A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (a továbbiakban: Tao-tv.) év végi általános jellegű módosításai döntően jogharmonizációs kötelezettséggel összefüggő, vagy más törvények változásával kapcsolatos módosításokat tartalmaznak. Így például módosultak az előadó-művészeti szervezetek támogatására és a civil szervezetek adózására vonatkozó rendelkezések is.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózók társaságiadó-alapjának megállapítására külön fejezettel bővül a Tao-tv., amely az általános szabályokat kiegészítő vagy teljesen új rendelkezéseket tartalmaz.
2.1. Növekedési adóhitel
2015. június 25-étől új kedvezmény a társasági adóban a növekedési adóhitel. A kedvezmény lényege, hogy az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után, az adót a következő két adóév során kell megfizetni. [Tao-tv. 26/A. §]
2.1.1. Jogosultsági feltételek
A kedvezményre való jogosultság feltételei:
– az adózó adóalanyisága legalább három éve fennáll,
– az adózó az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és
– az adózó adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményt meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét.
2.1.2. Igénybevétel
A jogosultsági körbe tartozó adózók az adóhatóság részére tett nyilatkozat és az előlegfeltöltési kötelezettség határidejéig benyújtott bevallás útján vehetik igénybe a kedvezményt.
A növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben a kapcsolt vállalkozástól visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá a kapcsolt vállalkozás által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni. [Tao-tv. 26/A. § (1) bekezdés]
2.1.3. Végelszámolás
Nem alkalmazhatja a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket az adózó a végelszámolás, a felszámolás kezdőnapját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy – ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül – utolsó adóévében. [Tao-tv. 26/A. § (7) bekezdés]
2.1.4. Bevallási határidő
Az adózónak az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig kell megállapítania és bevallania a várható növekedési adóhitel összegére jutó fizetendő adó összegét, amelynek 25 százalékát két egyenlő részletben – a tárgyévet követő adóév első két negyedévében, a negyedév 2. hónapjának 20. napjáig – kell megfizetnie az általános mértékkel. Ezt követően az adózó a tárgyévi társaságiadó-bevallásban állapítja meg és vallja be a növekedési adóhitel összegére jutó adó összegét, amelyet a fentiek szerint megfizetett adóelőleg figyelembevételével hat egyenlő részben fizethet meg. Erre az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként (a negyedév második hónapjának 20. napjáig) kell sort keríteni. [Tao-tv. 26/A. § (3)–(4) bekezdés]
A növekedési adóhitel vonatkozásában a fizetendő adóelőleg és adó megállapításakor az adózó a Tao-tv. szerinti adóévi adóalap-módosító jogcímeken figyelembe vett összeget arányosan (a növekedési adóhitelnek az adóévi adózás előtti eredményhez viszonyított részarányával számítva) veszi számításba, azzal, hogy amennyiben az arányszám elérné vagy meghaladná a száz százalékot, akkor az adóalap-módosító tételeket teljes összegükben kell figyelembe venni. [Tao-tv. 29/A. § (11) és (15) bekezdés]
2.1.5. Az adó csökkentése
A növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyieszköz-beruházást és létszámnövelést valósít meg. A csökkentés mértéke a kedvezményezett beruházási érték 19 százaléka, de legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adó esedékessé nem vált összegének 90 százaléka.
A kedvezményezett beruházási érték a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményének és 10 millió forint szorzata.
Nem alkalmazhatja a fenti kedvezményt az adózó, ha a nyilatkozat adóévében a társaságiadó-törvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel. [Tao-tv. 26/A. § (8)–(13) bekezdés]
Nem vehető figyelembe olyan eszköz, amelyre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. A létszámnövekményt az adóév utolsó napján a megelőző adóév utolsó napján fennálló állapothoz képest kell meghatározni, azzal, hogy a várható létszámnövekményt év közben is figyelembe lehet venni a csökkentés számításakor. Ha az adózó a csökkentést a várható létszámnövekményre tekintettel alkalmazza, azonban az adóév utolsó napján a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem haladja meg a megelőző adóév utolsó napján fennálló létszámot, akkor az adózó a kedvezmény érvényesítésének adóévét követő 30 napon belül köteles – társasági adóként – visszafizetni a létszámcsökkenés és 10 millió forint szorzata 19%-ának megfelelő összeget.
Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő.
