13.1. Megbízható adózói minősítés
Megbízható adózónak több együttes feltétel teljesülése esetén minősülhet az adózó, ilyen feltétel például, hogy
– legalább – a nyilvánosan működő részvénytársaságot kivéve – 3 éve folyamatosan működjön, vagy legalább 3 éve áfaregisztrált adóalanynak minősüljön;
– a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben az állami adó- és vámhatóság által a terhére megállapított összes adókülönbözet ne haladja meg a tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át;
– ugyanezen időszakban ne álljon csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, továbbá fokozott adóhatósági felügyelet alatt sem; ne rendelkezzen 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozással;
– a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző 2 évben esedékessé vált mulasztási bírság összege ne haladja meg a tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1%-át.
A jövőben csak a pozitív adóteljesítménnyel rendelkező adózók lehetnek megbízható adózók, azok, akik folyamatosan nullás bevallásokat adnak be, már nem minősülhetnek annak.
A megbízható adózókra vonatkozóan az automatikus fizetési könnyítés tekintetében nemcsak részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is lehetőség nyílik, és az értékhatár 500 ezer forintról 1,5 millió forintra történő felemelésével szélesebb kör számára válik kihasználhatóvá a kedvezmény. Megszűnik továbbá a kedvezmény lehetőségére történő, negyedévenkénti adóhatósági felhívás intézménye. (Art. 6/A. §)
13.2. Székhelyszolgáltatás bejelentése
Az Art. kiegészül a székhelyszolgáltató definíciójával, továbbá az új rendelkezés szerint a székhelyszolgáltatás igénybevételét be kell jelentenie az igénybevevőnek.
13.3. Kockázatos adózók
Amennyiben egy adózó székhelyszolgáltatást vesz igénybe, és terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben adóigazgatási eljárás akadályozása miatt mulasztási bírságot szabtak ki, kockázatos adózónak minősül. [Art. 6/E. § (1) bekezdés h) pont, 16. § (3) bekezdés b) pont, 17. § (3) bekezdés i) pont, 178. § 25a. pont]
13.4. Meghatalmazás
2017. január 1-jétől nem járhat el meghatalmazottként az adóhatóság előtti eljárásban – az eltiltás hatálya alatt – az a magánszemély, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától. [Art. 7. § (8) bekezdés]
13.5. Egyablakos bejelentkezés kibővítése
2017-től a bírósági nyilvántartásra kötelezett szervezetek az adószámuk megállapítását a nyilvántartásukat végző bírósághoz benyújtott kérelem alapján kezdeményezhetik. Így már nemcsak az alapítvány és egyesület, hanem valamennyi, bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett az adószámának megállapítását a bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával kérheti. [Art. 17. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés]
13.6. Élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták
13.6.1. Bejelentési kötelezettség, igazgatási szolgáltatási díj
2017. június 30-ától a regisztrációsdíj-fizetési kötelezettség (jelenleg 30 ezer forint) kivezetésre kerül, azonban a bejelentési kötelezettség változatlan marad. Így tehát a bejelentéshez nem kapcsolódik regisztrációs díj.
13.6.2. Felügyeleti szolgáltatás
A jogszabályi követelmények teljesítése érdekében az automata berendezés üzemeltetőjének szerződést kell kötnie a felügyeleti szolgáltatóval. A felügyeleti szolgáltató által nyújtott szolgáltatás minimális tartalmára maximált összegű hatósági ár vonatkozik. 2017-től a Budapest Főváros Kormányhivatala mint engedélyező hatóság jár el. A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó engedély kiadásáért, módosításáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Előírás, hogy az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza
– az érvényes engedéllyel rendelkező felügyeleti szolgáltatók nevét és címét;
– a visszavont engedélyű felügyeleti szolgáltató nevét és címét, engedélyszámát, az engedély visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, valamint a visszavonással érintett AFE-k megnevezését;
– a felügyeleti szolgáltató jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált engedély számát és az érvénytelenné válás időpontját; valamint
– a felügyeleti szolgáltató jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és címét, valamint az engedély engedélyszámát és átírásának időpontját.
