Az új törvény egyes szabályai közül kiemelhető a jövedéki eljárások (nyilvántartás-vezetés, adatszolgáltatás, engedélyeztetés) elektronizációja, az adókockázathoz igazodó jövedéki biztosíték, az engedélytípusok számának csökkentése, valamint az egységes uniós szabályozás okán az energiaadó-törvény integrálása a jövedéki törvénybe.
Az új jövedéki törvény hatálybalépését – a hosszabb felkészülési idő érdekében – 2017. április 1-jére halasztják.
12.1. Dohánygyártmányok adójegye
A dohánygyártmányok vonatkozásában tervezett adójegyről zárjegyre történő átállás is 2017. április 1-jére módosul.
A dohánytermékekkel kapcsolatosan számos változtatás már 2017. január 1-jétől bevezetésre kerül. 2017. január 1-jétől dohánygyártmánynak minősülnek azok a termékek, amelyek az új jövedékiadó-törvény alapján váltak volna ilyen termékké. [Régi Jöt. 7. § 28. pontja, 19. § (2) bekezdése, 24. § (1) bekezdés f) pontja, (3) és (7)–(8) bekezdése, 38. § (12) bekezdése, 48. § (12) bekezdése, 97. § (5)–(6) bekezdése, 98. § (1)–(2), (5)–(7), (9), (10) és (11) bekezdése, 99. § (3)–(6), (7a) és (8) bekezdése, 101. §-a, 102. § (2) bekezdése, 110. § (5) bekezdés i)-j) pontja, 111. § (1) bekezdés b) pontja, 115. § (2) bekezdése, 128/P.-128/R. §-a, 129. § (2) bekezdés f) pontja]
12.2. Dohánygyártmányok köre, adómértéke
A dohánygyártmányok előre tervezett lépcsőzetes adóemelésének második üteme 2017. január 1-jével hatályba lép, és a dohánygyártmányok esetében január 1-jétől emelkedik a jövedéki adó mértéke:
– a cigaretta esetén a jelenlegi 15 700 Ft helyett 16 200 Ft/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de a jelenlegi 28 400 Ft helyett legalább 28 800 Ft/ezer darab,
– a szivar, szivarka esetén a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de a jelenlegi 4060 Ft helyett legalább 4120 Ft/ezer darab,
– a finomra vágott fogyasztási dohány esetén a jelenlegi 15 100 Ft helyett 16 200 Ft/kg,
– az egyéb fogyasztási dohányra a jelenlegi 15 100 Ft helyett 16 200 Ft/kg jövedéki adó lesz fizetendő.
Az újonnan adókötelessé váló e-cigi-töltőfolyadék után 55 forint/ml, az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott egyszer használatos termékeire 10 Ft/darab (szál), az ilyen termékek folyadékára 70 Ft/ml jövedéki adót kell majd fizetni. [Régi Jöt. 7. § 59-60. pontja, 96. § (1) bekezdés h)-i) pontja és 97. § (2) bekezdése]
12.3. Új termékkörök
A jövedéki szabályozás kibővül az energiaadó-törvényben szereplő termékkörökkel (villamos energia, földgáz, szén), és az energiaadó-törvényben szereplő főbb rendelkezések (kötelezettségek, mentességek) integrálódnak a jövedéki törvénybe. A jövőben az energiaadóval érintett gazdálkodóknak a jövedéki szabályozást kell figyelembe venniük. [Új Jöt. 3. § (2) bekezdés 7., 11., 14., 36. és 41. pont, 19. § (1) bekezdés a) pont és 108. §]
Jövedékiadó-köteles terméknek minősül az elektronikus cigaretta töltőfolyadéka mint dohánygyártmány.
Változnak az egyes termékkategóriák megnevezései:
– megszűnik a pezsgő elnevezés, és
– bevezetésre kerülnek a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és a habzó erjesztett ital fogalmak,
– bevezetésre kerül a kisüzemi bortermelő jövedéki kategória, amely adóraktári engedély alóli mentességre jogosít.
[Új Jöt. 3. § (3) bekezdés 8., 10., 11., 13., 16. pont]
12.4. Engedélyezés
Az összes engedélyre vonatkozóan a feltételek egységesen, egy csoportba gyűjtve kerültek meghatározásra (pl. könyvvezetési kötelezettség, tartozásmentesség, biztosítéknyújtás, hatósági engedélyek megléte, büntetlen előélet).
Az engedélykérelmek elbírálására vonatkozó határidők egységessé válnak. Az engedélyek kiadásának határideje egységesen 30, illetve (eseti bejegyzett kereskedő és a bejegyzett feladó esetében) 15 nap, amely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. [Új Jöt. 14. § (2) bekezdése]
Megszűnik a keretengedély, így az adómentes felhasználói tevékenységet jelenlegi formájában nem végezhetik tovább a gazdálkodók.
