1.1. Orvosi praxisjog értékesítéséből származó jövedelem
Az ún. orvosi praxisjog értékesítéséből származó jövedelem a hatályos szabályozás szerint – a jog megszerzésének módjától függetlenül – egyéb jövedelemként adóköteles.
2017. június 20-ától a magánszemély által alanyi jogon – az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény erejénél fogva – megszerzett praxisjog (2012 előtt működtetési jog) átruházásából származó jövedelem adómentes (az adómentesség biztosításával az adóhatás gyakorlatilag megegyezik a 2007 előtti szabályozással, amikor az értékesítésből származó bevételt nem kellett jövedelemként figyelembe venni). (Szja-tv. 1. számú melléklet 7.35. pont)
1.1.1. Egyéb módon szerzett praxisjog átruházásából származó jövedelem
Az egyéb módon (pl. adásvétel útján) szerzett praxisjog átruházásából származó jövedelem – hasonlóan az ingatlanértékesítésből származó jövedelemhez – a jog megszerzésétől eltelt idő múlását figyelembe vevő sávos rendszerben adóköteles. Ha a praxisjog értékesítése a jog megszerzésének évében és az azt követő évben történik, a törvény által előírt módon megállapított jövedelem (számított összeg) 100 százaléka minősül jövedelemnek. A második évben történő értékesítés esetén a számított összeg 90 százaléka, a harmadik évben történő értékesítés esetén 60 százaléka, a negyedik évben történő értékesítés esetén 30 százaléka minősül jövedelemnek, míg az ötödik évtől kezdődően az értékesítésből származó jövedelem adómentessé válik. Az említett kedvező szabályok – átmeneti rendelkezés alapján – a 2017-ben lebonyolított ügyletek adókötelezettségére is alkalmazhatók. [Szja-tv. 28. § (5) és (6) bekezdés, 92. § (1) bekezdés]
1.2. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem lakáscélú felhasználása (adókiegyenlítés)
Amennyiben a magánszemély az ingatlana vagy ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű joga átruházásából származó jövedelmét az Szja-törvényben meghatározott célra (idősek otthonában vagy fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzésére) használja fel, úgy a jövedelem utáni adót vagy nem kell megfizetnie, vagy a megfizetett adót egy viszonylag bonyolult számítási metódus (az ún. adókiegyenlítés) útján visszaigényelheti.
2017. június 20-ától az adózás egyszerűsítése érdekében megszűnt az adókiegyenlítés intézménye. Változatlan az az előírás, miszerint ha az ingatlanértékesítésből származó jövedelem lakáscélú felhasználása a bevallás benyújtására előírt határidőig – részben vagy egészében – megtörténik, a magánszemélynek csak a lakáscélra fel nem használt jövedelmet terhelő adót kell megfizetnie. Amennyiben a lakáscélú felhasználás a bevallás benyújtását követően történik meg, úgy a megfizetett adó az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházását követő második adóév végéig visszaigényelhető. Az egyszerűsítő rendelkezés átmeneti szabály alapján 2017. január 1-jétől alkalmazható. [Szja-tv. 63. § (2) és (3) bekezdés, 92. § (1) bekezdés]
1.3. Társas vállakozás által fizetett osztalék
A számviteli törvényben 2016-tól módosult az osztalékfizetés rendje. Negatív eredménytartalék esetén a vállakozás csak abban az esetben fizethet osztalékot, ha az adott üzleti év pozítiv üzleti eredményének összege meghaladja a negatív eredménytartalék összegét. Az osztalékra vonatkozó számviteli szabályok változásával összhangban a törvény rögzíti, hogy a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem minősül osztaléknak. Átmenti szabály alapján a 2017-ben megvalósuló ügyletek adókötelezettségére is alkalmazható. [Szja-tv. 66. § (1) bekezdés a) pont; 92. § (1) bekezdés]
1.4. Egyes meghatározott juttatások
Az egyes meghatározott juttatások közterhe az egészségügyi hozzájárulás 19,5 százalékra való csökkenése miatt 43,66 százalékról 40,71 százalékra csökkent. A béren kívüli juttatások közterhe nem változott, 34,22 százalék maradt.
