A változások részben az adminisztráció egyszerűsítését, részben a gazdaság kifehérítését célozzák.
3.1. Sertéstőkehús adómértéke
2016. január 1-jétől a sertéstőkehúsok áfakulcsa 27%-ról 5%-ra csökken. [Áfa-tv. III. számú melléklet I. rész 49. pont, 298. §]
3.2. Közcélú adomány
Összhangban a közcélú adományra vonatkozó forgalmi adózási szabályokkal, az oktatási intézmények részére alapfeladataik ellátására történő eszközátadások áfamentesek. Ehhez a következő feltételeknek kell együtt teljesülniük:
a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, az oktatási intézmény esetében az alapító okiratában meghatározott, továbbá az egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét,
b) az adomány nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, és
c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az oktatási intézmény, illetve az egyházi jogi személy által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt.
[Áfa-tv. 11. § (3) bekezdés a) pont, 14. § (3) bekezdés, 259. § 9/A. pont]
3.3. Csoportos adóalanyiság
A csoportos adóalanyiság szabályainak alkalmazása szempontjából nem kell egymással kapcsoltnak tekinteni azokat az adóalanyokat, akik (amelyek) kizárólag azért minősülnek egymással kapcsolt vállalkozásnak, mert a magyar állam vagy helyi önkormányzat harmadik személyként közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik bennük. Így az állami és önkormányzati tulajdonban lévő kapcsolt vállalkozások is létrehozhatnak csoportos adóalanyiságot, mivel a csoport létrehozatala így nem jár majd kötelezettségekkel a teljes állami vállalati kör részére.
A csoportos adóalanyiság alkalmazása szempontjából a helyi önkormányzatot és azt a vállalkozást, amelyben a helyi önkormányzat közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, nem lehet egymással kapcsolt vállalkozásnak tekinteni. Ez azt eredményezi, hogy a helyi önkormányzat nem hozhat létre csoportos adóalanyiságot azokkal a vállalkozásokkal, amelyekben közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik. Továbbá azt is jelenti, hogy nem terheli egyetemleges felelősség, és nem kell a hozzájáruló nyilatkozata ahhoz, hogy a közvetlen vagy közvetett befolyásában lévő vállalkozások csoportos adóalanyt hozhassanak létre. [Áfa-tv. 8/A. §]
3.4. Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja
2016. január 1-jétől minden adózóra vonatkozóan hatályba lép az a rendelkezés, amely szerint az időszakos elszámolású ügyletek esetében a teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
A főszabálytól eltérően alakul az időszakos elszámolás alá eső ügyletek teljesítési időpontja, ha az alábbi körülmények merülnek fel:
– Amennyiben a bizonylat (számla, illetve nyugta) kibocsátása és a fizetés esedékessége megelőzi az adott időszak végét, úgy az adófizetés a számla, illetve ha számlát nem kell kibocsátani, akkor a nyugta kibocsátásának időpontjához igazodik.
– Amennyiben a fizetés esedékessége az érintett elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik, úgy a teljesítés időpontja és az adófizetési kötelezettség keletkezése ehhez az időponthoz igazodik, de legkésőbb az időszak végétől számított 60. napon beáll, amennyiben a felek által megállapított fizetési határidő ennél későbbi időpontra esne. (Az őszi törvénymódosítással került a törvénybe a 60. nap, ez eredetileg 30. nap volt.)
Az új szabályt az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2015. december 31. utáni. [Áfa-tv. 58. § (1)–(1a) bekezdés, 297. §]
3.5. A levonási jog gyakorlásának módja
A levonási jog gyakorlására az új rendelkezés az elévülési időnél rövidebb időkorlátot határoz meg. Az új főszabály értelmében az adólevonási jog keletkezése évében és az azt követő naptári évben érvényesíthető az adóalany döntése szerint bármelyik adómegállapítási időszakban. Ennek megfelelően attól függően, hogy az adólevonási jog mikor keletkezett, annak keletkezésétől számítva legfeljebb 2 év áll az adóalany rendelkezésére, hogy a kérdéses levonható előzetesen felszámított adó vonatkozásában az épp aktuális adómegállapítási időszakban gyakorolja adólevonási jogát.
Az adóalanynak e joga független attól, hogy milyen oknál fogva (elkésett számla miatt vagy más okból [pl. rendszerhiba, emberi mulasztás]) nem élt a levonási jogával abban az adómegállapítási időszakban, amikor az keletkezett.
A szabad döntésre biztosított időkorláton túl is van mód a még el nem évült előzetesen felszámított adó tekintetében a levonási jog érvényesítésére. Az új szabályok úgy rendelkeznek, hogy ekkor az adóalany abban az adómegállapítási időszakban élhet az adólevonási jogával, melyben az adólevonási jog keletkezett. Ennek a bevallásnak az önellenőrzése révén helyezhető levonásba az adó.
A főszabálytól eltérően a fordított adózás alá eső ügyletek és az önadózással megfizetett importáfa esetében a levonási jog kizárólag abban az adómegállapítási időszakban vehető figyelembe, amikor a levonási jog keletkezett.
A levonási jog gyakorlására vonatkozó módosított szabályokat azon ügyletek esetében kell először alkalmazni, amelyeknél a levonási jog 2016. január 1-jén vagy azt követően keletkezik. Módosulnak az adólevonás gyakorlásának módjára vonatkozó szabályok. Rövidül az az időszak, amelyen belül az adóalany a levonási jog keletkezésétől számítva érvényesítheti adólevonási jogát, és főszabálytól eltérő rendelkezések határozzák meg, hogy miként kell eljárni a fordított adózással és önadózással megfizetett importáfa levonása esetében. [Áfa-tv. 153/A. §, 299. § (2) bekezdés]
3.6. Számlakibocsátási kötelezettség
Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adómentes nemzetközi légi személyszállítást végző vállalkozás az ilyen szolgáltatása tekintetében, ha arról a számviteli törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatot bocsát ki. Azonban a számlakibocsátási kötelezettség továbbra is fennáll, amennyiben azt a szolgáltatás igénybevevője kéri.
A nemzetközi légi személyszállítás számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülését azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2016. január 1. napjára vagy ez utánra esik.
A nem adóalanyok részére távolról is nyújtható szolgáltatások tekintetében mentesülnek az adóalanyok a számlaadási kötelezettség alól, azzal, hogy nyugtát kell kibocsátaniuk. Ugyanakkor a módosítás előírja, hogy a szolgáltató köteles továbbra is számlát kibocsátani, ha az igénybevevő ezt kéri tőle.
Mentesülnek az adóalanyok a távolról is nyújtható szolgáltatások tekintetében azon kötelezettség alól, hogy a számlán forintban is feltüntessék az áthárított adó összegét.
A számlázásra vonatkozó módosításokat azon ügyletekre kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2016. január 1-je vagy azt követő időpont. [Áfa-tv. 165. § (1) bekezdés c) pont, 165. § (4) bekezdés, 165/A. §, 299. §]
