16. Az adózás rendje

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2016. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2016/01. számában (2016. január 1.)

16.1. Adózói minősítés

Az adózók újonnan bevezetendő minősítési rendszere alapján a megbízható adózókat – akik alapvetően jogkövető magatartást tanúsítanak, adókötelezettségei­ket teljesítik – kedvezményekben részesíti a törvény, vonzóvá téve a jó adózói minőséget, illetve támogatva őket kötelezettségeik teljesítésében. Ezzel szemben a rossz, a kockázatos minősítésű adózók szigorúbb szabályozás alá fognak tartozni.

Az adóhatósági minősítés alapján az adózók 2016-tól az alábbi kategóriákba tartozhatnak:

1. megbízható adózó,

2. (átlag)adózó,

3. kockázatos adózó

16.1.1. Megbízható adózó

Az állami adóhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfaregisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:

a) legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfaregisztrált adóalanynak minősül,

b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben a NAV által a terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg a tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át,

c) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben a NAV nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,

d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,

e) nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással,

f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószám-felfüggesztés vagy -törlés hatálya alatt,

g) a terhére a NAV által a tárgyévet megelőző két évben kiszabott mulasztási bírság összege nem haladta meg adóteljesítményének 1%-át,

h) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és

i) nem minősül kockázatos adózónak.

Ha az adózó a tárgyévet megelőző öt évben nem működött, avagy nem minősült áfaregisztrált adó­-alanynak, a NAV a feltételek fennállását a működés megkezdésétől, illetve az áfaregisztált adóalanyiság kezdetétől vizsgálja.

16.1.1.1. A megbízható adózók kedvezményei

Az állami adóhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül. Nem alkalmazható azonban ez a rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza, különösen, ha az ellenőrzés időtartama alatt a NAV számára nem elérhető, iratait nem bocsátja megfelelő időben teljeskörűen rendelkezésre.

A NAV – a foglalkoztatotti bejelentés, valamint az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszerrel (EKÁER-rel) kapcsolatos kötelezettség kivételével – a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén nem szab ki mulasztási bírságot, hanem felhívja a megbízható adózót a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye.

A NAV által kiszabható mulasztási bírság felső határa megfeleződik, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült.

A NAV által kiszabható adóbírság felső határa megfeleződik, ha az adózó az ellenőrzés alá vont adómegállapítási időszak egészében vagy az ellenőrzési jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült. Nem alkalmazható e rendelkezés azon mulasztás, illetve adóhiány megállapítása esetén, mely a megbízható adózói minősítés elvesztését eredményezi.

A NAV a tartozással rendelkező megbízható adózó figyelmét negyedévente elektronikus üzenetben felhívja arra, hogy automatikus részletfizetési kedvezményt vehet igénybe. Az adózó a kézbesítést követő 8 napon belül elfogadhatja a felajánlott részletfizetést. E határidő jogvesztő.

A megbízható adózó részére az állami adóhatóság az általa nyilvántartott, 10 000 forint vagy azt meghaladó, de legfeljebb 500 000 forint összegű tartozásra kérelemre évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, a fizetési halasztásra és a részletfizetésre vonatkozó feltételek vizsgálata nélkül (a továbbiakban: automatikus részletfizetés). Kivétel ez alól a magánszemélyek jövedelemadójának előlege, a beszedett helyi adó és a kifizető által a magánszemélyektől levont járulék.

Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az automatikus részletfizetési kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik, késedelmi pótlékkal terhelten.

A megbízható adózók esetén a visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalásának 75 napos határideje 2017. január 1-jétől 45 napra, 2018. január 1-jétől 30 napra változik. [Art. 6/A-D. §, 136. § (3a) bekezdés]

16.1.2. Kockázatos adózó

Az állami adóhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfaregisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll:

a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján,

b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján,

c) szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján,

d) egy éven belül a NAV ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.

16.1.2.1. A kockázatos adózókra vonatkozó szankciók

A kockázatos adózói minősítés a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számított egy évig áll fenn.

A minősítés jogkövetkezményeit nem kell alkalmazni, ha az adózó felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt áll.

Ha az eljárás az adózó jogutód nélküli megszűnése nélkül zárul, az adózó kockázatos minősítésének jogkövetkezményeit ismét alkalmazni kell azzal, hogy az 1 éves időtartamba a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás ideje nem számít bele.