A szakszervezet béren kívüli juttatásként biztosíthat a törvényben meghatározott személyi kör részére (az adóévben és személyenként a minimálbér összegéig) üdülési szolgáltatást. Ugyancsak béren kívüli juttatásnak minősül a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére nem pénzben adott juttatások értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. Az értékhatárt meghaladóan adott juttatásokra nem volt szabály, ezt pótolta a rendelkezés, hogy az ilyen juttatás (hasonlóan a 2017 előtti állapothoz) egyes meghatározott juttatásként adózhat. A rendelkezés a 2017. január 1-jétől adott juttatásokra vonatkozik. [Szja-tv. 70. § (4) bekezdés c) és d) pont; 92. § (1) bekezdés]
1.5. Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállakozó
A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető, átalányadózást választó egyéni vállakozó a rá vonatkozó bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe. Ezen arányosítási szabályt kiterjesztették a tevékenységüket szüneteltető egyéni vállakozóra is. A tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállakozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. [Szja-tv. 50. § (8) bekezdés]
1.6. Adómentes juttatások
1.6.1. Szakképző iskolai tanulók részére gyakorlati képzésük ideje alatt biztosított juttatások
2017. június 20-ától adómentes juttatásnak minősülnek a szakképzésről szóló törvény és az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet alapján a szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően biztosított, vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által a szervezet saját döntése alapján biztosított nem pénzbeli juttatások (pl. étkezési utalvány). Adómentes továbbá a gyakorlati képzést végző szervezet által a tanuló részére biztosított utazási költségtérítés. Átmeneti rendelkezés alapján az adómentesség a 2017. január 1-jét követően biztosított juttatásokra is alkalmazható.
[Szja-tv. 1. számú melléklet 4.37. pont, 92. § (1) bekezdés]
1.6.2. Saját számlás fuvarozási tevékenységet végzők napidíja
2017. június 20-ától az igazolás nélküli elszámolás lehetősége mind a belföldi, mind a külföldi kiküldetéssel összefüggésben kiterjed az olyan munkavállalókra is, akik saját számlás áruszállítási tevékenységet végző (a saját áru fuvarozását saját szállítókapacitással végző) vállalkozás alkalmazásában állnak. Az ezen a jogcímen elszámolható összeg belföldi kiküldetés esetén napi 3000 forint, külföldi kiküldetés esetén pedig napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg.
A módosított előírások átmeneti rendelkezés alapján a törvény hatálybalépését követően megkezdett kiküldetésekre alkalmazhatók. [Szja-tv. 3. számú melléklet II. fejezet 3. és 7. pont, 92. § (3) bekezdés]
1.6.3. Mobilitási célú lakhatási támogatás
A munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének mértéke 2018-tól jelentősen emelkedik:
– havonta, a minimálbér százalékában – a foglakoztatás első 24 hónapjában 40-ről 60 százalékra,
– a következő 24 hónapban 25 százalékról 40 százalékra,
– majd újabb 12 hónapban 15 százalékról 20 százalékra.
A már fennálló határozott időtartamú munkaviszony esetén az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatásra jogosító időtartam számítása során a munkaviszony létrejöttének napjaként 2018. január 1-jét lehet figyelembe venni.
Ugyanazon munkáltatóval létesített új munkaviszony esetén az időtartamokat a munkaviszonyok időtartamának összeszámításával kell meghatározni. (Szja-tv. 1. számú melléklet 2.11. pont)
2018. január 1-jétől a határozott idejű munkaszerződés esetén is alkalmazható az adómentesség. Átmeneti rendelkezés alapján a 2018. január 1-jén már fennálló határozott időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony létrejötte napjaként 2018. január 1-jét lehet figyelembe venni. [Szja-tv. 1. számú melléklet 9.7.2. pont a) alpont, 92. § (2) bekezdés]
Olyan munkavállaló is kaphat adómentesen lakhatási támogatást, aki a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában rendelkezik ugyan lakás tulajdonjogával a munkavégzés helyén (vagy annak 60 kilométeres körzetén belül, vagy olyan településen, amely három órát meg nem haladó időtartamú oda- és visszautazással elérhető), de a lakás haszonélvezeti joggal terhelt, vagy a tulajdonjog mértéke nem haladja meg az 50 százalékot. [Szja-tv. 1. számú melléklet 9.7.2. pont b) alpont]
Az "állandó lakóhely" megfogalmazás "lakóhely" megfogalmazásra változik a törvényben. Lakóhely alatt a lakcímnyilvántartásban szereplő (regisztrált) lakóhelyet kell érteni (külföldről érkező munkavállaló esetében a magyar lakcímnyilvántartásnak megfeleltethető külföldi lakóhely minősül lakóhelynek). [Szja-tv. 1. számú melléklet 9.7.2. pont a) alpont]
Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönvevő vállalkozás is jogosult adómentes (mobilitási célú) lakhatási támogatás nyújtására. [Szja-tv. 1. számú melléklet 9.7.5. pont b) alpont]
1.7. Az iskolarendszerű képzés fogalma
2018. január 1-jétől új fogalommal egészül ki az Szja-törvény, meghatározás lesz az iskolarendszerű képzés fogalmára. Az új fogalom értelmében az a képzés minősül iskolarendszerű képzésnek, amelynek résztvevői a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, továbbá az a külföldi képzés is, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.
