2016-tól bővül az önkormányzat döntési lehetősége adókedvezmény nyújtására, ezen túlmenően legfontosabb változás, hogy 2017. január 1-jétől az adóadminisztrációs terhek csökkentése érdekében a vállalkozó adóévi iparűzésiadó-bevallását a NAV nyomtatványkitöltő rendszerén keresztül is benyújthatja az adóhatósághoz.
A törvény külön szabályrendszerrel egészül ki az IFRS-ek szerint beszámolót készítő adózók vonatkozásában, ezek közül a legfontosabb a nettó árbevétel, az áttérési különbözet a garanciális szabályként beépítésre kerülő minimumadó és -adóelőleg megállapítása két adóévre.
7.1. Kedvezmény a háziorvosok, védőnők számára
2016. január 1-jétől kibővül a települési önkormányzatok adóelőny-nyújtási lehetősége – az önkormányzat kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátás körébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett – a védőnői szolgáltatást nyújtókra is, akiknek iparűzésiadó-alapja nem több, mint 20 millió forint. Így valamennyi háziorvos, védőnő részesülhet mentességben, kedvezményben, ha ilyen előnyt az önkormányzat rendeletbe kíván iktatni. A kedvezményezettek körén belül az önkormányzat nem tehet különbséget, tehát ugyanolyan mértékű adókedvezményről kell rendelkeznie például a háziorvos és a védőnő számára. [Htv. 39/C. § (4), 52. § 23. pont; 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet; 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet]
Az önkormányzat által rendeletben nyújtható iparűzésiadó-mentesség vagy -adókedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. [Htv. 39/C. § (5) bekezdés]
7.2. Új nettó árbevétel-csökkentő tétel
2015. évtől a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti alkoholterméknek minősülő ital – ide nem értve a gyümölcspárlatot, a Jöt. 68. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó italokat, továbbá az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább hét különböző gyógynövény felhasználásával előállított italokat – (alkoholos ital) magyarországi forgalomba hozatala népegészségügyiadó-köteles tényállást eredményez. Erre tekintettel az iparűzési adó alapjának megállapítása során a jövőben a Jöt. szerint alkoholterméknek minősülő, de a népegészségügyi termékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó alkoholos italok után az adóhatósággal elszámolt népegészségügyi termékadó összege is levonható lesz a nettó árbevételből. [Htv. 40/C. § (3) bekezdés, 52. § 22. pont a) alpont]
7.3. Új adókedvezmény az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége alapján
Az önkormányzat – valamennyi vállalkozóra egységesen – rendeletet alkothat arról, hogy az iparűzési adó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkenthető.
Az önkormányzat csak és kizárólag arról dönthet, hogy rendeletbe iktatja-e az adókedvezményt vagy sem, egyéb szabályt nem alkothat, így nem szabályozhatja az adóelőny mértékét, tartalmát, alanyi körét.
Az adócsökkentés a több önkormányzat illetékességi területén fennálló adókötelezettség esetén a települési adóalapnak a vállalkozási szintű adóalapban képviselt aránya szerint, legfeljebb a fizetendő adó összegéig vehető igénybe. [Htv. 40/A. § (2)–(4) bekezdések]
7.4. Külföldön megfizetett útdíj
2016. január 1-jétől a ráfordításként, költségként szintén elszámolt, külföldön megfizetett útdíj, valamint az autópályák, autóutak és főutak használatáért belföldön megfizetett (átalány jellegű) úthasználati díj 7,5%-a is levonhatóvá válik az iparűzési adóból. Ha a vállalkozónak a székhelye mellett a helyi adókról szóló törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti telephelye is van, akkor az adóévben költségként elszámolt összes útdíj 7,5%-át a székhelye, illetve telephelye szerinti településnél az adóalap-megosztás arányában veheti figyelembe. [Htv. 40/A. (2) bekezdés b) pont]
7.5. Adóbevallás
Nem kell adóbevallást benyújtania annak az adóalanynak, akit az adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján az adóévre adófizetési kötelezettség nem terhel. Ezen adóalanyi körbe a vállalkozó háziorvos és védőnő, a legfeljebb 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalappal rendelkező egyéb jogalany tartozhat, továbbá idesorolandók még a tételes adóalap-megállapítást alkalmazó kata-alanyok is, feltéve hogy csak székhellyel rendelkeznek. [Htv. 42. § (1) bekezdés]
A tételes iparűzési adót fizető kata-alany számára megszűnik a bevallásbenyújtási kötelezettség abban az esetben, ha kata-alanyisága bármely okból megszűnik vagy szünetel. [Htv. 39/B. § (6) bekezdés a) pont, 39/B. § (7) bekezdés]
A 2016. évtől az egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítás választásáról a kata-alany a kata-alannyá válásától számított 45. napig, vagy az adóév február 15-éig tehet változásbejelentést az adóhatósághoz. [Htv. 39/B. § (9) bekezdés]
7.6. Adóbevallás 2017-től
2017. január 1-jétől lehetővé válik, hogy az adóévi bevallásbenyújtási kötelezettséget az adóalanyok az állami adó- és vámhatósághoz az általános nyomtatványkitöltő program alkalmazásával teljesítsék.
