A személyi jövedelemadó változásai közül legjelentősebb a személyijövedelemadó-kulcs csökkentése, a bevallás új rendjének kialakításával kapcsolatos új bevallási formák bevezetése és a kétgyermekes családok családi kedvezményének emelése.
1.1. Az adó mértéke
2016. január 1-jétől 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó mértéke.
[Szja-tv. 8. § (1) bekezdés]
Átmeneti szabály alapján, ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2016. január 1-jével kezdődő időszakra esik, akkor a 15 százalékos mértéket csak a 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre lehet alkalmazni. Ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg, akkor ezt a kamatjövedelmet a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani. [Szja-tv. 84/G. § (5a) bekezdés]
1.2. Adóal ap megállapításánál alkalmazott szorzók
Az adókulcs változásával összefüggésben egyes külön adózó jövedelmek esetében az adóalap megállapításához alkalmazott szorzók közül a következők módosulnak:
– a kifizető által ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében a juttatás értékének (szokásos piaci értékének) 1,18-szorosa [Szja-tv. 64/A. § (7) bekezdés],
– olyan kamatjövedelem esetében (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az adó alapjának meghatározásához a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,18-szoros, vagy – ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli – 1,27-szeres szorzót kell alkalmazni [Szja-tv. 65. § (1) bekezdés c) pont],
– a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál a kifizető által fizetendő adó alapja a kamatkedvezményként megállapított összeg 1,18-szorosa [Szja-tv. 72. § (2) bekezdés],
– a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben (a továbbiakban: Szjtv.) meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó, nem pénzben, hanem más vagyoni érték formájában adott nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa.
[Szja-tv. 76. § (3) bekezdés]
Nem változik az egyes meghatározott juttatások és a béren kívüli juttatások szorzója, az továbbra is 1,19 marad. [Szja-tv. 69. § (2) bekezdés]
1.3. Családi kedvezmény
2016-tól a korábban meghirdetett módon emelkedik a kétgyermekesek családi kedvezménye, a kedvezményezett eltartottak után havonta érvényesíthető kedvezmény adóban kifejezve évente 2500 forinttal nő: 2016-ban 12 500 forint. Továbbá az adómérték egy százalékpontos mértékének csökkenésével összefüggésben valorizálásra kerül a családi kedvezmény címén az adóalapból levonható összeg annak érdekében, hogy a kedvezmény adóban kifejezett értéke ne változzon. 2016. január 1-jétől a jogosultak a következő összegekkel csökkenthetik az összevont adóalapba tartozó jövedelmüket:
– egy eltartott esetén 66 670 forint,
– kettő eltartott esetén
= 2016-ban 83 330 forint,
= 2017-ben 100 000 forint,
= 2018-ban 116 670 forint,
= 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
– három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.
Az szja-kulcs változásának hatása a családi járulékkedvezmény érvényesítésének szabályaiban is átvezetésre került. 625 százalékról 667 százalékra módosul továbbá az a szorzó, amellyel a családi járulékkedvezményt is érvényesítőknek korrigálniuk kell a családi kedvezmény adóalappal szemben érvényesíthető összegét. [Tbj-tv. 24/A. § (3) bekezdés, 51. § (2) bekezdés, 51/A. § (2) és (3) bekezdés, Szja-tv. 29/A. § (2) és (6) bekezdés]
1.4. Az adóazonosító jel használata a családi kedvezménynél
Új átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy az adóazonosító jelet csak egy évvel később kell kötelezően alkalmazni a családi adókedvezmény igénybevételénél. Így az adóazonosító jelet csak a 2016. évről 2017-ben elkészítendő adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban, valamint a 2017. évben adott adóelőleg-nyilatkozatokban kell majd kötelezően alkalmazni.