Az ilyen képzés költségének munkáltató által történő átvállalása egyes meghatározott juttatásként adózik, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges vagy szakmai ismeretek megszerzését szolgálja. (Szja-tv. 3. § 87. pont)
1.8. Munkáltatói adómegállapítás
Megszűnik a munkáltatói adómegállapítás intézménye. Minden magánszemély – kivéve az egyéni vállalkozót – részére az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít.
A munkáltató már a 2017. évre vonatkozóan sem készíthet adómegállapítást.
Az állami adó- és vámhatóság első alkalommal a 2017. évre vonatkozóan adóbevallási tervezetet készít a mezőgazdasági őstermelők és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek számára is. Az érintett személyi kör esetében a tervezet csak akkor válik a magánszemély bevallásává, ha azt az említett magánszemély a rá vonatkozó bevallási határidőig kiegészíti.
A magánszemélynek csak akkor kell az adóbevallási kötelezettségét adóhatósági közreműködés nélkül teljesítenie, ha
– az adóévben egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét, és ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli;
– az adóévben csak olyan bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, amellyel összefüggésben a kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli, vagy
– az adóbevallási tervezet elfogadása, kijavítása, kiegészítése helyett adóbevallást nyújt be.
[Szja-tv. 11. § (1), (2), (4) bekezdés, 11/A. §, 12/B-12/D. §, 13. §, 94. §, bevallás]
1.9. Saját tulajdonú jármű
A járművek üzemeltetésével összefüggő költségek elszámolásáról rendelkező szabályokban a saját tulajdonú jármű fogalma (amelybe a házastárs tulajdonát képező jármű jelenleg is beleértendő) kibővül a közeli hozzátartozó tulajdonában lévő vagy általa zárt végű lízingbe vett járművel. Ez a rendelkezés kedvező a kiküldetési rendelvény alapján történő költségtérítés esetén, mivel eddig, ha a magánszemély a kifizető által fizetett költségtérítés összegéből kiküldetési rendelvény alapján kívánt a személygépkocsi használatára tekintettel igazolás nélkül költséget elszámolni, ezt csak a saját (tulajdonában lévő) személygépkocsival összefüggésben tehette meg.
További változás, hogy a saját gépjármű tulajdonjogának igazolására nem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvény, hanem a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyv szolgál. Ezt a módosítást a nyári adómódosítások tartalmazták 2018. adóévi hatálybalépéssel. (Szja-tv. 3. számú melléklet II. fejezet 6. pont, IV. fejezet 1. pont, 11. számú melléklet III. fejezet 1. pont)
1.10. Saját gépjármű tulajdonjogának igazolása
A gépjárművel összefüggő költségelszámolás során a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogának igazolására a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvény szolgál. 2018. január 1-jétől az előbbi igazolást a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyv (a törzskönyv visszavonása esetén a hatóság által kiadott igazolás) váltja fel. (Szja-tv. 3. számú melléklet IV. fejezet 9. pont, 11. számú melléklet III. fejezet 12. pont)
1.11. Költségek figyelembevétele közös tulajdon esetén
A tulajdonostársak közössége esetén a közös tulajdonból származó bevétellel (például ingatlan bérbeadása) szemben bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján elszámolható a felmerült költség. [Szja-tv. 4. § (6) bekezdés]
1.12. Fizetővendéglátó tevékenységet végző magánszemélyek tételes átalányadózása
Bővül a fizetővendéglátó tevékenység esetében a tételes átalányadózás választásának lehetősége. A magánszemély fizetővendéglátó tevékenységére már akkor is választhatja a tételes átalányadózást, ha a tevékenységet a tulajdonában, haszonélvezetében lévő legfeljebb három (eddig egy volt a feltétel), nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű lakásban vagy üdülőben folytatja.
Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélynek minősül az a magánszemély, aki a vonatkozó kormányrendelet szerinti engedélyek birtokában ugyanannak a magánszemélynek legfeljebb 90 nap időtartamra nyújt szálláshelyet egyéb szálláshely-szolgáltatás tevékenység keretében, és tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi. A fizetendő tételes adó szobánként évi 38 400 forint, a magánszemélyt ezen jövedelmével összefüggésben más fizetési kötelezettség (így pl. egészségügyi hozzájárulás) nem terheli. [Szja-tv. 57/A. § (2) bekezdés]
1.13. Új adómentes jogcímek
1.13.1. Ingatlanárverés során fennmaradó tartozás megszűnése
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) – az ingatlanárveréssel összefüggésben – tartalmaz egy olyan szabályt, amely szerint a végrehajtó a lakóingatlan árverezése során a felek kívánságára az általuk meghatározott értékre lecsökkenti azt az összeget, amelyen érvényes vételi ajánlat tehető. Az ilyen módon lefolytatott árverésből befolyó árverési vételár felosztását követően fennmaradó követelés megszűnik, a végrehajtási eljárás pedig befejeződik. A befolyó árverési vételár felosztását követően fennmaradó követelés megszűnése révén a magánszemélynek – főszabály szerint – adóköteles jövedelme keletkezne.
Az adókötelezettség kizárása érdekében 2018. január 1-jétől az Szja-törvény a Vht. 156. § (5) bekezdése alapján megszűnt követelésre adómentességet biztosít. (Szja-tv. 1. számú melléklet 7.36. pont)
1.13.2. Hősi halottá nyilvánított katonák hozzátartozóinak lakhatási támogatása
A lakáshoz kapcsolódóan adómentes a hősi halottá nyilvánított katonák hozzátartozói (katonaözvegyek, túlélő élettársak és az elhunyt saját háztartásában eltartott, árván maradt gyermekek, hadiárvák) részére belső szabályzat szerint biztosított lakhatási támogatás, lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás. (Szja-tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.12. alpont)
1.13.3. Balassi Bálint-ösztöndíj
Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentesek a Balassi Bálint-ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak és juttatások (bármely esetben, feltéve, hogy az nem minősül tevékenység ellenértékének). [Szja-tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.7. alpont f) pont]
1.13.4. Honvédtiszti ösztöndíj
Adómentes a honvédtiszti alap- és mesterképzésben, a rendészeti felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató, a honvédtisztjelölt, a honvédaltisztjelölt ösztöndíja és egyéb pénzbeli juttatása, továbbá a honvédelemért felelős miniszter által alapított középiskolai, esélyegyenlőségi, önkéntes tartalékos szolgálati ösztöndíjban, a honvédelemért felelős miniszter által a polgári felsőoktatási intézmények és a szakképző iskolák hallgatói részére a katonai szolgálat vállalásának ösztönzése érdekében alapított ösztöndíjban, valamint a honvédelmi tárca gondoskodási körébe tartozó árvák részére alapított ösztöndíjban részesülők ösztöndíja. (Szja-tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.14. alpont)
1.13.5. Visegrádi Együttműködés ösztöndíja
Adómentes a külpolitikáért felelős miniszter által alapított ösztöndíj, amely a Visegrádi Csoport 2017-2018. évi magyar elnökségének megvalósításáról szóló 1492/2017. (VIII. 7.) Korm. határozat 4. pontja alapján a diplomáciai együttműködés fejlesztését elősegítő programok kidolgozását, a Visegrádi Együttműködés eredményeit és jövőjét fókuszba állító külügyi és külgazdasági kutatási, disszertációs és publikációs tevékenység támogatását, a külpolitika iránt érdeklődő fiatal szakemberek külügyi igazgatás keretébe történő bevonását segíti elő. (Szja-tv. 1. számú melléklet 4. pontja, a következő 4.38. pont)
1.13.6. Mihalicza-ösztöndíj
Adómentes a Mihalicza-ösztöndíj, amelyet a 160/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet alapján a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolók és mentőtisztek nyerhetnek el pályázat útján, ha mesterfokozat vagy okleveles ápolói képzettség megszerzése érdekében egyetemi képzésben vesznek részt. (Szja-tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.39. alpont)
1.13.7. Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj
