2.1. Adómérték
A társasági adó mértéke 2017. január 1-jétől egységesen 9 százalék. (Tao. törvény 19. §)
A módosítás gondoskodik a 2015-ben és 2016-ban felső kulcsot alkalmazó adózók vonatkozásában az adóelőleg-kötelezettség törvény erejénél fogva történő mérsékléséről. (Naptári éves adózóknál az adóhatóság a 2017. január-június időszakra fog határozatot hozni 2017. január 15-ig, az eltérő üzleti éves adózóknál az ennek értelemszerűen megfeleltethető időszakra.) (Tao. törvény 29/A. §)
2.2. Alapelvi rendelkezés
2017. január 1-jétől ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak fő célja adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető. Ezzel a jövőben már az is megalapozza a rendeltetésellenes joggyakorlást, ha egy ügylet fő célja adóelőny elérése – azaz nem szükséges, hogy az adóelőny kizárólagos cél legyen.
2.3. Adóalap-kedvezmények
2.3.1. Korai fázisú vállalkozások kedvezménye
2017-től társaságiadóalap-kedvezmény segíti elő, hogy minél több befektetés érkezzen a korai fázisú (innovatív start-up) vállalkozásokhoz. Korai fázisú vállalkozásnak minősül a korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételéről szóló (egyelőre még kidolgozás alatt álló) kormányrendelet szerint nyilvántartásba vett jogi személy. A minősítés további feltétele, hogy
– a korai fázisú vállalkozás átlagos állományi létszáma az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóéveiben elérje vagy meghaladja a két főt, és abból legalább 1 fő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztőnek minősüljön. (Kutató-fejlesztő az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik),
– a korai fázisú vállalkozás és a kedvezmény igénybevételére jogosult adózó ne legyenek egymás kapcsolt vállalkozásai az igénybevétel adóéveiben.
(Tao. törvény 4. § 30. pont)
A kormány rendeletben fogja szabályozni a korai fázisú vállalkozásként történő minősítés feltételeit. Így különösen
– a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásokra vonatkozó követelményeket,
– a korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárást,
– a korai fázisú vállalkozásnak, a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásnak minősülés igazolásának részletes feltételeit.
Az adózás előtti eredményt csökkenti a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is) háromszorosa. A csökkentés a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben egyenlő részletekben érvényesíthető, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint lehet.
A kedvezmény alkalmazásával az adóalap negatívba fordulhat, illetve az eleve negatív adóalap tovább csökkenhet, és az így keletkező veszteség általános esetben elhatárolható. A kedvezményt adóévenként egyenlő részletekben kell igénybe venni, azaz nem az adózó dönti el, hogy melyik évben mennyit vesz igénybe. [Tao. törvény 7. § (1) bekezdés m) pont]
Az adóalap-kedvezmény csak abban az esetben érvényesíthető, ha az adózó olyan vállalkozásban szerez részesedést, amelynek sem ő, sem jogelődje, sem bármelyikük kapcsolt vállalkozása nem volt tagja (részvényese) a megelőző 3 adóéves időszakon belül. Az adózónak az adóbevallás benyújtásáig rendelkeznie kell egy olyan igazolással, amely tartalmazza a korai fázisú vállalkozások nyilvántartását végző szerv által vezetett nyilvántartási rendszer szerinti regisztrációs számot. [Tao. törvény 7. § (8) bekezdés a) és b) pont]
Ha a kedvezmény érvényesítésére nyitva álló időtartam alatt – tőkeemelésre tekintettel – a bekerülési érték növekszik, akkor az adóalap-csökkentés a növekmény vonatkozásában is alkalmazható, ha a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés a korábbiakban adóalap-kedvezmény igénybevételére jogosította az adózót, azzal, hogy erre tekintettel az érvényesítés időtartama nem hosszabbodik meg.
