13.1. Családi járulékkedvezmény
Az Szja-törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, biztosítottnak minősülő személyeknek és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő házastársának, élettársának a törvény lehetővé teszi, hogy az igénybe nem vett családi kedvezmény személyi jövedelemadó tartalmának megfelelő össze get levonhassák a 7%-os egészségbiztosítási járulékból és a 10%-os nyugdíjjárulékból. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosított tb-ellátásra való jogosultságát.
A családi járulékkedvezmény több jogosult esetén is csak egyszeresen érvényesíthető. A családi járulékkedvezményt a biztosított egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő is igénybe veheti.
(Tbj. 24/A §)
13.1.1. A kedvezmény nem érinti az elátásokat
A kedvezmény érvényesítése nem érinti a járulékkedvezményt érvényesítő személy társadalombiztosítási-ellátásra való jogosultságát, és nem befolyásolja a társadalombiztosítási-ellátások összegét.
(Tbj. 24/B §)
13.1.2. Levonás, elszámolás
A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató állapítja meg és vonja le a biztosítottat terhelő járulékból.
A biztosított az éves személyi jövedelemadó bevallásában számol el a családi járulékkedvezmény érvényesítéséről.
Az eljárási szabályok szerint a családi kedvezmény érvényesítésére kötelezett munkáltató, kifizető az adóelőleg-nyilatkozaton szereplő összeget először a megállapított személyi jövedelemadó-alapból vonja le, és ha az nem nyújt teljes fedezetet a családi (adóalap) kedvezmény érvényesítésére, a fennmaradó kedvezmény 16%-ával csökkenti a biztosítottat terhelő járulék okat.
A járulékkedvezményt úgy kell érvényesíteni, hogy azt először az egészségbiztosítási járulékként ( ezen belül sorrendben természetbeni egészségbiztosítási járulékként majd pénzbeli egészségbiztosítási járulékként) nem kell levonni, majd ha az nem elég séges, akkor a fennmaradó összeg a nyugdíjjárulékot csökkenti.
A biztosított a munkáltató, kifizető felé tett adóelőleg-nyilatkozatában rendelkezhet arról is, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.
A biztosított egyéni vállalkozó a családi kedvezmény havi összegét, a mezőgazdasági őstermelő családi kedvezmény negyedéves összegét maga állapítja meg.
A kedvezményt első alkalommal a 2014. januári bérek után lehet igénybe venni.
(Tbj. 51. §, 51/A §, 51. §)
13.2. Külföldi munkavállalók társadalombiztosítása
Mentesülni lehet az egyéni járulékfizetés alól a 2 évnél hosszabb kiküldetés esetén a harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállaló esetében, de csak akkor, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem kalkulálható okból kerül sor és e körülmény 1 év után következik be, továbbá erről a munkavállaló bejelentést tesz az adóhatóságnak.
Tb-mentesen foglalkoztathatók Magyarországon 2015-ig a harmadik állambeli Magyarországra kiküldött dolgozók korábbi átmeneti szabály módosításával. A módosult szabályok alapján a két éves időtartamot 2013. január 1-től lehet számítani. Így a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január 1-jével jön létre.
(Tbj. 11/A §, 65. §)
13.3. Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettek
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozó mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól, ha a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen a munkaideje legalább heti 36 óra. Ezáltal a nem nyugdíjas vállalkozókhoz hasonlóan, a nyugdíjas vállalkozóknak sem lesz tényleges jövedelem hiányában járulékfizetési kötelezettségük, ha főállású munkaviszonnyal rendelkeznek.
(Tbj. 37/A §)