A szolgáltatás szüneteltethető, ha az üzemeltető a felügyeleti szolgáltatónak bejelentette az automata berendezés üzemeltetésének 30 napot meghaladó szünetelését.
13.6.3. Ellenőrzés
Az automata berendezések üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi. Ehhez az állami adó- és vámhatóság az üzemeltető, a felügyeleti szolgáltató vagy más személy ellenőrzése során talált automata berendezést, illetve AFE-t vizsgálat céljából, átvételi elismervény ellenében, legfeljebb 15 napra bevonhatja, ha az automata berendezéssel, illetve AFE-val történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. Ha az AFE a jogszabályi követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat; továbbá a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, úgy az engedélyező hatóság határozattal előírja az AFE-engedélyező hatóság részére történő leadását. A leadott AFE-t az engedélyező hatóság megsemmisíti, és erről az állami adó- és vámhatóságot értesíti.
13.6.4. Mulasztási bírság
Új szabályként az AFE-re vonatkozó előírások megsértése esetén a forgalmazókat/felügyeletiszolgáltatás-nyújtókat maximum 10 millió Ft, az üzemeltetőket, szervizeket, műszerészeket maximum 1 millió Ft mulasztási bírsággal lehet sújtani.
13.6.5. Átmeneti rendelkezés
Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták online adóhatósági felügyeleti egységgel (AFE) történő felszerelése csak 2017. június 30-tól lesz kötelező.
Azt az automatát, amely műszakilag nem látható el a felügyeleti egységgel, és erről az összes felügyeleti szolgáltató nyilatkozik, 2017. december 31-ig még jogszerűen tovább lehet üzemeltetni. [Art. 22/D. § (4)–(7) bekezdések, 172. § (20i) bekezdés, 175. § (4a) bekezdés, 176/I. §, 228. §]
13.7. EKÁER-szabályok
Az üzleti tevékenységet nagyon rövid ideig folytató, adótartozást hagyó, megszűnő vállalkozások kiszűrése érdekében szigorodnak az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) szabályai.
A 2017-től életbe lépő módosítás egy új kockázati biztosíték fizetésére kötelezetti kört határoz meg az EKÁER-bejelentésre kötelezettek körén belül. 2017. január 1-jétől új kötelezettnek minősül az az adózó, aki vagy amely a tárgyévben és az azt megelőző 2 évben EKÁER-bejelentést nem tett, és ebben az időszakban általánosforgalmiadó-bevallást nem nyújtott be (ideértve az alanyi adómentességet választó adóalanyt is, valamint ha az adózó adóbevallás helyett nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be), illetve ebben az időszakban adószám-felfüggesztés hatálya alatt állt. Így 2017. február 15-től azoknak az adóalanyoknak, akik újonnan válnak EKÁER-bejelentés megtételére kötelezetté, a nem kockázatos termékek fuvarozása kapcsán is biztosítékot kell adniuk, az első 180 nap során lebonyolított fuvarok tekintetében, illetve ha az első 180 nap alatt nem tesznek legalább 10 EKÁER-bejelentést, akkor az első 10 EKÁER-bejelentés megtétele során (akkor is, ha azok megtételére 180 napon túl kerül sor). [Art. 22/E. § (3a) és (11)–(12) bekezdések]
13.8. Adóregisztrációs eljárás
2017. január 1-jétől bővülnek az adóregisztrációs eljárás keretében szabályozott kimentési okok. Az adóregisztrációs eljárásban akadállyal érintett tag, részvényes kimentési lehetőséggel élhet annak függvényben, hogy milyen mértékű részesedéssel rendelkezett az akadályhordozó adózóban. Az állami adó- és vámhatóság adószámot állapíthat meg azon cégbejegyzésre kötelezett jogi személyek részére, amelyeknek az adóregisztrációs eljárásban akadállyal érintett tagja, részvényese igazolja, hogy az akadályhordozó adózóban nem volt vezető tisztségviselő, cégvezető, képviseletre jogosult tag; továbbá egyidejűleg igazolja vagy azt, hogy az akadályhordozó adózóban nem rendelkezett 25 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy azt, hogy nem rendelkezett 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal az akadályhordozó adózóban, és minden tőle elvárhatót megtett az akadály fennállásának megszüntetésére. Ezen rendelkezések alkalmazására kizárólag a törvényi feltételek teljesülése esetén van lehetőség.
Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatát – akár hivatalból, akár kérelemre – visszavonhatja, és megállapíthat adószámot, illetve megszüntetheti az adóregisztrációs eljárást, ha az adóregisztrációs eljárással érintett adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese olyan gazdasági társaság, vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amellyel szemben felmerült a törvényben meghatározott kizáró ok, és amelyben a magyar állam vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, költségvetési szerv, állami oktatási intézmény vagy helyi önkormányzat 25 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik vagy rendelkezett. [Art. 24/C. § (6b) bekezdés és a (13) bekezdés]
13.9. Bevallási tervezet
A nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő, nem áfaalany magánszemélyek személyijövedelemadó-, egészségügyihozzájárulás-, egyszerűsített közteherviselésihozzájárulás-, különadó-bevallásának tekintetében – a 2016. évről szóló adóbevallásokra vonatkozóan is – új eljárásrend kerül bevezetésre, amely az adóbevallási tervezet jogintézménye.
A NAV az ügyfélkapuval rendelkező adózók részére a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozata nélkül el fogja készíteni a magánszemélyek személyijövedelemadó-bevallását, abban az esetben, ha a magánszemély munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy a munkáltató nem vállalta az adó megállapítását.
Ha a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, akkor a kiadott munkáltatói igazoláson tájékoztatnia kell a munkavállalóit arról, hogy kérhetik az adóhatósági adóbevallási tervezet elkészítését.
Az ügyfélkapuval nem rendelkező adózók is hozzáférnek az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezethez.
Az új bevallási mód fontosabb elemei:
Az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek részére a NAV a tárgyévet követő év március 15-ig a rendelkezésére álló adatok alapján automatikusan elkészíti és a magánszemély ügyfélkapujára kézbesíti a bevallási tervezetet.
Az ügyfélkapuval nem rendelkező magánszemélyek postai úton, sms-ben vagy e-mailben a tárgyévet követő év március 15-ig is kérhetik a bevallási tervezet adóhatósági elkészítését és postai úton történő kézbesítését.
Ha az adózó a megkapott bevallási tervezettel nem ért egyet, akkor azt május 20-ig javíthatja, kiegészítheti, vagy helyette normál módon elkészített másik bevallást adhat be.
Ha az adózó május 20-ig nem korrigálja a bevallási tervezetet, és másik bevallást sem ad be helyette, akkor az adóhatóság a bevallási tervezetet az adózó által elfogadottnak (és ennek megfelelően az adózó által benyújtott bevallással egyenértékűnek) tekinti.
Az ügyfélkapuval rendelkező adózók közül azoknak, akinek visszatérítendő vagy befizetendő adója keletkezett, azonban az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év április 30-áig nem javították, nem egészítették ki, illetve a bevallási kötelezettségüket más módon nem teljesítették, a NAV elektronikus úton értesítést küld a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól.
Azon ügyfélkapuval nem rendelkező adózó részére, akinek visszatérítendő vagy befizetendő adója keletkezett, és március 15-éig nem kért papíralapú bevallási tervezetet, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesítette, az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év április 30-áig postai úton küld értesítést a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól. (Art. 26/A. és 26/B. §)
13.10. Internetes felületen történő bankkártyás fizetés
2017. január 1-jétől az adófizetés egyszerűbbé válik az adózók számára, azáltal, hogy az online bevallásokhoz kapcsolódva a több adónemet érintő fizetési kötelezettségüket egy tranzakcióval, összevontan, internetes felületen bankkártyás fizetéssel is teljesíthetik. [Art. 38. § (1)–(1b) bekezdés]
13.11. Személygépkocsik alvázszámáról adatszolgáltatási kötelezettség
A személygépkocsi-behozatalt vagy -értékesítést lebonyolító adóalanyoknak az áfabevallásukban jelenteniük kell az importált, EU-ból beszerzett személygépkocsik alvázszámát.