A kedvezmény a tőkeemelés összegével emelkedik, azonban az összes ezen a jogcímen igénybe vett kedvezmény adóévi összege a 20 millió forintot továbbra sem haladhatja meg. [Tao. törvény 7. § (8a) és (8c) bekezdés]
A korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalap-kedvezménye az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. [Tao. törvény 7. § (8b) és (8d) bekezdés]
Ha az adózó érvényesíti a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalap-kedvezményét, és az érvényesítésre nyitva álló 4 adóéven belül a kedvezményre jogosító részesedést bármilyen jogcímen kivezeti, részben kivezeti (az átalakulás, egyesülés vagy szétválás miatti kivezetést kivéve), növelnie kell az adóalapját az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg kétszeresével. Kivezetés (részbeni kivezetés) alatt például az értékesítést, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő átadást, a térítés nélküli átadást, és a tőkeleszállítást kell érteni. [Tao. törvény 8. § (1) bekezdés g) pont]
Ha az adózó alkalmazza a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalap-kedvezményét, a szerzett részesedésre elszámolt értékvesztésre az értékvesztés elszámolásának adóévében növelő tételt kell alkalmaznia (kivéve ha bejelentett részesedésről van szó, mert ez esetben a bejelentett részesedésre vonatkozó szabály alapján lesz kötelezett növelő tétel alkalmazására). A növelő tétel összege a vállalkozásban szerzett részesedésre elszámolt értékvesztés összege, de legfeljebb az adóalap-kedvezményként érvényesített összeg. Amennyiben a részesedésre a későbbiekben visszaírásra kerül az értékvesztés, a törvény hatályos rendelkezése alapján csökkentő tétel lesz érvényesíthető, ha az adózó a korábbi növelést az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolja. [Tao. törvény 8. § (1) bekezdés i) pont]
Ha a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre tekintettel elérhető adóalap-kedvezményt alkalmazó adózó jogutód nélkül megszűnik az érvényesítésre nyitva álló négy adóévben, akkor az adóalap-csökkentésként elszámolt összeggel (feltéve hogy korábban ezzel nem növelte az adóalapját) meg kell növelnie az adózás előtti eredményét. [Tao. törvény 16. § (1) bekezdés c) pont cd) alpont]
2.3.2. Műemlékkedvezmények
A műemléki ingatlanon, a műemléki értéknek minősülő ingatlanon, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanon végzett karbantartással, felújítással, beruházással összefüggésben az adózás előtti eredményt csökkentő kedvezmény vehető igénybe. Az ingatlannak a mérlegben a számvitelről szóló törvény előírásai szerint ingatlanként kimutatott eszköz minősül. A törvény felsorolja az ingatlan fogalmába tartozó főbb eszközöket.
A karbantartás költségének az adóévben elszámolt részével csökkenthető az adózás előtti eredmény, legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százalékáig. (Ez összességében kétszeres leírást eredményez az adóalapból).
Felújítás és beruházás esetén a kedvezmény mértéke a beruházás, felújítás bekerülési értékének kétszerese a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő öt adóévben, erre az adózó döntése szerinti részletekben kerülhet sor. Mindez az értékcsökkenéssel együttesen háromszoros elszámolást eredményez az adóalap terhére – még akkor is, ha az értékcsökkenés az ingatlanokra alkalmazható alacsony leírási kulcsok miatt csak hosszabb idő múltán jár tényleges adóalap-csökkenéssel.
A felújítási, a beruházási és a karbantartási kedvezmény megosztható a jogosult kapcsolt vállalkozásával. Az adózónál ugyanazon ingatlanon végzett karbantartásra, illetőleg beruházásra, felújításra vonatkozó kedvezmény együttesen is érvényesíthető.
A kedvezmények érvényesítéséhez az adózónak a bevallás benyújtásához meg kell szereznie a beruházás megtörténtéről és annak összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság igazolását. [Tao. törvény 7. § (1) bekezdés sz), ty) pont]
A kedvezmény érvényesíthető a kapcsolt vállalkozási körön belül, bármely kapcsolt vállalkozás által (és nem kizárólag a pénzügyi forrást biztosító vállalat által). A kedvezményezetti kör kibővítése esetén azonban nem lehetséges a kedvezmény összegét megnövelni, csak az eredeti összeget lehet szétosztani a kapcsolt vállalkozási körön belül. Ha a karbantartási költség kerül átadásra, akkor a kapcsolt vállalkozás azt legfeljebb a saját adózás előtti eredménye feléig veheti igénybe adóalap-csökkentő tételként.
