2.1. Főállású kisadózó
Változik a főállású kisadózó fogalma. Nem min ő sül f ő állású kisadózónak az a személy, akit egyidej ű leg fönnálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes id ő tartama eléri a heti 36 órát. Szintén nem min ő sül f ő állásúnak az a kisadózó magánsze mély, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, ideértve azt is, ha egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. A felsorolt személyek után a kisadózó vállalkozásnak 2014-től csak havi 25 ezer, és nem havi 50 e zer forint tételes adót kell fizetnie.
(Katv. 2. § 8. pont)
2.2. A Kata plusz
A vállalkozás – saját döntése alapján – a f ő állásúnak min ő sül ő kisadózó után magasabb összeg ű tételes adó megfizetésével magasabb összeg ű ellátási alapot biztosíthat a kisadózón a k, amellyel a növelt összegű adó megfizetése esetén a magánszemély magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezne jogosultságot. A magasabb összegű tételes adó mértéke 75 ezer forint. A magasabb összegű tételes adó választásáról a kisadózó vállalkozás az adózási mód választásakor nyilatkozhat, de bármikor később is megteheti ezt. A társadalombiztosítási és munkanélküli ellátások ellátási alapja a magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 136 250 forint.
[Katv. 8. § (4a) bekezdés, 7. § (3)–(3a) bekezdések, 10. § (1) bekezdés]
2.3. Adóalanyiság az előtársasági időszak alatt
Az a betéti társaság, közkereseti társaság, amely már a bejegyzése során jelzi, hogy az adókötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja teljesíteni, az előtársasági id ő szakban – azaz a létesít ő okirat aláírásának és a cégbejegyzés megtörténtének id ő pontja között – felmerül ő adó- és nyilvántartási kötelezettségét is a kisadózó vállalkozásokra irányadó rendelkezések szerint teljesíti. Így a kisadózó vállalkozás a z előtársasági időszakban sem alanya a számvitelnek, az előtársasági időszakról nem köteles külön beszámolót és társasági adóbevallást készíteni. A módosítás a cégbíróság előtt folyamatban lévő ügyek esetében is alkalmazható.
[Katv. 4. § (2) bekezdés, 32. § (2) bekezdés].
2.4. A biztosítás szünetelése
Szünetel a f ő állású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a f ő állású kisadózó után a havi 50 ezer forintos tételes adót nem kell megfizetni, tekintettel arra, hogy a biztosítást csak a járulékfizeté s alapozhatja meg. Az adófizetés alól mentesítő élethelyzetek, ellátások (például az, hogy a kisadózó anyasági ellátásokban részesül) rendezik a kisadózó magánszemély társadalombiztosítási jogállását.
[Katv. 10. § (1a) bekezdés].
2.5. Az adatszolgáltatási kötelezettség változása
Az adatszolgáltatási kötelezettség terheli a kisadózó vállalkozást akkor is, ha adóalanynak nem min ő sül ő más személyt ő l (például külföldi vállalkozástól) szerez 1 millió forintot meghaladóan bevételt (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt). Nem vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség arra a bevételre, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát, hanem nyugtát állított k.
[Katv. 11. § (5) bekezdés]
2.6. A bevételek nyilvántartása a bizonylatok megőrzésével
A kisadózó vállalkozásnak nem kell külön bevételi nyilvántartást vezetnie, ha bevételeit a nyugták, számlák teljes körű megőrzésével teljesíti, feltéve hogy ezen iratokból a bevétel megszerzésének időpontja is megállapítható.
[Katv. 13. § (3a) bekezdés]
2.7. Az üzleti partnereket terhelő adatszolgáltatás
Az adatszolgáltatási kötelezettség terheli a kisadózó vállalkozástól számlát befogadót, ha a kisadózó vállalkozástól 1 millió forintot meghaladó számlát fogad be. Az adatszolgáltatásban nem kell különválasztani a termékértékesítésb ő l és a szolgáltatás nyújtásából származó bevételt, ezért természetesen nem kell a szolgáltatások TEÁOR-számát sem feltüntetni. A módosuló szabály szerint az adatszolgáltatást külön nyomtatványon, és nem egy már létez ő bevallás – a havi adó- és járulékbevallás – részeként kell teljesíteni. A rendelkezés a 2013. évről szóló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során is alkalmazható.
[Katv. 13. §, 32. § (3) bekezdés]
2.8. A nyilvántartott készletérték bevételként történő figyelembevétele
Az egyéni vállalkozók, ha az szja szerinti adózásból lépnek át a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá, megállapítják a készletek értékét, hiszen annak beszerzésével összefüggésben az egyéni vállalkozó már elszámolt költséget. Az új rendelkezés ezt a készletértéket a kisadózó vállalkozás bevételének rendeli akkor, ha a kisadózó vállalkozás a tevékenységét megszünteti.
[Katv. 25. § (2a) bekezdés]
2.9. A korábban eva-alany adózó osztalék utáni adót kiváltó adója
A módosítás kiveszi az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjából azt az eredménytartalékot, jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot, amely akkor keletkezett, amikor a vállalkozás korábban kett ő s könyvvezetést választó, az egyszer ű sített vállalkozói adó hatálya alá ta rtozó adóalany volt. A rendelkezés a 2013. évi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazható.
[Katv. 26. § (2) bekezdés, 32. § (3) bekezdés]
2.10. Az eva-alapba tartozóan adózott bevétel a KATA hatálya alatt nem bevétel
Azok a kisadózó vállalkozások, amelyek az egyszer ű sített vállalkozói adó hatálya alól léptek át az új adónem hatálya alá, nem kötelesek bevételnek tekinteni azt a bevételt, amely után az eva szabályai szerint már teljesítették adókötelezettségüket. E bevételeket azonban a kisadózó vállalk o zás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek az egyszerűsített vállalkozói adó alapját képezik. A rendelkezés a 2013. évi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazható.
[Katv. 28/A. §, 32. § (3) bekezdés]
2.11. Az adóalanyiságnak a tag kilépése miatti megszűnése
Megsz ű nik a kisadózó vállalkozás adóalanyisága (a kilépést követ ő nappal), ha a tag kilépésével nem marad bejelentett kiadózó tagja. Nem sz ű nik meg azonban az adóalanyi ság, ha másik tag bejelentése megtörténik. E másik tag bejelentésének is a kilépést követő napig (természetesen e határnapot is beleértve) kell megtörténnie ahhoz, hogy az adóalanyiság ne szűnjék meg.
[Katv. 5. § (1) bekezdés f) pont]
2.12. Az adóalanyiság adótartozás miatti megszűnése
Az adóalanyiság megsz ű nését eredményezi (a naptári negyedév utolsó napjával), ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári ne gyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. A módosítással a végrehajtható adótartozás nettó módon számítandó, azaz azt az adószámlák együttes egyenlege alapján kell megállapítani (tehát az egyes adószámlákon kimutatott tartozásokat és túlfizetéseket együttesen, összevontan kell értékelni).
[Katv. 5. § (1) bekezdés j) pont]