A módosítás szerint az állami adó- és vámhatóság a hozzá beérkezett adóbevallást – tartalmi és formai vizsgálat nélkül, a befogadó nyugta kiadásával – az adóalany székhelye, telephelye(i) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul elektronikus úton, illetve ha az elektronikus úton történő adatfogadás technikai feltételeit az önkormányzat nem biztosítja, akkor 5 munkanapon belül postai szolgáltató útján megküldi. Az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott iparűzésiadó-bevallás az önkormányzati adóhatóságnál jogszerűen teljesítettnek tekintendő. [Htv. 42/D. §]
7.7. Az IFRS-ek bevezetésével összefüggő változások
A törvény külön szabályrendszerrel egészül ki az IFRS-ek szerint beszámolót készítő adózók adóalapjának megállapítására, továbbá garanciális szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az adóalap két évig ne változzon az adóalapjukat az általános szabályok szerint megállapító adózókhoz képest.
7.7.1. A nettó árbevétel a nem pénzügyi vállalkozások esetében
Nettó árbevételnek minősül a bevételekről szóló Nemzetközi Számviteli Standard (IAS) 18 alapján áru értékesítése, szolgáltatás nyújtása, jogdíjra való jogosultság miatt bevételként elszámolt összeg, továbbá az IAS 11 Beruházási szerződések című standard szerinti beruházási szerződés alapján történő szolgáltatásnyújtás miatt az IAS 18 Bevételek standard alapján elszámolt bevétel, valamint a más standardok által az IAS 18 Bevételek című standard szerint bevételként (árbevételként) elszámolni rendelt bevétel (árbevétel).
Tekintettel arra, hogy az IFRS-ek különbséget tesznek a folytatódó és a megszűnő tevékenységek között, az előbb felsorolt tételeket e körülményektől függetlenül, azaz mindkét esetben bevételnek kell tekinteni.
Nettó árbevételt növelő tételek azok, amelyek azzal függnek össze, hogy az IFRS szerint bizonyos ügylet kapcsán nem kell, vagy nem lehet elszámolni bevételt. Ilyen tétel például:
– bevételt nem eredményező csere esetén az elcserélt áru vagy szolgáltatás számlázott értéke, ennek hiányában valós érték,
– a nem számlázott, utólag adott, bevételként figyelembe nem vett kötbér összege,
– az olyan termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó összeg, mely kizárólag azért nem minősül bevételnek, mert nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett,
– pénzügyi lízing esetén a lízingbe adáskor követelésként elszámolt, kezdeti közvetlen költségeket nem tartalmazó összeg, operatív lízing esetén az árbevételként elszámolt összeg,
– üzletág-átruházás esetén a vételár piaci értéket meghaladó része stb.
A nettó árbevételt a fentieken felül növeli minden olyan kiszámlázott tétel, amelyet az IFRS rendszerében nem számolnak el bevételként, és ebből kifolyólag pusztán a fenti rendelkezések alkalmazása esetén kimaradnának az adóalapból.
A bevételnövelő előírásokat csak abban az esetben kell alkalmazni, ha az adott tételt a vállalkozó nem mutatta ki bevételként.
A nettó árbevételt csökkentik az olyan tételek, amelyet az IFRS-ek szerinti bevételként kell kimutatni, de a magyar számvitelben nem képeznék a nettó árbevétel részét. Ilyen például:
– a Tao-tv. szerinti jogdíj, felszolgálási díjjal,
– az adóhatósággal elszámolt jövedéki adó, regisztrációs adó, energiaadó, népegészségügyi termékadó összegével a jövedéki adó, regisztrációs adó, népegészségügyi termékadó alanya esetében,
– a saját használatú ingatlan vagy befektetési célú ingatlan eladásából származó bevétellel stb.