A kedvezmény átvételét a kapcsolt vállalkozás a választása szerint alkalmazza, a kapcsolt vállalati körnek az adóbevallásig el kell dönteni, hogy mely adózó és milyen összegű kedvezményt fog alkalmazni. [Tao. törvény 7. § (1) bekezdés x) pont, 7. § (26)-(29) bekezdés]
2.3.3. Kárenyhítési Alap kedvezménye
2017-től az adózó a kárenyhítési alapba nyújtott támogatás esetén – a közhasznú szervezetek, a Magyar Kármentő Alap, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatásához hasonlóan – társaságiadóalap-kedvezményt vehet igénybe. A kifizetett összeg 50 százalékáig az adózó a támogatás (juttatás) adóévében csökkentheti az adózás előtti eredményét (összességében az elszámolt költség másfélszeresét tudja a társasági adó szempontjából érvényesíteni). [Tao. törvény 7. § (1) bekezdés z) pont zb) alpont]
2.3.4. Munkaerő-mobilitási kedvezmények
Adóalap-csökkentő tételként számolható el:
– az Szja-tv. szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege;
– az Szja-tv. szerinti munkásszállás
– bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében,
– céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként az adóévben elszámolt összeg,
– fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg.
A kedvezmény korlátja mindkét kedvezmény esetében külön-külön az adózás előtti nyereség összege (IFRS-ek szerinti adózók esetén a korrigált adózás előtti eredmény).
A munkásszálláshoz három különböző jogcím tartozik: a beruházás, felújítás, a bérlés és a fenntartás, üzemeltetés, mindháromra együttesen vonatkozik az adózás előtti nyereség mint felső korlát.
Mobilitási célú lakhatási támogatás és munkásszállás alatt az Szja-tv. adómentes bevételekről szóló 1. számú melléklete szerinti jogcímek értendők. A mobilitási célú lakhatási támogatás teljes összegére vonatkozik az adóalap-csökkentés, nem csak az Szja-tv. szerint adómentesnek minősülő rész vonható le az adóalapból. Az adóalap-kedvezmény alapjául szolgáló összegek a társaságiadó-alapban a vállalkozás érdekében felmerült, elismert költségnek, ráfordításnak minősülnek.
A módosítás a számviteli elszámoláshoz kötötten részletezi, hogy mely gazdasági eseményre milyen összegben és mikor érvényesíthető az adóalap-kedvezmény. A kedvezményt a törvény nem köti adózói választáshoz. [Tao. törvény 7. § (1) bekezdés k) pont]
2.3.5. Kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye
A kis- és középvállalkozások beruházásai kapcsán igénybe vehető adóalap-kedvezmény vonatkozásában 2017. január 1-jétől megszűnik a 30 millió forintos értékhatár. [Tao. törvény 7. § (1) bekezdés 12. pont]
2.4. Új adókedvezmények
2.4.1. Energiahatékonysági beruházás adókedvezménye
A 2017. január 1-jét követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások tekintetében a megkezdést követően felmerült elszámolható költségek vonatkozásában adókedvezmény vehető igénybe. [Tao. törvény 22/E. § és 29/A. § (44) bekezdés]
Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség legfeljebb 30 százaléka, de legfeljebb jelenértéken 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Ezt a mértéket a kisvállalkozások 20, a középvállalkozások 10 százalékponttal tovább növelhetik.
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, amely révén a végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor. (Tao. törvény 4. § 11a. és 34b. pont)
Az adókedvezmény az elszámolható költség alapján vehető figyelembe. Elszámolható költségnek minősül
– az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók,
– egyéb esetben az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségeként merül fel, és amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó az adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.
Ha az elszámolható költség kapcsolt vállalkozással kötött ügylet alapján merül fel, akkor azt a szokásos piaci árnak megfelelő összegben kell figyelembe venni.
Az adókedvezmény igénybevételére a beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő öt adóévben, vagy az adózó választása szerint már hamarabb, az üzembe helyezés évében és az azt követő öt adóévben van lehetőség. A kötelező üzemeltetési időszak öt év (naptári év és nem adóév), ha ezen időszak alatt az adózó pótlás nélkül kivezet vagy nem üzemeltet egy eszközt, akkor annak bekerülési értéke az elszámolható költség összegét csökkenti.
Az adózónak az adókedvezmény igénybevételekor rendelkeznie kell egy olyan igazolással, amely alátámasztja, hogy a megvalósított beruházás energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül. Az említett igazolás kiállításának szabályairól külön jogszabály fog rendelkezni. A kedvezménynek nem feltétele bejelentés vagy kérelem benyújtása.
Az adókedvezmény feltételeinek teljesülését az adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.
Ugyanazon beruházás tekintetében az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye és a fejlesztési adókedvezmény együttesen nem alkalmazható.
