamatosan pótolni kell, ha azt az állami adó- és vámhatóság felhasználta; erről határozathozatal helyett értesítést kap az adózó. Amennyiben az adózó nem egészíti ki az összeget, az adószámát törlik. Az adófizetési biztosíték megállapításával, befizetésével és visszafizetésével kapcsolatos szabályokat miniszteri rendelet fogja tartalmazni.
Adófizetési biztosíték elleni fellebbezést az adófizetési biztosíték letételére kötelező határozat, valamint az adófizetési biztosíték felhasználása tárgyában hozott határozat adózó által történt kézhezvételtől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
Az elsőfokú adóhatóságnak adófizetési biztosíték elleni fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 8 napon belül kell felterjesztenie a felettes szervhez (ez általános esetben 15 nap). A határozat ellen benyújtott fellebbezést a felettes szervnek 15 napon belül kell elbírálnia. (Art. 26. §-28. §)
19.3.2. Adószám-felfüggesztés
Egyfajta szankcióként kerül sor a hatályos szabályok alapján az adószám-felfüggesztésre.
A felfüggesztett adószámú adózó sajátos és adózási szempontból rendkívül nehezen kezelhető státuszban van, mert miközben bizonyos jogai korlátozottak, gazdasági tevékenységet folytathat, és ahhoz kapcsolódóan adókötelezettségeinek is eleget kell tennie. Ez a fajta kettősség az adózók számára is sokszor értelmezhetetlen, melyet tovább bonyolít, hogy a felfüggesztés időszaka jellemzően rövid, átmeneti jellegű, és a legritkább esetben igazodik az adómegállapítási, adóbevallási időszakokhoz. Ezért ez a jogintézmény megszűnik. Ugyanakkor az adószám-felfüggesztés egyes esetei átkerültek az adószámtörlés-intézkedés alá.
Az adószám-felfüggesztési eljárás intézményének megszüntetésével összefüggésben a folyamatban lévő adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzési eljárás, illetve fokozott adóhatósági felügyeleti eljárás is megszűnik. A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, az adószám alkalmazásának felfüggesztésére, valamint a bevallási vagy adófizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt elrendelt adószám-felfüggesztést követően, az adószám törlésére irányuló eljárást az állami adó- és vámhatóság megszünteti. A törvény hatálybalépése időpontjában fennálló adószám-felfüggesztést és fokozott adóhatósági felügyeletet az állami adó- és vámhatóság határozat kiadása nélkül, a törvény hatálybalépésének időpontjában hivatalból megszünteti. Ebben az esetben az adószám felfüggesztésének, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet időtartama a felfüggesztés, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet megszüntetésének időpontjáig tart. Ha az adószám felfüggesztést követő törlését az állami adó- és vámhatóság a törvény hatálybalépését megelőzően, a bevallási vagy adófizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt rendelte el, és az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását közvetlenül az állami adó- és vámhatóságtól kérheti. Az állami adó- és vámhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta. (Art. átmeneti rendelkezések 271. §)
19.4. Egyes adóigazgatási eljárások
19.4.1. Támogató eljárás
A kockázatelemzést egészíti ki az adóhatóság ügyfélbarát szolgáltatása, a támogató eljárás. (Ezt a lehetőséget már az évközi törvénymódosítás tartalmazta, és az most az új törvénybe is bekerült.) Az állami adó- és vámhatóság (adóhatóság) támogató eljárást indít, ha egy adózónál kockázatot észlel.
Az adóhatóság a támogató eljárás keretében:
– az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve
– kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, amelynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával.
A támogató eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt szankcionálni nem lehet. Az eljárást az adóhatóság jegyzőkönyvvel zárja le. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kockázatelemzési eljárásban feltárt hibákat, hiányosságokat, az azok orvoslása érdekében tett intézkedéseket, és a támogató eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét. A támogató eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését. (Art. 139. §)
19.4.2. Adózók minősítése
Érdemben nem változnak az adózói minősítésre vonatkozó szabályok. Már év közben változott, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a megbízható adózói minősítésnek mégsem feltétele a tárgyévre vonatkozó pozitív adóteljesítmény. (Art. 150-162. §)
19.5. Bírságolás
19.5.1. Késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék
Változás, hogy 2018-tól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő. (Korábban ez az értékhatár 2000 forint volt.) Egyebekben nem változnak a késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék fizetésével kapcsolatos szabályok. (A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel [felszámítás] időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50 százalékának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75 százalékának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig.) (Art. 206-214. §)
19.5.2. Feltételes adóbírság-kedvezmény
Új lehetőségként bevezetésre kerül, hogy ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság ötven százalékának megfizetése alól. (Ez a megbízható adózónál az adóbírság felének a felét jelenti.)
Nem változik, hogy az adóbírság mértéke az adóhiány, illetve a jogosulatlan igénylés ötven százaléka. Az adóbírság mértéke az adóhiány kétszáz százaléka, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. (Art. 216. §)
19.5.3. Mulasztási bírság
Egyszerűsödik a mulasztási bírság szabályozása, és megszűnik néhány bírságtényállás, így például a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a jogszerűtlen adóelőleg-mérséklés, a számlatartási kötelezettség megsértése és az üzletlezárást helyettesítő bírság.