Megszünteti az adóhatóság az adózó kockázatos adózói minősítését a soron következő negyedéves minősítéskor, ha az arra okot adó adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve adótartozást az adózó megfizette.

A kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap. A kockázatos adózóra a kedvezőbb kiutalási szabály nem alkalmazható.

Ha az adózó a NAV által ellenőrzés alá vont időszakban vagy az ellenőrzés időtartama alatt bármilyen időszakra kiterjedően kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik.

A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózó részére a NAV az ellen­őrzés során feltárt adókülönbözet után az általános mérték két és félszeresének megfelelő késedelmi pótlékot szabhat ki, ami nem mérsékelhető.

Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, a NAV köteles adóbírságot és mulasztási bírságot kiszabni, és az általa kiszabható legkisebb bírság az általános szabályok szerinti maximumérték fele.

A NAV által kiszabható mulasztási bírság felső határa másfélszeresre emelkedik, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült. [Art. 6/E-I. §]

16.1.3. Az adózói minősítés menete

A NAV a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfaregisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével, a tárgynegyedévet követő 30 napon belül minősíti, és megállapítja a megbízható adózók és a kockázatos adózók körét. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. Ha a korábbi minősítés megváltozik, a NAV az adózót elektronikus úton értesíti.

Az adózó az ügyfélkapun keresztül minősítését lekérdezheti.

Összeolvadás, illetve beolvadás esetén a jogutód abban az esetben minősül megbízható adózónak, ha az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor valamennyi jogelőd megbízható adózónak minősült. Ha valamelyik jogelőd az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor kockázatos adózónak minősült, a jogutód szintén kockázatos adózónak minősül. Különválás, kiválás, illetve átalakulás esetén a jogutód megtartja a jogelőd minősítését.

Ha az adózó vitatja a minősítését, a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított hat hónapon belül kifogást nyújthat be a NAV-hoz. A határidő jogvesztő. Ha a NAV a kifogást elfogadja, megfelelően módosítja az adózó minősítését, és erről az adózót elektronikus úton értesíti.

Az adózók minősítését első alkalommal 2016 első negyedévét követően kell alkalmazni.

Az adózói minősítés lekérdezésére első alkalommal 2016 második negyedévét követően lesz lehetőség az ügyfélkapun keresztül.

Kockázatosnak csak abban az esetben minősülhet az adózó, ha a jogszabályban deklarált feltételek 2016. január 1-jét követően állnak fenn.

16.2. Adóigazgatási képviselet

2016. január 1-jétől az adóhatóság, valamint a szakminisztérium előtti jövedéki tárgyú hatósági ügyekben képviselhetik a velük munka vagy megbízási szerződéses viszonyban álló jövedékiadó-alanyokat. [Art. 7. § (1)–(2) bekezdés]

16.3. Adóregisztrációs eljárás

2016. január 1-jétől szigorodnak az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó rendelkezések. Az adóregisztrációs eljárással összefüggő – adótartozásra vonatkozó – összeghatárok a korábbi 15, illetve 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra csökkennek, így az eljárás nagyobb adózói kört érint.

A cégvezetők is bekerülnek az adóregisztrációs eljárás során vizsgált személyi körbe. Szigorodik a szabályozás a tekintetben is, hogy a vizsgált személyi körbe bekerül a társaság minden tagja, ha nincs 50 százalékot elérő mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag.

Az adóregisztrációs eljárás vizsgálata által lefedett visszamenőleges időszak 180 nap helyett 360 nap lesz.

Új feltételként vizsgálja az adóhatóság, hogy a kérelem benyújtásának napján a megjelölt vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól nincs-e eltiltva az érintett személy. Az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó szigorított szabályokat 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. [Art. 24/C. § (2) és (13) bekezdés; 24/D. § (1) bekezdés; 24/E. § (1) és (6) bekezdés]

16.4. Vámazonosító VPID-szám feltüntetése

Egyértelművé válik, hogy az állami adó- és vámhatóság mely eljárásaihoz szükséges VPID-számot igényelni, illetve a meglévő VPID-számot az iratokon feltüntetni. Ennek megfelelően rögzítésre kerül, hogy az adózó a VPID-számát a jövedéki adóval, regisztrációs adóval, energiaadóval, fémkereskedelem és hulladékgazdálkodás ellenőrzésével összefüggő minden iraton feltünteti. [Art. 24/G. § (3) bekezdés]