A bevételcsökkentő előírásokat csak abban az esetben kell alkalmazni, ha az adott tételt a vállalkozó bevételként kimutatta. [Htv. 40/C. §]
7.7.2. Nettó árbevétel hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás esetén
Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás esetén a nettó árbevétel az IAS 18 Bevételek című standard szerint kamatként elszámolt bevétel korrigált összege.
A bevételt növelni kell például a kamatbevétel csökkentéseként az üzleti évben elszámolt ráfordítások (fizetett, járó díjak, jutalékok) összegével, a nyújtott szolgáltatások után az IAS 18 Bevételek című standard alapján elszámolt bevétellel (kapott, járó díjak, jutalékok összegével) stb.
A bevételt csökkenteni kell például az üzleti évben ráfordításként elszámolt (fizetett, járó) kamattal. [Htv. 40/D. §]
7.7.3. Nettó árbevétel biztosító esetén
Biztosító esetén a nettó árbevétel hitelintézetre, pénzügyi vállalkozásra, befektetési vállalkozásra vonatkozóan megállapított korrigált nettó árbevétel, amelyet még növelni kell az üzleti évben elszámolt díjbevétellel, és csökkenteni kell az üzleti évben a biztosítót terhelő, a biztosítási szerződés szerinti szolgáltatások teljesítése során elszámolt ráfordítással. [Htv. 40/E. §]
7.7.4. Nettó árbevételt csökkentő tételek
A nettó árbevételből levonható tételek az IFRS-eket alkalmazó adóalanyok esetében is érvényesülnek, de azok tartalmát az IFRS-ekre vonatkozó speciális rendelkezések adják meg.
7.7.4.1. Eladott áruk beszerzési értéke
Az eladott áruk beszerzési értéke az IAS 2 Készletek című standard és az IAS 18 Bevételek című standard szerinti, továbbértékesítés céljából vásárolt és birtokolt, üzleti évben értékesített áru, telek vagy más ingatlan (a továbbiakban: kereskedelmi áru) korrigált, értékesítéskor nyilvántartott könyv szerinti értéke.
A könyv szerinti értéket növelő és csökkentő tételek módosítják. A könyv szerinti értéket növelni kell például az IAS 2 Készletek című standard 11. bekezdése alapján a kereskedelmi áru beszerzési költségének meghatározása során figyelembe vett, nem számlázott kereskedelmi engedmények, rabattok és hasonló tételek összegével, csere esetén a cserébe adott készlet könyv szerinti értékével.
A könyv szerinti értéket az adóévben csökkenteni kell az adóévet megelőző adóév(ek)ben a könyv szerinti érték növeléseként már figyelembe vett összeggel, ha az IFRS-ek alkalmazásából az következik, hogy az az adóévben a könyv szerinti érték összegét növeli.
7.7.4.2. Anyagköltség
Az anyagköltség az anyag üzleti évben ráfordításként elszámolt, korrigált, felhasználáskori könyv szerinti értéke.
Az anyagköltség összegét növelni kell az anyag könyv szerinti értékének megállapítása során az IAS 2 Készletek című standard alapján figyelembe nem vett, nem számlázott kapott kereskedelmi engedmények, rabattok és hasonló tételek összegével.
Az anyagköltség összegét csökkenteni kell annak az anyagnak a ráfordításként elszámolt könyv szerinti értékével, amelyet az IAS 2 Készletek című standard szerint saját előállítású ingatlanok, gépek, berendezések alkotórészeként használtak fel, és amelynek könyv szerinti értékét a saját előállítású ingatlanok, gépek, berendezések bekerülési értékében figyelembe vették.
7.7.4.3. Közvetített szolgáltatások értéke
Ha a nettó árbevételt növelni kell, akkor a közvetített szolgáltatások értékét növelni kell a közvetített szolgáltatás számviteli törvény szerint megállapítandó bekerülési értékével.
7.7.4.4. Alvállalkozói teljesítések értéke
Nem minősül alvállalkozói teljesítések értékének az az érték, mellyel a vállalkozó az eladott áruk beszerzési értéke, vagy anyagköltség, vagy közvetített szolgáltatások értéke címén az adó alapját csökkentette. [Htv. 40/F-40/I §]
7.7.5. Áttérési különbözet
A vállalkozó első olyan adóévében, amelyről éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti (áttérés adóéve), az adóalapját további növelő és csökkentő tételek módosítják az áttérés adóévét megelőzően folytatott tevékenységgel összefüggésben.