Ha a növekedési adóhitel szabályait alkalmazó adózó kikerül a Tao-tv. hatálya alól, akkor a kikerülése napjával a kedvezmény korábban meg nem fizetett összege egy összegben esedékessé válik. [Tao-tv. 26/A. § (6)–(6a) bekezdés]
2.2. A számviteli törvény EU-s harmonizálása miatti változások
A 2013/34/EU európai parlamenti és tanács irányelvhez kapcsolódó számviteli változások miatt a Tao-tv. érintett rendelkezései harmonizálása vált szükségessé. A számviteli változások 2015. július 4-étől hatályosak, de a törvény átmeneti rendelkezései alapján azokat először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
A Tao-tv. év végi módosítása a számviteli törvény 2016. január 1-jétől hatályba lépő módosításainak való megfelelést szolgálja. Ezen módosítások azonban tartalmi változást nem jelentenek.
A változások alapján egyes esetekben a nettó elszámolást vezetik be (részesedéskivonás, bejelentett részesedés, bejelentett immateriális jószág, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág).
Kikerülnek a rendszerből az úgynevezett rendkívüli tételek. A 2013/34/EU irányelv nem teszi lehetővé rendkívüli tételek elszámolását, ezért a számviteli törvény módosítása szerint a korábban rendkívüli bevételként vagy rendkívüli ráfordításként meghatározott tételeket tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai, bevételei között kell elszámolni. Ez a változás került átvezetésre az összes bevétel fogalmi meghatározásában, a veszteségelhatárolás egyik speciális részletszabályában és az osztalék elengedésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésben. [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés, 8. § (1) bekezdés]
2.3. Előadó-művészeti szervezetek támogatási rendszerének folytonossága
A változások az előadó-művészeti szervezetek társasági adón keresztül történő támogatásának (támogató közvetlen juttatása, vagy adón, adóelőlegen keresztüli) a 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) előírásainak való megfelelést szolgálják. A módosítás a gyakorlatban a támogató adózók számára érdemi változást nem jelent.
Az általános csoportmentességi rendelet előírásainak megfelelően az éves támogatási limit 1,5 milliárd forint. Az eddigiekben a támogatási limit az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban elért éves jegybevétele 80 százalékában került meghatározásra, amely korlát szintén megmarad, azzal, hogy a végső korlát az éves támogatási összeg egy előadó-művészeti szervezet esetében nem haladhatja meg a 1,5 milliárd forintot. Ezen szabály mind az adókedvezmény, mind az adófelajánlás vonatkozásában bevezetésre kerül.
A változással összefüggésben pontosításra kerül az előadó-művészeti szervezet fogalma is. Az általános csoportmentességi rendelet alapján a nehéz helyzetben lévő társaságok nem részesülhetnek támogatásban, továbbá bizonyos ágazatok vállalkozásai szintén ki vannak zárva a támogatható vállalkozások köréből.
Az adózó változatlanul akkor jogosult igénybe venni a támogatást, ha az arra jogosult szervezet részére megfizeti a törvény szerint meghatározott kiegészítő támogatást a támogatás juttatásának adóévében. Ha az adózó a kiegészítő támogatást a 10 százalékos társaságiadó-kulcs szerinti mértékkel állapította meg, de a támogatás adóévében a pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül kiegészítő támogatásként az arra jogosult szervezetnek megfizetni.
Az előadó-művészeti szervezet jegybevétele fogalma is változott, a bábszínházi előadás nem a TESZOR 93.2. Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység alá tartozik, hanem a TESZOR 90.01. Előadóművészet alá. A módosítás tartalmi változást nem jelent. Az előadó-művészeti szervezetek esetében lehetőség van a társasági adón keresztül történő támogatására, és a támogató adózók számára a támogatás formájától függően adókedvezmény, adójóváírás igénybevételét teszi lehetővé. [Tao-tv. 4. § 37. pont, 4. § 39. pont, 22. § (4) bekezdés, 24/A. §]
2.4. Látványcsapatsportok támogatása
2016-tól a látványcsapatsportok támogatása esetén a pénzügyi teljesítéstől számított 30 napon kell bejelentenie az adózónak az állami adó- és vámhatóság részére az alaptámogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét. Továbbá megszűnik a bejelentés jogvesztő jellege. Így meghosszabbodik a bejelentési határidő, és a jelenleg hatályos szabályok szerinti 8 napról 30 napra emelkedik. Az új bejelentési határidőt első alkalommal a 2015-2016-os támogatási időszakra 2016. január 1-jét követően benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával (juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni.