Az átmeneti szabály alapján az eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelének közlését előíró rendelkezést a 2017. január 1-jét megelőzően megtett nyilatkozatok esetében úgy kell alkalmazni, hogy az eltartott (kedvezményezett eltartott) adó- azonosító jelének hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét kell feltüntetni. (Eredetileg az adóazonosító jelet a 2015. december 31-ét követően megtett nyilatkozatok, illetve a 2015. évre vonatkozó bevallások, munkáltatói adómegállapítások esetében kellett volna kötelezően alkalmazni.) [Szja-tv. 84/ZS. § (5) bekezdés]
Ehhez kapcsolódóan az állami adóhatóság 2016. július 1-jéig köteles hivatalból megképezni azon 25 év alatti állampolgárok adóazonosító jelét, akik még nem rendelkeznek ilyennel, és 2016. november 30-áig az ezt tanúsító adóigazolványt (adókártyát) is el kell juttatnia az érintetteknek. [Art. 210. §]
1.5. Első házasok kedvezménye
2016. január 1-jétől az összevont adóalapból első házasok kedvezménye címen jogosultsági hónaponként levonható összeg 31 250 forintról 33 335 forintra változik, a kedvezmény adóban kifejezett összege változatlanul 5000 forint. [Szja-tv. 29/C. § (3) bekezdés]
1.6. A személyijövedelemadó-bevallás új rendje
2016. január 1-jétől, első alkalommal a 2015. évi jövedelmekről az adóhatóság felé bevallási nyilatkozat tehető, meghatározott feltételek fennállása esetén. A 2016. évi jövedelmekről 2017-ben – a magánszemély erre vonatkozó kérelme nélkül is – az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a magánszemély részére adóbevallási tervezetet készít. Utoljára a 2015. évre vonatkozóan még alkalmazható az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás. [Szja-tv. 11. § (2) bekezdés, 86. § (1), (2) és (3) bekezdés, hatályát vesztő: 11/A., 11/B. és 12. §]
1.6.1. Bevallási nyilatkozat
A magánszemély a 2015-ben megszerzett jövedelmeiről 2016-ban az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton vagy papíralapon bevallási nyilatkozatot tehet munkáltatója felé.
A nyilatkozat akkor tehető meg, ha
– a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett,
– a 10 százalék költséghányadot kivéve nem számol el költséget, továbbá
– nem érvényesít semmiféle adóalapot vagy adót csökkentő kedvezményt, illetve
– adójáról – az 1 százalékos felajánlások kivételével – nem rendelkezik (önkéntes kölcsönös pénztári, nyugdíj-előtakarékossági vagy nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem tesz).
A bevallási nyilatkozat megtételére akkor is van lehetőség, ha
– a magánszemély az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai szerint fizeti a közterheket,
– az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyban szerzett jövedelmet, vagy
– a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó bevételt szerzett.
Ugyanakkor nem tehet bevallási nyilatkozatot az a magánszemély, aki
– munkáltatójától ún. tőkejövedelmet (kamatjövedelmet, osztalékból származó jövedelmet, árfolyamnyereségből származó jövedelmet, vállalkozásból kivont jövedelmet),
– 1 millió forintot meghaladó összegű, ingatlan-bérbeadásából származó jövedelmet szerzett.
[Szja-tv. 12/A. §]
A bevallási nyilatkozat az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóévet követő év január 31-ig tehető meg a munkáltató részére. Több munkáltató esetén a magánszemély döntése, hogy melyiknek tesz nyilatkozatot.
Ha a nyilatkozattétel időpontjában a magánszemélynek nincs munkáltatója, a nyilatkozatot az állami adóhatóság részére teheti meg elektronikusan vagy papíralapon. A nyilatkozat nem vonható vissza, az említett határidő pedig jogvesztő.
A munkáltató az adóévet követő év február 12-ig a '08-as bevalláson szolgáltat adatot az adóhatóság részére arról, hogy kik tettek nála bevallási nyilatkozatot.