16.5. Bevallási nyilatkozat és bevallási tervezet

Az Art. és az Szja-tv. tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek alapján már a 2015. évre vonatkozóan a magánszemélyek adóbevallása bevallási nyilatkozat alapján is megvalósulhat. (Az együttes feltételeket személyi jövedelemadóról szóló résznél ismertetjük.) [Art. 26/A. §; 213. § (3) bekezdés, 26/B. §]

16.6. A munkáltató, a kifizető adatszolgáltatási kötelezettségének változása

2016. január 1-jétől a munkáltatónak a jelenleginél több adatot kell közölnie a havi gyakorisággal benyújtandó, az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról szóló bevallásában ('08-as bevallás). Ez amiatt indokolt, hogy az adóhatóság megalapozottan készíthesse el a magánszemély adóbevallásának tervezetét, illetve a bevallási nyilatkozat alapján helyesen állapíthassa meg a magánszemély adókötelezettségét.

A családi kedvezmény helyes érvényesítéséhez így az alábbi adatok közlése is szükséges:

– a kedvezmény közös érvényesítésének ténye, annak aránya;

– a magzat kivételével minden eltartott (kedvezményezett eltartott) neve, adóazonosító jele, ennek hiányában természetes személyazonosító adatai, lakcíme;

– annak közlése, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, illetve felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e;

– a családi kedvezmény érvényesítésének jogcíme [az Szja-tv. 29/A. § (3) bekezdése szerint];

– a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jele.

Az első házasokat megillető kedvezmény érvényesítéséhez a következők szükségesek:

– a házastárs neve, adóazonosító jele,

– a kedvezmény igénybevételének módjára (egyedül, megosztással) vonatkozó döntés.

Ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt új nyilatkozatot ad a munkáltató, kifizető részére, szükséges közölni a változás bekövetkezésének időpontját is. [Art. 31. § (2) bekezdés 6., 6a. és 6b. pont]

16.7. Köztartozásmentes adózói adatbázis változása

2016. január 1-jétől a köztartozás-mentességre vonatkozó feltételeket az állami adó- és vámhatóság úgy vizsgálja, hogy azoknak az erre irányuló kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján kell teljesülniük. 2016. január 1-jétől az adózók észrevételt tehetnek a köztartozásmentes adózói adatbázisból történő törlés vonatkozásában. [Art. 36/B. § (2), (5) bekezdés, 178. § 32. pont, 214. § (2) bekezdés]

16.8. Folyószámla-integráció

16.8.1. Egységes folyószámla

Jelenleg az állami adóhatóság és a vámhatóság külön-külön vezeti nyilvántartásait a fizetési kötelezettségek tekintetében.

2016. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott fizetési kötelezettségek egy közös folyószámla-nyilvántartásba kerülnek.

A vámjogszabályok hatálya alá tartozó kötelező befizetések elszámolása vonatkozásában az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ugyanakkor a közösségi vámjog, illetve a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény rendelkezéseiben az elszámolásra vonatkozó egyes rendelkezések alkalmazása elsődlegességet élvez az Art. rendelkezéseivel szemben.

Főszabály szerint az egységes folyószámlára az adófolyószámlára vonatkozó szabályozást kell alkalmazni, azonban 2016. január 1-jétől nem adónemenként, hanem köztehernemenként kell azt vezetni. Ehhez kapcsolódóan az adózó adószámláján olyan fizetési kötelezettség is előírásra kerülhet, amely nem közvetlenül adózási célú. [Art. 40. § (1), (4) bekezdés]

Amennyiben a költségvetési csalás olyan fizetési kötelezettségre vonatkozik, amely nem az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik, de az az elkülönített számlára kerül megfizetésre, akkor a jogosultat az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja. Ha az elkövető azt már a jogosult számára igazoltan megtérítette, akkor az összeg visszautalásra kerül az elkövető részére. [Art. 43. § (2d) bekezdés]