12.5. Jövedéki biztosíték rendszere
A jövedéki biztosíték összege főszabály szerint az adókockázathoz igazodóan kerül meghatározásra. Például az adóraktár esetében nyújtandó jövedéki biztosíték maximuma 5 Mrd forintban került meghatározásra.
A vámhatóság elektronikus rendszere folyamatosan ellenőrzi, hogy az engedélyes által nyújtott jövedéki biztosíték fedezi-e az adókockázatot. Ha nem, akkor az elektronikus rendszer automatikusan megtagadja az elektronikus átvételi elismervény továbbítását és az e-TKO tervezet jóváhagyását, továbbítását – több telephellyel rendelkező adóraktár esetében az adott telephely EMCS-rendszerhez kötött tevékenységét. Ezt követően a vámhatóság soron kívül, de legkésőbb három napon belül felülvizsgálja a blokkolás indokoltságát, és vagy megszünteti azt, vagy ha indokolt, az engedély felfüggesztéséről rendelkezik.
A jövedéki biztosíték készpénz, pénzügyi biztosíték és az újonnan bevezetett, vámhatósági engedélyhez kötött készfizető kezesség lehet.
Jogszabály meghatározott esetekben lehetőséget biztosít a jövedéki biztosíték összegének csökkentésére. Az Art. szerinti kockázatos adózók esetében nem lehetséges a csökkentés. Megszűnik az Engedélyezett Gazdálkodók (AEO) biztosítékkedvezménye. (Új Jöt. 18. §)
12.6. Adóraktári rendszer
Az adóraktári rendszer átalakul, megszűnnek az egyes adóraktári típusok. Az adóraktári típusok megszűnésével együtt a rájuk vonatkozó speciális korlátozások is eltűnnek, azaz a tevékenységüket akár egyetlen adóraktári rendszerben is végezhetik. (Új Jöt. 19-20. §, 22. §)
12.7. Adóraktárak elektronikus nyilvántartási kötelezettsége
Az adóraktári engedélyeseknek termékforgalomtól függetlenül főszabály szerint elektronikus nyilvántartási kötelezettsége lesz, így azon gazdálkodóknak, akik a nyilvántartásaikat még papíralapon vezetik, át kell térniük a számítógépes nyilvántartási rendszerre.
Adóraktárak esetében bizonyos adatok esetében bevezetik a vámhatóság részére történő napi adatszolgáltatási kötelezettséget. (Új Jöt. 23-24. §)
12.8. Adófelfüggesztés közbeni átrakodás
Adófelfüggesztési eljárás keretében másik tagállamból belföldre vagy belföldről másik tagállamba végzett szállítás során a fuvarozó a jövedéki terméket – fuvarszervezési okból – másik szállítóeszközre rakodhatja, feltéve hogy a szállítójármű-váltás közben a termékek legfeljebb 24 órán keresztül a telephelyen kerülnek tárolásra, az átrakodás pedig – az elektronikus TKO módosítása révén – a vonatkozó számítógépes rendszerben bejelentésre kerül a vámhatóság felé.
12.9. EKO-kiállítási kötelezettség megszűnése belföldi szállítás esetén
A szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről belföldre – kereskedelmi céllal – szállítólevéllel szállítható, EKO ezen esetben nem kerül kiállításra. Az egyik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék a másik tagállamba kereskedelmi céllal EKO-val szállítható. (Új Jöt. 64. §)
12.10. A "nullás" adóbevallásra vonatkozó kötelezettség megszüntetése
Az elektronikus adóbevallás benyújtására kötelezett adóraktári engedélyeseknek azon időszakra vonatkozóan, amelyben nem keletkezett adófizetési kötelezettségük, nem kell adóbevallást teljesíteniük.
12.11. Megszűnik a dohánygyártmányok adójegye
A dohánygyártmányok tekintetében az adójegyet felváltja a zárjegy. A zárjegy-kötelezettség alól mentesül az elektromos cigaretta töltőfolyadéka. [Új Jöt. 74. § (1) bekezdés]
12.12. Repülőtéri értékesítés
A repülőtéri értékesítés (korábbi tranzitadóraktár és utasellátó adóraktár) esetében a harmadik országokba utazó utasok részére értékesített termékek után mentesül az adóraktár-engedélyes az adó alól, ugyanakkor nem kell az adóraktár-engedélyesnek külön készleteket tartania, hanem kizárólag zárjegy nélküli termékeket raktároz és értékesít, melyek adótartalma az utas úti céljától függ. [Új Jöt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pont, valamint 74. § (1) bekezdés i) pont]
12.13. Jövedéki engedélyes kereskedelem
A jövedéki engedélyes kereskedőknek a beszerzésekről, a készletcsökkenést eredményező eseményekről, valamint a napi zárókészletről vezetett nyilvántartásokban szereplő adatokat havi adatszolgáltatás keretében kell bejelenteniük a vámhatóság felé. [Új Jöt. 29. § (4) bekezdés]
A jövedéki engedélyes kereskedő félévente, negyed-évente vagy havonta, de legalább évente, a tárgyév utolsó napjával vagy az üzleti év mérlegforduló-napjával köteles készletfelvételt tartani, amelyről a hatóságot legalább 3 nappal korábban értesíteni kell. (Új Jöt. 17 §)
12.14. Jogkövetkezmények
Átalakul a szankciórendszer. Az Art. adóbírságra, mulasztási bírságra és adómérséklésre vonatkozó szabályait jövedéki eljárásokban nem lehet alkalmazni.