Az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján az adóévet követő május 20-áig állapítja meg a bevallási nyilatkozatot tevő magánszemélyek adóját. Az adó megállapításáról az adóhatóság értesítést nem küld. Ha a munkáltató nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően állapította meg és vonta le a magánszemély adóját, adóelőlegét, az adóhatóság az általa megállapított különbözetről határozatban tájékoztatja a magánszemélyt. Akkor is határozatot hoz az adóhatóság, ha a munkáltató önellenőrzéssel módosítja, javítja adó- és járulékbevallását, vagy azt utólagos adómegállapítás érinti, és ez a módosítás különbözetet eredményez a magánszemély korábban már megállapított adójához képest. A magánszemély terhére ilyen esetben jogkövetkezmény nem állapítható meg.
A bevallási nyilatkozat adóbevallásnak minősül, benyújtása nem érinti a magánszemély önellenőrzéshez való jogát. [Art. 26/A. §]
1.6.2. Adóbevallási tervezet
A 2017. január 1-jével hatályba lépő módosítás értelmében az állami adóhatóság a 2016. évben szerzett jövedelmekről már a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozata nélkül is elkészíti az ügyfélkapuval, vagy külön e célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkező magánszemély bevallásának tervezetét.
A tervezet akkor válik a magánszemély bevallásává, ha azt a magánszemély változatlan formában, vagy kiegészítve azt igazolható módon elfogadja.
Adóbevallási tervezetet annak a magánszemélynek készít és küld az állami adóhatóság, aki
– nem kért munkáltatói adómegállapítást,
– annak elkészítését a munkáltató nem vállalta, vagy nem tett bevallási nyilatkozatot,
– a magánszemély az adóév utolsó napján rendelkezik ügyfélkapuval, vagy külön erre a célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel.
Az adóbevallási tervezetet az adóhatóság az adóévet követő év március 15-étől küldi meg az érintett adózóknak elektronikus formában.
Ha az adózó nem ért egyet az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, vagy az annak alapjául szolgáló, az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal, a tervezetet javíthatja, kiegészítheti.
A tervezet változatlan formában vagy szükség esetén javítva, kiegészítve május 20. napjáig elektronikus úton fogadható el, illetve az esetleges adókülönbözetet is ezen időpontig kell megfizetni. A visszatérítendő adót az adóhatóság a tervezet elfogadásától számított 30 napon belül utalja ki. A tervezet elfogadásával az adózó teljesíti bevallási kötelezettségét.
Ha az adózó bármely oknál fogva nem fogadja el, akkor adóbevallási kötelezettségét az adóhatóság közreműködése nélkül, az '53-as bevallás benyújtásával kell teljesítenie.
Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő számára az adóhatóság bevallási tervezetet nem készít. [Szja-tv. 12/B. §, Art. 26/B. §]
1.7. Pénzügyi intézmény felszámolásával, csődjével összefüggő adómentesség
Egy pénzügyi intézmény felszámolása nem hozhatja a magánszemélyt olyan helyzetbe, hogy ez a rajta kívül álló okból bekövetkező körülmény adófizetési kötelezettséget eredményezzen számára, illetve a jogszerűen igénybe vett kedvezményt (adó feletti rendelkezési jogosultságot) vissza kelljen fizetnie. Ezért új szabály rendelkezik arról, hogy a magánszemély részére lényegében soha nem eredményez semmilyen adókötelezettséget, ha a magánszemély pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelését eredményező jogviszonya a pénzügyi intézmény felszámolása miatt szűnik meg, ideértve az adó feletti rendelkezés esetére meghatározott visszafizetési kötelezettséget is.