16.8.2. Kielégítési sorrend

2016. január 1-jétől amennyiben az adózó a tartozásait nem teljeskörűen egyenlíti ki, akkor az azonos esedékességű tartozások tekintetében az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozások elsőbbséget élveznek. Az elszámolás tekintetében a vámjogszabályok terén eltér a rendelkezés, a vámigazgatási eljárásban megállapított fizetési kötelezettségek részbeni teljesülése esetén a vámhatóság a befizetett összeget először a vámtartozásra köteles elszámolni. [Art. 43. § (3) bekezdés]

16.8.3. Hozzáférés

2016. január 1-jétől a fizetési kötelezettség elszámolásával kapcsolatos eljárásban az állami adó- és vámhatóság jár el. A közös folyószámla miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mindkét szerve hozzáférhet a közös nyilvántartáshoz. [Art. 43. § (1), (1b), (4)–(5), (5a), (10) bekezdések]

Az eddig vámhatóságként, fémkereskedelmi, illetve egyéb hatóságként eljáró vámszerv is jogszerűen hozzáférhet, és kezelheti az egységes folyószámla-nyilvántartásban szereplő adatokat. [Art. 54. § (13) bekezdés]

16.8.4. Átvezetés

2016-tól adónemek között, ideértve a tételes elszámolású adónemeket is, vagy az esedékesség szerinti elszámolású adónemről konkrét fizetési kötelezettségre és fordítva is kérheti az adózó a túlfizetésének az átvezetését, kivéve, ahol azt jogszabály kizárja.

16.8.5. Egyenlegközlő

Az adózó a 2016. évtől alkalmazandó rendelkezések alapján kizárólag akkor kap egyenlegközlőt, ha az adószámláján a tartozás vagy a túlfizetés összege meghaladja a 2000 forintot. A közös folyószámlán nyilvántartott, de a 2016. évet megelőzően a nettó késedelmi pótlék számításában részt nem vett újabb köztehernemekben fennálló tartozásokat is a késedelmi pótléknak megfelelően nettó módon kell számítani. A közösségi vámjog szerinti késedelmi kamat akkor alkalmazandó, ha a vámjogszabályok szerinti fizetési kötelezettségeket nem az előírt határidőn belül fizetik meg. [Art. 43. § (8) bekezdés]

16.9. Adatszolgáltatási kötelezettségek

16.9.1. Méltatlansági eljárás

A helyi és nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete méltatlansági eljárás keretében megszünteti annak a képviselőnek, polgármesternek, bizottsági tagnak a megbízatását, akinek az állammal szemben köztartozása áll fenn. A méltatlansági eljárás lefolytatásához szükséges az adott képviselő, polgármester, bizottsági tag köztartozásával kapcsolatos adatok megismerése, amely adótitoknak minősül az Art. jelenlegi szabályozása alapján. A jelenleg hatályos rendelkezések az adatszolgáltatás tekintetében hatálytalan jogszabályra hivatkoznak, így az adatok nem bocsáthatók a képviselő-testületek rendelkezésére. 2016. január 1-jétől az adatszolgáltatás megfelelő jogszabályi alapjai biztosítottak lesznek. Az adatszolgáltatást első alkalommal az adatszolgáltatással érintett valamennyi személyről 2016. február 28-ig kell teljesíteni. [Art. 54. § (7) bekezdés i) pontja, 215. §, 3. melléklet O) pont 3-5. alpont]

16.9.2. e-SZIG kártya

Az e-SZIG kártya bevezetésével összefüggésben 2016. január 1-jétől a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet az adóazonosító jelnek az állandó személyazonosító igazolvány tárolóelemén történő elhelyezése érdekében az állami adóhatóság az adótitokról tájékoztatja. [Art. 54. § (7) bekezdés l) pontja.]

16.9.3. Pénztárgép

Az üzembe helyezési kód igénylésére szolgáló PTGREG adatlapon a pénztárgép-üzemeltető hozzájárulhat ahhoz, hogy az állami adó- és vámhatóság átadja a távközlési szolgáltató részére a távközlési szerződés megkötéséhez szükséges adatokat (adószám, név, székhely, üzemeltetési hely). A nyilatkozat megtétele nem kötelező. 2016. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról az online pénztárgép forgalmazóját, valamint a mobilszolgáltatót, ha a tájékoztatás az online pénztárgép és az állami adó- és vámhatóság szervere közötti kommunikáció fenntartásával, a pénztárgép által történő adatszolgáltatás küldésének biztosításával összefüggő, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges. [Art. 54. § (16) bekezdése]