Ha az adózó 2015-ben elmulasztotta a 8 napos bejelentést, úgy nem veszíti el Tao-tv. szerinti adókedvezményre vonatkozó jogosultságot, ha a 2015. adóévi társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig az adóhatósághoz kérelmet nyújt be. [Tao-tv. 22/C. § (3d) bekezdés]
2.5. Alapítvány, közalapítvány, egyesület és köztestület adóalapja
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (Civiltörvény) módosul a gazdálkodási-vállalkozási tevékenység fogalma. Nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek az adomány (ajándék) elfogadása, a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenység (ideértve a közhasznú tevékenységet is), a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezése, valamint az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása. A civil szervezet számviteli nyilvántartásait úgy köteles vezetni, hogy azok alapján az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyen. Módosult a civil szervezet által nyilvántartandó bevételek köre. A Civiltörvény módosításai már a 2015. január 1-jén kezdődő adóévben is figyelembe vehetők. [Civiltörvény 2. § 11. pont, 19-21. §]
A Civiltörvénnyel összefüggésben a Tao-tv. civil szervezetekre vonatkozó speciális adóalap-meghatározási szabályai is módosulnak az alapítvány, közalapítvány, egyesület és köztestület esetében.
2.5.1. Vállalkozási tevékenység
A Tao-tv. alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek a Civiltörvény szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő, alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység. A társasági adóztatás rendszere ugyanakkor – a korábbi helyzetet fenntartva – az immár alapcél szerintinek minősülő, meghatározott jövedelmeket adóztatás alá vonja, erre tekintettel vált szükségessé a civil szervezetekre vonatkozó speciális adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek bevezetése, melyek a befektetési tevékenységre, illetve az ingatlan vásárlására, használatára és elidegenítésére vonatkoznak.
2.5.2. Kedvezményezett bevétel
A kedvezményezett bevételi mérték közhasznú szervezet esetében továbbra is az összes bevétel 15 százaléka. A kedvezményezett bevétel aránya a 15%-os kedvezményezett bevételi mértéket meghaladóan elért vállalkozási tevékenységből származó, az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeggel növelt bevétel és a vállalkozási tevékenységből származó, ugyanezen összeggel növelt összes bevételének hányadosa, melyet két tizedesjegy pontossággal kell számítani.
Hatályát veszti a Tao-tv. 6. számú melléklet A) része, mivel a szabályozás tárgyköre átkerült a Civiltörvénybe.
Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület és a köztestület az új szabályokat már a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettsége megállapítása során is alkalmazhatja, de természetesen vagy úgy, hogy vagy az egyik, vagy a másik szabályozási rendszert alkalmazza, azon belüli egy egyes rendelkezések között "válogatásra" nincs lehetőség. [Tao-tv. 9. § (1a) bekezdés, (2) bekezdés d), f) pont, 9. § (3) bekezdés c), d) pont, 9. § (3) bekezdés b) pont ba), bb), bc) alpont, 29/A. § (14)–(15) bekezdés]
2.6. Kettős adóztatás elkerülése – progresszív mentesítés
A jövedelemnek a magyar adóztatás alóli mentesülése az ún. progresszív mentesítéssel történik, ha a vizsgált jövedelemre vonatkozó, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megadja erre a lehetőséget. A progresszív mentesítéssel a belföldi jövedelemre vonatkoztatottan a magasabb sávos adókulcs (a 19%-os kulcs) arányosan érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a külföldön adóztatható jövedelem – ha nemzetközi szerződés így rendelkezik – nem része az adóalapnak, de figyelembe kell venni a fizetendő adó számításánál, az együttes jövedelemre alkalmazandó progresszív adómértékkel, ha azt nemzetközi szerződés nem tiltja. Ilyen tiltást csak az ausztrál-magyar egyezmény tartalmaz (az összes többi nem).