Nem keletkezik adófizetési kötelezettség továbbá a kárrendezés során kifizetett kártérítés után sem. [Szja-tv. 7. § (1d) bekezdés]
Ha a magánszemély jogszerűen tett rendelkező nyilatkozatot a nyugdíj-előtakarékossági számlájára befizetett összegek alapján adója visszatérítéséről, de az adóhatóság a nyugdíj-előtakarékossági számlát vezető pénzügyi intézmény felszámolása miatt nem tudja a számlavezetőhöz utalni a magánszemély rendelkező nyilatkozatában feltüntetett összeget, a nyilatkozatban megjelölt összeget a magánszemély kérelmére az általa megjelölt lakcímre vagy bankszámlára kell kiutalni. [Szja-tv. 44/B. § (6a) bekezdés]
Annak érdekében, hogy a csődbe került befektetési vállalkozások ügyfelei ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint a pénzügyi intézmények ügyfelei, új fogalom kerül meghatározásra. A személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából pénzügyi intézménynek minősül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet, és pénzügyi vállalkozásokon kívül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti befektetési vállalkozás is. [Szja-tv. 3. § 100. pont]
E szabályok [Szja-tv. 7. § (1d) bekezdés, 44/B. § (6a) bekezdés] a befektetési vállalkozások ügyfeleire is alkalmazandók, s már a 2015. évi csődök esetében is alkalmazhatók. [Szja-tv. 87. §]
1.8. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépők kedvezményei
A magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a magánnyugdíjpénztár magánszemély tagja bármikor, időbeli megkötés nélkül kezdeményezheti visszalépését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.
Az Mpt. 2015. január 1-jétől hatályos szabálya alapján a pénztártag a pénztári szolgáltatásra való jogosultsága igazolásakor a pénztártól kapható nyugdíjszolgáltatás mértékének ismeretében nyilatkozhat arról, hogy vissza kíván lépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. [Mpt. 24. § (15) bekezdés]
Ezekhez a szabályokhoz kapcsolódva a 2015. január 1-jét követően visszalépők is (a 2011. és 2012. években visszalépő tagokhoz hasonlóan) lényegében adómentesen juthatnak hozzá a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott pénzük hozamához, mivel az Szja-tv. olyan bevételként nevesíti a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget, amelyet nem kell figyelembe venni a jövedelem megállapításánál. [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés jc) alpont]
Ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő magánnyugdíjpénztári tag a visszalépő tagi kifizetés címén kapott összeget önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő adó terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről rendelkezhet az egyéb rendelkezési jogosultságain túl. [Szja-tv. 44/E. §]
Átmeneti rendelkezéssel e szabályok már a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is alkalmazhatók. [Szja-tv. 85. § (2) bekezdés]
1.9. Új típusú Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében szerzett jövedelem
A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (MRP-törvény) alapján a Módtv. kihirdetését követő naptól a munkavállalók új típusú MRP-szervezetet alapíthatnak a munkáltató eredményességének javításában való közvetlen érdekeltségük feltételeinek megteremtése érdekében. [Mrp tv. 24/A-24/L. §]
A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezethez kapcsolódóan az Szja-tv. speciális adózási szabályokat állapít meg. Ezek a szabályok a következők:
Nem szerez bevételt a magánszemély a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet résztvevőjeként az MRP-szervezet tagi részesedésének és a szervezet által kezelt pénzügyi eszköz megszerzésével összefüggő kedvezmény révén. [Szja-tv. 7. § (1e) bekezdés]
A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet vagyonából a résztvevő által tagi részesedése bevonása következtében, arra tekintettel megszerzett bevétel a résztvevő vállalkozásból kivont jövedelmének minősül. A tagi részesedés bevonására akkor kerül sor, ha a javadalmazási politikában megfogalmazott (például az MRP-szervezet alapítójának eredményes működéséhez kapcsolódó) minden feltétel megvalósult.
