3.1. Kisvállalati adó mértéke
A kisvállalati adó (kiva) mértéke 2017-től a jelenlegi 16-ról 14 százalékra csökken. [Katv. 23. § (2) bekezdés]
3.2. Pénztár mentesített értéke
2017. január 1-jétől új fogalom kerül megállapításra, a pénztár mentesített értéke, amely a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint, vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke. Az utóbbi esetben a jelenleg is a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozások számára a 2017. évi nyitó mérlegben kimutatott pénztár értékét kell alapul venni. A három összeg közül a legnagyobbat kell figyelembe venni. (Katv. 2. § 23 pont)
3.3. Adóalanyiság (választhatóság, megszűnés, bejelentés)
2017-től számottevően bővülhet a kisvállalati adózást választók köre, mivel 25 főről 50 főre emelkedik a kisvállalati alanyiság választásának létszámkorlátja. [Katv. 16. § (2) bekezdés a) pont]
A választhatóság vizsgálatakor a mérlegfőösszeg kapcsán nem szükséges arányosítani, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén is 500 millió forintos mérlegfőösszegig választható az adóalanyiság. [Katv. 16. § (2) bekezdés e) pont]
Emelkedik az adóalanyiság megszűnésének az értékhatára. A kisvállalati adóalanyiság megszűnik az 1 milliárd forintos bevételi értékhatár meghaladását megelőző nappal, melyet negyedévente szükséges vizsgálni. [Katv. 19. § (5) bekezdés a) pont].
Megszűnik a kisvállalati adóalanyiság az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha a vállalkozás adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot. [Katv. 19. § (5) bekezdés g) pont]
50-ről 100 főre emelkedik a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének létszámkorlátja. [Katv. 19. § (5) bekezdés h) pont].
Az újonnan létrejövő vállalkozás az adónem választására vonatkozó bejelentését az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg.
3.4. Személyi jellegű kifizetések
2017. január 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó járulékalapja nem képezi a kisvállalati adó alapját. [Katv. 20. § (2) bekezdés]
3.5. Adóalap
A kisvállalati adóalap részét képező pénzforgalmi eredmény tartalma jelentősen változik. Az adóalap ezen része 2017-től a vállalkozásból kivont és az abba bevont jövedelmek egyenlegére – azaz lényegében a kifizetett osztalék, tőkekivonás és a tőkeemelések különbözetére –, azaz a tőkekülönbözetre épül. A felhalmozott, de a vállalkozásból ki nem vont pénzeszközök a jövőben fő szabály szerint nem növelik az adóalapot.
Az adó alapja a növelő és csökkentő tételekkel meghatározott tőkekülönbözet egyenlege és a személyi jellegű kifizetések összege, de minimum a személyi jellegű kifizetések összege. [Katv. 20. § (1) bekezdés]
A 14 százalékos kisvállalati adó kiváltja a 9 százalékos társasági adót, a 22 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást.
A személyi jellegű kifizetések fogalma alapvetően nem változik, azonban 2017-től a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó járulékalapja nem képezi a kisvállalati adó alapját.
3.5.1. Növelő tételek
A kisvállalati adó alapját növeli a vállalkozásból kivont tőke és az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege. Növelő tétel továbbá a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a pénztár mentesített értékét meghaladó része. A pénztár mentesített értéke a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint, vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke. Az utóbbi esetben a jelenleg is a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozások számára a 2017. évi nyitó mérlegben kimutatott pénztár értékét kell alapul venni. A három összeg közül a legnagyobbat kell figyelembe venni. [Katv. 20. § (3) bekezdés]
Növeli az adóalapot azon nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások összege, melyeket a Tao. törvény 3. számú melléklet A) része nevesít. Növeli továbbá az adóalapot az adóalanyiság időszakában megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege, és a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés.
3.5.2. Csökkentő tételek
A kisvállalati adó alapját csökkenti a vállalkozásba bevont tőke és a kapott (járó) osztalék összege. Csökkentő tétel továbbá a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a pénztár mentesített értékét meghaladó része. A 2017. január 1-jét megelőzően is a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalany adóalapját egy alkalommal, 2017-ben csökkenti. Az egyszeri csökkentés célja, hogy az új adóalap előnyei a korábban is kisvállalatiadó-alanyok számára is érvényesüljenek. [Katv. 20. § (4) bekezdés és 32. § (6) bekezdés]
3.6. Veszteségelhatárolás
Az elhatárolt veszteség továbbra is csökkenti a következő évek adóalapját, de változást jelent, hogy a tárgyévi beruházással kapcsolatos kifizetések erejéig a beruházás évében, illetve az azt követő években a bértömeggel szemben is levonható. A korábbi szabályozással ellentétben az elhatárolt veszteség korlátlan időtartamban felhasználható, az érvényesített részleteknek sem kell azonos mértékűnek lenni egy-egy adóévben. [Katv. 20. § (6) bekezdés]
A kisvállalati adóalanyiság időszakában keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteséget a társasági adó hatálya alá történő átlépést követően, az átlépés időpontjától számított öt adóéven keresztül lehet majd felhasználni. [Katv. 20. § (7) bekezdés]
3.7. Adóelőleg
Az adóelőleg alapja az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő személyi jellegű kifizetések összege és az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék, csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével. Az adóelőleg mértéke 14 százalék. [Katv. 23. § (2) bekezdés]
3.8. A kisvállalati adóalanyiság időszakában felhalmozott eredménytartalék
Új elem, hogy a társasági adózás hatálya alá való visszatérést követően a kisvállalati adóalanyiság időszakában felhalmozott eredménytartalék – amely a kisvállalati adó alatt nem volt adóköteles – a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályok hatálya alá kerül, azzal, hogy az összegét csökkenteni szükséges a kisvállalati adóalanyiság időszakában megvalósított beruházások értékével, valamint a kapott osztalék értékével. Ez azt jelenti, hogy ez az összeg akkor válik adókötelessé, ha azt 4 éven belül nem használják fel beruházásra. Ha a fenti különbség negatív, akkor az az elhatárolt veszteséget növeli. [Katv. 28. § (4a) és (4b) bekezdés]
