17.1. Egészségügyi szolgáltatási járulék
2018. január 1-jétől a természetbeni ellátások fedezetéül az egészségügyi szolgáltatásra biztosítottként és egyéb jogcímen sem jogosult személyeknek havi 7320 forint (napi 244) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni a jelenlegi havi 7110 (napi 237 forint) helyett. (Ezt a módosítást a nyári adómódosítások tartalmazták 2018. adóévi hatálybalépéssel.) [Tbj-tv. 19. § (4) bekezdés]
A nemzeti kockázatközösségbe tartozók után a központi költségvetés személyenként havonta 7321 forint egészségügyi járulékot fizet (a jelenlegi havi 5790 forint helyett). [Tbj-tv. 26. § (5) bekezdés]
17.1.1. Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak
Kiegészül az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre azon külföldi állampolgárokkal, akik a külügyminiszter által adományozott ösztöndíjjal létesítenek Magyarországon tanulói, hallgatói jogviszonyt.
Az oktatásért felelős miniszter mellett már a külügyekért felelős miniszter is adományozhat olyan ösztöndíjat külföldi állampolgár részére, amely tanulói, hallgatói jogviszony létesítésével jár együtt. A módosítás a külügyekért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban álló külföldi állampolgárok esetében is megteremti az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot. [Tbj-tv. 16. § (1) bekezdés i) pont]
17.1.2. Az új adózás rendjéről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosítások
Az új adózás rendjéről szóló törvény már nem tartalmazza a járulékkülönbözet elszámolására vonatkozó szabályokat, így azok – érdemi módosítás nélkül – átültetésre kerültek a törvénybe. Így például, ha a munkáltató (kifizető) a természetes személynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a természetes személyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg.
A módosítás megteremti az állami adóhatóság tajszám kezeléséhez szükséges törvényi felhatalmazását, amely alapján az adóhatóság nemcsak tajszám igénylésére jogosult már, hanem – többek között – annak továbbítását is törvényi szintű felhatalmazás alapján végezheti a továbbiakban. E módosítás szorosan összefügg az új adózás rendjéről szóló törvénnyel, amelyben szintén lesz utalás a biztosítotti bejelentés, valamint a havi adó- és járulékbevallásban a tajszámra.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény VII/A. Fejezete a polgármester, alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmaz, amely szerint a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. Ezért e jogviszonyok a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján esnek biztosítási kötelezettség alá.
Tekintettel arra, hogy a rehabilitációs járadék a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény által szabályozott nyugdíjszolgáltatások köréből kikerült, és folyósítása is megszűnt, ezért a törvényben hatályát veszti azon pont, amely szerint a rehabilitációs járadék nyugdíjbiztosítási ellátásnak minősül.
Hatályukat vesztik a családi járulékkedvezmény azon rendelkezései, amelyek a munkáltatói adómegállapításra hivatkoznak, tekintettel arra, hogy a munkáltatói adómegállapítás megszüntetésre kerül. [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdés, 43/D. §, 45/A. §, 52. §]
17.2. Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet nyugdíjas tagja
17.2.1. Biztosítási kötelezettség
2017. július 1-jétől a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja mentesül a biztosítási kötelezettség alól, így e jogviszonyára tekintettel nem kell utána megfizetni az egyéni járulékokat. [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés b) pont]
17.2.2. Szociális hozzájárulási adó
A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet és az öregségi nyugdíjban részesülő tagja között fennálló jogviszony nem minősül szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget megalapozó jogviszonynak. Így a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet nem fizet szociális hozzájárulási adót a nyugdíjasnak minősülő tagja után. [Szocho-tv. 455. § (2) bekezdés b) pont]
17.2.3. Egészségügyi hozzájárulás
Mentes az egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amit közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértekeként kap. [Eho-tv. 3. § (6) bekezdés]
17.2.4. Szakképzési hozzájárulás
A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet mentesül a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól. [Szht. 2. § (1) bekezdés b) pont]
17.3. Szociális hozzájárulási adó
17.3.1. Adómérték
2018-tól a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 százalék lesz a jelenlegi 22 százalék helyett.
Az adómérték csökkentésével összefüggésben változnak a kapcsolódó szabályok. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó vagy egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 84 százalékát kell adóalapként figyelembe venni. [Eat. 459. § (1) bekezdés, Szja-tv. 29. §, 47. § (5) bekezdés, Ekho-tv. 4. § (3) bekezdés, Katv. 10. § (1) bekezdés]
17.4. Egészségügyi hozzájárulás
A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével párhuzamosan 2018-tól az egészségügyi hozzájárulás mértéke 19,5 százalék lesz a jelenlegi 22 százalék helyett. [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés]
17.4.1. Ingatlan-bérbeadás
2018-tól az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni 14 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség megszűnik. (Ezt a módosítást a nyári adómódosítások tartalmazták 2018. adóévi hatálybalépéssel.) [Eho-tv. 3. § (3) bekezdés e) pont]