Új elem a bírság kiszabásának időbeli korlátja, amely értelmében a jogszabálysértésnek az adóhatóság tudomására jutásától számított egy év elteltével mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. E rendelkezés nem alkalmazható azonban az ellenőrzés során feltárt jogsértésekre.
Fontos szabály lesz, hogy az adózó terhére jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha az adózó az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztatóban meghatározottak szerint járt el. Azonban az adóhiány megfizetése alól az adózót nem mentesíti, hogy a NAV-tájékoztatóban foglaltakban meghatározottak szerint járt el. Ezt a rendelkezést a 2018. január 1-jétől az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztatók tekintében lehet alkalmazni. (Art. 220-238. §)
19.6. Az adózók számára nyújtott szolgáltatások
A törvény külön fejezetben szabályozza – a NAV által többségében már most is nyújtott, ám sok esetben az adózók számára nem feltétlenül ismert – szolgáltatásokat.
Az állami adó- és vámhatóság:
1. támogatja a kezdő vállalkozásokat adókötelezettségeik teljesítésében,
2. jogszabályban meghatározott ügykörben ügyfélszolgálatain országos illetékességgel intézi az adóügyeket,
3. törvényben meghatározott módon közreműködik a természetes személyek személyijövedelemadó-bevallási kötelezettségének teljesítésében,
4. jogszabályban meghatározott telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet,
5. erre kijelölt ügyfélszolgálatain az egyéb szolgáltatásokon kívül a jogszabályban meghatározott adófizetési kötelezettség bankkártyával történő teljesítését biztosítja,
6. az adókötelezettségek, valamint adótörvényben vagy adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéséhez, illetve kérelem benyújtásához nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresít,
7. a honlapján személyes adónaptárat, kalkulátorokat, késedelmipótlék-prognózist, ügyfélszolgálat-kereső felületet működtet,
8. lekérdezési lehetőséget biztosít az adózók számára a törvényben, illetve jogszabályban meghatározott, általa nyilvántartott adatokhoz,
9. köztartozásmentes adózói adatbázist működtet és tesz közzé,
10. a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítéséhez online felületet biztosít,
11. elektronikus úton tájékoztatja az elektronikus bevallásra kötelezett adózókat az általánosforgalmiadó-bevallási kötelezettségük gyakoriságáról, mely tájékoztatás mellőzését az adózó elektronikus úton kérheti,
12. az adózó kérelmére szerkeszthető formátumú adószámla-kivonatot készít,
13. mobilalkalmazás-használatot biztosít,
14. honlapján adónem szerinti csoportosításban az adózással összefüggő általános és összefoglaló, valamint egyedi jellegű tájékoztatókat tesz közzé,
15. honlapján az adózó az ügyfélszolgálat és az ügyintézés honlapon meghatározott típusa megjelölésével előzetesen időpontot foglalhat, az időpontot lemondhatja, a foglalás adatairól elektronikus visszajelzést kérhet,
16. honlapján az adókötelezettségek jogszerű teljesítésének, valamint az adózói jogosultságok érvényesítésének elősegítése, illetve az adózó gazdasági érdekeinek védelme érdekében teljesíti a törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott közzétételi kötelezettségét.
19.6.1. Kezdő vállakozások támogatása
A felsorolt szolgáltatások közül új szolgáltatásként jelenik meg a kezdő vállalkozások támogatása. Az állami adó- és vámhatóság a kezdő vállalkozásnak – figyelemmel tevékenységének jellegére – az adószámának megállapítását követő harminc napon belül szóban vagy írásban ingyenes tájékoztatást nyújt az adókötelezettségeiről, az azok teljesítését segítő információk elérhetőségéről, és személyes kapcsolatfelvételt (mentorálást) kezdeményez, amelynek célja az adókötelezettségek teljesítéséhez történő segítségnyújtás. A mentorálási időszak a kapcsolatfelvétel kezdeményezésétől számított hat hónap. A mentorálásban történő részvétel önkéntes.
19.6.2. Megbízható adózók közzététele
Újdonság a megbízható adózók közzététele, amellyel a gazdasági tevékenységet folytató adózók könnyebben tudnak tájékozódni parterneikről.
19.6.3. Egyéni vállalkozók bevallásadatainak közzététele
További új elem az egyéni vállalkozók bevallásadatainak közzététele. Az állami adó- és vámhatóság a bevallási adatok alapján, a bevallási határidőt követő harminc napon belül a honlapján adózónként közzéteszi az egyéni vállalkozók bevételi, jövedelmi adatait, valamint adófizetési kötelezettségét.
19.6.4. Online felület
Új szolgáltatásként a NAV a bejelentéshez/változásbejelentéshez online felületet biztosít az adózóknak a kötelezettségteljesítés megkönnyítése érdekében. (Art. 256-267. §)
