5.1. Külföldről érkező újrahasználható csomagolószer
A módosítás szerint a külföldről behozott, csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószert a kicsomagolástól számított 365 napon belül lehet termékdíjmentesen kezelni akkor, ha az külföldre vagy iparitermékdíj-raktárba visszaszállításra kerül (erre a visszaszállításra jelenleg negyedéven belül kell sort keríteni). Ha a visszaszállítás nem történik meg 365 napon belül, akkor a 366. napon saját célú felhasználás jogcímén megkeletkezik az adókötelezettség. [Ktdt. 4 §, (2a) bekezdés]
5.2. Háromszereplős láncügyletekre vonatkozó termékdíj-kötelezettség
A módosítás kiterjeszti a termékdíjmentesség alkalmazhatóságát olyan háromszereplős láncügyletekre is, amikor az áruk az első eladótól rögtön külföldre kerülnek kiszállításra, de a fuvarozást nem az első eladó szervezi. Ugyanis kikerül a törvényből az a jelenlegi feltétel, hogy az árut az első belföldi értékesítést teljesítő szereplőnek kell külföldre történő fuvarozás céljából küldeményként feladnia. Az új szabály szerint a mentesség egyedüli feltétele, hogy az ügylet eredményeként a közvetlenül külföldi címre feladott termékdíjköteles termék igazolt módon kiszállításra kerüljön külföldre (azaz nem lesz jelentősége annak, hogy a háromszereplős ügylet mely szereplője szervezi a fuvarozást). [Ktdt. 4. §, (2) bekezdés h) pont]
5.3. Egyéni hulladékkezelőkre vonatkozó szabályozás
Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettek a bevallási kötelezettségüknek évente, a tárgyévet követő év április 20-ig kell eleget tenniük, továbbá előleget is évente egyszer, a tárgyév december 20-ig kell bevallaniuk és fizetniük. Főszabály szerint az előleg összege az egyéni hulladékkezelést választó kötelezetteknél a tárgyévet megelőző évre, adott termék-vagy anyagáramra vonatkozóan bevallott termékdíj-kötelezettség 95%-a. Az egyéni hulladékkezelők esetében bizonyos elektromos, elektronikus berendezések tekintetében nő az elérendő teljesítési arány. Kedvező ugyanakkor az, hogy az egyéni hulladékkezelők esetén kisebb mértékben kell a hulladékot anyagában hasznosítani, és nagyobb arányban lehet energetikai hasznosítást alkalmazni. [Ktdt. 11. §, (2a); (4) bekezdés; 12/A §]
5.4. Számlázási szabályok
A számlán nem lesz szükséges záradékot feltüntetni a csomagolószer, reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozatala esetében. Ugyanakkor, ha a Ktdt. 3. § (6) bekezdésben foglalt vevői nyilatkozat miatt az eladónak nem keletkezik termékdíj-kötelezettsége, akkor az eladónak a számláján továbbra is kell erre vonatkozóan záradékot szerepeltetnie. [Ktdt. 13. §, (1) bekezdés c, d) pontok]
5.5. Gépjárművek termékdíjátalánya
A módosítás a gépjárművek egyes termékdíjköteles alkotórészei (gumiabroncs, akkumulátor, kenőolaj, elektronika) után fizetendő termékdíj szempontjából adminisztrációs egyszerűsítési lehetőséget teremt: a gépjárművekre választható lesz az átalányadózás. Az átalányadót a gépjárművek darabszáma után kell bevallani és megfizetni. Az adó mértéke a gépjármű vámtarifaszámától, valamint hengerűrtartalmától függően 1,5-7 ezer Ft/gépjármű lesz. A gépjárművekre megfizetett átalányadó az általános szabályok szerint (így többek között a gépjárművek külföldre történő kiszállítása után) visszaigényelhető, ehhez azonban a kötelezettnek a gépjármű első belföldi forgalomba hozatalakor megfelelő adattartalmú számlát kell kiállítania. [Ktdt. 15. §, 15/A-15/C. §]
5.6. Fogalmi meghatározások, egyéb módosítások
Bővül a csomagolás fogalma, mivel csomagolásnak minősül (az eddigi elsődleges, másodlagos és harmadlagos csomagoláson felül) minden egyéb olyan árucikk, ami csomagolási funkciót tölt be, vagy a csomagolás alkotórészét, összetevőjét képezi, kivéve ha az adott árucikk a termék szerves részét képezi.
Ugyancsak csomagolásnak minősül az eladás helyén megtöltésre szánt/az eladás helyén megtöltött termékek és egyszer használatos árucikkek.
A külföldről csomagoltan érkezett áru értékesítésekor az első belföldi forgalomba hozónak, míg az értékesítést megelőző kicsomagolásakor a csomagolási hulladék birtokosának keletkezik termékdíj-kötelezettsége.
Iparitermékdíj-raktárban nemcsak termékdíjköteles termékeket lehet majd előállítani, hanem olyan nem termékdíjköteles termékeket is, amelyeknek termékdíjköteles alkatrésze, tartozéka van.
Az egész termékdíjtörvény kapcsán egységesen a 2010. január 1-jén hatályos tarifális besorolási szabályokat kell alkalmazni.
A módosítás szerint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény fogalmait értelemszerűen alkalmazni szükséges a termékdíjügyekben is.
5.7. Jogkövetkezmények
Pontosították a jogkövetkezményeket, a termékdíjjal kapcsolatos szankciók szabályrendszere követi az Art. szabályrendszerét, de megmaradnak az Art.-hez képest magasabb mértékű büntetési tételek. Ennek megfelelően a termékdíj-szabályozásban is bevezetik a késedelmi pótlék intézményét, megjelenik a termékdíjhiány, termékdíj-különbözet, a termékdíjtartozás fogalma. A termékdíjtartozás, bírság vagy pótléktartozás mérséklésére, elengedésére az Art. szabályait kell alkalmazni. [Ktdt. 29/A. (21), (27)–(28) bekezdések; 29/B. (9) bekezdés, 31. §, 31/A. § (1) bekezdés]
5.8. Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
Hatályon kívül helyeződnek a progresszív díjmértékek. Megszűnik a felügyeleti díj legalsó, az Éltv. hatálya alá tartozó tevékenységekből származó nettó 500 millió Ft árbevételig érvényesíthető 0%-os sávja, helyette az általános 0,1%-os mértékű felügyeletidíj-fizetési kötelezettség lesz alkalmazandó, azzal, hogy a kiskereskedelmi mikro- és kisvállalkozásokra is vonatkozik a húszezer, illetve hétszázezer forintos átalány választásának lehetősége.
A felügyeleti díj számításánál a megelőző naptári év árbevételét (magánszemélyek esetében bevételét) kell alapul venni.
Az új szabály a módosítás kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. [Éltv. 47/B. (3) bekezdés]