Megszűnik a mulasztási bírság, az adóbírság, és csak a jövedéki bírság marad meg mint pénzügyi szankció. A jövedéki bírság mértéke főszabály szerint a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány mértékének kétszeresétől ötszöröséig terjedő összeg lehet. [Új Jöt. 99. §, 100. § (2)–(3), (6) és (8)–(9) bekezdés, 101. §]
12.15. Átmeneti rendelkezések
A jelenleg hatályos jogszabály szerinti adóraktári engedéllyel, bejegyzett kereskedői engedéllyel, bejegyzett feladói engedéllyel, felhasználói engedéllyel vagy jövedéki engedéllyel rendelkező személy, aki a tevékenységét 2017. március 31-ét követően folytatni kívánja, 2017. február 28-áig nyújthat be nyilatkozatot arról, hogy a tevékenységét változatlan formában vagy módosítva kívánja tovább folytatni 2017. április 1-től.
Az engedélyes a 2017. március 31-én hatályos jövedéki biztosítéki szabályoknak megfelelően nyújtott jövedéki biztosítékkal az új szabályoknak megfelelően nyújtott jövedéki biztosíték jóváhagyásáig, de legfeljebb 2017. július 1-jéig végezheti tevékenységét.
A régi Jöt. szerinti adómentes felhasználói engedéllyel rendelkező személy 2017. március 31-éig írásban nyilatkozhat arról, hogy a tevékenységét adóraktári engedéllyel kívánja-e folytatni. Ha a tevékenységét nyilatkozata szerint adóraktári engedéllyel kívánja folytatni, és 2017. április 15-éig benyújtja az adóraktári engedély iránti kérelmet, kérelme elbírálásáig, de legfeljebb 2017. május 31-áig folytathatja a régi Jöt.-ben meghatározott feltételekkel a tevékenységét.
A régi Jöt. szerinti adóraktár-engedélyes, bejegyzett kereskedő és importáló 2017. június 1-jéig bocsáthat szabadforgalomba adójeggyel ellátott dohánygyártmányt.
12.16. Energiatermékek
12.16.1. Üzemanyagok
Általános szabály valamennyi energiatermékre vonatkozóan, hogy a termék az üzemanyag, tüzelő-, fűtőanyag célú felhasználásnak megfelelően a hozzá legközelebb álló, adómértékkel rendelkező energiatermék adómértékével adózik. (Új Jöt. 110. §)
12.16.2. Földgáz, villamos energia
Az energiaadó irányelv szerinti elhatároláshoz igazodva az adómértékek tekintetében az új jövedékiadó-törvény üzemanyag és tüzelő-, fűtőanyag célú földgázt különböztet meg, így már az LNG (cseppfolyós földgáz) is a CNG (sűrített földgáz) adómértékével adózik, és nem az LPG-ével (cseppfolyós PB-gáz).
A földgázpiac kWh mértékegységre történő átállására figyelemmel a nem üzemanyag célú földgáz mértékegysége GJ-alapúról kWh-alapúra módosul, mindez azonban nem jár adómérték-emeléssel. (Új Jöt. 52. §)
12.16.3. Fűtőolaj
Az egyes fűtőolajokra azok eltérő minőségi tulajdonságai miatt megállapított eltérő adómérték megszűnik. Tüzelő-, fűtőolaj célra egységesen az eddigi alacsonyabb adómérték vonatkozik, és kizárólag az üzemanyagcél esetén lesz magasabb az adómérték. [Új Jöt. 110. § (1) bekezdés d) pont]
12.16.4. Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól
A repülőgép-üzemanyag felhasználása vonatkozásában megmarad a mentesülés lehetősége. Mentesítési esetnek – a légi közlekedésről szóló törvény fogalomrendszerére felfűződve – a nem magáncélú légi közlekedési tevékenységet végző légi jármű részére történő kiszolgálás minősül. [Új Jöt. 3. § (1) bekezdés 39. pont, 112. § (1) bekezdés a) pont]
12.16.5. Adó-visszaigénylés
Főszabály, hogy a jövedéki adó visszaigényelhető minden olyan tevékenység vonatkozásában, amelyre adófizetési kötelezettség alóli mentesülés érvényesíthető. [Új Jöt. 3. § (2) bekezdés 1., 21. és 24. pont, 12. § g) pontja, 112-113. §]