Átmeneti rendelkezés alapján az adókedvezmény kizárólag 2017. január 1-jét követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások tekintetében és kizárólag a megkezdést követően felmerült elszámolható költségek vonatkozásában vehető igénybe.
A kormány rendeletben szabályozza az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye igénylésének, igénybevételének, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolásának, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének részletes feltételeit.
2.4.2. Élőzenei szolgáltatás adókedvezménye
Az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósult élőzenei szolgáltatás esetén az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után adókedvezményt vehet igénybe.
Élőzenei szolgáltatásnak minősül a FEOR-08 szerinti zenész, énekes személyes közreműködésével rendszeresen vagy meghatározott időpontban, nyilvános, a vendégek számára ingyenes előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás.
Vendéglátóhely az olyan, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti melegkonyhás vendéglátóhely (meleg és hideg ételeket, cukrászati készítményeket, sütő- és édesipari termékeket, kávét, szeszes italt és szeszmentes italokat forgalmazó üzlet, ahol az ételeket meghatározóan a helyszínen készítik) vagy borospince, amely adóévi árbevételének legalább 75 százaléka az említett kormányrendelet szerinti melegkonyhás vendéglátóhelyen, továbbá borospincében nyújtott étel- és italforgalomból, illetve szálláshely-szolgáltatás nyújtásából származik. (Tao. törvény 4. § 12a. és 49. pont)
Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel az adózó által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt ellenérték (díj) általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka. Az elszámolt ellenérték (díj) teljes összege nem minősül az adóalapnál elismert költségnek, ráfordításnak.
Az élőzenei szolgáltatás adókedvezménye az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
A kedvezmény – a többi idetartozó kedvezménnyel együtt – a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adó legfeljebb 70 százalékáig vehető igénybe. Ha az adózó megfelel a jogszabályi feltételeknek, és teljesíti a de minimis támogatási szabályokat, akkor a kedvezményt bármilyen további előzetes vagy utólagos bejelentés, kérelem, külön nyilvántartás vagy adatszolgáltatás nélkül igénybe veheti. [Tao. törvény 22/F. § és 3. számú melléklet A) rész 3. pont]
2.5. Fejlesztési adókedvezmény
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszám- és bérköltségnövelési feltételei enyhülnek. Az adózó választhat, hogy legalább 50 fővel (amely jelenleg 150 fő) vagy a minimálbér háromszázszorosával (amely jelenleg hatszázszoros), a jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházások esetében 25 fővel (amely jelenleg 75 fő), vagy a minimálbér százötvenszeresével (amely jelenleg háromszázszoros) növeli a foglalkoztatását, illetve bérköltségét, eleget téve jogszabályi kötelezettségének. [Tao. törvény 22/B. § (9) bekezdés]
A kis- és középvállalkozások legalább 500 millió forint értékű beruházásai tekintetében az előírt követelmény kisvállalkozások számára minimum 5 főre (10 helyett) vagy a minimálbér tízszeresére (huszonötszörös helyett), középvállalkozásnál 10 főre (25 helyett) vagy a minimálbér huszonötszörösére (ötvenszeres helyett) csökken. [Tao. törvény 22/B. § (14) bekezdés]
A létszámfeltétel könnyítése a 2017. január 1-jét követően bejelentett (kérelmezett) beruházásokra vonatkozik. [Tao. törvény 29/B. § (6) bekezdés]
A fejlesztési adókedvezmény esetében a kedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő tizenkét adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizenhatodik adóévben vehető igénybe.
A fejlesztési adókedvezmény igénybevétele időtartamának meghosszabbítása a 2016. december 31-ét követően benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentésekben és kérelmekben szereplő beruházások vonatkozásában alkalmazható. [Tao. törvény 22/B § (6), bekezdés]
2.6. Kiegészítő támogatás
2.6.1. Filmalkotás és előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye
A kiegészítő támogatás határidőn túli, de még az adóbevallás határidejét megelőző pénzügyi teljesítése esetén az adózó nem esik el az adókedvezménytől, ebben az esetben a támogatás 80 százalékára válik jogosulttá.
A kiegészítő támogatás nyújtására nyitva álló határidő meghosszabbítása első alkalommal a 2016. adóévben nyújtott támogatásra vonatkozik.