A rendelkezés 2015. július 25-től lépett hatályba, ettől az időponttól már 2015-ben is alkalmazni kell az új szabályt. [Tao-tv. 28. § (2) bekezdés]
2.7. A pénzügyi szektort érintő egyes speciális rendelkezések
A pénzügyi szektort érintő más törvénymódosítások miatti adókülönbözetek kezelését tartalmazta két módosítás is. Az egyik a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alapba történő előlegbefizetés, a másik az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2015. évi CXLV. törvény alapján elengedett fogyasztói tartozás. A módosítás eredménye, hogy az adózó adócsökkentést érvényesíthet egyes adónemekben és adóévekben, és lehetővé válik az is, hogy a fel nem használt csökkentést az adózó kapcsolt vállalkozása vehesse igénybe a saját adókötelezettsége csökkentésére. [Tao-tv. 29/B. § (1)–(4) bekezdés, 29/C. § (1)–(11) bekezdés]
2.8. MRP-szervezet adóalapja
A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény (MRP-törvény) módosításával megteremtődnek egy új típusú MRP-szervezet megalapításának feltételei. Ez az új típusú MRP-szervezet a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet. Az ilyen MRP-szervezet pénzügyi eszközeiből származó, továbbá a tagi részesedés bevonásához kapcsolódó nyereség mentesül a társasági adó alól.
A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet megalakulásával, működésével és megszűnésével összefüggő költségeket, ráfordításokat az MRP-szervezet alapítója köteles megtéríteni. Tekintettel arra, hogy az így megtérített összeggel szemben az MRP-szervezet költségeket, ráfordításokat számolhat el, az MRP-szervezet az alapítótól kapott térítés összegével nem csökkentheti adózás előtti eredményét. [Tao-tv. 12. § (2)–(3) bekezdés]
2.9. Nemzetközi számviteli standardok (IFRS-ek) szerinti beszámolót készítő adózók társaságiadó-alapja
Kiegészülnek a Tao-tv. alapelvei, a törvény kimondja, hogy a Tao-törvényt az IFRS rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
Az IFRS-ek rendelkezéseitől a valós bemutatás érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. [Tao-tv. 1. § (6) bekezdés]
2.9.1. Az IFRS szerinti adóalap-megállapításra vonatkozó különös rendelkezések
A szabályozás szerint adózás előtti eredményként a számviteli törvény által az IFRS specialitásainak figyelembevételével meghatározott adózás előtti eredményt kell figyelembe venni, amely tartalmazza mind a folytatódó, mind a megszűnt tevékenységek eredményét. Ezt az adózás előtti eredményt több tétel módosítja, és az így meghatározott ún. korrigált adózás előtti eredmény az, amely megközelíti a magyar számviteli alapelvek szerinti adózás előtti eredmény összegét. A korrigált adózás előtti eredményt az áttérési különbözettel, illetőleg az adóalap-módosító, valamint az egyéb tételek szintjén módosítást igénylő tételekkel kell kiigazítani.
2.9.2. A korrigált adózás előtti eredmény meghatározása
A csökkentő és növelő tételek e körének feladata a magyar és az IFRS-ek szerinti elszámolási különbségek semlegesítése. Azaz azoknál a tételeknél, amelyeket az IFRS-ek alapján nem az adózás előtti eredmény terhére számolnak el, az adózás előtti eredményben való megjelenítés, és ahol pedig olyan tétel jelenik meg az eredményben, amely a magyar szabályok alapján nem jelenne meg, ennek kivétele az eredményből.
Csökkentő tételek például a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék tényleges nyereségadó-ráfordításként elszámolt adóévi összege, nyereségadó-ráfordításként elszámolt kultúratámogatás, látványcsapatsport-támogatás, az adózás előtti eredmény javára elszámolt fejlesztési adókedvezmény, állami támogatások elszámolása stb.
Növelő tételek például a fejlesztési adókedvezménynek az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, saját részvény, saját üzletrész értékesítésekor a saját tőke adóévi növekedéseként elszámolt nyereség összege, számviteli politika változásának az IFRS-ek szerinti visszamenőleges lekövetése esetén az eredménytartalék csökkenéseként kimutatott különbözet stb. [Tao-tv. 18/A-18/C. §]
2.9.3. Áttérési különbözet
Csökkentő tételként kell figyelembe venni az áttérés adóéve első napján fennálló, a számviteli törvény szerinti saját tőke és az IFRS-ek szerinti saját tőke közötti különbözet vagy az egyedi mérlegtételek átsorolása miatt megjelenő veszteségjellegű különbözet összegéből azt a részt, amely az áttérés adóévében vagy az azt követő adóévekben az adózás előtti eredmény növekedéseként kerül elszámolásra, kivéve azon tételeket, amelyeket az adózó a társaságiadó-törvény más rendelkezése alapján az adóalap megállapítása során figyelembe vesz.