Ha az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika arról rendelkezett, hogy a bevont tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP-szervezet által vagyoni hozzájárulásként átvett pénzügyi eszközök ellenérték fejében illetik meg a résztvevőt, akkor a jövedelem megállapításánál (legfeljebb a bevétel összegéig) a résztvevő bevételét csökkentő tételként kell számításba venni az általa a pénzügyi eszköz ellenértékeként a tagi részesedése bevonásáig megfizetett összeget. Ha azonban a résztvevőt terhelő ellenérték teljesítése úgy történik, hogy az ellenértéket az MRP-szervezet levonja a résztvevőt tagi részesedése bevonására tekintettel megillető igény összegéből, akkor az így levont összeget sem a résztvevő által megszerzett bevételként, sem az általa megfizetett ellenértékként nem lehet számításba venni.
A résztvevő halála esetén örököse, vagy az általa a tagi részesedés kedvezményezettjeként megjelölt magánszemély a vállalkozásból kivont jövedelem megállapításakor a résztvevővel esik egy tekintet alá. [Szja-tv. 68. § (6) bekezdés]
Az MRP-szervezet is társas vállalkozás, az adózott eredménye terhére a tagoknak kifizetett összeg osztaléknak minősül.
Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet résztvevőjeként szerezte.
Az MRP-szervezetnek résztvevőnként, az adóévet követő év január 31-ig adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére a résztvevőnek a tagi részesedése bevonása következtében, arra tekintettel átadott összes részvénynek az átadásuk napjára megállapított együttes szokásos piaci értékéről, valamint – ha az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika az átadott részvény ellenértékének megfizetéséről rendelkezett – a részvények ellenértékének a résztvevő által már megfizetett összegéről. [Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés i) pont]
Nem pénzben kapott juttatásként adómentes az MRP-szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, a résztvevő tulajdonába adott értékpapír (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minősülő értékpapírt) ráfordításként elszámolt beszerzési (nyilvántartási) értékéből az a rész, amely meghaladja a tulajdonba adás időpontjáig a résztvevő által saját erő címen befizetett összeg alapján az MRP-szervezet által elszámolt bevételt. Az adómentes természetbeni juttatás összegéről az MRP-szervezet résztvevőnként az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az adóhatóság számára.
E rendelkezést nem lehet alkalmazni a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet résztvevője által megszerzett értékpapírra. [Szja-tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.31. alpont]
1.10. Külön adózó jövedelmek
1.10.1. Az ingó vagyontárgyak értékesítése
2016. január 1-jétől nem kell megfizetni az ingó vagyontárgy átruházásából származó éves összes jövedelem adójának 30 ezer forintot meg nem haladó részét. [Szja-tv. 58. § (7) bekezdés]
1.10.2. Vadon gyűjthető termények értékesítéséből származó jövedelem
A vadon gyűjtött termék, termény (gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint éticsiga) magánszemély által – nem egyéni vállalkozóként vagy nem mezőgazdasági őstermelőként – felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.
Az adót kifizetéskor a felvásárló állapítja meg és vonja le, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) előírt módon és határidőre – a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – vallja be és fizeti meg.
Az ügyletről a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki – feltüntetve azon a magánszemély nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes sze- mélyazonosító adatait és lakcímét), a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót –, amelynek egy példányát átadja a magánszemélynek, másik példányát az adózással összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig megőrzi.
E jövedelemmel összefüggésben a felvásárlót, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli. [Szja-tv. 58. § (10a) bekezdés]
1.11. A belföldi árufuvarozásban részt vevők napidíjával kapcsolatos szabályok változása
2016. január 1-jétől a belföldi fuvarozásban közreműködő magánszemélyek részére a belföldi kiküldetésre tekintettel fizetett összeg meghatározott része igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül, ennek mértékét a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet fogja megállapítani.
