13.1. A határozott időre megállapított adómérték módosításának korlátai
2017. június 20-ától határozott időre rögzített adómérték esetén korlátozták az önkormányzat adómegállapítási jogosítványait. Ha a határozott időre rögzített adómérték alkalmazásának időszakában rendkívüli mértékben (50 százalékkal) csökken az önkormányzat adóbevétele, akkor az önkormányzat az adó mértékét – a törvényi adómaximumra tekintettel – emelheti, de legkorábban csak a határozott időszak harmadik évétől kezdődően.
Az önkormányzat a határozott időszak első két naptári évében semmiképp sem változtathatja meg az adó mértékét az adózó hátrányára. Később, a határozott időszak alatt, legkorábban a határozott időszak harmadik naptári évétől az adómérték emelése csak akkor lehetséges, ha az önkormányzat vállalása a körülmények jelentős megváltozása miatt a továbbiakban már nem tartható. Ez akkor következik be, ha a mértékemelés hatálybalépését megelőző naptári év első tíz hónapjában iparűzésiadó-nemben bevallott és befizetett, az építményadóban, a telekadóban kivetett és befizetett adó (adóelőleg) összege az azt megelőző naptári év azonos időszakához képest jelentősen, 30 százalékot meghaladó mértékben csökken. A megemelt mértékű adó jelentős bevételcsökkenés esetén sem haladhatja meg a határozott időszakra rögzített adó mértékének 130 százalékát. Ha a határozott időszakban bekövetkező mértékemelést követően, de még a határozott időszakon belül, az önkormányzat adóbevétele emelkedik, és eléri a mértékemelés előtti második év bevételi szintjét, akkor a településnek vissza kell állítania a határozott időszakra megállapított, korábbi adómértéket.
A korlátozó szabályozás a hatálybalépését követően megállapított adómérték(ek)re vonatkozik. [Htv. 6. § f) pont, 7. § h)-i) pont]
13.2. Előrehozott adó
A jövőben az adófizetési kötelezettségre tekintettel korábban megfizetett összeg előrehozott adónak minősül (ez eddig túlfizetésnek számított), amely kizárólag a jövőben esedékes adóba számítható be, vissza nem téríthető. Az előrehozott adóról bevallást kell benyújtani, amelyben az adóalany megjelölheti, hogy melyik később esedékes adóját, adóelőlegét kívánja korábban teljesíteni. Az előrehozott adót az ezen esedékességi időpontokban teljesítendő adófizetési kötelezettségbe, az adóalany erre vonatkozó rendelkezése hiányában pedig a soron következő fizetési kötelezettségbe kell beszámítani. Az előrehozott adóról szóló bevallás önellenőrzéssel nem helyesbíthető. (Htv. 42/A. §)
13.3. Adóévi iparűzési adó bevallása, benyújtása
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet szerinti adóévi iparűzésiadó-bevallási nyomtatványon a bevallás papíralapon akkor is benyújtható az önkormányzati adóhatósághoz, ha az adóalany rendeleti adókedvezményt vagy adómentességet kíván igénybe venni. [Htv. 42/C. § (1) bekezdés]
13.3.1. NAV útján benyújtható helyi iparűzésiadó-bevallások
2017. november 1-jétől az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás is benyújtható az állami adóhatósághoz. (Htv. 42/D. §)
13.4. IFRS-ek változásai miatti korrekció
2018. január 1-jétől az IAS 18 Bevételek és az IAS 11 Beruházások című standardokat felváltja az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek című standard, valamint ekkortól kell alkalmazni az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok című standardot is. (Htv. 40/C-40/D. §)
Az IFRS 15 standard alkalmazására való átállás esetén előfordulhat, hogy a korábban az IFRS 15 első alkalmazásának évét megelőzően folytatott ügylet alapján az IAS 18 standard szerint már elszámolt bevétel az IFRS 15 alkalmazásával ismét iparűzésiadóalapot képez, vagy ellenkezőleg, egyes tételek a korábbi szabályozás szerint még az IFRS 15 standard szerint nem tartoznának az adóalapba. Ezért azon adózóknak, akiknél az IFRS 15 első alkalmazásának adóéve nem esik egybe az IFRS-ek alkalmazására való áttérés adóévével:
– csökkenteni kell az adóalapot azon bevétellel, amelyet a korábbi időszakban is adóköteles bevételnek kellett tekinteni, illetve
– növelni kell az adóalapot azon esetben, ha az adott bevételt még nem számolták el, és az IFRS 15 standard alkalmazása időszakában és a jövőben sem számolják el bevételként; a számviteli politika megváltoztatása együtt járhat azzal, hogy egyes árbevétel-tételek kétszeresen is az adóalapba tartozhatnak, vagy épp ellenkezőleg, az is lehetséges, hogy valamely tételből származó árbevétel nem lesz része az adóalapnak, továbbá a kétszeres adóztatás és az adóztatás elmaradása kizárása érdekében önálló tényállás vonatkozik a számviteli politika változására, ideértve a bevételek elszámolására vonatkozó új standard hatálybalépése miatti változást is.