Az adóalapot növelni kell az áttérés adóévét megelőzően folytatott ügyletből származó
– azon, az áttérés adóévében vagy azt követő bármely adóévben nettó árbevételnek nem minősülő összeggel, amelyet a vállalkozó az iparűzési adó alapjának számításakor az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben nettó árbevételként még nem vett figyelembe, és ha a vállalkozó az IFRS-ekre nem tért volna át az áttérés évében, vagy azt követő bármely adóévben nettó árbevételnek minősülne,
– azon költség, ráfordítás összegével, amellyel a vállalkozó a helyi iparűzésiadó-alapjának számítása során a nettó árbevételt e korrekció nélkül kétszer csökkentené: egyszer az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben, másodszor pedig az áttérés adóévében, vagy azt követő bármely adóévben.
Csökkenteni kell az adóalapot az áttérés adóévét megelőzően folytatott ügyletből származó
– azon bevétel összegével, amelyet a vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának számítása során az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben, és az áttérés adóévében, vagy azt követő bármely adóévben nettó árbevételként figyelembe vesz,
– azon az IFRS-ek alkalmazásában nettó árbevételt csökkentő költségnek, ráfordításnak nem minősülő összeggel, amellyel a vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának számítása során az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben nettó árbevételét nem csökkentette, és azt, ha az IFRS-ek alkalmazására nem tért volna át, az áttérés évében, vagy azt követő bármely adóévben nettó árbevételt csökkentő ráfordításként számolhatná el.
[Htv. 40/J. §]
7.7.6. Garanciális szabályok
A helyi iparűzésiadó-alap megállapításánál érvényesülő garanciális szabályok célja, hogy az áttérésből eredő esetleges pénzforgalmi hátrányt és bevételcsökkenést kiküszöbölje, vagy legalábbis annak hatását csökkentse, és ezáltal az átmenetet a helyi önkormányzatok részére könnyebbé tegye.
7.7.6.1. Minimum-adóalap
Ha az áttérés adóévének vagy az áttérés adóévét követő adóévnek (átmeneti adóévek) az iparűzésiadó-alapja kisebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóév 12 hónapra számított adóalapjának összege, akkor az utóbbi, magasabb adóalapra kell az adót megállapítani és befizetni.
Az adóhatóság a minimum-adóalap alkalmazása alól felmentheti az adózót, ha az – az átmeneti adóévről szóló bevallás benyújtásával egyidejűleg előterjesztett kérelmében – alátámasztja, hogy az általános számviteli szabályok alkalmazása esetén is alacsonyabb lett volna az adóalapja. Ebben az esetben az adózó az általános számviteli szabályok szerint meghatározott adóalap figyelembevételével teljesítheti adókötelezettségét.
A kimentési lehetőség nem teszi semmissé az áttérési különbözet alkalmazására vonatkozó előírásokat. Ha a vállalkozó él a fenti kimentési lehetőséggel, akkor az áttérési különbözet a magyar számviteli szabályok szerint kimunkált adóalap összegét növeli vagy csökkenti.
7.7.6.2. Adóelőleg-minimum
Ha az áttérés adóévében az IFRS szerint számított iparűzési adó összege kisebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóév iparűzési adója, akkor az áttérés adóévét követő adóévi adóelőleg-fizetési időszak adóelőlegének összege az áttérés adóévét megelőző adóév magasabb iparűzési adója lesz.
Az áttérés adóévében és az áttérés adóévét követő előlegfizetési időszakra vonatkozóan az Art. szerinti előlegmérséklésnek nincs helye.
7.7.6.3. Adatszolgáltatás
Az IFRS-eket alkalmazó vállalkozónak – az áttérés adóévét megelőző adóévről szóló társaságiadóbevallás-benyújtással egyidejűleg, elektronikus úton, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatósághoz:
– az áttérés adóévét megelőző adóévben bevallott vállalkozási szintű nettó árbevétel összetevőinek összegéről, és a nettó árbevételt csökkentő költségek és ráfordítások jogcímenkénti összegéről,
– az áttérés adóévét megelőző adóév adatai alapján az IFRS szerinti kiszámított nettó árbevétel összetevőinek összegéről, és a nettó árbevétel-csökkentő költségek, ráfordítások összegéről.
[Htv. 40/K-40/M. §]