16.10. Adóhatósági hatáskörök változása

2016. január 1-jétől a vámhatóság hatáskörébe és az Art. hatálya alá tartozó fizetési kedvezménnyel kapcsolatos kérelmek elbírálása az állami adóhatóság hatáskörébe kerül. [Art. 72. § (2) bekezdés]

2016. január 1-jétől az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik a fémkereskedelemről szóló törvényben meghatározott bírság és egyéb költség végrehajtása is. [Art. 72. § (7) bekezdés]

16.11. Adóigazolás

Az Art. rendelkezése szerint az adóigazgatási eljárás során az adóhatóság feladata az adatok igazolása is. Az állami adó- és vámhatóság az adóigazolást 2016-tól az adó- és vámtartozásra vonatkozóan állítja ki, és az adóigazolásban szerepel a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokra vonatkozó információ is, így együttes adóigazolás kiadására nem lesz lehetőség. A módosítás révén a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a jövőben nem együttes, hanem adóigazolás kiállítására kerül sor. E szabályok első alkalommal a 2016. január 1-jét követően benyújtott kérelmekre alkalmazhatók. Az Art. kimondja, hogy ahol jogszabály együttes igazolást említ, ott az adóigazolásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. [Art. 5/A. §, 36/A. §, 85/A. §, 214. § (7), (10) bekezdés]

16.12. Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer ellenőrzés

Az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer tekintetében végzett ellenőrzések során 2016. január 1-jétől amennyiben a közúti fuvarozást végző személynél lefolytatott ellenőrzés jogszabálysértést nem állapít meg, akkor az eljárás gyorsítása érdekében, a szállítmány mielőbbi továbbengedése érdekében a jegyzőkönyv felvétele mellőzhető. Ha az érintett azonban ezt kifejezetten kéri, akkor az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet állít ki. [Art. 88. § (8) bekezdése]

16.13. Kötelező ellenőrzés

Kötelező ellenőrzés csak a kockázatos adózók végelszámolása esetén lesz előírva. [Art. 89. § (1) bekezdés a) pont]

16.14. Végső ellenőrzési határidő

2016. január 1-jétől a bevallás utólagos ellenőrzésének időtartama a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó (pl. magánszemélyek, egyéni vállalkozók) esetén nem haladhatja meg a 180 napot. [Art. 92. § (2b) bekezdése.]

16.15. Vagyonosodási vizsgálatban becslés alkalmazása

2016-tól a vagyonosodási vizsgálatban becslés alkalmazására az adóhatóság eljárásában kizárólag a vagyon elleni bűncselekmények, a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények, a költségvetést károsító bűncselekmények, a pénzmosás és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt indított büntetőeljárás esetén lesz lehetőség. [Art. 109. § (1) bekezdés]

16.16. Az eljárás felfüggesztése

2016. január 1-jétől, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak az adóhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, akkor az adóhatóság az eljárást felfüggeszti. Az eljárás felfüggesztése az ügyfél kérelmére is történhet. [Art. 120. § (4a), (5a) bekezdés]

16.17. Az állami adó- és vámhatóság alkalmazottja általi kézbesítés

2016. január 1-jétől a postai kézbesítés mellett azonos hatályú kézbesítésnek minősül az állami adó- és vámhatóság alkalmazottjának saját kézbesítője is. [Art. 124. § (2), (3) bekezdés]

16.18. Fizetési könnyítés

2016-tól 200 000 forintra emelkedik az összeghatár, és a jövőben a személyi jövedelemadó mellett az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségekre is alkalmazni lehet a nyilatkozattal választható pótlékmentes részletfizetést, abban az esetben, ha az együttes összegük nem éri el a 200 000 forintot. [Art. 133/A. (1) bekezdés]

16.19. Helytállás a gazdasági társaság adótartozásaiért

2016. január 1-jétől a gazdasági társaság adótartozásáért helytállásra kötelezett valamennyi tagja, vezető tisztségviselője számára biztosított az érdemi jogorvoslat lehetősége a helytállási kötelezettséget megalapozó, utólagos adómegállapításról hozott határozat ellen. [Art. 136/B. § (1)–(2) bekezdése]

16.20. Felügyeleti intézkedés

A NAV-ot érintő szervezeti változásokkal összefüggésben módosulnak a felügyeleti intézkedésre vonatkozó rendelkezések. A felügyeleti intézkedés során a felettes adóhatóság továbbra is kérelemre vagy hivatalból, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter viszont a jövőben csak hivatalból tesz felügyeleti intézkedést, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor.

