14.1. A szociális hozzájárulási adó alapja
Változik az alapbér fogalma a külföldi kiküldetésre vonatkozó adóalap meghatározása szempontjából. Azon az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér ) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér értendő.
Az adóalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni a szociális hozzájárulási adóalap megállapításánál, ha annak kifizetésére a szociális hozzájárulási adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően kerül sor, az így kifizetett jövedelmet úgy kell tekinteni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.
[Eat. 455. § (1b)–(1c) bekezdés]
14.2. K+F kedvezmény
A doktori képzésben résztvevőkre vagy már doktorjelöltekre is alkalmazható a kutatók, fejlesztők utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény. (Ennek megfelelően módosul a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben a szakképzési hozzájárulás alapját csökkenthető kedvezményi szabály. )
Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban
– doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy
– a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt
munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.
A részkedvezmény
– a doktori vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmrel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló esetében a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalék,
– a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló esetében a kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százaléka.
(Eat. 462/F §)
14.3. Szabad vállalkozási zónában érvényesíthető kedvezmény
A kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhet a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások esetében a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevétele szempontjából, hogy a munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónában vagy attól legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zóná ban található, vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amely szabad vállalkozási zónában a munkáltatója működik.
[Eat. 462/E § (3) bekezdés b) és c) pontok]
14.4. Három vagy több gyermekes és egyidejűleg anyagási ellátásban részesülő munkavállalókat foglalkoztató szociális hozzájárulási adóból (szochó) érvényesíthető kedvezménye
Úgy módosul a jelenlegi szochó kedvezmény, hogy a három vagy több gyermekes és egyidejűleg anyasági ellátásban (gyed, gyes, gyet) részesülő/részesült munkavállalókat foglalkoztató kifizetőt nagyobb kedvezmény illeti meg. A foglalkoztatás első három évében a munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb havi 100 ezer forint után nem kell szochó-t fizetni, a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében pedig 14,5% a szochó kedvezmény.
A gyed-esek és a gyes-esek esetében családi pótlékról szóló igazoláshoz kötött a kedvezmény érvényesítése.
(Eat. 462/D §)
