10.1. A forintosítással összefüggő illetékváltozások
Ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés is az ajándékozási illeték tárgyát képezi, így tehát a követelés elengedése, megszűnése révén bekövetkező vagyongyarapodás főszabály szerint illetékköteles. 2015. október 5-étől nem keletkezik ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség akkor, ha a követelés az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintosításával kapcsolatban szűnik meg. Ajándékozási illetéket ugyan nem kell fizetni ilyen esetben, de a korábbi adóst az állami adóhatóság felé bejelentési kötelezettség terheli. [Itv. 17. § (1) bekezdés zs) pont]
10.2. Vagyonszerzési illetékek
10.2.1. A szanálási vagyonkezelő személyes illetékmentessége
2014 szeptemberétől az ún. Szanálási Alap teljes személyes illetékmentességben részesül valamennyi vagyonszerzése és általa kezdeményezett közigazgatási hatósági, illetve bírósági eljárása vonatkozásában.
A szanálás olyan, egy intézmény vagy csoport szerkezetátalakítására irányuló eljárás, amely az eljárás alá vont szervezet alapvető funkciói folyamatosságának biztosítására, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzésére és az intézmény vagy csoport egésze vagy egy része életképességének helyreállítására irányul. Szanálási vagyonkezelő csak abban az esetben élhet a személyes illetékmentességével, ha a magyar állam vagy a Szanálási Alap hozta létre, és kizárólag az alapítója vagy alapítói tulajdonában áll. [Itv. 5. § (1) bekezdés r) pont]
10.2.2. Új illetékmentességi rendelkezések a gépjárműilletékben
10.2.2.1. Környezetkímélő gépkocsik
2016. január 1-jétől a kizárólag elektromos meghajtású járműveken kívül az egyéb környezetkímélő gépkocsik visszterhes megszerzése, illetve az ilyen gépjárművekre vonatkozó vagyoni értékű jogalapítás is mentessé válik a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. [Itv. 26. § (1) bekezdés w) pont]
Az illetékmentességgel érintett járműkört a Gjt. alapján lehet azonosítani. Környezetkímélő gépkocsi a nulla emissziós, a tisztán elektromos, a külső töltésű hibrid elektromos (plug-in hibrid), valamint a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi.
Az illetékmentességet bármely vagyonszerző alkalmazhatja, aki/amely a környezetkímélő gépjárművet ellenérték fejében szerezte, az illetékekről szóló törvény (a továbbiakban: Itv.) rendelkezése alapján azonban lényeges szempont, hogy az illetékmentességi rendelkezés ún. de minimis (csekély összegű) támogatásként vehető igénybe. [Itv. 26. § (21) bekezdés]
10.2.2.2. Haszonjárművek
2016. január 1-jétől visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség biztosított a gazdálkodó szervezetek autóbusz-, nyergesvontató- és tehergépjármű-vásárlására. E szabály kizárólag az említett járművek tulajdonjogának visszterhes megszerzése esetén alkalmazható, ha a vagyonszerző az Itv. szerinti gazdálkodó szervezetnek minősül. [Itv. 102. § (1) bekezdés h) pont]
A természetes személyek haszongépjármű-vásárlása után az általános szabályok szerint kell a visszterhes vagyonátruházási illetéket megállapítani. A kedvező illetékszabály az ingyenes haszongépjármű-szerzések esetén nem alkalmazható.
10.2.3. A hiteladósok helyzetét könnyítő új illetékmentességek
10.2.3.1. Bérleményként használt korábbi lakástulajdon visszavásárlása
2016. január 1-jétől visszterhes vagyonátruházásiilleték-mentességet vehetnek igénybe azok a magánszemélyek, akik a bérleményként használt korábbi lakástulajdonukat visszavásárolják. Az illetékmentesség biztosítása szempontjából nem feltétel, hogy ún. hiteladósnak minősüljön. A visszterhes vagyonátruházásiilleték-mentességet a magánszemély örökösök is alkalmazhatják. [Itv. 26. § (1a) bekezdés b) pont]
10.2.3.2. Az eladó számára bérleti és visszavásárlási jogot biztosító vevő
2016. január 1-jétől illetékmentességet vehetnek igénybe azok a lakásvásárlók, akik az eladóik (illetve az eladók magánszemély örökösei) számára legalább 5 évre szóló, határozott idejű lakásbérleti jogot biztosítanak. Az illetékmentesség alkalmazásának feltételei:
– az éves bérleti díj összege nem lehet magasabb a vételár 7%-ánál,
– a kiszabott, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket az adóhatóság csak akkor törli, ha a korábbi eladó (jelenlegi bérlő) vagy magánszemély örököse az adásvételi szerződés hatályosulásától számított 5 éven belül a lakást (korábbi tulajdoni hányadának megfelelő arányban) visszavásárolja, mégpedig maximum a bérbeadó által fizetett vételár 105 százaléka ellenében.
[Itv. 26. § (1a) bekezdés c) pont; 26. § (22) bekezdés]
10.2.3.3. Idegen telkekre emelt építmények
2016. január 1-jétől mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az épület, ha a telektulajdonossal kötött megállapodásból és az építés költségeit, körülményeit tanúsító egyéb okiratokból teljesen egyértelmű, hogy az épületet a vagyonszerző hozta létre. [Itv. 26. § (1a) bekezdés d) pont]
Így tehát kizárólag a telek megszerzése után kell illetéket fizetni. Az új illetékmentességi rendelkezést az ún. folyamatban levő (vagyis 2016. január 1-jén az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált) illetékügyekben is alkalmazni kell.