Növelő tétel a fentiek megfelelő alkalmazásával felmerülő nyereségjellegű különbözet.
Amennyiben a növelő és a csökkentő tétel egyenlege összességében pozitív, az adózó választhat, hogy az áttérés adóévében egy összegben, vagy az áttérés évében és a követő két adóévben három egyenlő részletben érvényesíti-e az áttérési különbözetet.
Amennyiben negatív, a csökkentő tételt az áttérés évében és az azt követő két adóévben három egyenlő részletben kell figyelembe venni. [Tao-tv. 18/C. §]
2.9.4. A korrigált adózás előtti eredményt módosító egyéb tételek, meghatározások
Az IFRS-ek a tulajdonosnak adott ingyenes juttatásokat – a magyar számviteltől eltérően – lényegében osztaléknak tekintik. Abban az esetben, ha az IFRS-ek szerint beszámolót készítő adózó belföldi tulajdonosának visszafizetési kötelezettség nélkül ad támogatást, juttatást, véglegesen ad át pénzeszközt (stb.), a számviteli törvény szerinti elszámolástól eltérően e juttatás (könyv szerinti vagy bekerülési) értékét nem az adózás előtti eredmény csökkenéseként számolja el, ezért adóalapot csökkentő tételt érvényesíthet. Az adóalap-csökkentés feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az adózás előtti eredményében bevételként elszámolta, és az adózás előtti eredménye e bevétel nélkül számítva nem negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.
A számviteli törvénytől eltérően az IFRS-ek szerint a leszerelési költség az eszköz bekerülési értékének része, így az értékcsökkenésen keresztül az adózás előtti eredmény nagyobb mértékű csökkenését okozhatja. Ezért a tárgyi eszköz társasági adó szerinti bekerülési értékét a jövőbeni leszerelési költségek figyelembevétele nélkül kell megállapítani. A leszerelési költség a céltartalékra vonatkozó adóalap-módosító tételen keresztül válik majd az adóalap részévé.
Amennyiben az adózó eszközeit valósérték-modellben értékeli, akkor alkalmazhatja a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenést függetlenül attól, hogy az adózás előtti eredmény terhére nem számolt el értékcsökkenést, feltéve hogy a bekerülésiérték-modell alkalmazása esetén az adott eszközre terv szerinti értékcsökkenést lehetett volna elszámolni.
Az IFRS-ek és a számviteli törvény között a céltartalékok tárgyát, elszámolási technikáját illetően számos különbség áll fenn, melyekre vonatkozóan az adósemlegesség érdekében speciális rendelkezések beiktatására kerül sor.
Az IFRS-ek szerint a lekötött tartalék fogalma nem ismert, ugyanakkor a magyar számviteli és adózási szabályozásban ez megjelenik. Erre tekintettel általános szabály írja elő, hogy a lekötött tartalék összegét – a nem IFRS-ek szerinti adózókkal analóg módon – kell meghatározni.
Nem lehet csökkenteni a korrigált adózás előtti eredményt az elszámolt alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, vagy a nyilvántartásba vett kísérleti fejlesztés aktivált értékével (szellemi termékkel), ha az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés következtében (kizárólag az áttérés miatt) történik alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének az elszámolása. [Tao-tv. 18/C. §]
2.9.5. Garanciális szabályok
A garanciális szabályok célja, hogy a megváltozott beszámolási rendszer következtében a költségvetés sem pénzforgalmi szempontból, sem a bevétel nagyságát tekintve ne szenvedjen hátrányt abban az esetben, ha az IFRS-eken nyugvó könyvvezetés alapján megállapított társaságiadó-kötelezettség alacsonyabb, mint az áttérést megelőző adóévben fizetett.
2.9.5.1. Minimumadó
Amennyiben egy adózó áttér az IFRS-ek alkalmazására, és fizetendő adója az IFRS-ek szerinti beszámolóban szereplő eredményből számított adóalap szerint kevesebb lenne, mint az áttérés előtti utolsó adóévben ténylegesen fizetett társasági adója, akkor az áttérés adóévében és az azt követő adóévben az adófizetési kötelezettsége az áttérést megelőző adóév fizetendő adójával egyenlő.