Az adózó kultúra támogatása esetén az adókedvezményt a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából veheti igénybe 2017. január 1-jétől. Az adózó kiegészítő támogatásként az alaptámogatás 9 százalékos adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles megfizetni. A pótlólagos kiegészítő támogatás megszűnik. [Tao. törvény 22. § (1), (6), (12) bekezdés]
2.6.2. Látványcsapatsport-támogatás adókedvezménye
A kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak határidőn túli, de még az adóbevallás határidejét megelőző pénzügyi teljesítése esetén az adózó nem esik el az adókedvezménytől, ebben az esetben a támogatás 80 százalékára válik jogosulttá.
Az adózónak a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét az eddigi 8 nap helyett 30 napon belül kell bejelentenie az adóhatóságnak.
Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 30 nap a támogatás adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózónak nem kell külön bejelentést tennie az adóhatóság felé, hanem a kifizetések tényét a támogatás adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában jelentheti be az állami adóhatóság részére.
A kiegészítő sportfejlesztési támogatás nyújtására nyitva álló határidő meghosszabbítása első alkalommal a 2016. adóévben nyújtott támogatásra vonatkozik.
A sporttámogatás esetében az adókedvezmény utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe. Sporttámogatás esetében az adókedvezmény igénybevételi idejének meghosszabbítása a korábbi támogatási időszakokra is vonatkozik. [Tao. törvény 22/C. § (2), (3a), (3d) és (12) bekezdés, 29/A. § (36) és (37) bekezdés]
2.7. Progresszív mentesítés kivezetése
Kivezetésre kerül a progresszív mentesítésre vonatkozó szabály, tekintettel arra, hogy a társasági adó kulcsa 2017. január 1-jétől egységesen kerül meghatározásra. [Tao. törvény 28. § (2) bekezdése]
2.8. Kis- és középvállalkozások beruházási hitelének kamata után érvényesíthető kedvezmény
A kis- és középvállalkozások esetében a beruházási hitelekhez kapcsolódó kisvállalkozói adókedvezmény 6 millió forintos, illetőleg 40-60 százalékos korlátja megszűnik.
Az adókedvezmény mértéke a hitelre az adóévben fizetett kamat. [Tao. törvény 22/A. § (2)-(4) bekezdései]
2.9. IFRS-re áttérés
Több ponton módosulnak az IFRS szerinti beszámoló készítésére átálló adózók társaságiadó-alapjának megállapítására vonatkozó szabályok, megkönnyítve, egyértelműsítve az IFRS-ekre történő áttérést.
Az adózónak az IFRS-ekre történő áttéréskor már a 2016-os évre vonatkozóan is választási lehetősége lesz, az összes meglévő eszköze és kötelezettsége, vagy kizárólag az összes tárgyi eszköze és immateriális jószága vonatkozásában. A választás az eszközök, kötelezettségek (tárgyi eszközök és immateriális jószágok) összességét tekintve érvényesíthető, egyedi tételenként nem. Ezen eszközökre, kötelezettségekre (tárgyi eszközökre és immateriális jószágokra) vonatkozóan az adóalap úgy is meghatározható, mintha nem történt volna áttérés, azaz például egy tárgyi eszköznél a korábbi adózási értékcsökkenés érvényesül, és párhuzamosan áttérési adóalap-különbözet nem keletkezik. Ezen módszer választása esetén az eszközökhöz tartozó releváns számviteli és adóértékeket elkülönítetten nyilván kell tartani. A választást legkésőbb az áttérés adóévéről szóló társaságiadó-bevallásának benyújtásával egyidejűleg lehet megtenni, amely később nem módosítható, nem vonható vissza. [Tao. törvény 18/C. § (4a)-(4c), (4f), (4g) bekezdések, 29/A. § (35) bekezdés]
Az az adózó, amely nem választja a korábbi adózási helyzet folytatását, a meglévő immateriális jószágok és tárgyi eszközök és az IFRS 1 szerint vélelmezett bekerülési értéken nyilvántartott tárgyi eszközök és immateriális jószágok (adózási) bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét egyező összegben, az áttérés adóéve első napján fennálló, az IFRS-ek szerinti könyv szerinti értékkel megegyezően állapítja meg.