Más munkavállalók belföldi kiküldetésre tekintettel kapott napidíja továbbra is nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. [Szja-tv. 3. számú melléklet II/3. pont]
1.12. Adómentes juttatások
1.12.1. Nemzeti Tehetség Program
2016. január 1-jétől adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj. E szabály a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre alkalmazható. [Szja-tv. 1. számú melléklet 4.29. pont és 85. § (2) bekezdés]
1.12.2. Elengedett kölcsön
Jelenleg egyéb indokkal adómentes a pénzügyi intézmény által elengedett, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából származó követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik), feltéve hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával független felek között kerül sor. E szabállyal összefüggésben adómentesnek minősül a pénzkölcsön nyújtásából származó, elengedett követeléshez hasonlóan a pénzügyi lízingszerződésből származó elengedett követelés is. Így megszűnik a megkülönböztetés a "klasszikus" pénzkölcsön nyújtásából származó, illetve a tartalmilag azzal lényegében azonos, zárt végű pénzügyi lízing révén keletkező követelés elengedése között. Az adómentesség már a 2014. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításától is alkalmazható. [Szja-tv. 1. számú melléklet 7.21. pont és 88. §]
1.12.3. Adósságrendezés
2015. szeptember 1-jétől adómentesek a természetes személyek adósságrendezési eljárásában keletkező következő kötelezettségek:
– az adóssal, adóstárssal a bíróságon kívüli adósságrendezés során kötött megállapodásban vagy a bírósági adósságrendezési eljárásban kötött egyezségkötés, valamint az egyezség módosítása során elengedett követelés;
– az a követelés, amelyet az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárásban az adósságtörlesztési határozat, az adósságtörlesztési határozat módosítása, valamint a mentesítő határozat alapján nem kell megfizetnie;
– a hitelezőkkel kötött megállapodásban, egyezségben, a bíróság által hozott adósságtörlesztési határozatban az adós számára meghatározott adósságrendezési kötelezettség teljesítése érdekében települési önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől vagy egyházi jogi személytől kapott támogatás vagy adomány, ha annak egy naptári évben egy adományozótól juttatott összege havi átlagban nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét. [Szja-tv. 1. számú melléklet 7.29. pont]
1.12.4. Forintosítás
2015. október 5-től adómentes az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásával összefüggésben megszűnt kötelezettség. [Szja-tv. 1. számú melléklet 7.30. pont]
1.12.5. Holokauszt Emlékév
Adómentes a magyarországi Holokauszt Emlékévhez kapcsolódó kezdeményezések támogatását célzó Civil Alap – 2014. pályázati program keretében magánszemély részére pályázat alapján elnyert támogatások, függetlenül a kifizetés időpontjától. [Szja-tv. 1. számú melléklet 7.31. pont]
1.13. A mezőgazdasági őstermelői termékek körének bővítése
2016. január 1-jétől mezőgazdasági őstermelői terméknek minősül a fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék is, amely már a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is alkalmazható. [Szja-tv. 6. számú melléklet II/B. táblázat 24. sor és 85. § (2) bekezdés]
1.14. Az online kaszinójátékból és a külföldi jackpot-rendszerből származó nyeremény
Az Szja-tv. adóköteles nyereményekre vonatkozó rendelkezése kiegészül azzal, hogy az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot-rendszerből származó nyeremény címén kapott bevétel egészét is jövedelemnek kell tekinteni.
Az online kaszinójátékból származó nyereménynem számít jövedelemnek, ez azonban nem vonatkozik az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot-rendszerből származó nyereményre.
Az Szjtv. 29/L. § szerint az online kaszinójáték a kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján történő szervezése, melyet kizárólag a kaszinójáték szervezésére jogosult koncessziós társaság szervezhet. Az online kaszinójáték esetében a szerencsejáték szervezőjét játékadó-fizetési kötelezettség terheli, ezért az online kaszinójátékból származó nyeremény a magánszemély (játékos) vonatkozásában nem számít jövedelemnek, így azzal kapcsolatban személyijövedelemadó-kötelezettség nem keletkezik.
Az online kaszinójátékból és a külföldi jackpot-rendszerből származó nyeremények vonatkozásában módosuló szabályok a kihirdetését követő 31. napon, 2016. január elején fognak hatályba lépni. [Szja-tv. 76. § (1) és (4) bekezdés]
