12.1. Lakáscsere illetékkedvezménye
2018-tól bővül a visszterhes vagyonátruházásiilletékalap-kedvezmény. Azok a magánszemélyek is az elcserélt lakások forgalmi értékének különbözete után fizethetik meg az illetéket, akik a csereügylet révén magánszemélynek nem minősülő tulajdonostól szerezték meg az ingatlant. [Itv. 21. § (2) bekezdés]
12.2. Kisebb forgalmi értékű lakás szerzése
Egyértelműen megfogalmazásra kerül, hogy az a magánszemély is kérheti az illetékkiszabási eljárás felfüggesztését, aki arról nyilatkozik, hogy a lakásszerzésétől számított egy éven belül szeretné igénybe venni a kisebb forgalmi értékű lakásszerzéshez kapcsolódó illetékmentességet (azaz a vásárolthoz képest várhatóan nagyobb értékű lakást értékesít). [Itv. 21. § (6) bekezdés]
A korábbi lakás eladását a tulajdonjog földhivatali bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon (pl. tulajdoni lap másolatával) kell igazolni, továbbá a magánszemélynek nyilatkoznia kell arról, hogy az illetékmentesség feltételeinek megfelel. [Itv. 21. § (5) bekezdés, 26. § (19) bekezdés]
12.3. Lízingcégek illetékkedvezménye
Az eddigi illetékszabályok szerint a lízingcégnek az ingatlanszerzése után 2 százalékos illetékmértékkel számított illetéket kell fizetnie, ha vállalja, hogy az ingatlant két éven belül pénzügyi lízingbe adja, és a lízingbeadásról szóló szerződés teljesedésbe megy (bekövetkezik a lízingbevevő tulajdonszerzése). Ha a szerződés nem megy teljesedésbe, akkor a lízingcéget pótlólagos (szankció jellegű) illetékfizetési kötelezettség terheli.
Ez a szabályozás 2018. január 1-jétől kiegészül azzal, hogy az adóhatóság a pótilletéket nem állapíthatja meg a lízingcégnél, ha az ingatlan lízingbe adásáról szóló szerződés azért nem megy teljesedésbe, mert a lízingbe vevő a szerződés hatályának időtartama alatt meghalt, vagy jogutód nélkül megszűnt. Továbbá a lízingbe adó felelősségi körén kívül eső oknak minősül a lízingbe vevő díjfizetési kötelezettségének elmulasztása miatti szerződésmegszűnés is, ekkor sem történik majd pótilleték megállapítása. (Itv. 23/A. §)
12.4. Forgalmi érték megállapítása
Újrakodifikálták a forgalmi érték megállapítására vonatkozó szabályokat. Az állami adóhatóság többféle értékmegállapítási módszert alkalmazhat, de főszabályként továbbra is az összehasonlító forgalmiérték-adatok alapján kell forgalmi értéket megállapítani. Az értékmegállapításhoz az adóhatóság a vagyonszerző által meghatározott bejelentett értéket figyelembe veheti, és a forgalmi érték megegyezhet a vagyonszerző által bejelentett értékkel, ami a legtöbb esetben a vételár. Az állami adóhatóság a forgalmi érték megállapítása érdekében szükség esetén helyszíni szemlét tarthat, illetve külső szakértőt is bevonhat.
Az állami adóhatóságnak nyilvántartást kell vezetnie a már értékelt ingatlanok vételáráról, forgalmi értékéről, rendelkezésre álló műszaki jellemzőiről az összehasonlító értékmegállapítási módszer alkalmazásához. (Itv. 69. §)
12.5. Gazdálkodó szervezet fogalma
Egyértelművé válik, hogy a törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősül az a külföldön bejegyzett társaság, szervezet, amely megfeleltethető valamely gazdálkodó szervezetnek minősülő belföldi jogalanynak. [Itv. 101. § (1) bekezdés h) pont]
12.6. A termőföldszerzés illetékmentességének összhangja a földforgalmi törvénnyel
Enyhül a termőföldszerzés illetékmentességére vonatkozó szigorú szabályozás. Az illetékmentességet továbbra is azok a földművesek vehetik igénybe, akik vállalják, hogy a földet legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig mező- és erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítják. A mentesség feltétele, hogy a termőföldet ezen időtartam alatt nem idegenítik el, illetve azon vagyoni értékű jogot nem alapítanak.
A módosult szabályozás szerint minősül az illetékmentesség feltételei megszegésének az az eset, amikor a földműves, illetőleg annak közeli hozzátartozója a termőföld használatát a legalább 25 százalékban tulajdonában álló, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át. Ez esetben az is feltétel, hogy a mezőgazdasági termelőszervezet a földet az 5 éves időtartam hátralévő részében mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, és a vagyonszerző és annak közeli hozzátartozója vállalja, hogy a termelőszervezetben ugyanezen időtartam alatt a tulajdoni hányada nem csökken 25 százalék alá. [Itv. 26. § (18) és (18a) bekezdés, 99/Q. §]
12.7. Az adózás rendjének újraszabályozása miatti és egyéb belső jogharmonizációs változtatások
Az új adózás rendjéről szóló törvény már nem jeleníti meg az eljárási illeték megfizetéséhez és az ingatlan, valamint a gépjármű és pótkocsi megszerzésének bejelentéséhez kapcsolódó ellenőrzéshez és a leletezéshez kapcsolódó részletes szabályokat. Ezért ezeket az illetékspecifikus rendelkezéseket – újrakodifikált formában – 2018. január 1-jétől az illetékekről szóló törvény tartalmazza.
Az illeték megállapításához való jog elévülésének szabályait is az illetékekről szóló törvény tartalmazza 2018-tól.
Az Ákr. hatálybalépésével egyidejűleg megújításra kerülnek az illetékekről szóló törvény közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó értelmező rendelkezései, különös figyelemmel arra, hogy az Ákr. több eljárást kiemel a hatálya alól. A módosítás szerint 2018. január 1-jétől a törvény alkalmazásában közigazgatási hatósági eljárásnak kell tekinteni az Ákr. szerinti hatósági ügy fogalmával azonosan definiált közigazgatási ügy intézésére vonatkozó hatósági eljárást.