Kimentési lehetőség: ha az adózó alátámasztja, hogy a számviteli törvény alkalmazása mellett is alacsonyabb adókötelezettsége keletkezett volna, akkor az adóhatóság ezt az alacsonyabb összeget fogadja el adóévi fizetendő adóként.
Ha az adózónak az IFRS-ek figyelmen kívül hagyásával megállapított összeg lesz a fizetendő adója, az áttérési különbözetet ettől függetlenül le kell adóznia, illetve érvényesítheti az adóalapban. Tehát az adókötelezettség két részből tevődik össze, egyrészt a minimumadóból, másrészt az áttérési különbözetre eső adóból.
2.9.5.2. Adóelőleg-minimum
Ha az áttérés adóévéről szóló adóbevallásban meghatározott adóelőleg összege nem éri el az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adóját, akkor az előlegeket a megelőző adóév fizetendő adója alapján kell meghatározni. Ha a megelőző adóév a 12 hónapot nem éri el, akkor a naptári napokkal számítottan arányosítani kell.
Az áttérés adóéve során esedékessé váló, továbbá az áttérés adóévét követő adóév első hat hónapja során esedékessé váló társaságiadó-előlegek módosítása (csökkentése) az adóhatóságtól nem kérelmezhető.
Az áttérés adóévéről szóló adóbevallásban bevallott társaságiadó-előleg összege, annak az Art. szerinti adóhatósági módosítása esetén sem csökkenhet az adóelőleg-minimum összege alá.
Amennyiben az IFRS-ek alkalmazása alatti időszak aktuális adatai alapján számított adóelőleg a minimumot meghaladja, akkor a magasabb összeget kell megfizetni.
2.9.5.3. Adatszolgáltatási kötelezettség
Az IFRS-ek alkalmazására áttérő adózók az áttérés adóévét megelőző adóévi társaságiadóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban (illetve külön nyomtatványon) adatot szolgáltatnak az áttérési különbözet összegéről és az IFRS-ek szerinti és a számviteli törvény szerinti saját tőke várható összegéről.
Az áttérést megelőző adóévről szóló társaságiadó-bevallásában, a bevallással egyidejűleg részletes levezetésben bemutatva, adatot kell szolgáltatnia az IFRS-re áttérő adózónak az áttérést megelőző adóév IFRS-ek szerint meghatározott társaságiadó-kötelezettségéről (adózás előtti eredményéről, korrigált adózás előtti eredményéről, adóalap-módosító tételeiről).
Adatszolgáltatásra lesznek kötelesek továbbá az áttérés adóévében és az áttérést követő adóévben negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig a várható éves adózás előtti eredményükről, adóalapjukról és fizetendő adójuk összegéről.
Átmeneti rendelkezés írja elő, hogy annak az adózónak, amely az IFRS-eket a 2016. évben kezdődő adóévről készített beszámolójára alkalmazza először, az utóbbi adatszolgáltatást külön nyomtatványon, elektronikus úton a számviteli törvényben meghatározott határidőben, azaz az áttérést követő 15 napon kell teljesítenie. [Tao-tv. 18/D. §]
2.9.6. Fogalmi meghatározások
A Tao-tv. fogalmi meghatározásai kiegészülnek az IFRS-rendelkezésekkel összefüggésben. Így például a nem pénzügyi vállalkozások esetében a nettó árbevétel a helyi iparűzési adóban meghatározott fogalom, amelyet azonban csökkent a fogyasztási adó, jövedéki adó összege, és növel a jogdíjból származó bevétel.
Éves összes bevétel az IFRS-re áttért adózónál az adóévre vonatkozó beszámolóban az adózás előtti eredmény javára (bevételként, nyereségjellegű különbözetként) elszámolt összeg, ideértve a megszűnt tevékenységek eredmény javára elszámolt összegét is. [Tao-tv. 4. § 4. pont, 29. pont]
2.9.7. Az IFRS szerinti adóalap-megállapítás pénzneme
Az adóalap számítása során a könyvvezetés pénznemében (funkcionális pénznemben) feltüntetett adatokat kell kiindulásnak tekinteni.
Ha a könyvvezetés nem forintban történik, akkor a forintra történő átszámítás az általános szabályok (az év utolsó napján lévő árfolyam) alapján történik.
