8. Illetékek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2017. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2017/01. számában (2017. január 1.)

8.1. Kedvező illetékszabályok érvényesítésének feltétele

A külföldi társaságoknak egyes illetékmentességi, illetékkedvezményi rendelkezések érvényesítése esetén nyilatkozniuk kell arról, hogy a székhelyük, üzletvezetésük helye szerinti államban a társasági adó (vagy annak megfelelő közteher) mértéke eléri a 10 százalékot, illetve a vagyoni betét, továbbá részesedés értékesítéséből származó jövedelmet minimum 10 százalékos társasági adónak megfelelő adófizetési kötelezettség terheli.

A társasági adó mértékének módosításával összhangban a kedvező illetékszabályok alkalmazhatóságának feltételrendszerét rögzítő szabályban is 9 százalékra változik az elvárt minimális mértékű társasági adónak megfelelő adómérték. [Itv. 17. § (4) bekezdés]

8.2. Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése

A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése akkor is illetékköteles, ha a vagyonszerző (illetve házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője), továbbá – önálló vagy együttes – többségi tulajdonukban álló gazdálkodó szervezet, illetve a felsoroltakkal kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő bármely személy tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át. Így 2017. január 1-jétől a kapcsolt vállalkozási viszonyt valamennyi személy (így adott esetben magánszemélyek) között is vizsgálni kell. [Itv. 18. § (4) bekezdés c) pont]

8.3. Mező- és erdőgazdasági földek illetékmentessége

Nem kell ajándékozási, illetőleg vagyonátruházási illetéket fizetni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése után. Az illetékmentességi rendelkezést valamennyi olyan termőföldre vonatkozó földhasználat esetében érvényesíteni kell, amely tekintetében a NAV – 2017. január 1-jén – még nem hozott illetékkiszabást tartalmazó, jogerős döntést. [Itv. 17. § (1) bekezdés h) pont, 26. § (1a) bekezdés e) pont, 99/O. §]

8.4. Ingatlanforgalmazók és a lízingcégek illetékkedvezménye

Az ingatlanforgalmazók és a lízingcégek illetékkedvezményi szabályai módosultak, a főbb szabályok a következők:

Az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó és a lízingcég (a továbbiakban együtt: vállalkozó) – választása szerint – 2 százalékos vagy 3 százalékos illetékmérték érvényesítésével fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket ingatlanszerzésével összefüggésben, amennyiben legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig előterjesztett nyilatkozatában vállalja, hogy az ingatlant (az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított) két éven belül eladja, vagy a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező (ún. zárt végű) pénzügyi lízingbe adja (a továbbiakban együtt: továbbértékesíti).

A 2 százalékos illetékkulcs alkalmazása akkor kérhető az állami adóhatóságtól, ha a vállalkozó az ingatlan két éven belüli továbbértékesítése mellett azt is vállalja, hogy a továbbértékesítést megvalósító szerződés (a vevő, illetve lízingbevevő tulajdonszerzésével) teljesedésbe megy.

Ha a vállalkozó mindösszesen az ingatlan két éven belüli továbbértékesítésének vállalásáról nyilatkozik, 3 százalékos illetékkulcs alkalmazásával köteles az illeték megfizetésére azzal, hogy ebben az esetben a szerződés későbbi felbontása nem teszi meg nem történtté a jogügyletet, azaz nem keletkeztet pótilleték-fizetési kötelezettséget. A továbbértékesítést az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás, illetve – pénzügyi lízing esetén – a pénzügyi lízingbe adás tényének ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetése és a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező lízingszerződés igazolja. Igazoltnak kell tekinteni a továbbértékesítést akkor is, ha széljegy tanúsítja az ingatlan-nyilvántartási eljárás kezdeményezését azzal, hogy az eljárás a tulajdonjog bejegyzésével, illetve a pénzügyi lízingbe adás tényének feltüntetésével zárul. Amennyiben a vállalkozó által vállalt feltétel (az ingatlan két éven belüli továbbértékesítése és – a 2 százalékos illetékkulcs alkalmazása esetén – a szerződés teljesedése) meghiúsul, az állami adóhatóság pótilleték-fizetési kötelezettséget ír elő. A pótilleték összege az általános szabályok szerint fizetendő (4 százalékos) illeték és a kedvezményes (2 százalékos vagy 3 százalékos) kulccsal fizetett illeték különbözetének kétszerese.

Az ingatlanalap változatlanul 2 százalékos illetékmérték alkalmazásával fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket ingatlanszerzése esetén. A kedvezményes illetékkulcs érvényesítéséhez – az ingatlanalap ingatlanszerzésekor – nem kapcsolódik továbbértékesíti kötelezettség.

Az előző szabályokat az állami adóhatóságnak minden olyan esetben alkalmazni kell, amelyben még nem született jogerős adóhatósági döntés.

Amennyiben a vállalkozó ingatlanszerzése után 2 százalékos illetékmértékkel fizetett illetéket, de a kedvezményes illetékkulcs alkalmazásának feltétele (a szerződés teljesedése) meghiúsul, a vállalkozó pótilleték fizetésére köteles. Miután a lízingügyletek futamideje tipikusan hosszabb 5 évnél, a pótilleték kiszabhatósága érdekében a törvény egy speciális elévülési szabályt rögzít az illeték megállapításához való jogot illetően. Ezzel együtt rendelkezés lesz az elévülési szabályokról, ha a továbbértékesítés nem történt meg, vagy ha megtörtént ugyan, de a továbbértékesítésre vonatkozó szerződést felbontották vagy megszüntették. [Itv. 23/A. §, 102. § (4) bekezdés, 86. § (3) bekezdés]

8.5. Illetékmentes vagyonszerzésről fizetési meghagyás

2017-től kizárólag akkor kell az illetékmentes vagyonszerzésről fizetési meghagyást kiadni, ha az illetékmentesség feltételhez kötött, vagy a fizetési meghagyás kibocsátását valamely egyéb körülmény indokolja (pl. az adóhatóságot utólagos felülvizsgálati kötelezettség terheli, az illetékmentesség alkalmazásától függetlenül az adóhatóságnak a forgalmi értéket meg kell állapítani stb.). Egyéb esetben az illetékmentesség alkalmazásának tényét – fizetési meghagyás kibocsátása nélkül – az állami adóhatóság mindösszesen az ügyiratra jegyzi fel. [Itv. 62. § (1) bekezdés v) pont]

8.6. Adóadminisztráció-csökkentés

Az ún. környezetkímélő gépjárművek, vagyis a nulla emissziós, a tisztán elektromos, a külső töltésű hibrid elektromos (plug-in hibrid), valamint a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsik megszerzése nem keletkeztet visszterhes vagyonátruházásiilleték-fizetési kötelezettséget. Ezen járművek adómentessége 2017. január 1-jétől nem minősül de minimis támogatásnak. [Itv. 26. § (21) bekezdés, 103. § (5) bekezdés]

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2017. január 1.) vegye figyelembe!