10. Illetékek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2014. január 7.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2014/01. számában (2014. január 7.)

10.1. Mentességek

10.1.1. A telekszerzés illetékmentessége

Lakóház építésére alkalmas telekszerzés mentességi szabályában megszűnik a kizárólag névre szóló okirat elfogadhatósága a lakóház felépítésének igazolásaként.

[Itv. 16. § (2e) bekezdés, 17. § (2e) bekezdés, 26. § (2e) bekezdés]

Változik a lakóház építésére alkalmas telektulajdon fogalma, a jövőben azok az ingatlanok is teleknek minősülnek, melyeken a szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll.

[Itv. 102. § (1) bekezdés l) pont]

10.1.2. Ajándékozási illeték

Mentes az ajándékozási illeték alól:

– az osztalék elengedése kapcsán bekövetkező vagyonszerzés,

– a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, feltéve, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja,

– a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.

[Itv. 17. § (1) bekezdés t), u) és v) pont]

10.1.3. Általános mentesség

Mentes az ajándékozási illetőleg a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

– a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képez ő ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történ ő , gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követ elés-elengedést és a tartozásátvállalás t is – útján történő megszerzése, [Itv. 17. § (1) bekezdés]

a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere keretében történő vagyo nszerzés, [Itv. 17. § (4) bekezdés, 26. § (20) bekezdés]

– ingatlannak, illetve vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházása,

– ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkez ő társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása, ha a vagyonszerz ő nek nyilatkoztat szerint nem olyan külföldi államban van székhe l ye vagy üzletvezetésének helye alapján illetősége

amelyben az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az adóalap (csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap) százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10%-ot vagy

amelynek jogszabályai szerint – nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén – a társasági adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 10%-ot vagy

amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértéket elérő adó.

[Itv. 17. §-a a következő (4) bekezdés]

10.1.4. Visszterhes vagyonátruházási illeték

Mentes a vagyonszerzés a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a szerzett vagyon:

– házastársak egymás közötti vagyonátruházásából,

– a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből

származik.

[Itv. 26. § (1) bekezdés z) pont]

10.2. Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság

Változik az ingatlanvagyonnal rendelkez ő társ aság meghatározása. Az illetékfizetési kötelezettség szempontjából a társaság főtevékenységének nem lesz jelentősége a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzésekor.

Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság:

– amelynek mérlegében a kimutatott eszközök – mérleg szerinti – összegéből a belföldi ingatlanok – mérleg szerinti – értéke több, mint 75%-ot képvisel, vagy

– olyan társaságban rendelkezik legalább 75%-os – közvetet t vagy közvetlen – részesedéssel, melynek mérlegében a kimutatott eszközök – mérleg szerinti – összegéből a belföldi ingatlanok – mérleg szerinti – értéke több mint 75%.

[Itv. 102. § (1) bekezdés o) pont]

Az eszközök értékének meghatározásakor a pénzeszközöket és pénzköveteléseket figyelmen kívül kell hagyni.

10.3. Zárt végű pénzügyi lízingszerződéssel összefüggő illeték

A zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében történő ingatlan-, illetve gépjármű-szerzés a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képezi, tekintettel arra, hogy a tulajdonjog-átszállás a lízingszerződésből fakad.

[Itv. 18. § (1) bekezdés]

A földhivataloknak a zárt végű pénzügyi lízingszerződéseket – a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését követően – meg kell küldeni a NAV részére.

[Itv. 92. § (1) bekezdés]

10.4. Az első lakásukat szerzők kedvezménye

Az els ő lakásukat szerz ő k esetében a részletfizetési lehet ő ségnél megsz ű nik a 35 éves korhatár, íg y bármely első lakásszerző magánszemély benyújthatja a részletfizetési kérelmét az adóhatósághoz. (Az 50 százalékos illetékkedvezmény biztosítása azonban továbbra is kizárólag az olyan, 35 éven aluli első lakásszerzőket illeti meg, akik legfeljebb 15 millió forint forgalmi értékű lakást vásárolnak.)

[Itv. 26. § (15) bekezdés]

10.5. A visszterhes termőföldszerzés

Az őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók és családi gazdálkodók az ellenérték fejében realizálódó termőföldszerzéseikkel összefüggésben kérhetik az állami adóhatóságtól, hogy részükre illetékmentességet biztosítson. Feltétele a vagyonszerz ő k vállalása arra nézve, hogy a földet a birtokba adástól számított öt évig nem idegenítik el, azon vagyoni érték ű jogot nem alapítanak, illetve a földet saját maguk m ű velik. További feltétel, hogy az ő stermel ő , egyéni m ezőgazdasági vállalkozó és családi gazdálkodó a saját művelést legkésőbb a birtokbaadástól számított 1 éven belül megkezdi.

[Itv. 26. § (1) bekezdés p) pont]

10.5.1. Termőföld

Változik a termőföld fogalma. Termőföldnek minősül az olyan – m ű velés alól kiv e tt területként nyilvántartott – földrészlet is, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban az "Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület" jogi jelleget jegyezték fel.

[Itv. 102. § (1) bekezdés m) pont]

10.6. Módosul a cégbírósági felügyeleti illetékmérték

A cégbírósági felügyeleti illeték mértéke 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedik.

[Itv. 65. § (1) bekezdés]

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2014. január 7.) vegye figyelembe!