[Itv. 99/J. §]
10.2.4. A műemlékekhez kapcsolódó kedvező illetékszabály
2016. január 1-jétől a műemlékek örökösei, illetve vásárlói kérhetik az állami adóhatóságtól a megfizetett öröklési és visszterhes vagyonátruházási illeték visszatérítését (az adó-visszatérítés szabályai szerint), ha a műemlékvédelmi hatóság igazolja, hogy az ún. védetté nyilvánított, illetve helyi egyedi védelem alatt álló műemlék felújítását a vagyonszerző az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított 1 éven belül megkezdte, és 5 éven belül befejezte. A műemlék épület akkor minősül felújítottnak, ha az épület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén olyan javítási munkákat végeztek, amelyek visszaállítják az épület esztétikai állapotát, műszaki állapota pedig megfelel legalább az eredeti műszaki állagának. A kedvező illetékszabály az ajándékba kapott műemlék épületek felújítása esetén nem alkalmazható. [Itv. 80. § (4) bekezdés]
10.2.5. Adminisztrációsteher-csökkentés a természeti katasztrófa károsultjainak lakásvásárlásakor
A természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott lakástulajdon helyett vásárolt másik lakástulajdon megszerzésének illetékmentességére való jogosultság igazolásához 2016. január 1-jétől a károsult lakásvásárlónak a tulajdoni lap másolatát nem kell bemutatnia az állami adóhatóság részére. [Itv. 26/A. § (3) bekezdés]
10.3. Eljárási illetékek
10.3.1. Közigazgatási hatósági eljárási illetékek
10.3.1.1. A hatóság előzetes döntése hiányában megszűnő, illetve a költségmentes eljárásokban nincs illetékkötelezettség
Ha az eljárást más hatóság előzetes döntése hiányában kell megszüntetni, az ügyfélnek nincs illetékfizetési kötelezettsége, a már megfizetett illeték pedig visszajár. [Itv. 28. § (2) bekezdés b) pont; 80. § (1) bekezdés k) pont]
Visszajár a már megfizetett illeték abban az esetben is, ha a hatóság dönt arról, hogy az ügyfélnek nem kell viselnie az eljárás lefolytatásával felmerült költségeket. [Itv. 80. § (1) bekezdés l) pont]
10.3.1.2. Új illetékmentességi rendelkezések
2016. január 1-jétől mentes az eljárási illeték alól:
– az apa adatait is tartalmazó születési anyakönyvi kivonat első alkalommal történő kiállítása, ha a gyermek születését eredetileg az apa adatai nélkül anyakönyvezték, így az apa adatait csak utólag jegyezték be,
– azok az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások, amelyeket az ügyfélnek kizárólag a hatóság korábbi, jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt kell kezdeményeznie,
– a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente négy alkalommal,
– a vállalkozói igazolvánnyal, az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás,
– az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás,
– a családi állapot változásából eredő névváltoztatás miatt indult eljárás,
– az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás,
– a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos eljárás,
– az oktatási igazolvány kiállítása,
– a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállítása,
– a népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárás,
– a jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételével kapcsolatos eljárás,
– a gépjárművezetői engedély első alkalommal történő kiállítása,
– a 160 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépület bontási, építési (továbbépítési), módosított építési és használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel-tudomásulvételi és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása,
– az Art.-ben meghatározott adóhatósági igazolások.
[Itv. 33. § (2) bekezdés 5/h. alpont, 48-49., 52-60. pont, Melléklet IX. Cím III/4. alpont, Melléklet XV. Cím IV/b. pont, Itv. Melléklet XXI. Cím 4. pont]
10.3.1.3. Az utalással történő illetékfizetés új szabályai
2016. január 1-jétől módosulnak az átutalással történő illetékfizetés feltételei. Az ügy, ügyfél és befizetés összekapcsolása, ezáltal az eljárásiilleték-fizetés hatékony ellenőrzése érdekében az utalás közlemény rovatában minden esetben fel kell tüntetni az ügyszámot, az ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét. [Itv. 73. § (1) bekezdés b) pont]
A hatóság felhívására kizárólag akkor kell megfizetni az illetéket, ha az ügyfél az eljárásiilleték-fizetési kötelezettségének a felhívás kézhezvételéig nem tett eleget.
A hatósági leletkiállítás feltételeit illetően is pontosabbá válik szabályozás. Az átutalással történő eljárásiilleték-fizetés módosuló rendelkezéseivel összhangban kizárólag akkor kell leletet kiállítani, ha az ügyfél legkésőbb az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül nem tett eleget az illetékfizetési kötelezettségének, és az eljáró hatóság az eljárást nem szüntette meg, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el. [Itv. 73/A. § (3)–(4) bekezdések].
10.3.2. Bírósági eljárási illetékek
10.3.2.1. Illetékfeljegyzési joggal érintett bírósági eljárás
A hallgatói hitelből eredő követelés érvényesítése és behajtása iránti peres és nemperes eljárások kezdeményezésekor az illetéket nem kell leróni, a fizetési kötelezettség tehát az eljárás lezárását követően utólag, a bíróság által kijelölt (jellemzően pervesztes) fél által teljesítendő. [Itv. 62. § (1) bekezdés u) pont]
10.3.2.2. Illetékmentességi rendelkezések
2016. január 1-jétől mentes az eljárási illeték alól:
– a cég cégkivonatának, cégbizonyítványának és cégmásolatának kiállítása, ha azt a cég tagja vagy képviselője kéri [Itv. 33. § (2) bekezdés 50. pont],
– a cég cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratainak elektronikus úton történő megküldése, ha azt a cég tagja vagy képviselője kéri.
[Itv. 33. § (2) bekezdés 51. pont].