A származékos ügyletekre vonatkozó magyar számviteli szabályok részben 2018-tól hatályos változása miatt korrigálni kell a nettó árbevételt, továbbá el kell hagyni az eladott áruk beszerzési értéke és az anyagköltség tartalmánál a fedezeti ügyletek miatti korrekciókat. [Htv. 40/J. § (3) bekezdés]
13.5. Értelmező rendelkezések
13.5.1. Civil szervezet nettó árbevétele
2018. január 1-jétől a módosítás egyértelműen megfogalmazza, hogy az alapítványok, egyesületek ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétele része a nettó árbevételnek, és így az iparűzési adó alapjának is. [Htv. 52. § 22. pont f) alpont]
13.5.2. Napelemerőmű mint telephely
2018-tól telephelynek minősül a napelemerőmű, így a vállalkozónak a napelemerőmű fekvési helye szerinti településen állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettsége keletkezik. [Htv. 52. § 31. pont a) alpont]
13.5.3. Belmagasság
Egyértelműen megfogalmazásra kerül, hogy belmagasság alatt a padlószint (járófelület) és az a felett lévő épületszerkezet (födém vagy tetőszerkezet), vagy (ha van) álmennyezet közti távolságot kell érteni. (Htv. 52. § 9. pont)
13.5.4. Felmentés bejelentkezési kötelezettség alól
Az állami adóhatóság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szabálya alapján a cégbíróság útján a létrejött cégről beérkezett adatokat a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton megküldi. Így az adózót nem terheli külön bejelentkezési kötelezettség a székhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz a helyi iparűzési adóban és az idegenforgalmi adóban.
A bejelentkezéssel egyidejűleg nemcsak az állami adóhatóságtól érkező, hanem más adatok bejelentése is szükséges az adókötelezettség teljesítése érdekében (pl.: adóelőlegről szóló bejelentés a jogutódlással alakult vállalkozások esetén, vagy például idegenforgalmi adóban a szálláshely címének bejelentése). Ezen adatok bejelentésére külön fel kell hívnia az adózót a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnak.
Ha a bejelentkezésben közölt – állami adóhatóságtól érkező – adatokon kívül további információk bejelentése is szükséges, akkor ezek megtételére az önkormányzati adóhatóság külön felhívja az adózót. (Htv. 42/E. §)
13.5.5. Átalányadó iparűzésiadó-alapja
Ha az Szja-törvény szerint az átalányadózás megszűnik, vagy azt megszüntetik, akkor a teljes évben az általános iparűzésiadóalap-megállapítási szabályt, vagy egyéb feltételek fennállása esetén a nettó árbevétel 80 százalékában való adóalap-megállapítást lehet alkalmazni. Jelenleg csak munkaviszony-létesítés miatti megszűnés esetén volt erre lehetőség. [Htv. 39/A. § (2) bekezdés]
13.6. Reklámhordozók építményadója
Az építményadó tárgyi hatálya a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozókra, azaz a közterületen elhelyezett hirdetőtáblákra és egyéb eszközökre is kiterjed.
Az adó alanya a reklámhordozó, a polgári törvénykönyv január 1-jén vagy az adó bevezetésének napján fennálló állapot szerinti tulajdonosa.
Az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatósági engedély kiadását, engedély hiányában a reklámhordozó ingatlanon való elhelyezését követő év első napján keletkezik, és a reklámhordozó lebontása, eltávolítása vagy megsemmisülése évének utolsó napjával szűnik meg.
A reklámhordozó utáni építményadó alapján a reklámhordozó reklámközzétételre alkalmas felülete, négyzetméterben kifejezve.
Az adó éves mértéke négyzetméterenként maximum 12 ezer forint lehet. [Htv. 11/A. §, 12/A. §, 14. § (5) bekezdés, 15/A. §, 16/A. §]
13.7. Sportvállalkozás iparűzésiadó-alapja
2018. január 1-jétől nem kell iparűzési adót fizetniük a sportvállalkozásoknak a sportrendezvényre szóló belépőjegy és bérlet értékesítéséből, a reklámközzétételre irányuló szolgáltatásnyújtásból, játékjog használati jogának ideiglenes vagy végleges átadásából, a sportról szóló törvény szerinti szponzorálási szerződés alapján nyújtott szolgáltatásból, sportrendezvény televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális módon való közvetítéséből, a sportról szóló törvény szerinti sportlétesítmény hasznosításából származó árbevételük után. Ezekkel az összegekkel csökkenthető a nettó árbevétel.
A törvény meghatározza a sportvállalkozás fogalmát, amely szerint sportvállalkozás a fő tevékenységként sporttevékenységet végző, a sportról szóló törvény szerinti sportvállalkozás (korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában működő társaság). További feltétel, hogy a sportvállalkozásnak versenyeztetnie kell a játékosait, azaz indulnia kell abban a sportágban szervezett versenyrendszerben (bajnokságban), amely sportágban versenyző játékos játékjogának használati jogát birtokolja.
Az állami támogatási szabályok szempontjából a nettó árbevételt csökkentő tétel csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. [Htv. 52. § 22. pont a) és i) alpont, 52. pont, 53. §]
13.8. Az adózás rendjének újrakodifikálása miatti módosítások
Az adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggésben a következő változások lesznek a helyi adókban:
– a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező adó-alany sajátos adókötelezettség-teljesítési rendjét a Htv. tartalmazza,
– a Htv. rögzíti a helyiadó-ügyben eljáró hatóságra vonatkozó hatásköri szabályt,
– a jogerőre vonatkozó kitételek (szövegrészek) megváltoztatása azzal összefüggésben, hogy az adóhatóság döntései 2018-tól nem jogerőre emelkednek, hanem véglegessé válnak.
[Htv. 52. § 22. pont a) és i) alpont, 52. pont, 53. §]