Adómentes a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj, amelyet a 252/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet alapján az első, az adott tanévre meghatározott hiányszakképesítések körébe tartozó szakképesítésre felkészítő, államilag támogatott nappali, iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók kaphatnak tanulmányi eredményüktől és az iskolatípustól függően differenciált mértékben. (Szja-tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.40. alpont)
1.13.8. A kultúráért felelős miniszter által adományozott díjjal járó járadék
Adómentes az az összeg, amelyet a magánszemély, a kultúráért felelős miniszter által adományozott, jogszabályban meghatározott díjjal járó járadék címén kap. (Szja-tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.41. alpont)
1.13.9. Művészjáradék
Adómentes a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényben meghatározott művészjáradék. (Szja-tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.42. alpont)
1.13.10. OTDK-s pénzjutalom
Adómentes az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) elért eredményért járó pénzjutalom. (Szja-tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.43. alpont)
1.13.11. Visszatérített nyelvvizsgadíj
Adómentes az az összeg, amelyet az állam az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga támogatásáról és ingyenessé tételéről szóló 1516/2017. (VIII. 14.) Korm. határozat alapján 2018. január 1-jétől jogszabályban rögzített feltételek szerint megtérít a 35. életévüket be nem töltött magyar állampolgárok részére az első nyelvvizsga, vagy az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga sikeres letétele esetén. (Szja-tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.37. alpont)
1.13.12. Diákhitellel kapcsolatos mentességek
Adómentes
a) az az összeg, amelyet a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet alapján az állam a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan vissza nem térítendő állami támogatásként 2018. január 1-jétől elenged a gyermeket vállaló, illetve nevelő nők diákhitel-tartozásából,
b) a munkáltató által a munkavállaló számára a diákhitel törlesztéséhez kifizetett juttatás az előírt kötelező törlesztőrészlet erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig terjedő összegig az előző ponthoz kapcsolódóan.
(Szja-tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.38. alpont)
1.13.13. Nyugdíjasok egyszeri juttatása
Adómentes a nyugellátásban és egyes más ellátásban részesülő magánszemélyt kormányrendelet alapján megillető egyszeri juttatás a juttatás időpontjától függetlenül. (Szja-tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.39. alpont)
1.14. A munkaerőpiaci járulék költségként történő elszámolhatóságának megszüntetése
Az Szja-törvény 11. számú mellékletének IV. fejezete tartalmazza az egyéni vállalkozó által költségként figyelembe nem vehető kiadásokat. A IV. fejezet 9. pontja alapján nem számolható el költségként az egyéni vállalkozó által a Tbj-tv. szerint (nem megállapodás alapján) fizetett saját nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék.
Tekintettel arra, hogy ez a felsorolás taxatív (zárt), ezért az ugyancsak a Tbj-tv. alapján fizetendő munkaerőpiaci járulék jelenleg költségként elszámolható. 2018. január 1-jétől megszűnik a munkaerőpiaci járulék költségként történő elszámolhatósága. (Szja-tv. 11. számú melléklet IV. fejezet 9. pont, Szja-tv. 3. § 87. pont)
1.15. Az adózás rendjéről szóló új törvénnyel összefüggő módosítások
Az adózás rendjével kapcsolatos jogszabályok újrakodifikálásával összefüggésben a következő eljárási szabályokat tartalmazza az Szja-törvény:
– a munkáltatói adómegállapítás megszüntetését (Szja-tv. 93. §),
– a bevallási tervezettel kapcsolatos eljárási rendelkezéseket [Szja-tv. 11. § (1), (2), (4) bekezdés, 11/A. §, 12/B. §, 12/C. §, 12/D. §, 13. §],
– az adókülönbözet elszámolási szabályait (Szja-tv. 15/A. §, 15/B. §),
– a termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket [17. § (4) bekezdés, Szja-tv. 73. §],
– a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályait (Szja-tv. 7. számú melléklet),
– az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendjét (Szja-tv. 8. számú melléklet).