13.12. NAV adatszolgáltatása
2017. január 1-jétől kiegészül az Art. adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezése. Megteremtődik annak a törvényi lehetősége, hogy az állami adó- és vámhatóság adatokat szolgáltasson a gazdasági kamarák felé, annak érdekében, hogy azok törvényben meghatározott feladataikat teljesíteni tudják a főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettekre vonatkozóan. A rendelkezés értelmében az állami adó- és vámhatóság hivatalból, elektronikus úton, havonta, a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig adja át a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által benyújtott bevallásban szereplő azon adatot, amely szerint a szakképzési hozzájárulásra kötelezett főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettnek minősül. [Art. 52. § (7) bekezdés n) pont]
13.13. Kockázatelemzés, támogató eljárás
2017. január 1-jétől a kockázatelemzési eljárás keretében az adóhatóság és az adózók közötti kapcsolatfelvételre kizárólag abban az esetben kerül sor, amikor adózói kockázatokat tárnak fel. Az új szabályozás alapján a kockázatelemzési eljárás keretében az adóhatóság a már rendelkezésére álló információkból, adatokból dolgozik.
A jogsértések feltárása esetén a jogszerű állapot helyreállítása érdekében 2017. január 1-jétől az adóellenőrzés megindítása mellett – új eljárásként – a támogató eljárás kerül bevezetésre.
Az adóhatóság a támogató eljárást az adózó által javítható hibák esetében indíthatja meg. A támogató eljárás keretében az adóhatóság felhívja az adózót önellenőrzésre, illetve kapcsolatfelvételt kezdeményez a feltárt hibák, hiányosságok adóhatóság szakmai támogatásával történő javítása érdekében. A támogató eljárásban való részvételre az adózó nem kötelezhető. Amennyiben a támogató eljárás keretében a jogsértéseket sikerül rendezni, az adóhatóság nem szankcionálhatja az adózót.
Adóellenőrzés megindítására abban az esetben kerülhet sor, ha a hibák az adózó által nem javíthatók, illetve a támogató eljárás eredménytelennek bizonyult. (Art. 90/A. és 90/B. §)
13.14. Teljességi nyilatkozat
A NAV a tényállás tisztázása érdekében az adózóktól a vagyoni helyzetüket feltáró részletes nyilatkozatot – amely az adó alapjának megállapítása szempontjából releváns körülményeket tár fel – kérhet.
13.15. Adóalap becslése
Adóalap becslése esetén az adóhatóságnak határidő kitűzésével fel kell szólítania az adózót a becsléssel kapcsolatos észrevételi, bizonyítási indítványai megtételére, illetve az adóhatóságnak meg kell jelölnie, hogy az adózónak mely tényeket kell bizonyítania annak érdekében, hogy az adóhatóság a becsléssel megállapított adóalaptól eltérjen. [Art. 93/A. §, 108. § (1a) és (2) bekezdés]
13.16. Nem romlandó áruk és nem élő állatok hatósági felügyelete
Új intézkedésként bevezetésre kerül a nem romlandó áruk és nem élő állatok hatósági felügyelete. Ennek keretében:
Az adóhatóság hatósági zár alá vehet vagy az általa fenntartott, vagy az általa kijelölt raktárba elszállíthat, betárolhat olyan árut, amelynek eredete, beszerzésének körülményei, tulajdonosa vagy rendeltetési helye nem megállapítható, vagy hitelt érdemlő módon nem igazolt.
Az áru hatósági felügyelet alá vonásáról az adóhatóság végzést hoz, az intézkedés ellen az adózó, illetve az, akinek jogát, jogos érdekét az intézkedés sérti, 8 napon belül panasszal élhet.
Az ilyen módon hatósági felügyelet alá vont áruról az adóhatóság a honlapján 3 napon belül hirdetményt tesz közzé.
Ezt követően, ha az áru tulajdonosa 15 napon belül jelentkezik, akkor a felügyelettel kapcsolatos költségek, illetve esetleges bírságok megfizetése után megkapja az árut.
Ha az áru tulajdonosa nem jelentkezik 15 napon belül, akkor az árut az adóhatóság értékesítheti, és ha az áru tulajdonosa ezt követően jelentkezik, akkor az adóhatóság számára a befolyt vételárat a hatósági felügyelettel kapcsolatos költségek, illetve bírságok levonása után kifizeti. (Art. 173/B. §)