Az iratok felterjesztésére, a költségmentesség elbírálására, az érdemi vizsgálat nélküli elutasításra vonatkozó rendelkezések, valamint a döntésre vonatkozó rendelkezések érdemben nem módosulnak. A korábbi szabályozás elvével összhangban a miniszter hivatalból sem járhat el abban az esetben, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta. [Art. 141. §]

16.21. Az egyes jogkövetkezmények változása

16.21.1. Adóbírság és késedelmi pótlék

A 2016. január 1-jétől hatályos bevallási nyilatkozattal összefüggésben az Art. rögzíti, hogy ha a magánszemély ellenőrzése során az adóhatóság a bevallási nyilatkozatban szereplő adatokhoz képest az adózó terhére mutatkozó adókülönbözetet állapít meg, melynek oka a munkáltató által hibásan, hiányosan teljesített adó- és járulékbevallás, akkor az ezzel összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot az adóhatóság a munkáltató terhére állapítja meg. Az állami adó- és vámhatóság a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő. [Art. 165. § (2) bekezdése; 170. § (7) bekezdése]

16.21.2. Mulasztási bírság

A 2016. január 1-jétől hatályos módosítás rögzíti, hogy a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók (pl. magánszemélyek, egyéni vállalkozók) esetében a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, illetve hibás teljesítése esetén az adóhatóság nem bírságolhat azonnal, először fel kell hívnia az adózót a kötelezettség teljesítésére. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatotti bejelentés, valamint az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése súlyos jogsértésnek minősül, amely nem tekinthető adminisztratív hibának, így a módosítás értelmében ezekben az esetekben nem alkalmazható a mulasztási bírságra vonatkozó kedvezőbb szabályozás, azaz az említett kötelezettségek elmulasztása vagy hibás teljesítése már első alkalommal is mulasztási bírsággal szankcionálható. [Art. 172/A. §]

16.22. Értelmező rendelkezések

2016. január 1-jétől a törvény meghatározza az adószámla, elszámolás és tételes elszámolású fizetési kötelezettség fogalmát.

Jelenleg az adóhatóságnál az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kellett elszámolni, 2016-tól a közös folyószámlán már olyan fizetési kötelezettségek is nyilvántartásra kerülnek, amelyeket ettől eltérően kell kezelni.

Az ún. tételes elszámolású fizetési kötelezettségek azok, amelyek esetében a befizetéseket a kötelezettséget előíró határozatszám/ügyszám megjelölésével kell teljesíteni azért, hogy azok a befizető által megjelölt konkrét fizetési kötelezettségre kerüljenek elszámolásra, akkor is, ha az így megjelölt kötelezettségnél van korábbi esedékességű ki nem egyenlített tartozása az adózónak. Ezért szükséges meghatározni ezen speciális kezelést igénylő köztehernemeket. [Art. 178. § 3a., 10a., 27a. pont]

16.23. Pénzügyi ágazati közfelügyelet

Előkészítés alatt áll a pénzügyi ágazati szakmák egészét érintő felügyelet (a pénzügyi ágazati közfelügyelet) létrehozása, amelynek részeként a könyvelők, a könyvvizsgálók mellett az adótanács­- adókra, adószakértőkre és okleveles adószakértőkre vonatkozó előírások is felülvizsgálatra kerülnek. A felülvizsgálat iránya a jelenlegi előírások, követelmények szigorítása, az érintett szakemberek által nyújtott szolgáltatások minőségének a javítása érdekében. A pénzügyi ágazati közfelügyelet várhatóan 2016. július 1-jétől kerül felállításra, ezért az új eljárási szabályok alkalmazása halasztásra kerül. [Art. 216. § és 217. §]

16.24. Adótartozás

2016. január 1-jétől az adóhatóság nem tartja nyilván, ha az adózó 1000 forintot el nem érő adót nem fizeti meg, valamint az adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést, visszaigénylést nem utalja ki. [Art. 2. számú melléklet I/3. alpont]

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2016. január 1.) vegye figyelembe!