Az IFRS-ekre történő áttérést megelőző adóév fizetendő adóját az adózó az áttérés adóévének első napján hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel számítottan veszi figyelembe. [Tao. törvény 29/A. § (47) bekezdés]
2.10. Adóalapot érintő szigorítások 2017-től
2017. január 1-jétől az átalakulás, eszközátruházás kedvezményezett ügyletként történő kezelésének további feltétele, hogy az ügyletet igazoltan valós gazdasági okok alapozzák meg. Ez azt jelenti, hogy adóhalasztással akkor élhet az adózó, ha igazolni tudja az adott ügylet tényleges gazdasági indokát. A szigorítások csak a 2017. január 1-jén vagy azt követően létrejövő ügyletekre vonatkoznak. [Tao. törvény 29/A. § (41) bekezdés]
Kedvezményezett ügylet esetén az adóhalasztás akkor lesz alkalmazható, ha a megszerzett részesedést a halasztott adó megfizetéséig az adózó (kapcsolt vállalkozása) nem idegeníti el. Amennyiben a tartási kötelezettség nem teljesül, akkor a halasztott adót meg kell fizetni. Ezek a szabályok is csak a 2017. január 1-jén vagy azt követően létrejövő ügyletekre vonatkoznak.
A 2018. adóévtől a kapcsolt felek között alkalmazott, a szokásos piaci ártól eltérő ár miatti csökkentő tétel alkalmazásának további feltétele lesz, hogy a kapcsolt fél nyilatkozzon arról, hogy az alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során. [Tao. törvény 24/A. § (1) bekezdés, 29/A. § (42) bekezdés]
Az őszi adómódosítás egyértelműsíti a nyáron életbe lépett jogdíjszabályozásra vonatkozó azon átmeneti rendelkezést, amely szerint azok az adóalanyok, akik 2016. január 1-je és június 30-a között kapcsolt vállalkozástól olyan jogdíjra jogosító jószágot is beszereztek, amely az átruházót nem jogosította a törvényben foglalt jogdíjkedvezmény igénybevételére, csak ezen újonnan beszerzett jószágok tekintetében nem élhetnek a korábbi szabályozásban foglalt kedvezménnyel.
A 2016. június 30-a előtt beszerzett, előállított, bejelentett, a korábbi szabályozás alapján jogdíjra jogosító jószágok tekintetében az átmeneti szabályok attól függetlenül alkalmazhatók, hogy a korábban beszerzett vagy előállított jószágokkal kapcsolatban merül-e fel későbbi költsége az adózónak.
2.11. Értékcsökkenési kulcsok
A bérbe adott (ideértve a hasznosítási engedély, használati engedély és felhasználási engedély alapján használatba adott) szabadalom, más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás, know-how, védjegy, kereskedelmi név, üzleti titok, szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény után 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Az "új" és a "régi" típusú üzleti vagy cégértékek társaságiadó-kezelése azonossá válik. [Tao. törvény 1. számú melléklet 5/b. pont, 29/A. § (40) bekezdés]
A víziközmű- és a hulladékszektor gépei, berendezései vonatkozásában 2017-től a tényleges avulásnak megfelelő leírási kulcsok kerülnek bevezetésre.
2.12. Egyéb változások
2.12.1. Munkahelyi bölcsőde költsége
A munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adóévi költségek, ráfordítások elismert költségnek számítanak, és így nem növelik a társaságiadó-alapot.
2.12.2. Ingyenes juttatás
2017-től ingyenes juttatás esetén új feltételhez lesz kötve az átadónál az, hogy a költség, ráfordítás vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősüljön. A költség, ráfordítás levonhatóságának feltétele az is, hogy az átvevő fizesse meg az elszámolt bevételre jutó társasági adót a juttatás adó-évében, továbbá hogy a juttatónál az adózás előtti eredmény és adóalap e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva ne legyen negatív. E feltételek teljesítéséről az adóbevallás benyújtása előtt kell nyilatkozni annak érdekében, hogy az átadó levonhassa a költséget az átadás adóévének adóalapjából. A nyilatkozat arra vonatkozik, hogy az adózó a bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet az adóbevallás elkészítését követően újabb nyilatkozat útján igazol.
Amennyiben a juttatásban részesülő nem végez vállalkozási tevékenységet, olyan nyilatkozat fogadható el, amely szerint a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, mely nyilatkozat alapján a juttatónál elismert költség lesz a juttatás. [Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pont]
A fejlesztési adókedvezményre vonatkozó bejelentést, illetve kérelmet a kormányrendelet szerint a beruházás tervezett megkezdése előtt kell benyújtani. [Tao. törvény 22/B. § (3) bekezdés]
A látványcsapatsport-szervezet üzembe helyezési kötelezettségével kapcsolatos időszak módosul, az időszak az első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 4. támogatási időszak végéig tart. [Tao. törvény 22/C. § (8) bekezdés, 29/A. § (38) bekezdés]
